Békés Megyei Hírlap, 2000. április (55. évfolyam, 77-100. szám)
2000-04-08-09 / 83. szám
8 HÉTVÉGI MAGAZIN 2000. április 8-9., szombat-vasárnap Verselő Április 11 A talló kalászait hányva S a verebek közé belesvén Nagy szél kapott föl egyszer engem Hirtelen, áprilisi estén. Gyerekeit kereste arra S engem talált ott épp az útban. Bömbölt, örült, s én mosolyogva Rengeteg mellén elaludtam. Vitt falvan, földeken keresztül, Meghempergetett jó sárosra, Ciháivá és kacagva vitt egy Pesti, csatakos külvárosba. Az uccán vidám jasszok lógtak S még vidámabban verekedtek, Kiabáltak, kiabáltunk és A jasszok végül berekedtek. Mondom, valami nagy ünnep volt, A hívek templomokba mentek És reszketve, szomorú kézzel Áldották őket meg a szentek. S hogy a harangok búgtak, fölnőtt A szívekben nagy, esti béke. A gyilkos végzett emberével S úgy menekült, kalaplevéve. Reménységnek és tulipánnak Kicsikis deszka alkotmányba 1905-ben ígyen Iktattak be az alkotmányba. A kártyás munkásnak fiúként, S a szép, ifjú mosóasszonynak, Ligetnek, sárnak, vágynak, célnak, Fejkendőbe kötözött gondnak. A szegényasszony rég halott már, De fiát a szél el nem hagyja, Együtt nyögünk az erdőn éjjel S együtt alszunk el virradatra. 1925. ápr. 22. Kedden ünnepeljük Magyarországon a költészet napját. Kilencvenöt éve ezen a napon, április 11-én született József Attila (képünkön) költő. 1964 óta ez a költészet ünnepnapja. József Attila versével köszöntjük a szép ünnepet. ____________A JÖVŐBEN CSAK MINT APÁM PÁRJÁVAL TALÁLKOZHAT VELE A KÖZÖNSÉG _____________ Ha változik (is) a világ, Csepregi Éva marad aki volt (Békéscsaba, Munkácsy M. u. 4. szám) hirdetésfelvételi irodájának telefonszáma:(66) 527-222, telefaxszáma:(66) 527-211. Csepregi Éva pályáját a hetvenes évek elején a Kócbabák énektrióban kezdte a másik két Éva, Fábián és Pál Éva társaságában. Hetvenötben mindhárman csatlakoztak az akkor már sikeres Neotonhoz, amely így Famíliára bővült. Hamarosan hazánk egyetlen popzenei exportcikkévé vált a zenekar. Nem kis szerepe volt ebben Csepregi Évának, aki a vokálból előlépve meghatározó taggá nőtte ki magát. A külföldön Newton Family néven ismert társaság 1983-ban megnyerte a japán Yamaha-fesztivál nagydíját, három évvel később pedig Éva a szöuli dalfesztivál közönségdíjasa lett. Ekkortól a gitáros Végvári Ádámmal közösen is adnak ki lemezeket. A Família felbomlása után, ‘90-ben megalakítják az Éva-Neotont. Hamarosan Éva visszavonul, de kisfia, Dávid születése óta ismét dolgozik. Tavaly nyáron Ádámtól Éváig címmel új lemezzel jelentkeztek, ősszel megjelent szólóalbumán pedig azt énekli: Ha változik a világ. — Adámmal sokszor különváltak, de úgy látszik, az'első emberpárhoz hasonlóan nem tudnak egymás nélkül meglenni. — Igen, időről-időre összehoz bennünket az élet, és ez így van rendjén. Mi vagyunk az utolsók, akik még ezt a szakmát műveljük a zenekarból. Persze mind a kettőnknek megvannak a külön útjai, Ádám a stúdiójában dolgozik, én pedig gyermekműsorokat készítek, de nagyon jó dolog, hogy együtt is tudunk énekelni, zenélni. Az új közös lemezt is régóta tervezgettük, és végül meg is született. —Az új dalokat hallva kicsikét latinos, temperamentumos a zenéjük. — Sok ilyen nóta van a lemezen, ami kimondottan latinos hangvételű. Ez most újra divat lett, mondhatni a levegőben van. Vidám, ritmusos, táncolható nyári albumot szerettünk volna készíteni, ami azt hiszem sikerült is. — Kik segítettek a felvételeknél? — A számokat Ádám írta és hangszerelte, s csak mi ketten énekelünk rajta. Gyakorlatilag a cimbalomjátékoson kívül senki sem működött közre. Ilyen szempontból ez egy abszolút duett lemez. — Ha változik a világ című lemezén viszont új emberekkel dolgozott... — Igen. Többek között Bob Heatlie — vele már régebben is dolgoztunk együtt — és Kozma Tibor írták a dalokat, de a közreműködő zenészek többsége fiatal tehetséges muzsikus. így Kiss Gábor, aki három nótát is hangszerelt. — Hogyan fogadta a közönség az új nótákat? —- Úgy vettem észre, hogy jól beleillenek a Neoton dalok sorába. Ádámmal elsősorban az volt a célunk, hogy olyan lemezt csináljunk, ami a koncertek anyagába is illeszkedik. Akkora varázsa van még mindig a régi dalainknak, hogy többet nem mertünk, hiszen a közönség- elsősorban ezeket várta tőlünk. Érdekes módon sokkal több szó esik ma is a régiekről, mint az újakról. De azért nem nagyon tudunk meglenni új dalok nélkül, ezekre szüksége van a lelkűnknek is. Ezért aztán kis adagokban csepegtetjük az újdonságokat a koncertjeinken. A szólólemezemen viszont valami mást szerettem volna csinálni, mint a Neotonban. Ezért lett modernebb a hangzása. —Annak idején a Neoton volt az első igazából menedzselt hazai zenekar. Amióta saját kezükbe vették sorsuk irányítását, nehezedett-e a helyzetük? Koncertjein kis adagokban csepegteti az újdonságot — Az az időszak tulajdonképpen bepótolhatatlan. Mi igazából mind a mai napig azokból az időkből élünk. Azokat a módszereket alkalmazzuk most is, amiket akkor megtanultunk. Bár ez nem a legjobb szó rá, hiszen ezt nem lehet igazából megtanulni. Mindig alkalmazkodni kell az éppen adott helyzethez, meg kell látni benne a lehetőséget, és érezni kell, mire van igénye a közönségnek. Abban a szerencsés helyzetben voltunk akkor, amikor lerakták a hazai popélet alapjait, hogy ott lehettünk az elsők között. Az emberek annyira megismerhettek bennünket, hogy még mindig kíváncsiak ránk. Ez az egyetlen szerencsénk, mert ilyen teljes körű menedzsmentje nem volt azóta senkinek sem, és nem is lesz egyhamar. Persze ne legyünk igazságtalanok, a dalainknak is nagy szerepe volt ebben. Most csináljuk, ahogy tudjuk, ahogy a többiek. — A közönséget látva szükség is van rá. Igaz, mint Neoton elbúcsúztak már, de ném fordulhat esetleg elő, hogy még egyszer összeáll a zenekar? — Sajnos már nem. Túl sok a halottunk (Juhász Mari és Jakab György), a többiek közül pedig túl kevesen vannak már a szakmában: Pásztor Laci lemezkiadóként dolgozik, Öcsi üzletel valahol, ki tudja merre, Bardóczi Gyula ugyan még dobol, de már túlságosan távol kerültünk egymástól. A tavalyelőtti áprilisi búcsúkoncertet is csak nagy nehezen tudtuk összehozni, hála a többieknek, hogy hajlandók voltak újra fellépni. De a jövőben csak szólóban, és mint Ádám-Éva találkozhat velünk a közönség. Majsa Tibor ÖTVEN ÉVE HUNYT EL A GYULAI M. KEMPT JÓZSEF Emlékezés egy földbirtokos-mi ntagazdára Egy nagygazdára ritkán vetül az emlékezet. Még ha szorgalmas, becsületes munkával mintagazdaságot hozott is létre. Ilyen volt a gyulai, német származású M. Kempf József, aki fél évszázada hunyt el, öngyilkosságba menekült az őt ért megaláztatások miatt. Megérdemli, hogy emlékezzünk rá. Az 1891. március 9-én született M. Kempf József ősei az első német telepesekkel érkeztek Gyulára 1724-ben. Elemi iskoláit szülővárosában végezte, majd gazdálkodással foglalkozott édesapja mellett. Huszonegy évesen, 1912. január 30-án házasságot kötött F. Schriffert Erzsébettel (1895— 1964), akivel az Apor tér 10. szám alatt, az M. Kempf szülői házban laktak. Házasságukból három gyermek született: Erzsébet (1912—1926), Terézia (1914—1955) és József (1916— 1979). Az M. Kempf család 1922. április 28-án megvásárolta a Jókai utca 25. számú, százéves, rossz állapotú lakóházat Bekker János lakatosmestertől. A régi házat lebontották és a telekre 1922—23-ban ifj. Benkő János műépítész rokonuk felépítette az L alaprajzú, eklektikus stílusú, 4 szoba összkomfortos lakóházat. A ház ma is áll, Pénzügyőri üdülő, állami kezelésben van. A családfő 220 holdas saját birtokán és 150 holdas bérletén gazdálkodott. A birtokon két majorságot alakított ki, nagy tanyákkal a gyulai határban lévő Sióréten és Szeregyházán. A majorokban szarvasmarha- és sertéstenyésztés, valamint növénytermesztés folyt. Megtermelt terményeivel és tenyészállataival több kiállításon részt vett és számos első, valamint második díj, aranyérem és oklevél dicsérte jeles állatállományát, kitűnő terményeit. Apaállat tenyészetéből Oroszország, Törökország és számos magyar község vásárolt az állatállomány feljavítására. Mint elismert viriFöldjét elvették, házába betelepedett a szovjet városparancsnok (a felvétel 1924—ben készült M. Kempf Józsefről) lista (nagy adófizető) polgárt beválasztották a városi és megyei képviselő- testületbe. A 48-as polgári kör választott tagja és a városi tej szövetkezet al- elnöke volt. A család sok munkával jól élt, de takarékos beosztó életmódot folytatott. Életükben az első komoly gondok 1944 őszén, a szovjet megszállás idején jelentkeztek. A lakóházukba Fedoszavljev ezredes, a Gyulát megszálló szovjet csapatok ezredparancsnoka telepedett be. A majorok állatállománya is elfogyott, később a földeket is elvették, és sok meghurcoltatás várt a családfőre, akinek ideg- rendszerét a sok megaláztatás megviselte és egy gyenge pillanatában önkezével véget vetett életének. A temetés — az akkori nehéz idők miatt — szűk családi körben zajlott le a Szent József temetőben. Gyula városa szegényebb lett egy szorgalmas, becsületes munkával mintagazdaságot létrehozó jeles gazdával. D. Nagy András A Jadviga párnája Szlovákiában A napokban Pozsonyban az egyik legrangosabb irodalmi díjjal ismerték el Závada Pál Jadviga párnája című regénye szlovák fordítójának munkáját Eközben durva magyarellenes kirohanásoktól volt hangos az a Nyitrán rendezett irodalmi összejövetel, amelyen szóba került a nagysikerű, Szlovákiában most megjelent regény. Pozsonyban, az írószövetség székházában a napokban adták át a múlt év kimagasló fordítói munkáit elismerő kitüntetéseket — adta hírül a szlovákiai magyarság lapja, az Új Szó. A próza kategóriában Ján Holl -díjban részesült Deák Renáta, Závada Pál Jadviga párnája című regényének fordítója (Jadvigin vankúYik, Kalligram). Mária Kusá, a bírálóbizottság elnöke indoklásában kiemelte: Deák Renáta egyedi nyelvi rendszert alkotott meg művében, merészen, ugyanakkor pontosan, a maga teljességében tolmácsolta Závada többsíkú szövegét. Szinte ezzel egyidejűleg Nyitrán, a könyvtárak hete alkalmából rendezett irodalmi matinén — amelyen a régióban élő írók találkoztak az olvasókkal — bőven kijutott a bírálatból a Jadviga párnája című könyvnek. A történelmi regény műfajában alkotó Ladislav Zrubec és a romantikus történeteiről ismert Marina Eeretková-Gálová saját munkásságukról próbáltak emelkedett stílusú beszélgetést folytatni a publikummal, de valaki a közönség soraiból témát váltott, és a szlovákul is megjelent Jadviga párnáját kezdte ócsárolni. A hazafias érzelmektől fűtött olvasónak nem a könyv irodalmi értéke vagy a fordítás minősége ellen volt kifogása. Azt nehezményezte, hogy az író „lekicsinylő, sőt gúnyos hangnemben úgy jellemezte a magyarországi szlovákokat, mintha maguk sem tudták volna, mit akarnak.” A jelenlévők közül senki sem olvasta a könyvet, így érdemben nem tudtak hozzászólni, ám felháborodásuk annál nagyobb volt, sőt miután |H| — megtudták, hogy Závada Pál nem is tud szlovákul, egy idős nő kijelentette: ezért vetemedett arra, hogy ilyesmiket írjon, mert erre csak egy janicsár képes. Az eszmecserét Ladislav Zrubec zárta le azzal, hogy a tótkomlósi pap jellemábrázolása valójában a szlovák nemzet önrendelkezési törekvéseinek és a magyarországi szlovák kisebbség vezető személyiségeinek a kicsúfolása. A jelenlévők helyeseltek, és már látatlanban elítélték a könyvet, ami szerintük nemhogy 300 koronát nem ér meg, de be kéne tiltatni a forgalmazását. És akkor még nem is látták a filmet Marián Labudával Bacovszky tiszteletes szerepében. (vm) gSggg ÜÉÉÜ 4', '<'f \V I , s Ä SUMMIT-AGR( ) a DÖNTSÖN A TAPASZTALAT ÉS A MEGBÍZHATÓSÁG MELLETTI ÍJdonsttg Új hatás: Hatása Az utó Alacsony c Gyomviszonyokhoz Biztosítj. SZ( ragadó !)ecopart Posztemergens búzagyomirtó szer. mód — új típusú hatóanyag. hőmérséklettől független, veteményre nincs hatása, ózis — gazdaságos gyomirtás. igazodó tankkeverékek (2.4 — d,mcpa). ík a rugalmas kezelési időt, des hatásspektrumot, jó tartamhatást, s s galaj ellen is bevethető! KERESSE A FORGALMAZÓKNÁL! Információ: SE1MMIT-AGRO Kft., 1123 Budapest, Táltos u. 15/B. Telefon: 06 (30) 953-0272.
