Békés Megyei Hírlap, 2000. május (55. évfolyam, 101-126. szám)

2000-05-31 / 126. szám

2. OLDAL - 2000. MÁJUS 31., SZERDA VILÁG-/ HA Z A I TŰKOR Biztonság és demokrácia A főtitkár szerint a legkorábban 2002-ben döntenek a NATO bővítésének második köréről Magyarországnak az a szerepe a NATO- ban, hogy a stabilitás légkörét sugároz­za a régióban - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök kedden a NATO Parlamenti Közgyűlésén elmondott beszédében. Budapest A kormányfő Áder János házelnök köszön­tője után tartott előadást, majd a delegáci­ók kérdéseire válaszolt. Állásfoglalása sze­rint a magyar NATO-felvételt elsősorban az indokolta, hogy a Balkán kapuja lévén, Magyarország nélkül nem lehet sikeres bal­káni politikát folytatni. Orbán Viktor kiemelte azt a támogatást, amelyet Magyarország nyújt a jugoszláviai demokratikus ellenzéknek, köztük a de­mokratikus pártok vezetése alatt álló tele­püléseknek. Ugyanerre hívta fel az egész nemzetközi közösséget. Megjegyezte: a bal­káni népek is nyugati típusú liberális de­mokráciában akarnak élni. A Jugoszlávia el­leni szankciókról úgy vélekedett, hogy azoknak jelenleg nincs alternatívája, véle­ménye szerint azonban a Duna ügyét ki kel­lene emelni ebből a körből. Értékelésében Orbán Viktor felhívta a fi­gyelmet a magyar kisebbségeknek a régió­ban betöltött szerepére: alkotmányos és jogi utak kidolgozásával csatlakoztak a demok­ratikus folyamatokhoz, támogatják például Leonyid Kucsma ukrán elnök demokratikus reformjait és részt vesznek a jugoszláviai demokratikus ellenállásban is. „A magyar kisebbségek nem részei a régióbeli problé­máknak, hanem sokkal inkább a megoldás, a demokratikus fejlődés eszközei” - fogal­mazott a kormányfő. Az európai uniós csatlakozás kérdéséről szólva Orbán Viktor úgy vélekedett: hiány­zik az egyértelmű stratégia az unió részéről a felvétel időpontját illetően. Megfogalma­zása szerint Európa csak csonka és hiányos lehet, ha a felkészült közép-európai orszá­gok nem nyerik el a tagságot. Az európai védelmi identitásra irányuló kérdésre Or­bán Viktor azt válaszolta: Közép-Európa és ezen belül Magyarország csak olyan szisz­témát tud támogatni, amely nem gyengíti, hanem erősíti a NATO-t és a szövetség in­tegrált kapacitásait. Ennek indoklásaként utalt arra: a huszadik században Nyugat- Európa ütközőzónának tekintette a régiót, és az egyes nyugati országok saját nemzeti érdekeiknek megfelelő, gyakran egymással is konfliktusba kerülő politikát folytattak Közép-Európával kapcsolatban. „Tapaszta­lataink alapján ezzel mi, magyarok mindig rosszul jártunk” - jegyezte meg Orbán Vik­tor. Kijelentette: belátható ideig az amerikai jelenlét nem lesz mellőzhető Európában. A NATO újabb bővítéséről 2002 előtt nem születik döntés - jelentette ki a szer­vezet parlamenti közgyűlésén George Robertson főtitkár. Kiemelte: nagyon lénye­ges a szervezet számára az Oroszországgal való együttműködés, ugyanakkor fontos az Ukrajnával való kooperáció is. A Balkánról szólva a NATO-főtitkár hangsúlyozta: noha sok még a feladat, a boszniai folyamatok határozottan pozitívak, ráadásul hasznosak lehetnek a nemzetközi közösség számára Koszovó újjáépítése során is. Hozzátette: Jugoszláviában mind a mai napig hatalmas vitalitás él az emberekben, és megvan ben­nük az elmúlt tíz évben tőlük megtagadott szabadság és jólét iránti vágy is. Javier Ruperez, a NATO Parlamenti Köz­gyűlésének leköszönő elnöke kijelentette: a biztonság és a demokrácia egymástól nem választható el. „A biztonság oszthatatlan” - fogalmazott Ruperez, aki a Jugoszláviában történt események tanulságaként azt vonta le, hogy gyakorlatilag lehetetlen a biztonsá­gos országok együttélése azokkal, ame­lyekben nincs biztonság. Horvátország külügyminisztere, Tonino Picula kiemelte országa elkötelezettségét a demokrácia és a jogállamiság iránt. Jelezte: a horvátok szeretnének megbízható part­nernek bizonyulni, nemcsak az előnyökből részesülni, hanem hozzá is járulni a szer­vezet eredményeihez. Kérte a nemzetközi közösséget és a hágai bíróságot, hogy az igazságszolgáltatás eszközeivel büntessék meg a jugoszláviai háború bűnöseit. A magyar haderőreform kérdései is napi­rendre kerültek Orbán Viktor miniszter- elnök és George Robertson NATO-főtitkár megbeszélésein, amelyeken jelen volt Martonyi János külügyminiszter is. A kor­mányfő arról tájékoztatta a főtitkárt, hogy megkezdődött a reform folyamata, mégpe­dig annak legfájdalmasabb részével, amely­nek során számos képzett katonatisztnek kell elhagynia a honvédséget a kisebb, de hatékonyabb haderő megteremtése érdeké­ben. Orbán Viktor kifejtette: Magyarország érzi a NATO-tagságból fakadó felelősséget a reformot illetően, ami a szövetség ered­ményes működése mellett annak további bővítésére is hatással van. George Robertson elismeréssel szólt ar­ról, hogy a magyar miniszterelnök szemé­lyesen is figyelemmel kíséri a haderőre­form folyamatát. Lord George Robertson Orbán Viktor és Martonyi János társaságában FOTÓ: FEB/KALLUS GYÖRGY HÍREK RÖVIDEN Támogatás Burgenlandnak Az Európai Bizottság kedden jóváhagyta azt a programot, amelynek érteimében Ausztria kevésbé fejlett részei központi uniós támoga­tásban részesülnek, hogy felzárkózhassanak az EU legfejlettebb területeihez. A program értelmében a keleti részen fekvő Burgenland a legmagasabb arányú uniós támogatást igé­nyelheti, mert egy főre jutó jövedelme nem éri el az uniós átlag 75 százalékát. Milosevics biztonságban? A montenegrói vezetés nem tartóztatná le Szlobodan Milosevics jugoszláv elnököt, ha a politikus valóban a köztársaságba látogatna - jelentette ki Filip Vujanovics montenegrói mi­niszterelnök. „Sem Jugoszláviában, sem Montenegróban, de a nemzetközi közösség­ben sem várhatja el senki Montenegrótól, hogy letartóztassuk Milosevicset és kiadjuk őt Hágának” - mondta Vujanovics a B2-92 független rádióadó jelentése szerint. Érvénytelen perui választás Az Egyesült Államok szerint érvénytelen a Pe­ruban tartott elnökválasztás második forduló­ja, és az újjáválasztott Alberto Fujimori nem tudhat magának semmiféle legitimitást. A wa­shingtoni külügyminisztérium egyik, neve el­hallgatását kérő szóvivője leszögezte: az Egyesült Államok nem tekinti érvényesnek a vasárnap tartott választást, tekintettel arra, hogy a perui kormány nem volt hajlandó ele­get tenni a külföldi megfigyelők ajánlásainak. Lövöldözés Los Angelesben Ismeretlen tettes agyonlőtte Los Angeles rendőrfőnökének az unokáját. A 20 esztendős Lori Gonzalez vasárnap este a város központ­jában lévő egyik gyorsétteremből távozott au­tón, amikor egy fegyveres tüzet nyitott rá. A támadás célpontja azonban nem ő volt, ha­nem a mellette ülő férfi, akinek a nevét nem hozták nyilvánosságra. A rendőrfőnök unoká­ja „rossz időben volt, rossz helyen” - jelentet­te ki Horace Frank százados, a Los Angeles-i rendőrség szóvivője. Menesztett csecsen vezető Az orosz kormány csecsenföldi különmegbí- zottja, Nyikolaj Kosman kedden felmentette tisztségéből helyettesét, Biszlan Ganta- mirovot, annak a csecsen milíciának a vezető­jét, amely az orosz erők oldalán szállt szembe a csecsen felkelőkkel. Moszkvában kedden Szergej Jasztrzsembszkij kormányszóvivő bejelentette, hogy öt orosz katona meghalt, hét megsebesült, amikor csecsen felkelőkkel összecsaptak. ■ Előtérben a gazdaságpolitika Az ország kettészakadásá­nak megállítását és az ala­csony jövedelműeknek a középréteghez való felzár­kóztatását tűzi ki célul az MSZP következő két évre vonatkozó gazdaságpoliti­kai elképzeléseit rögzítő anyag, amelyet keddi ülésén tárgyalt meg az elnökség. A Németh Miklós exkormányfő részvételével megtartott tanács­kozást követő budapesti sajtótájé­koztatón Burány Sándor elnöksé­gi tag elmondta, hogy az MSZP 2001-ben 5 százalékos gazdasági növekedéssel és 6,5-7 százalékos inflációval számol. A szocialisták szerint jövőre 12 százalékos nominális keresetnö­velésre és 9,5 százalékos nyugdíj- emelésre nyílna mód. Az MSZP két egymást követő évben az egészségügyben 30 százalékkal, a közoktatásban pedig 20 száza­lékkal tartja indokoltnak emelni a fizetéseket. Burány Sándor hangsúlyozta: pártja támogatja a minimálbér emelését, de csak olyan kompen­zációs szabályokkal együtt, hogy az emelés ne jelentsen tehernöve­kedést sem a munkavállalóknak, sem a munkaadóknak. A politi­kus szerint az infláció tudatos alultervezése idén 100-200 milli­árd forintos többletbevételt jelent a költségvetésnek. Kovács László pártelnök beszá­molt arról, hogy az elnökség meg­erősítette: Németh Miklós bekap­csolódása az MSZP tevékenységé­be hozzá fog járulni a párt erősö­déséhez és majdani sikeres vá­lasztási szerepléséhez. Hozzátet­te, hogy az exminiszterelnök jö­vőbeni párttisztségéről a kong­resszusi jelölési folyamat előtt nem lesz szó. ■ Új diákönkormányzat OKÉ néven megalakult a középiskolás diákok orszá­gos érdek-képviseleti szer­vezete. Az országos érdek- képviseleti szervezet mun­kájában bármely középis­kolás részt vehet. A tegnapi, Budapesten alakuló fó­rumon 250 középfokú oktatási in­tézményből több mint 300 diák- képviselő jelent meg. A középis­kolások az elfogadott záródoku­mentum szerint a jelenleginél többet szeretnének megtudni jo­gaikról, ezért javasolják olyan szolgáltató irodák létesítését, aho­vá jogaik megsértése esetén for­dulhatnak. Az alakuló közgyűlés célja az volt, hogy létrehozzanak egy olyan legitim, középiskolás tanulókat tömörítő diák-érdek- képviseleti testületet, amely ered­ményesen képviselheti ennek a korosztálynak az érdekeit már a rájuk vonatkozó kormányzati döntések előkészítésekor is. Az elfogadott alapszabály ér­telmében az ország bármely kö­zépiskolai diákönkormányzata tagja lehet az OKÉ-nak. Az érdek- képviseleti, érdekvédelmi szerve­zet pályázatokból nyert pénzen támogatni kívánja a diákönkor­mányzatokat, azok vezetőinek rendszeres képzést szervez, és igyekszik összehangolni az or­szág összes középfokú taninté­zetében működő diákönkor­mányzat munkáját. A kilenctagú elnökség, vala­mint az önkormányzatok által delegáltak augusztus 21. és 28. között a Zánkai Gyermeküdülő Centrumban találkoznak ismét. ____ H.M. Vita a diploma feltételeiről A minőségi oktatás biztosítása ér­dekében a kormányzat fokozni szeretné a főiskolák és egyetemek munkájának ellenőrzését. A han­goztatott elvekkel ellentétben azonban épp az oktatási tárca ja­vasolja a követelmények átmeneti csökkentését. A főiskolai hallgatók 20-30 szá­zalékát érintheti az Oktatási Mi­nisztérium javaslata, amely sze­rint a jövő nyárig nem lenne köte­lező nyelvvizsgát tenni a diploma megszerzése előtt. Kiss Ádám, a szaktárca felsőoktatásért és tudo­mányos ügyekért felelős helyettes államtitkára a Magyar Rektori Konferencia tegnapi ülésén el­mondta, hogy a Bokros-csomag következtében sok helyen meg­szűnt a nyelvoktatás, így a hallga­tóknak nincs lehetőségük a tanu­lásra. Másrészt a nyelvvizsgázta­tás körül kialakult kaotikus hely­zet sem teszi lehetővé, hogy a diákok megszerezzék a korábban mindenki számára kötelező nyel- vi bizonyítványokat. - w ­apróhirdetési rovat! A hétfőtől csütörtökig délután 1/2 4 ó pénteken délután 3 óráig feladott apróhirdetéseiket a másnapi Békés Megyei Hírlapban megjelentetjük rovatunkban, a SZUIPEREXPRESSZBEN. Hirdetés felvétel /, iroda: Békéscsaba, Munkácsy M. u. 4. Tel.: (66) 527-222. MOBIL LÁNGVÁGÁS. (66) 412-882, (30) 2393-674. Ne feledje, hirdetését telefonon is feladhatja! Megrendelésre kémkednek A műhold szeme minden titkot meglát Miután az ötvenes évek végén megjelentek a kémműhol­dak, sokáig a titkosszolgálatok féltve őrzött, kizárólagos segédeszközeinek számítottak. Moszkva Alapvetően megváltozott a hely­zet a Szovjetunió összeomlásá­val, a két pólusú világ megválto­zásával és a műszaki-tudomá­nyos fejlődéssel: ma már bárki rendelhet műholdas fotót a világ bármely pontjáról. Feltéve, ha szán erre pénzt. Aki tehát megrendeli a szol­gáltatást, még az elektronikus postaládájában is megtalálhatja tíz dollárért az éles felvételt akár az orosz, akár az amerikai had­sereg valamely titkos támasz­pontjáról, netán rejtett kábító­szer-ültetvényekről vagy az ős­erdők törvényellenes irtásáról. A légi felderítés jövedelmező kereskedelmi vállalkozás lett, amelynek résztvevői között egy­aránt vannak nyugati és orosz cégek. Az egyik utóbbi fényké­pezte le még 1998-ban az ameri­kai légierő „51. számú terület” nevű szupertitkos bázisát, amelynek Washingtonban még a létezését is tagadták. A vélt ufók és különleges fegyverek helyett azonban csak hangáro­kat, kifutópályát mutatnak a ké­pek arról a támaszpontról, ahol hajdan az U2-es kémrepülőt és a Lopakodó nevű bombázót ki­próbálták. Magáncég felvételein is látha­tó már az észak-koreai titkos ra­kétatámaszpont, amelyre hivat­kozva az USA rakétavédelmi rendszer kiépítésére készül. Igaz, a képeken rizsföldek között álló kopott épületek, a hozzájuk vezető földutakkal nem sugallják éppenséggel azt a szörnyű veszélyt, amelyre az amerikaiak hivatkoznak. A hírszerzés már olyan kame­rákkal dolgozik, amelyek fel­bontóképessége néhány centi­méter. Tehát nemcsak a baszk terroristákról, az ETA fegyvere­seiről lehet adatokat gyűjteni, hanem az ETA-porszívóról is. Néhány év múlva üzleti alapon is lehet majd akár embereket is az űrből megfigyeltetni: például a feleség megszerezheti a kika­pós férjéről készült, árulkodóan félreérthetetlen fotót. FEB HADIESKÜVŐ ERITREÁBAN. Egy asmarai ortodox templomban több fiatal esküdött örök hűséget egy­másnak, hogy a nászéjszaka után az újdonsült férjek az Etiópia ellen viselt háború lövészárkaiba vonul­janak. Addisz-Abeba egyébként bejelentette, hogy kivonta csapatait Eritrea nyugati részéről, miután elérte kitűzött katonai céljait. _________________ fotó, feb/epa 4

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents