Békés Megyei Hírlap, 2000. január (55. évfolyam, 1-25. szám)
2000-01-29-30 / 24. szám
A magyar kapcsolat Ralph Fiennes: „A szeretet a lehető leghatalmasabb érzés’ A Békés Megyei Hírlap Melléklete A századik női pilóta 6 .Hölgyeim és uraim, itt a kapitányasszony beszél...’ 6 Az ördög bibliája A legdrágább lapok a százezer dollárt is elérhetik 7 A VILÁGVÉGE EGYELŐRE ELMARADT Világvégét jósoltak 2000-re a jövőlátók. Sok hiszékeny ember felült a jóslatnak, amit számukra megerősített a most lezárult esztendő számos súlyos természeti katasztrófája. Valóban rendkívüli volt ebből a szempontból az 1999-es esztendő? A természeti csapásokból Békés megyének is kijutott (képünkön: küzdelem a belvízzel) FOTÓ: LEHOCZKY PÉTER — Ha a kilencvenes évek természeti csapásaira visszatekintünk, akkor jó forrásként használhatjuk a müncheni székhelyű nemzetközi viszontbiztosító adatait — mondja Szalai Sándor, az Országos Meteorológiai Szolgálat kli- matológusa. — Ez a világcég — a káresemények száma és nagysága alapján — úgy véli, hogy az elmúlt évtized nem tekinthető rendhagyónak. A meteorológusok is azt tartják, századunk végén nem változott a katasztrófák gyakorisága. A laikus ezt persze nem tudja megítélni, ám emlékezetében élesen rögzültek a tévéképernyőkön látott tudósítások: hatalmas esőzésekről és özönvízszerű áradásokról, életölő aszályokról és dermesztő hidegekről vagy pusztító forgószelekről. Éppen ezért teszi hozzá a szakember is: — Nem véletlen, hogy a tévénézőkben éppen ezek emléke maradt meg a kilencvenes évekről. Ebben az időszakban a meteorológiai katasztrófák kétharmada áradásokhoz és viharokhoz kapcsolódott. E jelenségek nagy részének hátterében — erősen leegyszerűsítve és közvetve — a Csendes-óceán felszíni vizeinek hőmérsékletváltozásai, valamint áramlásai állnak. Ha ezen a területen melegebb időszakot élünk át, akkor El Nino-jelenségről, ha hidegebb periódusban vagyunk — mint 1999-ben is —, akkor La Nina-hatásról beszélünk. Ez a két spanyol szó egyébként magyarul a kisfiút, illetve a kislányt jelenti — magyarázza a klimatológus. Az extrém jelenségek számbavételéhez és magyarázatához segítséget nyújt a Meteorológiai Világszervezet (angol betűszóval: a WMO) úgynevezett állásfoglalása. Ez a kiadvány évente számol be a Föld éghajlati állapotáról. Szalai Sándorral a legutóbbi három — már értékelt — esztendő történéseiből válogattunk ki néhányat. — 1996 talán legjellemzőbb sajátsága a sok csapadék volt. Főleg Dél- Európát, Észak-Afrika egyes területeit és a Közel-Keletet árasztották el özönvízszerű esőzések. Kína az utóbbi ötven év legnagyobb áradásait élte át. A Mekong deltáját pedig több, mint egy hónapig bontotta víz. Feltűnő kivétel Észak-Mexikó nagy része, és az Egyesült Államok délnyugati területei, ahol az év elején súlyos aszály pusztított. La Nina viszonyok uralkodtak áprilisig. Ez abban fejeződött ki, hogy az átlagosnál hidegebb volt az egyenlítői tengervíz a Csendes-óceán keleti medencéjében. Erős csapadékhullást és az átlagosnál melegebb vízhőmérsékletet mértek viszont a nyugati területeken. Az 1900-as évek legutolsó januáijá- nak elején hihetetlen mértékű hóesés temette el az USA közép-atlanti és alacsonyabban fekvő észak-keleti részeit. A hó mennyisége Philadelphiában például hetvenöt centiméterrel haladta meg az addig mért legmagasabb értéket. El Ninóé volt az 1997-es év. A Csendes-óceán középső és keleti egyenlítői területem a normálisnál melegebb felszíni víz alaposan megnövekedett csapadékmennyiséget okozott. Az ebben a régióban jelentkező másik jelentős hatás a hőmérsékleti tágulás okozta tengervízszint-emel- kedés volt — tudtuk meg a szakértőtől. A Föld más tájain viszont szenvedtek a csapadékhiánytól és az aszálytól. Például Szu- mátrán és Bomeón a meg- fékezhetetlen hatalmas erdőtüzek ökológiai katasztrófát idéztek elő. Füstjük a látótávolságot időnként száz méter alá csökkentette, és súlyos légzési problémákat okozott. — Két évvel ezelőtt a mi kontinensünkön is észlelhettünk rendellenességeket •.— vetjük közbe. — Igen. Közép- és Észak- Európát kivételesen heves júliusi csapadék sújtotta. Csehországban ez az évszázad árvizét okozta. Lengyelországban és Kelet-Németországban kiterjedt áradásokhoz vezetett az Oderán. A megbízható, az egész Földet lefedő műszeres mérések 1860-as kezdete óta tavaly volt a legmagasabb a globális felszíni átlaghőmérséklet. Ezt részben az okozta, hogy a „kisfiú” 1998-ban volt a legintenzívebb. Októberben azután La Nina-hatás kezdődött. Ez a karibi térségben szokott hurrikánokat okozni. A Mitch nevű Közép-Amerikában harminchárom órán keresztül folyamatosan tombolt. A szél tizenöt óra hosszat meghaladta az óránkénti 285 kilométeres sebességet. A becslések szerint hárommillió ember vált hajléktalanná. — A szokatlan időjárási jelenségek hogyan károsították az egészséget? — kérdezem. — Az említett hurrikán nyomában Közép-Amerikában növekedett a kolerában, az izületi fájdalmakkal járó, dengue-lázban és a maláriában megbetegedettek száma. A tavalyi kiterjedt áradások Kelet-Afrikában például az úgynevezett Rift-völgyi láz egyre nagyobb területeken való elterjedéséhez vezettek. Ezt a nem fertőző vírusos betegséget a haszonállatokról szúnyog viszi át az emberre. — Mi vár ránk a következő évszázadban? — A vélemények megoszlanak. A világvégét jósló sarlatánok azonban a békés ezredfordulóval ismét látványosan megbuktak. Az általános vélemény az, hogy 2000-2050 között folytatódik az elmúlt húsz évben megfigyelt melegedés. Egyes modellek szerint egyúttal nedvesebb időszak köszönt be. A szén-dioxid kibocsátást mindenképpen mérsékelnie kell a termelésnek, hogy ne legyen túlzott mértékű a felmelegedés, ne erősödjék a sokat emlegetett üvegház hatás. Az ózonréteg vastagsága — a természetes változékonyságon kívül — is elsősorban az emberi (ipari) tevékenység függvénye. Ha sikerül csökkenteni a kibocsátott halogénezett szénhidrogének mennyiségét, akkor nem vékonyodik tovább, nem lesz még lyukasabb a földi lét ezen fontos védőpajzsa — fejezte be a beszélgetést az éghajlat kutatója. G. D. A KLÍMAVÁLTOZÁS OKAI Mintegy 5500 évvel ezelőtt a Szahara néhány évszázad leforgása alatt gazdag vegetációval borított „édenkert- ből” sivataggá vált. Martin Claussen, német professzor szerint ennek egyik oka az lehet, hogy a Föld forgás- tengelyének szöge 40 ezer évenként mintegy 1,5 fokkal változik. Ezenkívül 22 ezer évenként a Föld más-más évszakban kerül a Naphoz legközelebb pályára. Harmadszor: bolygónk keringési pályája 100 ezer évenként változtatja alakját ellipszisről majdnem körré és vissza. Ezeknek a jelenségeknek alapvető jelentőségük van a vészjóslónak látszó időjárási szélsőségekben. ri:iiLiu:\ A wo Laktanya, harminc év után Baj van, nagyon nagy baj katonáéknál. Nincs fűtés, rossz a kaja (alacsony a fejadag), lepusztulóban a laktanyaépületek, fertőző betegség söpör végig a körleteken. Ma különösen nem öröm kiskatonának lenni. Parancsnoknak se nagyon, fizetés kevés, perspektíva semmi, csak a piszkálás hol ezért, hol azért. Most éppen a laktanyakörülmények miatt. A televízió jóvoltából láthattuk, milyen ázsiai állapotok uralkodnak egy budapesti gamizonban: kopott lépcsők, használhatatlan rötyik, pusztuló lambériák, kidőlni készülő lépcsőkorlátok. Nem csoda, hogy a miniszterelnök azonnal álruhát öltött és Mátyás király módjára elvegyült a nép (a katonák) között. A különbség csak annyi, hogy Mátyás igazságot is szolgáltatott, mi viszont hiába vártuk fejek hullását. A jel szerint a laktanyakörülmények magyarázhatók, a vírusos agyhártyagyulladás dettó. Vagyis az okok objektívek, személyi felelősségen felül állnak. Biztosan így van, én nem tudom mi a valóság, hisz harminc éve nem jártam laktanyában, akkor is minek. Orbán Mátyás jobban tudja, ő ott volt. Én csak annyit tudok, a Magyar Néphadsereg 6119-es alakulatánál (más nevén: a Varsói Szerződés 37. önálló pontonos-hidász ezredénél) lehúzott két évem tapasztalatai alapján, hogy abban a büdös kommunizmusban ilyen nem fordulhatott elő. Igaz, a katonát nyúzták, persze hogy nyúzták, mert mindig nyúzzák, de ha a rötyi elromlott, a századparancsnok intézkedett: azonnal kivezényelte a vízvezetékszereléshez értő kiskatonát és rendbe hozatta vele a klotyót. Ha a lépcsőből kiszakadt egy darab, akkor meg a kőműves szakképzettségű harcosok vonultak hadba — a fándlival és a spaklival. Lambériát is magunk javítottunk, még akkor is, ha nem tellett rá, mert a faluban jóban voltunk a gyárral, a kisiparossal, még a cigányokkal (bocs: romákkal) is. Tudták, ha sz.. a helyzet, jön az ár, a hó, a jég, vagy összeverekednek a kocsmában a cigányok és a magyarok, csak ránk számíthatnak. Az alakulat a falué volt, s a falu az alakulaté. Szimbiózisban éltünk egymással. A hétszázát, most döbbenek rá, hogy nosztalgiázok. Pedig csak arról akartam beszélni, hogyan működött egy laktanya, amikor még működött. Igaz, azóta eltelt három évtized. Eközben a világ előrehaladt. Lám, mennyit változott! Árpási Zoltán Orbán Mátyás jobban tudja, ő ott volt. Geszt. A gróf Tisza kastély. Egy régi, nagyon régi képeslapon. Lehet vagy hatvan éves, de az is lehet, hogy nyolcvan. Kár, hogy odalett a park, s a gondozott kastély. Talán még helyreállítható mindkettő
