Békés Megyei Hírlap, 2000. május (55. évfolyam, 101-126. szám)

2000-05-31 / 126. szám

Lapunk tartalmából www.bmhirlap.hu E-mail: szerk.bekes@axels.hu Heti TVR-müsoR 10 + 4 oldal melléklet Fenyőnél szövetkeztek... Egy különleges - Laurinyecz Mátyás szavait idézve világháló­zattá fejleszthető — egyesület alapfenyőjét rakták le, jobban mondva ültették el hétfőn este. (3. oldal) Megállj, birka! Kunágotán, az Európa-hírű pomológus, Bereczki Máté falu­jában két nagy gyümölcsös volt: a Dáczer-és a Balázs-kert. Az utóbbi helye a település Domb­egyház felőli szélén található. (5. oldal) Az egészségkárosodás... Manapság egyre több munkahelyen szerelnek fel klímaberen­dezéseket, amelyek elő­nye nem két- . séges a nyári melegben. (8. oldal) Százkilencvenhét... Szupermaratoni. Ennél már csak egy gyilkosabb van, az ultramaratoni. Maradjunk azonban Békés­ben és Arad me­gyében. AIII. „Nyitott határ” verseny ismét lé­pett egyet. (10. oldal) Felvételünk bal oldalán a 44-es főút gyulai bevezető szakasza, jobbról a készülő elkerülő pálya vonala látható D-FOTÓi LEHOCZKY PÉTER Elkerülő: alapoznak a portugálok Másfél hónapos késedelmet okozott a belvíz Alapoznak a 44-es főút gyu­lai elkerülő szakaszán. Igaz, a belvíz másfél hónapos ké­sedelmet okozott, a munká­latokat előreláthatólag júli­us végére mégis befejezi a portugál kivitelező, a MOTA Companhia SA. Gyula Az elkerülő út megépítését Gyulá­nál az utóbbi években rendkívüli módon megnövekedett nemzet­közi forgalom és ennek környe­zetkárosító vonzata tette „elkerül­hetetlenné”. Az eredmény: sta­tisztikai adatok szerint évi 118 ezer kamion, 8 ezer autóbusz, to­vábbá 180' ezer személygépkocsi füstjének, zajának kívülmaradása a fürdővárosból. A teljes szakaszból az első épít­kezési ütem már 1997-ben elké­szült, bruttó 1 milliárd forint költ­séggel 5,5 kilométert építettek meg a Kétegyházi úttól a román határig. A most épülő 3 kilométe­res rész (a beruházás szerződéses összege áfával: 841 millió 963 ezer 739 forint) Békéscsaba felől a határváros felé haladva, jobbra el­válik a jelenlegi 44-estől és a Kétegyházi útnál csatlakozik az első ütem elkészült végpontjához. Vantara Gyula, a Békés Megyei Állami Közútkezelő Kht. igazgató­ja tájékoztatta lapunkat a beruhá­zás jelenlegi állásáról: a földmun­kák már 90 százalékban elkészül­tek az új szakaszon, sőt az alapo­zás is folyik. A három kilométer­ből mintegy 850 méteren már az úgynevezett soványbeton-útala­pot is elkészítette a portugál útépí­tő cég. VANDLIK JÁNOS Már csak egyszer csúszik a fizetés? Sümeghy Csabával tartják a kapcsolatot, de kiszállt a BCB-ből Szombati lapunkban hírt adtunk arról, hogy a BCB Egyesült Textilművek Rt. dolgozói több, mint kéthetes csúszással, és csak fize­tésük egy részét kapták kézhez pénteken. (Igaz, a nagyobbik részét, 70—80 százalé­kot.) Wachsler Tamás, a BCB tulajdonosá­nak, Riczu Gyulának a tanácsadója tegnap elmondta, hogy a fennmaradó részt a héten kifizetik, de azt nem tagadta: a jövő hónap­ban még késnek a bérekkel. Békéscsaba Wachsler Tamás kitért arra: nincs áltatás és alta­tás, ők is nagyon pontosan tudják, hogy a cég válsághelyzetben van és krí­zisponton áll. Amikor a tulajT donos megvásárolta a céget, nem volt piac, alapanyag és pénz sem, a Konzumbank pe­dig a hitelszerződésüket is felmondta. Ellendrukkerek remélték a BCB összeomlá­sát, és amikor csak tehették, híresztelték ennek közeli megvalósulását. Ezzel szem­ben a menedzsment minden lépése arra irányul, hogy a cég szekerét kihúzzák a kátyúból, és fellendülési pályára állítsák. Tudják, hogy nagy a rizikó, ugyanakkor fantáziát látnak a cégben, hiszen rit­ka a hasonló tevékenységet folytató gyárak kö­zött az olyan, ahol minden együtt megtalálható, vagyis bejön a fonal és kimegy a kész női ruha. Nem dömping-, hanem minőségi termékekre épí­tenek, és például így tudnak majd versenyezni a távol-keleti árukkal, sőt még a divat elé is menni. Meghatározó értéknek tartják a többségében 20-30 éve a „Kötöttnél” dolgozókat, akiknek a kisujjukban van a szakma csínja-bínja. A cég megszüntetése, felszámolása az említettek mel­lett azért sem fordul meg a fejükben, mert a gyár gépeit jelenlegi állapotukban legfeljebb hulladék- fémként lehetne értékesíteni. Megfelelő karban­tartással, felújítással viszont ezek még 20—30 évig képesek termelni. A tanácsadó a fizetések­kel kapcsolatban kijelentette: a következő havi munkabér még késik, de azt követően időben fi­zetnek. Megkezdődött ugyanis a termelés, és az árueladásból befo­lyó árbevételek ad­dig realizálódnak. Wachsler Tamás cáfolta azt az érte­sülést, miszerint Sümeghy Csaba, a korábbi tulajdonos a háttérben még mindig benne len­ne a vállalkozás­ban. A tanácsadó elmondta: Sü­meghy Csaba kiszállt a cégből, de természetesen egy ekkora vállalat átadása nem korlátozódhat egy adott pillanatra. Tartják a kapcsolatot a volt tulajdonossal, és főként olyan információkat kér­nek tőle, melyek fontosak a továbblépéshez. NYEMCSOK LÁSZLÓ A vételár üzleti titok A BCB jelenlegi helyzetére sok jelző illik, de még egyáltalán nem olyanok, hogy rózsás és idilli. Éppen ezért felmerülhet, hogy a tulajdo­nos rossz boltot csinált a vétellel, miként az is, hogy mennyiért jutott a cég részvényeihez. Wachsler Tamás elmondta: a vételár üzleti ti­tok, a tulajdonos pedig a munka végigvitelében gondolkodik, és ezáltal a jövő­ben megtérülhet a befektetése. Adósság az állományvédelemben A múltunkból merítünk a sikeres jelen és jövő érdeké­ben — mondta tegnap Do­mokos László, a megyei közgyűlés elnöke, megnyit­va a Magyar Levéltárosok Egyesületének háromnapos vándorgyűlését és tisztújító közgyűlését Gyulán. A Magyar Levéltárosok Egyesü­lete több mint 600 tagot számlál, jórészt itt voltak az Erkel Ferenc Általános Művelődési Központ­ban, ahol a megnyitó után átad­ták a Levéltárért díjakat. A díjat azért alapította az egyesület, hogy a nem tudományos mun­kát végzők tevékenységét is elis­merhessék. Eddig húszán vehet­ték át a díjat, ezúttal, a kilence­dik alkalommal Domokosné Szalai Zsuzsannának, a Somogy Megyei Levéltár munkatársá­nak, Súlya Józsefnének, a Heves Megyei Levéltár munkatársának és Szemerszky Aladárnénak, a Magyar Országos Levéltár resta­urátorának ítélték oda. A négy előadás egyikeként dr. Erdmann Gyula, a Békés Megyei Levéltár igazgatója, az egyesület leköszö­nő elnöke a magyar levéltárügy jelenéről többek között elmond­ta, hogy az átgondolt, korrekt normatív finanszírozás létkér­dés lenne. Az egyes levéltárak között jelentős különbségek vannak az anyagi ellátottságban, mivel a fenntartóktól függ a tá­mogatás. Az állományvédelem­ben több évtizedes a lemaradás. A levéltári épületek átlagkora száz év, a karbantartások hiá­nyosak, a raktárak többsége telí­tett. Számos raktárban veszélyes értékű a légnedvesség és a pára- tartalom. Sok a penészes és a fertőzött irat. Az UV-sugárzás ki­védéséről sehol sem gondoskod­nak. - Levéltárosaink az esetle­ges címpótlékkal, egészségügyi- és nyelvpótlékkal, az idei tudo­mányos pótlékkal az értelmiségi megélhetési minimumon van­nak, középkádereink az alacso­nyabb összegű pótlékokkal elfo­gadhatatlan szinten állnak. Ezért is küzdöttünk és küzdünk munkatársaink köztisztvise- lőkénti besorolásáért, de eddig eredménytelenül - mondta a bérhelyzetről az elnök. A Magyar Levéltárosok Egye­sülete tisztújító közgyűlése 15 ta­gú választmányt és közülük új el­nököt választott. A levéltárosok ma Nagyváradra és Nagyszalon­tára látogatnak, holnap szakmai fórumokkal zárul a vándorgyűlés Gyulán.- SZŐKE ­Mezőhegyesen minden hely elkelt... Ménesbirtok + Agroker + Szentesi,,Árpád” Mint arról többször beszámoltunk, péntektől vasárnap estig Mezőhegyesen V. alkalommal rendezik meg az Alföldi nö­vénytermesztési napokat, szakkiállítással és vásárral, nem­zetközi kanca- és ménversennyel egybekötve, első ízben képzőművészeti alkotótáborral kiegészítve. Idős házaspárok tragédiái Két gyilkosságban is lezárult a nyomozás Békéscsaba—Mezőhegyes Az „alföldi” kifejezés annál is in­kább indokolt, mert a házigazda Ménesbirtok Rt. mellett jelentős részese a programnak a Békés­csabai Agroker Rt. és a Szentesi Árpád-Agrár Rt. is — hangzott el a tegnapi békéscsabai sajtótájékoz­tatón. A csabai társrendezők elnök­igazgatója, Szabó László újfent hangsúlyozta: nincs szó az Agroker válságáról, és eddig telje­sítették idei árbevételtervük idő­arányos részét. Békésben 20 ezer hektáron van érdekeltségük. Sze­geden 5 ezer négyzetméteres te­lephelyet is vásároltak, Jász- Nagykun-Szolnok és Hajdú-Bihar megyében is szeretnének jobban jelen lenni. Bíznak azoknak a ná­luk kezdeményezhető hiteleknek az „erejében”, amelyek a gazdák kibontakozását segítik. Sokan es­tek bele ugyanis a 22-es csapdájá­ba; ha műtrágyára költenek, nem jut gépfelújításra, ha nem hasz­nálnak növényvédő szert, még gyengébb lesz a termés, a ha­szonról nem is beszélve. A Szen­tesi Árpád-Agrár Rt. nevében Ko­vács László marketingigazgató el­mondta, hogy a régió egyik leg­fontosabb ágazatában, a növény­házi kertészetben vezető szere­pük van, és már beszámolhatnak a legkorszerűbb, talaj nélküli, kőgyapot-kockákon(l) nevelt zöldségek termesztési tapasztala­tairól is. Dr. Megyeri Zsolt, a Ménes­birtok Rt. vezérigazgatója meg­erősítette, hogy minden eddigit felülmúló az érdeklődés a kiállítá­si területen, ezért az esőt szerdá­ra és csütörtökre „rendelték meg”. A pénteki első napi program némileg módosult: dr. Torgyán József szakminiszter a megnyitó­ra délben érkezik és mond kö­szöntő beszédet. __________________________(FÁBIÁN! A cigányságról A Magyarországi Nemzeti és Et­nikai Kisebbségekért Közalapít­vány az Oktatási Minisztérium közoktatási és kisebbségi kap­csolatok főosztálya támogatásá­val az érintett területeken dolgo­zó pedagógusok, szülői munka- közösségek és iskolaszékek ve­zetői részére szakmai konferen­ciát rendez Békésen, az 1-es Számú Általános Iskolában. A ma kezdődő rendezvény köz­ponti témája a cigányság fel- emelkedésének legfontosabb elemét és szerkezeti keretét biz­tosító rendszer, az iskoláztatás kérdése, az etnikum hátrányos helyzetének felszámolása, a ci­gányság szocializációja. A konferencia résztvevői egyebek között képet kapnak a megye cigányságának helyzeté­ről, másságukról, a tanulási stra­tégiáról, valamint a kistérségi együttműködés lehetőségeiről.-sz­Vádemelési javaslattal tavalyi emberölési ügyek iratait küldte, illetve küldi el napo­kon belül az illetékes ügyész­ségre a megyei rendőr-fokapi- tányság vizsgálati osztálya — jelentette ki tegnapi tájékoz­tatóján dr. Tábi Tibor őrnagy, az osztály vezetője. Békés megye Tábi Tibor elmondta: befejező­dött a nyomozás a tavaly szep­temberi, orosházi emberölés ügyében. A 66 éves, orosházi F. I. több, mint 30 késszúrással ölte meg éjszaka ágyban fekvő, 65 éves feleségét. A nyomozás ada­tai szerint a házaspár sűrűn ve­szekedett, és az emberölés indí­tékaként kezdetben a férj félté­kenysége is szóba került, ennek ugyanis többször, minden alapot nélkülözően hangot adott. Az ügyben szakértői vizsgálat is le­zajlott, és ez megállapította: a fér­fi évtizedek alatt kialakult elme- betegségben szenved. Jelenleg az Igazságügyi Megfigyelő és Elme­gyógyintézetben gyógykezelik a gyilkosság gyanúsítottját. Büntet­hetőségéről a bíróság dönt majd. A vizsgálati osztály vezetője beszámolt egy másik emberölés nyomozásának lezárulásról is. Ta­valy július 13-án délután békésszentandrási lakásukban mellbe szúrta 74 éves férjét a 70 éves L. F.-né. A vizsgálat szerint összeszólalkozott az idős házas­pár — ami előzőleg sem volt ritka -, majd ezt követően az asszony mellkason szúrta férjét, aki a hely­színen életét vesztette. Az eljárást L. F.-né szabadlábon hagyása mel­lett folytatták le a gyanúsított élet­kora, illetve amiatt, mert részleges beismerő vallomást tett, és szöké­sétől sem kellett tartani. NY. L. c i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents