Békés Megyei Hírlap, 1999. december (54. évfolyam, 280-305. szám)

1999-12-28 / 302. szám

torna iß negyedik oldal 4fh\ (0 Szex a füzetlapon Szexuális felvilágosítás. E két szó hallatán máig sok felnőtt elpirul, vagy zavartan vigyorogni kezd. Néhányan könyvet nyomnak a gyerek kezébe, mondván, hogy majd ebből mindent megtud, a többire meg rájön magától. Saj­nos, sokszor már csak a maga ká­rán. Dr. Jakuhecz Sándor gyulai szülész-nőgyógyász évtizedeken át járta Békés megye iskoláit, és válaszolt azokra a kérdésekre, amelyekre a fiatalok otthon nem kaphattak érdemleges feleletet.- Milyen eredménnyel járt az Ön által vezetett program?- A családtervezés jegyében orvosokból álló munkacsoport­tal általános és középiskolás diá­kokat készítettünk fel a családi életre - mondja Jakubecz dor- tor. - A tapasztalatok azt mutat­ták, hogy csökkent a terhesség­megszakítások száma azokban a középiskolákban, ahol rendsze­resen tartottunk felvilágosító előadásokat. Egy Békés megyei szakmunkásképző intézetben valamennyi osztályfőnöki órát erre szántak. A diákok imádták. A másodéves asztalosok készí­tettek egy díszes ládát, nagy la­katot tettek rá, és ebbe dobálták be kis papírokon a kérdéseiket. Heti egy alkalommal ezt ünne­pélyesen kinyitottuk, és minden kérdésre válaszoltam. A „cetli­konferencia” lehetőséget adott a fiataloknak, hogy feltegyék azo­kat a kérdéseket, amelyeket szü­leik előtt is szégyelltek.- Nem ritkaság, hogy 14 éves lányok fogamzásgátló tablettát szednek. Mi erről a véleménye?- 16 év alatti lányoknak nem szívesen írok fel tablettát, ha­csak nem a ciklus beállítása in­dokolja. Ebben a korban még gyakran fejletlen a méh és a pe­tefészek, nem beszélve a lélek­ről. Ha már mindenképpen sze­xuális kapcsolatot akar a fiatal, akkor a méhszájsapkát vagy a pesszáriumot ajánlom. A citro­mos öblítés a hüvely felső szaka­szának vegyhatását változtatja meg, ez is egy a védekezési mó­dok közül. A gumióvszer pedig azért hasznos, mert a nemi be­tegségektől is megvéd. Sajnos, az orvosok egy része ugyanolyan szemérmes, mint az emberek átlaga. Nem szíve­sen válaszolnak a szexualitás gyakorlatára vonatkozó kérdé­sekre. Gyakran csak felírják a fogamzásgátlót, és a testiség­gel összefüggő problémákkal nem foglalkoznak. A fiatalok nem kapnak kérdéseikre, kéte­lyeikre választ. Hány évesen ajánlott az első szexuális kapcsolat? Imádom a Bestiákat, és amikor rájuk gondolok, mindig felizgulok. Mit tegyek? A Triregol nevű gyógyszert mennyi ideig lehet szedni, ha csak ennek hatására szabályos és rendszeres a men­struációm? Mi a véleménye a gruppen szexről? Mennyiben befolyásolja a gyermek egészségét, hogy milyen állapotban fogant? (Részegen, kábítószerek hatása alatt) Hisz-e a szerelmi bájitalban? Ütéstől lehet-e mellrákot kapni? Megtermékenyülhet-e egy no a strand medencéjében? A dohányzás befolyásolja-e a nemi fejlődést? Fáj-e az első szexuális kapcsolat? Van-e Magyarországon olyan fogamzásgátló tabletta, amit fiúk is szedhetnek? Mi alapján döntse el egy lány, hogy lefeküdjön-e egy fiúval? ' Baracsi Magdolna Szagos csók Tizennégy éves lehettem, és a szín­házban éppen Rostand Cyranóját adták. Életcélként a színi pálya le­begett előttem, és minden második előadáson ott tátottám a számat a harmadik sorban a „nagyorrú” klasszikus történetén. Eleinte nem is annyira a titkos csókok, hanem Rostand sorai és Cyrano szerencsétlensége fogott meg igazán. Estéről estére me­netrendszerűen izgultam végig a történetet, hátha egyszer végre a főszerepet játszó orrától elte­kintve hibátlan férfiú csókolhat­ja meg a gyönyörű Roxant... Éjjelente álmatlanul hányko­lódtam ágyamon, és képzelőd­tem, vajon mikor mondja ne­kem is valaki csókja előtt a va­rázslatos sorokat: „Könnytől a csókig nincs már semmi más, Csak egy kis fi­nom, édes borzadás!... Egy csók! S ettől félni kell?... Egy percbe zárt öröklét, mely csodás Halk hangot ád, mint méhe- zummogás. ’’ Nem sejtettem még, hogy lova­gom nem sokkal később egy la­kótelepi „vegyes” focimeccs után érkezik el hozzám, hogy csókjával beavasson a felnőttek világának rejtelmeibe. A min­dent eldöntő, bokázós meccs után sántikálva, izzadtan baktat­tunk hazafelé az ellenfél csapa­tában játszó gavallérommal a Körös-parton. Esteledett, és a romantikus fél­homályban éppen az utolsó gól körülményeit idéztük megállva, amikor hódításra vágyó kísérőm ajkamra tapasztotta száját, és összevissza nyálazott. Rettene­tes volt. Se halk hang, se méhe- zummogás... Világéletemben mézízűnek képzeltem a csókot, ehelyett le­gényem kibírhatatlan fokhagy­maszagot árasztott. Meghátrálni nem lehetett, hiszen az élményt másnap „nagylányosan” akar­tam elmesélni a csajoknak az uzsonnaszünetben. Szerencsére nem tartott túl sokáig, de azért a percbe zárt öröklétben Rostand- nak igaza volt... Az elcsattant csók után úgy tettünk, mintha mi sem történt volna, ám az átható fokhagyma­szag még hosszú ideig kisértette ártatlan lányságom időszakát. Attól a naptól kezdve elisme­réssel néztem szegény Roxant, mert azt hittem, a romantikus percek minden csókjának termé­szetes velejárója a kiállhatatlan fokhagymaszag... B. Párkányi Adrienn Nincs pontos határ, de egy bizonyos, a roma lányok közül sokuknak kell az általános iskolát idő előtt befejezni, mert terhesek lesznek. Nincs mese, marad a gyereknevelés. Évi is ebben a cipőben jár, négy hónapos terhes, nyolcadikos, de valószínűleg nem végzi el még jó darabig az iskolát. Évi nagyon szép lány, kissé félénken elegye­dik beszélgetésbe, mert fél, hogy a gyámügytől vagyok. Hogy miért éppen a gyám­ügytől kellene neki félni, azt nem tudja, de neki otthon ezt mondták, ha beszél, akkor jön a gyámügy. — Akkor biztos nem onnan jött? Mert beszélhetünk, de a ne­vemet ne írja le, agyonvernek ott­hon. Meg aztán még azt sem mondtam meg anyáméknak, hogy terhes vagyok. — Miért nem? Jobb, ha később derül ki? — Fogalmam sincs. Csak. Majd ha már látszik a hasam, ak­kor eljátszom, hogy én nem is tudtam semmit. — És elhiszik? — Az unokatestvéremnek elhit­ték, még csak meg se verték. Bez­zeg a barátja az kapott a pofájára! — Te nem félsz? Tényleg, tud­tad, hogy ez lehet a vége? — Kitől féljek? Eddig nyolcán laktunk a kisházban, most pedig leszünk kilencen. A barátom amúgy nagyon gazdag, az ő apja vállalkozó, nem lesz anyagi gond. Ha pedig nagykorú leszek, akkor összeházasodunk. Hogy tudtam-e? Hát hülyének néz?! Persze hogy tudtam! De akkor ki gondolkodik ezen?! — Szereted a barátodat? — Jóhogy! Akkor le sem feküd­tem volna vele! Azt gondolja, mi romák csak azért vagyúnk együtt valakivel, mert tudatlanok va­gyunk, és azt hisszük, nem lesz baj? A magyar lányok is lefeksze­nek a barátjukkal, csak az ő gye­reküket elvetetik a szülők, mert van rá pénzük. —Azt mondtad, a barátod gazdag. — Ki mondta, hogy el akarom vetetni? Én jól érzem Így ma­gam, anyám is tizenhat volt, ami­kor én születtem. Mi szeretjük a családot, el sem tudnám képzel­ni, hogy ne legyen legalább négy gyerekem. A barátom tizen­nyolc, három év múlva meglesz a lagzi! — És mi lesz az iskolával? Befe­jezed? — Talán. Majd meglátom, attól függ, mennyire lesz beteges a ki­csi. Én megvoltam a suliban, olyan hármas tanuló vagyok, még középiskolába is akartam menni. Amúgy, sajnálom egy ki­csit az egészet, mert jó lett volna tanulni, de a barátomat sokkal jobban szeretem annál, hogy emiatt elvetessem a gyereket. — Tizennégy leszel januárban. Nem lehet, hogy egy év múlva be­leszeretsz másba? Még fiatal vagy, bármi lehet. — Tudja, ha valaki szereti a másikat, akkor azt szeresse na­gyon. Én nem tudom, maga hogy van ezzel, de én biztos va­gyok benne, ezt a fiút szeretni fogom, amíg élek. Ha pedig megcsal, akkor megnézheti a gyerekeit. — Biztosan örülni fog a családod? — Azt hiszem. De az se baj, ha nem, mert felköltözünk Pestre. Nem olyan nagy dolog ez, meg­eshet bármelyik családban. Az biztos, ha egy magyar lány terhes lesz tizennyolc éves koránál ha­marabb, akkor a fél város arról fog beszélni. Nálunk legalább nem muto­gatnak ujjal utánam, sőt, aki csak tud, segít. Kérdem én, me­lyik a jobb? Nem adom le a kór­házban a kicsit, felneveljük, és élünk, egy biztos, nem leszünk egyedül. Pókász Endre Ha tizennégy éves az anya ■ II AZ ELSŐ RANDEVÚ Le savoire vivre - „Élni tudás”. - Franciaországban a viselkedés szabályait tartalmazó könyveket egyszerűen csak így emlegetik. Az első randi könnyítése érdekében Bodó Péter protokolltréner tanácsait ajánljuk a „készülő” szerelmesek figyelmébe.- Az első sutaságok rendszerint már a telefonáláskor jelentkez­nek. Mire figyeljünk?- Az ismerkedéskor az első be­szélgetés, ha telefonon történik - mondjuk egy társközvetítőtől vagy barátnőtől kapott cím után - a leg­lényegesebb szabály: felejtsük el a „halló”-t! A következő, a telefoná­lással kapcsolatos fontos íratlan előírásokat mindig tartsuk be: • A kapcsolat létrejöttekor a hí­vott fél bejelentkezik a nevé­vel, és köszön! • A hívó fél is köszön, és bemu­tatkozva kéri a hívott felet, ha nem ő veszi fel a kagylót. • A közlendőket igyekezzünk szabatosan, röviden, érthető­en előadni. A telefon nem al­kalmas arra, hogy aktív lelki életet éljünk. Az első telefoná­láskor célszerű a gyors bemu­tatkozás után személyes talál­kozót elérni a partnertől. En­nek időpontját beszéljük meg vele. (A személyes találkozón lesz rá lehetőség, hogy megfe­lelő mennyiségű információt adjunk magunkról és kapjunk a partnerünkről.) • A megbeszélendők elintézése után a hívó fél joga a búcsúzás kezdeményezése. • Ha a vonal megszakad, min­dig a hívó fél kötelessége az újrahívás.- Ki lehet küszöbölni a zavart, a kényelmetlen pillanatokat? Van arra valamilyen jó tanács, hogyan ne érezzük magunkat kellemetle­nül az első beszélgetéskor?- Nem szégyen felkészülni az első telefonálásra. Tárcsázás előtt gondoljuk át, hogy kivel akarunk beszélni, mit akarunk el­mondani, mit szeretnénk meg­tudni, milyen időpontot és helyet szeretnénk ajánlani a személyes találkozóra. Ézek akár papírra is vethetők, hogy legyen egy támasz telefonbeszélgetés közben. Az improvizálás kellemetlen pillana­tokat, kínos csendet okozhat.- Sikerült az első telefonbeszél­getés, megbeszéltük az első ran­dit, jöhet a személyes találkozás...- Megbeszélhettünk randevút az utcán, nyilvános helyen, de mindig gondoskodnunk kell arról, hogy a másik megismerjen. Bármi is lesz a jel, ügyeljünk arra, hogy ezek kreatív megoldásokat tükröz­zenek. Fontos szabály, hogy a fér­fi érkezzen pár perccel a megbe­szélt időpont előtt, a hölgy pedig legyen pontos. Bármelyik fél késé­se durva illetlenség!- Hogyan öltözzünk fel az első találkozásra?- Mindenki hagyatkozzon a sa­ját ízlésére, vérmérsékletére, de feltétlen kerülje a túl- vagy alulöl- tözést. Konzervatív véleményem szerint a hölgy egy kosztümben vagy egybeszabott ruhában, az úr szövetnadrágban, hozzá illő zakó­ban világos, pasztellszínű ingben, jól hozzáválasztott nyakkendővel, esetleg (végső esetben) elegáns pulóverben, nyakkendő nélkül je­lenjen meg. Természetesen a to­vábbi felsőruházat az előbbiekkel és az évszakkal harmonizáljon.- Vigyünk-e ajándékot, virágot az első találkozásra?- Virágot a férfi mindenkép­pen vigyen! Egyéb ajándékot ta­lán később. A virág megválasztá­sánál is legyünk óvatosak! Nyu­godtan kérjünk a virágüzletben segítséget. Kerüljük a formális­nak tűnő egy szál szegfűt, de a szekérderék orchideától is óva­kodjunk.- A kínosnak tűnő percek ezzel még nem érnek véget. A pár talál­kozása után hogyan folytatódjon a randevú?- Tételezzük fel, hogy elkép­zelt ismerkedő párunk az utcán találkozott. Felismerték egy­mást, köszöntek, bemutatkoz­tak. Mindjárt ott helyben meg kell beszélniük az elkövetkezen­dő egy-két óra programját. A fér­fi készüljön fel alternatívákkal (séta a parkban, ha az időjárás megengedi vagy beszélgetés egy csendes kávézóban), és hagyja a hölgyet választani kedve szerint.- Kinek kell felajánlania a ran­devúzás befejezését?- A kávéházi ismerkedő be­szélgetés után az úr ajánlja fel, hogy hazakíséri a hölgyet, amit a hölgy természetesen - ha úgy gondolja - udvariasan visszauta­síthat, de el is fogadhat. Búcsú­záskor a következő találkozót vagy kapcsolatfelvételt illik meg­beszélni. Az udvariasság fogalmáról azt mondják, hogy az nem egyéb, mint szigorú előírások gyűjte­ménye, amelyek csak a férfit kö­telezik, és azt szabják meg, ho­gyan viselkedjen egy hölggyel szemben. Ám létezik női udvari­asság is, amit megfontolásra, fel- használásra ajánlok. (szuromi) Robert Burns: Korai még... Gyöngécske lány vagyok még, ijeszt is fű-fa, uram: férfi ágyában engem a hideg rázna, uram: Korai még, korai még, korai még. a konty nekem, korai még... bűn lenne ám, ha elcsavarná a fejem. Anyám varratta új ruhám, templomba mék megáldani, ha lefeküdnék, jó uram, hova lennének fodrai? Régen elmúlt már Mindszent hosszú a téli éj, uram; hogy én egy ágyban önnel - jaj nem merek, nem én, uram. Süvít a szél és lombtalan, tar ágakat csupál, uram; de hogyha nyáron erre jár, idősebb leszek már, uram.

Next

/
Thumbnails
Contents