Békés Megyei Hírlap, 2000. március (55. évfolyam, 51-76. szám)

2000-03-18-19 / 65. szám

Egészség- és életmódmagazin Jó tanács ya \smvi/o 2000. MÁRCIUS-ÁPRILIS IV. ÉVFOLYAM 1. SZÁM Háziszerek a konyhából 2 Megelőzés felsőfokon 3 A csontritkulás elkerülhető Épba tárt szárnyakkal. • • £4., V/--' «“«a/ B evallottan Tóth Árpádtól kölcsönöztem ezt a - min­dennél kifejezőbb - ta­vaszt köszöntő képet. Remélem megbocsátja, hiszen mostaná­ban ugyanaz a bizsergés járja át egész testemet-lelkemet, amivel ő vethette papírra híres Április cí­mű költeményét. Tavaszi ölelés A tavasz csodálatosan nagy va­rázsló: poétává teszi a két lábbal földönjáró halandót is, és olyan gondolatokat ébreszt fel az em­berben, amilyeneket a szürkén latyakos télben még agyának legrejtettebb csücskében sem lehetett volna találni. Ezt az évszakot valóban a ki­tárt karok jellemzik. Kitárulko­zás - mindenre! Ami szép, har- sogóan friss és illatos, amit (vagy akit!) szeretnénk ma­gunkhoz ölelni, szorosan tarta­ni, mint a pályaudvaron vagy a repülőtéren a messziről érkezet­tet. A kitárt karok sok régóta dé­delgetett vágyat és annak betel­jesülését jelképezik, illetve azt a készségünket, hogy tessék, itt vagyunk, minden újra és meg­újulom kaphatóan, és közben arra várva, hogy magunkhoz ölelhessük az egész világot, a természetet, minden ember­társunkat. Ilyenkor azonban nem csak a karunkat tárjuk befogadóra, öle­lésre készen. Egyre többször nyitjuk ki az ablakunkat, és tár­juk szét - óvatosságból néha még el nem tett, végóráit élő, „juj, de meleg már!” - télikabá­tunk nehéz szárnyait. Néha a tavasz megtetézi amúgy sem kevés problémán­kat áradással, szeszélyes időjá­rással, lefagyott rügyekkel, meg mindenféle mással, amire nem számítunk. Tele szájjal szidjuk veszélyes szeszélyeit, bolondo­zását, de azért valljuk be: ha megbirizgálja az orrunkat utá­nozhatatlan illatkompozícióinak egyikével, nem tudunk igazán haragudni rá. Tavaszi hangok A tavasz, bármennyire várjuk, váratlanul zeng bele a tél végi ' f J 1 * ■% life; ' Ml « es* % dermedt csendbe. Egy reggelre mezőn rugdaljuk a focit, ugra­kelve hirtelen az az érzésünk, bugrálunk szinte megmámoro­hogy minden mozgásba lendült, sodott kutyánkkal. IOKALC Természetes kalciumforrás A kalcium az egyik fontos tényezője az egészséges csontozat kialakulásának és fenntartásának. A BIOKALC kapszula az emberi szervezet számára igen jól hasznosuló természetes kalciumforrást jelent. t KAPSZULA FEDEZI A N API KALCIUMSZÜKSÉGLET 42,5C, FoRC+aI.MAZZA: A I 2046 Törökbálint. (Depó) Pl 8. NatUM Tel, 06 (23) 336-131; 06 (23) 336-333 ' PfOdU kapható u gyógyszertárakban és a gyógynövény s/aküzlctckbcn. és szólni akar hozzánk. Nem a rigófüttyre gondolok, nem a metszőolló szapora csattogásá­ra, és nem is a kirándulás köz­ben talpunk alatt roppanó szá­raz, tavalyi ágakra. A tavasz hangjainak megszó­laltatására mi magunk vagyunk a hangszer, és ezek a hangok belülről, belőlünk fakadnak. Egy-kettő, egy-kettő, szedd a lá­bad, egy-kettő, indulj rögtön, ne lustálkodj! Mozdulj már meg! Egy-kettő, nézz tükörbe, ott mit láttál? Sápadt arcú, vedd már észre, itt a tavasz! Egy-kettő... Imádott tavaszunk - szemte­len fiatalságának jogával élve - az orrunkra koppint, és a fe­jünkre olvassa minden bűnün­ket. Általában a mozgással ál­lunk leginkább hadilábon, tehát az oldalunkba döfköd, hogy ki­zavarjon a friss levegőre, a kö­zeli parkba, ligetbe, a hegyek ösvényeire. Előkerül a sufniból a bicikli, a labda, a görkorcso­lya, tavaszi levegőt „harapva" sétáltatjuk az apróságokat, és a már üde, zöld ruhába öltözött Tavaszi lélekkel A megújulás, mozgásba lendü- lés évszakában nem elég csak testünk frissülését szorgalmaz­nunk, oda kell figyelnünk lel­künk egészségére is. Azt mondják az okosok, hogy nem szabad veszekedve, rossz­kedvűen, sírósan lefeküdni, el­aludni. A reggeli ébredés milyen­sége legalább ennyire fontos, mert ha jókedvűen pattanunk ki az ágyból, és harsogóan tavaszi, vidám környezet néz be az abla­kunkon, ez az érzés egész napra pozitív töltést tud adni. A munkához is nagyobb kedv­vel fogunk hozzá, legfeljebb gyakrabban kapjuk rajta magun­kat egy kis elmélázáson: megve- gyem-e azt a rövid ujjú vászonin­get? El kéne menni végre a fod­rászhoz is. Jövő héten kapok-e szabadnapot a tavaszi nagytaka­rításhoz? Mikor jutunk ki a kis­kertbe, és vajon mit ültessünk az elhalt meggyfák helyére... A tavaszt nem véletlenül hív­ják a szerelem évszakának: nagy kerítő tud lenni! Hóvirág­keresgélés közben például olyan mesterien össze tudja bo- ronálni a fiatal párokat, hogy azok szinte észre sem veszik, hamarosan az anyakönyvveze­tő előtt állnak, és a következő tavaszon már újszülött csemeté­jükkel sétálgatnak. Tavaszi szokások Vannak szép népi hagyomá­nyok, téltemetők, tavaszköszön­tők. Busójárás, májusfaállítás. Van húsvéti tojásfestés és lo- csolkodás, barka, meg arany­esőág is jut a vázákba. Én most mégsem ezekről szeretnék be­szélni, hanem azokról a rossz szokásainkról, amelyek télen el­uralkodnak rajtunk. A tavasz beköszöntével nem­csak a könnyebb ruhákat, ha­nem a télen elhanyagolt kapcso­latainkat is elő kell venni. A bará­ti kötelékek sok okból meglazul­hattak: csúszós, rossz volt az út, a kocsit elő se vettük a ponyva alól. Az egymás iránti érdeklő­dést elintéztük egy karácsonyi le­velezőlappal, egy-két rövid, sem­mitmondó telefonnal. Milyen érdekes, hogy ennek a dermedtségnek a kikelet első je­lentkezésére vége szakad! Min­den külön apropó nélkül úgy érezzük: fel kell hívjuk soká mel­lőzött barátainkat, hogy csupán megkérdezzük tőlük, mit szól­nak ehhez a gyönyörű, napfé­nyes időhöz. És az is természe­tes, hogy egyre többször meg- csörren a mi telefonunk is. Jönnek-mennek a hírek, az­tán pedig az invitálások: gyertek el jövő héten egy jó kis kártya­partira! Oké, a következő hétvé­gén meglátogatunk a bungitok- ban, és a metszésben is segí­tünk. Elromlott a kölyök bicaja, és te olyan jól meg tudod javíta­ni, segíts már! Mondd, hogyan rakod el a rumos cseresznyét? A tavasz nem csak a fiatal szerelmeseket hozza össze. A családokat is kicsábítja egy kö­zös, vidám, piknikes kirándulás­ra, vagy szóba elegyíti a télen begubózott szomszédokat az egymás melletti erkélyeken, a kiskertekben. Minden harsá­nyabb lesz a primőröktől roska­dozó piacokon, és a festőmű­vésznek is beillő tavasz az ottho­ni terített asztalra is rádobja a paletta minden árnyalatát. Végszóként pedig - annyi jo­gos dicséret után - mégis a sze­mébe mondom a tavasznak, hogy mit nem szeretek benne: hivatalosan is csak három hó­napig vagy velünk, pedig kitölt- hetnéd az egész esztendőt! És ha látod - mert látnod kell -, hogy mennyire várunk, milyen nagyon szeretünk, akkor miért rohansz el? Csak azért, hogy a megejtő szavú Tóth Árpádnak igazat adhassunk: faun-bokájú, vad suhanc vagy, és cigánykere­ket vetve csak átsuhansz az életünkön? Hé, Tavasz koma, maradj még nálunk egy cseppefi Somos Ágnes Április, ó Április, Minden csínyre friss! Faun-bokájú, uad suhanc, Újra itt suhansz! Vásott cigánykereked Porozza a tereket, Repül a szemét, Levegőbe parazsat Hintegetsz és darazsat, Illatot s zenét! Némely ingó és rügyes Ág végére már Küldöd: kússzék az ügyes Katicabogár, Mint árbocra egy piros, Pettyes zubbonyú, Fürge lábú és csinos Kis matrózfiú! Kémleli a láthatárt: Mennyi fény! mi az? S zümmög zengő, napba tárt Szárnyakkal: tavasz! (Részlet Tóth Áipád Április című költeményéből) A női klimaxot kísérő panaszok - hőhullám, éjszakai álmatlanság, zsibbadás - megelőzésére és kezelésére gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású készítmény. FORGALMAZZA: nt, (Depó) Pf 8. Tel.: 06 (23) 336-131,336-333 A kockázatokról és mellékhatásokról olvassa el a betegtájékoztatót, vagy kérdezze meg kezelőorvosát gyógyszerészét! t

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents