Békés Megyei Hírlap, 2000. január (55. évfolyam, 1-25. szám)
2000-01-22-23 / 18. szám
6 HÉTVÉGI MAGAZIN 2000. január 22-23., szombat-vasárnap Verselő Himnusz A magyar nép zivataros századaiból Isten, áldd meg a magyart Jó kedvvel, bőséggel, Nyújts feléje védő kart, Ha küzd ellenséggel; Bal sors akit régen tép, Hozz rá víg esztendőt, Megbünhödte már e nép A multat s jövendőt! Őseinket felhozád Kárpát szent bércére, Általad nyert szép hazát Bendegúznak vére. S merre zúgnak habjai Tiszának, Dunának, Árpád hős magzatjai Felvirágozának. Értünk Kunság mezein Ért kalászt lengettél, Tokaj szőlővesszein Nektárt csepegtettél. Zászlónk gyakran plántálád Vad török sáncára, S nyögte Mátyás bús hadát Bécsnek büszke vára. Hajh, de bűneink miatt Gyúlt harag kebledben, S elsújtád villámidat Dörgő fellegedben, Most rabló mongol nyilát Zúgattad felettünk, Majd töröktől rabigát Vállainkra vettünk. Hányszor zengett ajkain Ozmán vad népének Vert hadunk csonthalmain Győzedelmi ének! Hányszor támadt tenfiad Szép hazám kebledre, S lettél magzatod miatt Magzatod hamvvedre! Bújt az üldözött s felé Kard nyúl barlangjában, Szerte nézett s nem leié Honját a hazában, Bércre hág és völgybe száll, Bú s kétség mellette, Vérözön lábainál, S lángtenger fölette. Vár állott, most kőhalom, Kedv s öröm röpkedtek, Halálhörgés, siralom Zajlik már helyettek. S ah, szabadság nem virul A holtnak véréből, Kínzó rabság könnye hull Árvánk hő szeméből! Szánd meg Isten a magyart Kit vészek hányának, Nyújts feléje védő kart Tengerén kínjának. Bal sors akit régen tép, Hozz rá víg esztendőt, Megbünhödte már e nép A multat s jövendőt! Cseke, 1823. január 22. Ma ünnepeljük a magyar kultúra napját. Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon fejezte be a Himnusz megírását. A költeményt, szinte naponta halljuk, énekeljük, miközben teljes szövegét legtöbben az iskolában olvasták utoljára. Most az egész verset közöljük, ezzel emlékezünk a jeles ünnepre. _____________________________________________„Mi van Macika, baj van?”_____________________________________________ Álompár délidőben - a televízió kamerái előtt Most érkeztek televíziós pályafutásuk Delelőjére. Szily Nóra és Alföldi Róbert már nem csupán Reggelivel várja egy héten kétszer-háromszor az RTL Klub tagjait, hanem déltájt is szolgál egy-két csemegével. Nóra egyébiránt azt mondja, olykor álompár az övék: mármint még álmukból ocsúdva kezdik a műsort, közben azért szép lassan felébrednek. — Szinte együtt élünk. Vagy legalábbis együtt ébredünk — nevet Nóra. — Leginkább azokat az órákat töltjük egymás társaságában, amiket azok, akik együtt élnek — teszi hozzá Robi. Ez a szolid irónia és önirónia végigkíséri szavaikat. S hogy mennyire figyelnek egymásra? Viszik-e a másik helyett is a prímet, ha az rossz passzban van? — Ha egyikünk nyűgös, fáradt, szól a másiknak — bólogat Nóra. — De nem is kell szólni... — pontosít Robi. — Olyan sok minden működik már kimondatlanul. Legfeljebb megkérdi: „Mi van Macika, baj van?” Szily Nóra már ismert riporter volt, amikor egy műsorba került a színész Alföldi Róberttel, akinek e tekintetben még nem volt rutinja. — Hála a jó istennek! —jajdul fel Robi. —r- Különben nem is vállaltam volna. — Tényleg? — Persze. Nekem ugyanígy jár az agyam az életben is. — Van egy nagy tévedése Robinak, de én meghagyom ebben. Mindig azt mondja, hogy 6 nem műsorvezető. Miközben nagyon sok dolgot állatira tnegtanult a szakmából, és nem a klasszikus iskola szerint. A szokásosnál őszintébben, civilebb módon műveli. Tud kíváncsi lenni. Na és fordított szituáció előállt-e már? Hogy Nóra a színpadon...? — Nem értem, miként lehet, hogy rendezőként rám még sosem gondolt... Eddig engem színházba csak nézőként hívott. Valóban érthetetlen. Ok is elég jót kacagnak Nóra szavain. Mindazon-ál- tal nem teljesen helytállóak. — Rendeztem már Nórát — emlékszik vissza az ősz elejére Robi. — Volt az a férfinap a Tháliában, ahol Nóra konferált. Nevük kezd összeforrni, mint műsorvezetőké. Átjön a képernyőn, hogy élvezik a közös munkát. Kezdettől fogva érezték ezt az összhangot? — Mi nem kedveltük egymást — közli Robi. — Ő nem kedvelt engem, folyton azt mondja... — így Nóra. — Te sem kedveltél. — O nem kedvelt engem — makacs- kodik Nóra. — Én idegenkedtem tőle. — Ez ugyanaz — állapítja meg Robi. — Nem. — De. — Hogy ő mit nem kedvelt rajtam, én abszolúte nem értem — csodálkozik Nóra. — Még most is várom, hogy egyszer úgy ébredjen, hogy azt mondja, ez nem volt igaz. Hihetetlen nagy utat jártam be Alföldi Róberttel... Nevetnek, nevetnek. Robi szinte egyfolytában. Pedig az eleje igaz volt. No de tényleg, mikor jöttek rá, hogy bizonyos tekintetben egyformán jár az agyuk? Robi nem vész el a részletekben. — Én csak azzal foglalkozom, hogy nagyon jól érzem magam vele. Es Nóra? — Egyszer csak azon veszi észre magát az ember, hogy gátlástalanul tud mindenről beszélni a másikhoz. Nem csupán jó kolléga nekem Robi, akit azonnal elfelejtek, amikor kiteszem a lábam a stúdióból. Beköltözött ide, a bal pitvarba. A szívére mutat. Komolyan. B. GY. „A FORDÍTÁS VÉGE FELÉ MÁR A REGÉNY MINDEN SZAVÁT KÜLÖN ÉRTÉKELTEM...” Jadvigin vankűsik, vagyis Jadviga párnája - szlovákul Kilencvennyolc májusától tavaly augusztusáig apró megszakításokkal fordította szlovákra a tótkomlósi Závada Pál Jadviga párnája című vaskos könyvét Deák Renáta. Szenzációs regény, szenzációs fordítás? Ha igaz a mondás, hogy minden kezdet nehéz, akkor a Jadviga párnája után könnyebb szövegek várnak Deák Renátára. — Amikor a fordítás vége felé jártam, és már csak az utolsó oldalak voltak hátra — emlékszik vissza a közel másfél éves kemény munkára —, a regény minden szavát külön értékeltem. Pedig az elején, amikor a kiadó igazgatója felajánlotta a lehetőséget, az öröm mellett félelem is volt bennem, hogy egyáltalán képes leszek-e megbirkózni a munkával. 1998-ban jutott el hozzám a regény híre; akkor már Pesten éltem, oda mentem férjhez. Édesanyámnak köszönhetően, azzal, hogy ott volt a közelemben, mindennap öt oldalt fordíthattam a regényből. Ez volt a maximum. Azt mondták, minél előbbre leszek a munkában, annál köny- nyebb lesz. Nem így volt. A nehézségi fok nem változott. Mindenesetre hagytam, hogy vigyen, sodorjon a szöveg. Az volt a jó, amikor ráéreztem Ondris stílusára. Vagy amikor rájöttem, hogy Jadviga soha nem használ nyelvjárást, nem is archaizál, inkább értelmiségi nyelve van. Ondris szövegébe belekevertem a nyelvjárást, de csak ott, ahol gazdasági dolgokról beszél. Egyetlen példa: maYinu etetovat’. Tótkomlóson ezt ma is így mondják. Ott ilyen a nyelv. Az eredeti szlovák nyelvet kevert helyesírással jegyzi a Jadvigin vankúYik, hogy elkülönítse az irodalmi szlováktól, a kettő közti különbség ugyanis nem olyan markáns. Igen, voltak nehéz időszakok, amikor még nem tudtam, hogyan oldok meg bizonyos dolgokat. Előbb ki kellett alakítani a stratégiát, hogy mi hogyan hangzik majd szlovákul, hogyan áll össze a kép. Ezt külön meg kellett komponálni. Hogy azok a hangok, amelyek magyarul jól hangzanak, szlovákul is ugyanúgy hangozzanak, és a hatás hasonló legyen. Ez iszonyú nagy teher volt. Egy ilyen sikeres, gyönyörű regényt persze sokkal kellemesebb fordítani, mint egy gyengébbet. Ennek minden mondatát élvezni lehet. Tökéletes kompozíció, és éppen ez nehezítette a munkámat, mert én ezt akartam visszaadni — szlovákul. Ján Chlebnicky személyében nyelvjárás-konzultánssal dolgozott Deák Renáta. A Tótkomlóson használatos szavakat azonban kevésnek érezte a szlovák fordításban, így Misu szövegébe magyar szavakat ékelt. Az eredeti szövegben ez fordítva van. Ott szlovák szavak színesítik a magyar szöveget. Miso ugyanis nem az irodalmi nyelvet használja. — Előfordult, hogy tótkomíósi búvárkodásom napjaiban rábukkantam egy szép szóra, ami illett Misu szájába. Akkor azt beírtam a szövegbe. Závada Pál végig bízott bennem. Megengedte, hogy a neutrális kifejezéseket odaillő szavakra cseréljem. Mindig segítőkész volt, ami végtelenül jólesett. Azokat a fordításokat például, amelyek a szlovák szövegben feleslegesek lettek volna, kihagytuk. Helyettük írt új szöveget. Bizonyos dolgokat pluszként kellett megmagyarázni, főleg a nyelvjárásból és a helyesírásból eredően. Ami pedig Jadviga titkát illeti, az előttem is rejtély maradt. Akármilyen közel kerültem is hozzá a fordítás során, mindent én sem tudok róla. Azzal, amit a Naplóban ír, csupán egy részt ad magából. A többit csak sejteni lehet. Szabó G. László A FORDÍTÓ Deák Renáta az érettségi után újságíró szakra jelentkezett, de nem vették fel. Ekkor Épeijesre ment segédszínésznek. Három évvel később beiratkozott a pozsonyi Komensky Egyetem hungarológia és szlovák irodalom szakára, amelyet 1995-ben el is végzett. Szülei a szlovákiai Somoiján élnek, már ők is szlovák— magyar családból jöttek, a kétnyelvűség tehát náluk is természetes volt. Deák Renátának — mivel szlovák iskolába járt — a szlovák nyelv az erősségem. Az SCA Hygiene Products TENA termékcsaládot gyártó és forgalmazó Inkontinencia Divíziója felvételt hirdet TERÜLETI MENEDZSER munkakörbé, aki felelős a területén lévő szociális otthonok felé történő értékesítésért. A fenti állásra olyan egészségügyi főiskolai végzettségű, jogosítvánnyal rendelkező munkatársat keresünk, aki kedveli az önálló, változatos munkát. Egészségügyben és értékesítésben szerzett tapasztalat előnyt jelent. Ha kedvet érez a fenti állás betöltésére, kérjük, hogy fényképes önéletrajzát február 1-ig küldje a következő címre: SCA HYGIENE PRODUCTS KFT. Inkontinencia Divízió 1525 Budapest Pf. 178 A hazai piacon 15 éve jelenlévő, főként Libero, Libresse, Zewa, Tena, Tork márkáiról ismert SCA Hygiene Products (korábbi nevén SCA Mölnlycke) a svéd SCA Csoport tagjaként Európa egyik vezető higiéniai termékeket gyártó vállalata. A közel 14 000 dolgozót foglalkoztató nemzetközi cég termékeit a világ 36 országában forgalmazza. SCA A NAPOSCSIBE megkezdtük! Bábolnai húshibridre, vegyes hasznosításúra, Tetra kakasra. Bánkivá Szövetkfzet, Békéscsaba, Szarvasi út 5. Telefon:323-259, hétfőn 8-12-ig, szerdán 8-12-ig Az ÉPINFORC Kft. bérbe adja Békéscsabán az Ipari út 1. szám alatti épületében lévő két darab, egyenként 25 rrí alapterületű irodahelyiségeket a hozzájuk tartozó előtérrel együtt. Érdeklődni lehet Hand Pál ügyvezetőnél az alábbi címen: Építőiparigép-kölcsönző, & Békéscsaba, Ipari út I. Tel.: (66) 449-269. ZENE!-ZENE!- ZENE! Kedves Fiatalok! Zenei játékunk folytatódik. A kérdésre adott helyes válasszad két darab Komár László- kazettát lehet nyerni. Kérdésünk: 1. Mi a címe Komár László új albumának? a) Selejtező b) Durva Didi c) Mambo Lackó A helyes válasz betűjelét írjátok fel a levelezőlapra! A megfejtéseket legkésőbb január 27-én adjátok postára! Címünk: Békés Megyei Hírlap, 5600 Békéscsaba, Munkácsy u. 4. A levelezőlapra írjátok rá: Zene! Zene! A múlt heti rejtvény megfejtése: aj Hungaroton. Nuertesek: Kecskés Emese, Mezőhegyes, Püski Júlia Békéscsaba. A nyereményt Békéscsabán az Andrássy út 11—17. szám alatt a Rock Island hanglemezboltban lehet átvenni.
