Békés Megyei Hírlap, 2000. január (55. évfolyam, 1-25. szám)

2000-01-22-23 / 18. szám

4. oldal - 2000. Január 22-23., szombat-vasárnap BÉKÉS CSABA A költségvetés első olvasata, melyet utolsó na­pirendi pontként tárgyaltak, volt a legnagyobb témája Békéscsaba város közgyűlésének csü­törtökön. Több kiegészítés, módosítás után a képviselők elfogadták a 2000. évi költségvetés első olvasatát, és rendelettervezetként „köz”vitára és az érdekképviseletek vélemé­nyeztetésére alkalmasnak találták. Az idei év költségvetési ren­deletét februárban alkotják majd meg véglegesen a képviselők. Az első olvasat vitájából eddig úgy tűnik: mindenki hajlandó en­gedményeket tenni és kompromisszumkész, igaz a szűkös lehe­tőségek gyakorlatilag ezt ki is kényszerítik. A közgyűlésen ki­tűnt: a tavaly ősszel elnyert ipari park címet mindenki a város egyik nagy lehetőségének tartja. Hasonlóan közös nevező lehet a belvíz elleni védekezés, melyet ugyancsak fontosnak tartottak a képviselők pártállásra való tekintet nélkül. A 2000. évi költségve­tésben a belvíz elleni védekezésre 100 millió forintot kíván szán­ni a testület. A városi intézményhálózat működtetése, fenntartá­sa még mindig vitákat vált ki, bár csütörtökön a leghevesebb „szóváltásokat” a sportügyek keltették. A vita végeredményekép­pen plusz ötmillió forinttal megemelték a sportra fordítható ke­retösszeget. Az eredeti költségvetési koncepcióhoz képest módo­sult a hitelfelvétel összege is. A költségvetés első olvasatában öt­venmillió forinttal megemelték a vagyonhasznosításból szárma­zó bevételekre tervezett 150 millió forintot. Ez a plusz ötvenmilli- ós bevételi forrás azt jelenti, hogy a 2000. évben Békéscsaba csak 210 millió forint hitel felvételével számol. Belvíz: sokba kerül y.s. A Békéscsaba TERVTANÁCS, (y) Önkor­mányzati településrendezési és építészeti-műszaki tervtanács megalakításáról döntött Békés­csaba közgyűlése. A tervtanács környezetrendezési, átépítési, kertészeti, növénytelepítési, pa­vilonépítési terveknél, képző­művészeti alkotások el- vagy át­helyezésénél, városrendezési, képi, szerkezeti kérdésekben véleményezési, javaslattevő jog­körökkel rendelkezik. VÁROSÜZEMELTETÉS, (y) Közszolgáltatói és városüzemel­tetési feladatok pályáztatás útján történő ellátására 350 millió fo­rintot szán 2000-ben Békéscsaba. Ez a tavalyi színvonal szin- tentartását jelenti. A városüze­meltetési feladatok - parkgondo­zás, kaszálás, köztisztasági fel­adatok - ellátására vállalkozók­kal köt, kötött szerződést a város. KEGYELET, (y) Az emléktáb­lák és művészeti alkotások elhe­lyezéséről szóló rendelet módo­sításával szabályozza a nem mű­vészeti alkotásoknak minősülő kegyeleti tárgyak közterületi el­helyezését Békéscsaba közgyű­lése. Ezeket a kegyeleti tárgya­kat elsősorban balesetek hely­színein helyezték el a hozzátar­tozók. Mivel nagyobb kegyeleti emlékek - kopjafa, harangláb - elhelyezésének igénye is felme­rült, ezért döntött az elhelyezés szabályozása mellett a testület. A részletes szabályozásról febru­árban dönt a testület. BULIBUSZ. (y) Diákigényre pénteken és szombaton 24 óra és hajnali két óra között a 17-es és a 3-as autóbuszjáratok útvo­nalán éjszakai járatot indít a Kö­rös Volán. Az éjszakai járatokon 150 forint lesz a jegy. Az autó­buszokon okozott rongálási ká­rokért az önkormányzat semmi­lyen felelősséget nem vállal. OKTATÁSI, ty) Velkey Gábor helyett, aki a decemberi közgyű­lésen mondott le az oktatási bi­zottság elnöki posztjáról, csütör­tökön Klampeczki Bélát (SZDSZ) választotta meg a tisztség betöl­tésre a képviselő-testület. Velkey Gábor tagként tevékenykedik to­vább a bizottságban. KÖNYVVIZSGÁLÓ, (y) Száz hetvenezer forintról 200 ezerre emelte Békéscsaba közgyűlése a városi könyvvizsgáló havi dí­ját. A könyvvizsgálói díjat min­den évben az infláció mértéké­vel, és a kockázati tényezők változásának figyelembe vételé­vel emeli a testület. RÓZSA, (y) A Rózsa Ferenc Gimnáziumot igen, a belvárosi gimnáziumot nem támogatta Békéscsaba közgyűlése abban, hogy megpályázza az Oktatási Minisztérium által meghirdetett Arany János tehetséggondozó programot. A programban me­gyénként egy középiskola vehet majd részt. Múlt év novembere óta is­mét aktuális Békéscsaba egyes területein a belvíz el­leni védekezés. Az önkor­mányzat tavaly november­től idén január 10-éig 8 millió forintot fordított a belvíz elleni védekezésre. Nagyobb beavatkozást igénylő belvíz a Darányi sori tározó kör­nyékén, a Máriássy és a Kun ut­cákban, a Veres és a Tompa utca környékén, a Csorvási út melletti Almáskertekben, a VII. kerület­ben a Rajk utcában és az Oroshá­zi úttól délre eső területeken ala­kult ki. A 2000. évi költségvetés terhére a közgyűlés a folyamat­ban lévő munkák elvégzésére 19 millió forintot hagyott jóvá. Eb­ből a Darányi sori átemelő kapa­citásbővítésére 10 milliót, a Máriássy utcán árkok felújítására és átemelő kiépítésére 6 milliót, a Kun utcai átemelő üzembe helye­zésére 3 milliót fordítanak. Kétezerben összességében 100 millió forintot szán az önkor­mányzat belvízvédekezésre. Egy január eleji felmérés szerint, me­lyet dr. Ferenczi Attila, a város­üzemeltetési bizottság elnöke is­mertetett, mintegy 141 millió fo­rintra lenne szükség ahhoz, hogy megvalósítsák azokat a rövid távú beruházásokat, melyek a leg­problémásabb területeken megol­danák a belvíz elvezetését. Azok­ról a területekről, ahol a tavaly ta­vaszi belvíz után el tudták végez­ni a védekezési munkákat, a no­vemberi belvíz után már nem ér­keztek „belvizes” panaszok. Össztaps. A taps nem az új év első közgyűlésének, hanem a város kiváló pedagógu­sainak szólt (Szilvásy Ferenc alpolgármester és Simon Mihály jegyző) Költségvetési gondban. Baloldali képünkön Király János (MSZP). Jobb oldali felvételünkön (balról) Pap János polgármester (SZDSZ), Szilvásy Ferenc alpolgármester (MSZP) és Simon Mihály jegyző Nem integrálták Önálló vezetés alatt marad az általános iskolai diákott­hon (Jilemniczky u. 1/1.), és nem kerül integrálásra a 9-es számú általános isko­lával — döntötték el a de­cemberben felvetődött kér­dést csütörtökön a város képviselői. Az integráció mellett és ellen is elhangzottak érvek, végül azon­ban a képviselő-testület elvetette a két intézmény együttes vezeté­sének gondolatát. Az általános iskolai diákotthon vezetői poszt­jára pályázatot írnak majd ki. Nem egy intézményt, hanem az intézményrendszer egészét érin­tette Tóth Károly (MSZP) javasla­ta. A képviselő az órabanki he­Ipari park Új javaslatokat vár a „Békéscsabáért” kitüntető címre Békéscsaba önkor­mányzata. Mivel kevés ja­vaslat érkezett, a képvise­lők a közgyűlés csütörtöki zárt ülésén levették a napi­rendről a kitüntetés odaíté­lésének megtárgyalását. A kitüntető címre közművelő­dési, ifjúsági és sportbizott­ságnak lehet javaslatokat tenni. A délelőtti zárt ülésen az Almás­kerti ipari park program terve­zésének előkészítő munkálatai­val Sztankó Jánost, a Vállalko­zói Centrum Kft. ügyvezető igazgatóját bízta meg a testület. A 19 hektáros ipari park szerve­zett összességében ugyanolyan mértékű, de az egyes intézmé­nyekre lebontott differenciált órakeret meghatározását javasol­ta. Tóth Károly szerint az intéz­ményrendszer működését vilá­gos és áttekinthető alapokra kell helyezni. Ugyancsak a város intézmény- rendszerére vonatkozóan Ferenczi Attila (Fidesz) arra tett javaslatot: az önkormányzat vizs­gálja meg annak a lehetőségét, hogy hogyan, milyen feltételek mellett tudná intézményeit priva­tizálni, esetlegesen működtetésü­ket bérbe- vagy vállalkozásba adással megoldani. A közgyűlés márciusban, a bizottsági egyezte­tések után tér vissza konkrétan a kérdésre. és fegyelmi zeti felépítését februárra kell ki­dolgozni. Az előzetes tervek szerint az ipari park menedzse­lése a vállalkozói centrummal és inkubátorházzal közös keret­ben valósulna meg. A közgyűlés fegyelmi eljárás megindítását rendelte el a Jókai Mór Középiskolai Kollégium igaz­gatója ellen. A kétévenként esedé­kes gazdálkodási és pénzügyi el­lenőrzés több hiányosságot is fel­tárt az intézmény gazdálkodásá­ban. Ebben vizsgálják az intéz­mény vezetőjének felelősségét. A város eladásra meghirdeti az úgynevezett „fatornyos isko­la” épületét. (Az ingatlan a vá­ros külterületén található.) Az ingatlan árverését február 9-én fél 11-kor tartják a városházán. Az oldalt írta: Kovács Attila. Fotó: Lehoczky Péter Bért emeltek Húsz százalékkal meg­emelte a polgármesteri, al­polgármesteri fizetéseket, valamint a képviselői tisz­teletdíjakat csütörtökön Békéscsaba közgyűlése. A polgármesteri, alpolgármeste­ri fizetések három éve után — parlamenti döntés nyomán - kerültek emelésre. Békéscsaba polgármesterének havi bére így 2000-ben bruttó 219 500 forint. A főállású alpolgármester 205 800 forintot, a két társadalmi megbízatású alpolgármester pe­dig 96 050 forintot kap. A képvi­selői tiszteletdíjak, bizottsági tagságért, elnökségért járó díjak tekintetében ugyancsak 20 szá­zalékos emelésről döntött a tes­tület. Nehéz ügyek. Gondban Klampeczki Béla (SZDSZ) az oktatási bizottság frissen megválasztott elnöke Költségvetés: Vélemények az első olvasat után- A város anyagi helyzetét ismerve egy kompro­misszumokra törekvő költségvetési tervezet ké­szült — válaszolta kérdésünkre dr. Ferenczi Atti­la, a Fidesz frakcióvezetője. - A szűkös keretek­ből adódóan nem juthat mindenre pénz. A Fi- desz-frakció a belvíz-védekezési munkák elvég­zését, a városnak legalább az eddigi színvonalon való működtetését tartja kiemelt fontosságúnak. Ugyancsak fontosnak tartjuk a sport ügyét, első­sorban az utánpótlás-nevelés és az ifjúsági sport kérdését. Szorgalmazni fogjuk, hogy emelkedjen a sportra fordítha­tó pénz. Fontosnak tartjuk Fényes becsatlakoztatását, ennek érdeké­ben a Magyar utca felújítását, közlekedésre alkalmassá tételét. Új és fontos elem a közgyűlés gondolkodásában, hogy elvi állásfoglalás született arról: amennyiben a patikák privatizálásra kerülnek, a be­vételek 10 százalékát az egy orvos, egy rendelő program megvalósí­tására fordítja a város. A frakció támogatja a patikák privatizálását. Át kell gondolni azt is, hogy például a bölcsődék, közművelődési intéz­mények működését hogyan lehetne ésszerűsíteni, a város számára olcsóbbá tenni. Ez nem intézmények megszüntetését jelenti, hanem meg kell vizsgálni, mely területeken, intézményeknél jelentkezik pri­vatizációs igény, és ezt megvalósítva hol lehet tehermentesíteni a működés átadásával a várost.- Az első olvasat után nem tartjuk jó költség- vetésnek a 2000. évre szólót - mondta Tóth Károly az MSZP frakciójának képviseletében.- Olyan költségvetés körvonalazódik, mely visszavonulásokkal képes alkalmazkodni a ki­alakult kényszerhelyzethez. Úgy, hogy — még ha kis mértékben is — több területen növeke­dést biztosít a városnak. Fontos, hogy a nehéz­ségek ellenére a fejlesztésekre, beruházásokra tud forrást biztosítani a város. Sajnos az intéz­ményrendszer területén visszalépéseket kell tenni annak ellenére, hogy a város az állami normatíva mellé még mindig 17-18 százalé­kos saját erőt tesz hozzá. A szocialista frakció azt szeretné elérni, hogy a költségvetési rendelet érdemben ne térjen el az első olva­sattól. A városnak jelen helyzetben két lehetősége van az előrelé­pésre. Az ipari park fejlesztését a költségvetés tartalmazza, ez egy olyan lehetőség, mely javítja a helyi jövedelemtermelő képességet. Fontosnak tartjuk és reméljük néhány éven belül elkezdhet ér­demben működni. A másik lehetőség az intézményrendszer mű­ködésének átgondolása és új alapokra helyezése. Enélkül hosszú távon nem kezelhető a rendszer, különösen a közoktatás nem. Ez egyelőre csak nyilatkozat szintjén fogalmazódott meg a közgyűlé­sen. — Összességében a 2000. év — a rendelkezésre álló források alapján - szűk esztendő lesz - fo­galmazott Velkey Gábor, az SZDSZ frakcióveze­tője. - Érzésem szerint a költségvetésről szóló vita korrekt keretek között folyt. Azt gondolom, az önkormányzat lehetőségeinek folyamatos beszűkülése nem teszi lehetővé jobb költségve­tés elkészítését. Kényszerpályán mozgunk. Nem a túlköltekezés, hanem a központi forrá­sok folyamatos elapadása miatt. Ez előbb, utóbb ki fogja kényszeríteni az önkormányzatokból a lakossági adó kivetését. A költségvetés belső elosztásának legnagyobb vesztese az intézményrendszer. Folyamatosan azt halljuk, hogy az intéz­ményrendszer túl sokba kerül. A hatékonyságot valóban javítani kell, de rövidlátó érvek alapján nem lehet hosszú távra ellehetetle­níteni a város oktatási, szociális, közművelődési, egészségügyi in­tézményeit. Az új költségvetési évben fontosnak tartjuk a belvíz el­leni védekezést, és a város humán szolgáltatásának működtetését. Ez utóbbi területen nem szabad visszalépni. Ezt fontosabbnak tart­juk, mint bizonyos presztízsberuházások megvalósítását. Úgy ér­zem: a költségvetés vitájában bizonyos sajátos lobbiérdekek indo­kolatlanul nagy arányban jelentek meg, ami nem jó a költségvetés egészét tekintve.

Next

/
Thumbnails
Contents