Békés Megyei Hírlap, 1999. november (54. évfolyam, 254-279. szám)
1999-11-29 / 278. szám
«H&BÉKÉS megyei hírlapíj) __________________________________________________________________ G AZDASÁG 1999. november 29., hétfő il Tejben az igazság Egy mezőgazdasági botrány története és háttere Nem is olyan régen történt Kétegyházán, hogy egy szabadkígyósi lakos tejjel locsolta a tejcsarnok falát, ablakát, miközben nemtetszésének adott hangot az üzem vezetőjének eljárásával szemben. Szemére vetette, hogy alacsony áron veszi át az őstermelőidtől a tejet, ráadásul őt már teljesen ki is zárta az átvételi körből. Mindebből úgy lett „ügy”, hogy a tévé köz- vetítette.A részleteket szerettük volna megtudni, így megkerestük az érintetteket: Bánszki Lajosnét, a tejcsarnok üzemeltetőjét; Molnár Mihálynét, az elégedetlen őstermelőt; majd az illetékes cégeket és hivatalokat is. Jó tej rossz árért A reggeli órán Bánszkiné éppen végzett teendőivel a csarnokban. Rögtön a tárgyra tért: — Igen, felfüggesztettük a felvásárlást Molnáréktól, mert rossz minőségű tejet hoztak ide. Elki István, a Hajdú Tej Rt. (amely a mi tejgyűjtőnk tejét megveszik) területi felvásárlásvezetője azt mondta nekem, ez nem tej, csak annak látszó fehér folyadék. A gyakorlat szerint egy tej- csarnokból összesítve vizsgálják meg tíznaponként a tejet (elegytej), és az így megállapított minősítés szerint állítják fel a tejárat. Ha valaki nem megfelelő terméket szállít, az összes beszállító rosszul jár, akinek a jó tejével összekeverik a rosz- szat. — Október 28-án és november 8-án is átlag alatti minősítést kaptunk a debreceni nyerstej-la- bortól, ezért felkértük a Hajdú Tej Rt. körzeti ellenőrét, hogy vizsgálja meg termelőnként a tejet. A mintavételről jegyzőkönyv készült sorszámozva és név szerint, ezután szintén a debreceni labor elvégezte a vizsgálatot, aminek eredményeképpen három termelőt felfüggesztettünk az átvételből — tájékoztatott Bánszki Lajosné, aki elmondta azt is, hogy azóta feljelentette Molnámét rongálás és sértegetés miatt. 27 éve a tejtermelésben Molnár Mihályné rendkívül elkeseredetten fogadott, november 11. óta nem veszik át a tejét, és ez állítása szerint 80-100 ezer forint kiesést jelent számára majd havonta. Csak a marhák tejéből élnek, 27 éve ezzel foglalkoznak. Állítása szerint mindenki mellette van, bár később — és ez tette bonyolulttá az egyszerűnek induló ügyet — nem ez tükröződött a szereplők magatartásán. Molnámét a már említett egyedi vizsgálaton szűrték ki két másik tejtermelővel együtt. A vizsgálatot hivatalos mintavevő vette, és elküldte a debreceni 2. számú nyerstej-laborba, ahol megállapították, hogy Molnárék mintájának bakté- rium-összcsíraszáma magasan a megengedett érték felelt van. A mintavételről jegyzőkönyv készült sorszámozva, hivatalosan, de Molnámé hiányolta a független hatósági tanú aláírását a papírról (ugyanis a mintavételt a tejipar embere végezte). Amikor megtagadták tőle az átvételt, a tévékamerák előtt leöntötte a tejgyűjtő épületét. Ölyös Lajos, az egyik legjobb eredményt érte el a tejgyűjtőhöz tartozó termelők között. Fia, Tamás fogadott bennünket: — Nem értettük sokáig, hogy miért kapunk ilyen kevés pénzt a tejért, de amikor megvizsgálták termelőnként a tejminőséget, mindenre fény derült. Szerintem nem kellett volna ezt csinálnia Molnáménak, így nem ér el semmit. Ölyösék extra minősítésű teje gyakran keveredett az osztályon kívüli (legrosszabb minősítésű) tejjel, így ők is az extráért járó 61,50 forintos ár helyett a 41 forintos kategóriába estek. „Magukat zárták ki!” Elki István, a Hajdú Tej Rt. felvásárlás-vezetője szerint a mintavétel érvényessége nem lehet kérdéses, ugyanis azt hiteles, vizsgázott mintavevő vette és küldte el a debreceni nyerstej- laborba (még ha történetesen az ő emberük is). A felvásárlás egyébként is üzleti alapon történik, ezért nincs szükség hatósági tanúra, továbbá, mivel élelmiszerről van szó, nem szabad megengedni, hogy rossz minőségű termék kerüljön a tejüzembe. — A termelő saját magát zárta ki, de ez nem jelenti azt, hogy ha jó minőséget produkál és ezt egy újabb vizsgálattal bizonyítja, ne kerülhetne vissza a felvásárlásba — mondta Elki István. Időközben kiderült, hogy a mintavételt — ami alapján Molnárékat felfüggesztették —, nem a tejtermelést és felvásárlást felügyelő hatóság hitelesített jegyzőkönyvébe rögzítette a mintavevő. Ezért a hatóság (az Országos Hús- és Tejellenőrzési Főfelügyelet) vizsgálatot indít, mert a jegyzőkönyvön lévő pecsét valóban az övéké. Mégsem befolyásolja a termelő kizárását ez a tény, ugyanis a felvásárlónak semmilyen engedélyre nincs szüksége a termékátvétel megtagadásához. Elegytejből a mintát?! Megkérdeztük az Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Állomást is, mint azt a hatóságot, amely megyénként behálózza az országot, és felügyeli a termeléssel kapcsolatos higiéniai előírások betartását. Nos, itt kiderült, hogy érdekes átfedés van az állategészségügyi állomás és a már említett tejellenőrzési főfelügyelet között, amennyiben a főfelügyelet egy miniszteri felhatalmazással rendelkező részlege a Fővárosi Állategészségügyi Állomásnak, feladata pedig a bevizsgáló laboratóriumok kijelölése, ellenőrzése, vizsgálati módszerek kidolgozása többek között (az ő rendeletük alapján veszik a mintát elegytejből). Dr. Igriczi Lajos, az élelmiszerminőség megyei főmérnöke (Békés Megyei Állategészségügyi Állomás) elmondta, ha egyedi mintavétel alapján zárták ki a termelőt, abban az esetben semmilyen kifogás nem emelhető az eljárás ellen. Az viszont, hogy egyes termelőket kollektív módon büntetnek úgy, hogy elegytejből (több termelő összekevert teje) vett minta alapján mindenki ugyanazt az árat kapja, elfogadhatatlan, sőt szabálytalan... A másik hatóságnál tagadják ennek törvénysértő mivoltát, ugyanis a termelő kérheti a saját tejének külön vizsgálatát, igaz, ez pénzbe kerül — mondja dr. Horváth Zoltán, az Országos Hús- és Tejellenőrző Főfelügyelet főigazgató főállatorvosa. Az a probléma szerintük, hogy a kistermelők nem tudják megfizetni a fejenkénti mintavételt. Bár egyre inkább elterjedőben van a magángazdaságok igénye a külön vizsgálatra (ahol több tejet termelnek, kifizetődő — természetesen jó minőségű tej mellett — az egyedi vizsgálat). Horváth Zoltán azt is elmondta, hogy ezt a helyzetet a Nyugat-Európában már kialakult gyakorlat itteni átvétele oldja majd meg: megszűnnek a tejgyűjtők. — Emlékszem — mondja —, 1978-ban még 4Ö00 felett volt a tejcsamokok száma az országban, ami a mai napig már 900 alá csökkent. A kistermelők végleg alulmaradnak majd a tőkeerősebb vállalkozásokkal szemben az új rendszerien, ahol könnyebben megoldható a higiénia, gépekkel fejnek, gazdaságosabban állítják elő a tejet. Vandlik János irA 43 év alatt, amióta tejcsarnokot vezetek, sokszor feljelentettek, de mindig én győztem...” — mondta Bánszki Lajosné, a tejgyűjtő üzemeltetője A tej minőség-ellenőrzésének szabályozása Az egyedüli jogszabály a tejtermelés higiéniájával kapcsolatban a 41/1997.(5.28.) F. M.-rendelet. Ennek 743. paragrafusa 3. bekezdése tárgyalja a tejellenőrzést: „A feldolgozásra és forgalomba hozatalra szánt termelői tejet a tejtermelő gazdaságban vagy a tejgyűjtőben vett egyedi mintából havonta legalább három alkalommal a kijelölt nyerstej-minősítő laboratóriumokban kell minősíteni.” A rendeletben több termelő elegytejéből vett mintáról szó sem esik. Mivel azonban a tejcsarnokokba szállító termelők nagy részének nem érné meg a tíznaponkénti egyedi vizsgálat, az extra tejet termelő is kénytelen beérni a 2., 3. osztályú, esetenként az osztályon kívüli árral. Az osztályon kívüli (legrosszabb minőségű) tej mennyiségének arányváltozása a nagyüzemekben és a tejgyűjtőkben, az 1997-es árkonzekvens (minőség szerint fizetett) rendszer bevezetése óta. (Az adatok az ország keleti részére érvényesek) Az MNB hivatalos devizaárfolyamai (1 egységre forintban) Angol font 404,02 EURÓ 253,81 Francia frank 38,69 Német márka 129,77 Olasz líra (1.000) 131,08 Osztrák schilling 18,45 Svájci frank 158,45 USA-dollár 250,43 Kelet-európai devizák Cseh korona 7,05 Lengyel zloty 59,10 Szlovák korona 5,89 „AZ EMBEREK NEM HOSSZÚTÁVON ESZNEK — MINDENNAP ESZNEK.” (Harry L. Hopkins) Hogyan adózunk 2000-ben? Szigorúbb áfa-visszaigénylési szabályok Sorozatunkban a jövő évi adózás változásairól teszünk közé részleteket. Ezúttal a szigorúbb áfa-visszaigénylési szabályokról olvashatnak. Jövőre kizárólag a már kiegyenlített számlák áfa-tartal- ma igényelhető vissza. Félmillió forint fölött hosszabbodik a visszaigénylés határideje. Az adózónak 30 nap helyett 45 napot kell várnia arra, hogy a pénz megérkezzen számlájára. Ráadásul több megszorító szabály is életbe lép. Az éves és negyedéves bevallást készítők csak akkor kérhetik áfájukat az államtól, ha az adóévben ösz- szesített adóalapjuk meghaladja a négymillió forintot. A havi áfa-bevallóknak két egymás utáni hónapban kell „visszaigénylő” pozícióba kerülniük. Jelentős könnyebbséget jelent a kisvállalkozások számára, hogy a korábbi évi hárommillió forint helyett jövőre már nyolcmillió forintos — áfa nélküli — bevételig évente csak egyszer kell bevallást készíteniük. Ha év közben mégis elérik a küszöböt, negyedéves bevallásra kell áttérniük. Új, az egyéni vállalkozókat érintő előírás, hogy az átalányadózás alá bejelentkezőknek kötelező az alanyi áfamentességet is „választani”. A tárgyi adómentesség címén csak azok mentesülnek az adóbevallás alól, akiknek kizárólag ilyen tevékenységi kör szerepel bejelentésükben, a „vegyes” tevékenységi körrel rendelkezőknek akkor is kell bevallást készíteniük, ha az adott időszakban csak tárgyi adómentes bevételük volt. 2000-től a legmagasabb, tehát 25 százalékos kulccsal adózik a nyers bőr, a gyapjú, egyes növényi textíliák, például a len, a kender és a juta. Diákok számára viszont örömteli, hogy a tankönyvnek minősülő CD- * ROM-ok adókulcsa 0 százalék lesz. E körbe került a mezőgazdasági gépekhez használható „biodízel”, valamint az egyéni importban behozott életmentő gyógyszer is. Ferenczy Europress QUANTUM Bróker Értékpapírforgalmazó Rt. Békéscsaba, Andrássy út 12.1. em. 17—18. Tel.: (66) 520-940,520-942. Fax: (66) 520-941. E-mail: quantumb@elender.hu T örténelmi csúcsok közelében a tőzsdeindexek A BUX index 1999. november 26-án 7437 ponton zárt, ami 101 pontos, 1,3%-os csökkenés a múlt pénteki 7538 pontos értékhez képest. A világ tőzsdéit sznni nem akaró optimizmus jellemzi, mert a közelmúlt kamatemelései remélhetőleg meggátolják az infláció felpörgését, és a gazdaság erőteljesen növekszik. A túlzott optimizmustól intjük befektetőinket, mert negatív jelek is felfedezhetők, melyekről egyelőre senki nem akar tudomást szerezni, valamint a nemzetközi tőzsdék nagyon magas szintekre, történelmi maximumaik közelébe értek. Az infláció felpörgése megkezdődött, ráadásul az olaj hordónkénti ■ ára kilencéves csúcsot döntött. A magyar gazdaságról továbbra is csak pozitívan beszélhetünk. nincsenek egyensúlyi problémák, és a jövő évi tervek is megalapozottnak tűnnek. Egyelőre sorra jelennek meg a pozitív vélemények a magyar gazdaságról, legutóbb a japán tkepiac egyik meghatározó hitelminsítő intézete javította a Magyar Köztársaság hosszú lejáratú devizaadósságra vonatkozó hitelminősítését, első helyre sorolva az országot a térségben. A belpolitikai problémák sajnos nem enyhülnek, tovább dúlnak a koalíciós csatározások az agrártárca költségvetéséről, és kiéleződni látszik a kormány és a jegybank közötti konfliktus. A múlt héten legjobban teljesítő 7 papír Molnár Mihályné, a dühös termelő: „Tovább akarok lépni!”
