Békés Megyei Hírlap, 1999. november (54. évfolyam, 254-279. szám)

1999-11-29 / 278. szám

1999. november 29., hétfő RIPORT t SZOLGÁLTATÁS Élőhely-fejlesztés: az egyetlen járható út A fogoly valamikor hazánk leggyakoribb apróvadja volt A két világháború között a mai Magyarország területén több foglyot (Perdix perdix) ejtettek el, mint fácánt és nyulat együt­tesen. A fogoly alig négy évtizede még a leggyakoribb magyar apróvadnak számított. A hazai állományból kivitelre is futotta. Az észak-amerikai prérikre hazánkból szállítottak foglyot, ahol meghonosodott, és ma is kedvelt madárfaj. A prériken nevében őrzi származását: „hungarian partridge”, magyar fogoly a Egyesült Államokban és Kanadában a neve. Ma Magyarorszá­gon a foglyot a Vörös könyv veszélyeztetett fajként tartja szá­mon. Az egykori — Európában is egyedülálló — másfél milliós populációból, alig 60-70 ezer madár maradt. Európa más élő­helyeihez képest Magyarországon csökkent a legdrasztikusab- ban a foglyok száma. Megmentésére 1992-ben indult be a ma­gyar fogolyvédelmi program. Hasonló programok Európa- szerte működnek, a Nemzetközi Vadászati és Vadvédelmi Ta­nács (CIC) apróvad bizottságának felügyeletével. Fogoly (Perdix perdix): a fácánfélék családjának közismert faja. Nyolc alfaja Európa és Ázsia mérsékelt égövi tájain él, Európában három fordul elő. Vala­mikor Magyarország egyik legelterjed­tebb szárnyas vadja volt, de az 1940-es évek elején a zord telek hatására állománya nagyon meg csappant. Mivel szá­muk azóta sem sokat gyarapodott, vadá­szatát 1981-ben megtiltották. — Fejteteje, testé­nek felső része keskeny, vörhe- nyes tarkázatú világosszürke, a kakason erősebb, a tyúkon kevésbé feltűnő rozsdavörös arcszínezettel. A ka­kasokra jellemző egy patkó formájú, sötétbarna mellfolt, amely a tyúkokon gyakran hiányzik. Testük oldala világosszürke alapon vörhenyes keresztsávokkal tarkí­tott. Farkuk barnásvörös. A tyúkok test­tömege körülbelül 375 gramm, a kaka­soké 400-450 gramm. Talajlakó madár, valamikor a sztyeppeken élt, ma a me­zőgazdasági művelés alatt álló területe­ket, különösen a kapáskultúrákat kedve­li. A magasabb növényzettel jól takart fészekmélyedést a tyúk kaparja ki. Má­jus közepén 10-20 olajbama to­jást rak, 23-25 napig kotlik, ezalatt a kakas őrködik. A csibék fészekha- gyók, kikelésük után néhány órá­val a szülők ve­zetésével el­hagyják a fész­ket. 13-14 na­pos korukban kezdenek el re­pülni, öthetes ko­rukban már önál­lóak, de tavaszig a . család együtt marad. Életük első két hetében rovarokkal, négyhetes ko­ruktól nagyobb részben növényi ré­szekkel, magvakkal táplálkoznak. Ál­landó madár, de néha a kemény telek kóborlásra kényszerítik. (Magyar Nagy­lexikon) A tizenhat éves Suzuki Samurai lassan döcög a mély gödrökkel baráz­dált földúton. — A bel­víz idején itt tengelyig ért a víz, alig lehetett el­menni — mondja kísé­rőm, Zuberecz Tibor, a kondorosi „Gazdák” Vadásztársaság fővadá- sza, miközben azt az 535 hektáros mintaterü­letet járjuk körbe, me­lyen a foglyok számára kedvező élőhelyet pró­bálják megteremteni. A vadásztársaság tavaly óta vesz részt a magyar fogolyvédelmi prog­ramban. A megyében Dévaványán és Bélmegyeren működik még — 1993 óta — a program. — A cél az, hogy a fogoly számára kedvező élőhelyeket alakítsunk ki, ahol megél, szaporo­dik — mondja Tibor. Az 535 hektáros minta­területen 60—70(!) da­rab fogoly él, a kontroli- terület 610 hektár, ott 5—6(!) madarat számoltak össze. A számok tükrében nehéz elhinni, hogy valamikor fogolynagyha­talom voltunk, egészen az 1940-es évekig. Az akkori ke­mény telek megtizedelték a ha­zai állományt, majd 20 év múl­va következett a mezőgazdaság nagyüzemesítése, ami újabb csapást jelentett a kisparcellás gazdálkodást kedvelő fogoly­nak. A populáció nem tudta ki­heverni a természet és az ember okozta károkat. Magyarország egykor legkedveltebb apróvad­ja 1981 óta nem vadászható. Az eltűnés felé sodródó, veszélyez­tetett faj lett belőle. — Az élőhely fejlesztésével — faültetéssel, vegyszermentes sávok létrehozásával, dúvad- gyérítéssel — próbáljuk meg­őrizni és fejleszteni a fogolyál­lományt, emellett folyamatosan számon kell tartani a populáció nagyságát, sűrűségét, és az egyéb vadászható fajok teríté- kenkénti alakulását — ismerteti a lényeget Zuberecz Tibor. Az adatokat a Soproni Egyetemen létrehozott fogolykutató csoport összegzi, és ők segítik tanácsok­kal és szakértőkkel a program­ban résztvevő, vadgazdálkodás­sal foglalkozó szervezeteket. Az országban összesen tíz szerve­zet vesz részt a programban. Ta­valy októberben Sopronban ren­dezték meg a nemzetközi fogoly szimpóziumot. A foglyok száma Európa valamennyi élőhelyén visszaesett, de a csökkenés ha­zánkban különösen drasztikus volt. A foglyot a Vörös könyv az aktuálisan veszélyeztetett fa­jok között jegyzi. — A fogoly igazi vad madár, mesterséges tenyésztése költsé­ges, nem térül meg. Emellett aki megismeri, jó tulajdonságai miatt meg is szereti. A fogoly monogám, egy életre választ párt magának. A madárpár gon­dosan és odaadóan neveli fióká­it, a fogolycsalád egészen a pár- választásig együtt marad. Ha megfelelő életteret talál magá­nak, 13—15 fiókát, de kedvező körülmények között 20 fiókát is nevel — sorolja a fogoly elő­nyeit a fiatal fővadász. Az elő­nyök azonban igazán csak hosz­szú távon mutatkoz­hatnak majd meg. Egyelőre azonban akad olyan is, aki nem érti: miért kell olyan apróvadba fektetni, mely — mivel nem va­dászható — (anyagi) hasznot sem hajt. — Az élőhely-fej­lesztés nemcsak a fo­golynak jó — mondja Tibor, miközben lefé­kezünk egy gallycso­mó mellett. — Jót tesz a fácánnak, a nyúlnak, és az őznek is. Búvó­helyet, élelmet talál­nak maguknak. Ahol lehet, igyekszünk védő fasorokat telepíteni, a dűlőket kaszálatlanul hagyni. Ahol a fogoly jár, gallyakból, száraz fűből fészkelőhelyeket alakítok ki — magya­rázza, miért is álltunk meg a számomra „csak” gallykupacot jelentő hely mellett. A fogoly annyira védi, őrzi a tojásokat, hogy akár meg is lehet simo­gatni, ha a tojásokon ül. — A nagyobb gazdaságok, gazdák segítik a védő fasorok, gyalogszérűk telepítését. A fa­sorok egyébként nemcsak a vadállományt védik, hanem a termőföldet is — mondja a fő­vadász, mikor tovább indulunk. A távoli vagy nem is olyan tá­voli európai uniós jövő új távla­VOMLBM VAGYUNK... Kérdéseikkel, észrevételeikkel, panaszaikkal hétfőtől csü­törtökig 14—17 óráig, pénteken 14—16 óráig hívják a 66/527-207-et! A jelzetten kívüli időszakokban üzenetrög­zítő veszi hívásaikat. A telefonnál: Pánics Szabó Ferenc. Áramszámla.« gondok Nagybánhegyesi olvasónk a na­pokban kapta kézhez villany- számláját. A család üres portá­jára — a nyári locsolások idején van áramfogyasztásuk — négy­ezer forintos számla érkezett. A lakóházban élők fogyasztása a számla alapján közel kilenc­ezer. — Soha ennyit nem fizet­tünk! — méltatlankodott olva­sónk, aki sérelmezte, hogy a számlán nem rögzítették a fo­gyasztásmérő előző és utolsó állását sem. — Számomra követhetetlen, hogy miért ennyi az annyi. Amikor panaszt tettem, azt mondták, adjam írásba — mél­tatlankodott az asszony. — Aki vitatja a kiállított részszámlát — merthogy most azt küldünk a fogyasztóknak — , az jöjjön hozzánk személye­sen, vagy írja le panaszát, egé­szítse ki a mérőóra állásával, valamint tájékoztasson bennün­ket fogyasztói szokásairól — mondta megkeresésünkre Novák Tibor, az orosházi ügy­félszolgálati kirendeltség veze­tője. A konkrét eset kapcsán azt is megtudtuk, hogy a Démász a jövőben negyedévente küld ügyfeleinek elszámolást (nem naptári negyedévet jelent ez, hi­szen az új rendszer november elsején számítódik). Amit most kaptak a fogyasztók, azok csak részszámlák, ezért nincs rajtuk feltüntetve a fogyasztásmérő ál­lása. A részszámla egyébként az előző évi fogyasztói szoká­sok alapján fizetett áramdíjak kalkulációjából kerekedett ki. Ha valaki ezt soknak találja, nem elégedett fogyasztói beso­rolásával, az reklamálhat. Nagybánhegyesi olvasónk Medgyesegyházán vagy az orosházi kirendeltségen orvo­solhatja panaszát. Az ő esete kapcsán annyit még elmondott a kirendeltség-vezető, hogy más kategóriába tartozik ugyanis egy zárt kert és máshová egy la­kossági fogyasztóhely. (Csete) Belvíz A megyeszékhelyről a Táncsics utcából belvízgondok miatt hív­tak fel bennünket. Az utcában van egy vízelvezető árok, mely csordultig van vízzel. Telefoná­lónk szerint meg kellene nyitni, mert a környező utcák házainak pincéi is tele vannak vízzel. Amikor tavasszal megnyitották, a belvíz nagyon látványosan apadt le a pincékben. — Belvízvédelmi készültsé­get rendeltünk el. A Darányi so­ron pótszivattyúkat is elhelyez­tünk. Folyamatos szivattyúzással próbáljuk üríteni a rendszert — mondta Erdei József a városüze­meltetési iroda főmunkatársa. (Pánics) Olvasóink írják Sugárfertőzésben Már régebben is hallottam arról a tervről, hogy templomtornyokba is telepítenek mobiltelefon-antennákat. A templom nem egyszerűen magas építmény, hanem olyan hely, hol az emberi lélek és a vallás harmonikus kapcsolatban áll egymással. A katolikusoknál Isten a szeretet, és e szeretet pazarló áradásával örömet és életszeretet ad mindannyiunknak! Én nem voltam templomjáró, jószerével azt sem tudtam, mi az ehhez kapcsolódó lelkiség mindaddig, míg nem vettem részt egy szentmisén, és ott nem éreztem, hogy ez jó, és kijövet öröm volt a nem túl szép világunkban szétnézni. Még a Nap is másképp sütött... Nem lehet mérni* csak érezni azt a pozitív kisugárzást, amit egy templom ad. Am ez az érzés egészen jól működik, és már majd két­ezer éve tart, a bűnök visszaszorítását és magát a társadalmat szol­gálta! A TÁRSADALMAT, nem a pénzt! Most azonban a pénz — miután a médiát, a mindennapi életün­ket és az iskolákat is meghódította — mohó étvággyal oda is be akar törni, ahonnan egykor Valaki korbáccsal, erős kézzel és aka­rattal verte ki, megőrizve Atyja házának méltóságát! Az 1800 megaherzes tartományú rádiótelefonok frekvenciasávja megegyezik az egykori radarokéval. Az emberi és állati életre gya­korolt hatásával eddig semmilyen hivatalos és tudományos elemzés nem foglalkozott, és ilyet a tudósok soha nem is fognak kiadni, mi­vel NEM LEHET! Minden rádiósugárzás káros, és semmiféle labo­ratóriumi és egyéb egészségügyi intézeti állásfoglalás nem történt ebben az ügyben! A vizek, a föld és a levegő szennyezése után most megismerked­hetünk a láthatatlan sugárzásszennyezéssel is! Ez a folyamatos tér­erejével állandóan hat, ha kis mértékben is! Nemhogy templomtor­nyokba nem való, de sehova sem! Abban a templomban, ahová azóta is járok, és amely felépítésé­ben részt vettem, nem lesz — remélem! Mácsai Áttila, a légierő tart századosa, volt vegyi-sugárfelderítő, Békéscsaba Anyakönyvi hírek GYOMAENDRŐD Házasságkötés: Lizák Szilvia (Gyomaendrőd) és Boda Kornél Zsolt (Nagyvenyim). SZEGHALOM Házasságkötés: Kardos Mariann (Körösladány) és Nagy János (Füzesgyarmat). A fogoly igazi vad madár, mesterséges tenyésztése költséges, nem térül meg tokát hozhat majd a vadvéde­lemben. Előre látható, hogy a mezőgazdasági művelés alatt álló területet csökkenteni kell. Az „ökougar” — az az a vadál­lomány számára hasznos gyom­növényekkel, bokros, fás ré­szekkel borított, a mezőgazda- sági művelés alól kivont terület — azonban még csak a távoli jövőbe burkolódzó cél Magyar- országon. Minthogy az is, hogy ezért a földtulajdonos egyszer majd pénzt kap. Persze ott, ahol negyven aranykoronákba vadak gyérítése már uniós sza­bályok szerint történik. A va­dász csak puskát és élve fogó csapdát használhat. Az unió környezet- és természetvédelmi előírásai szigorúak, és ez az a terület, ahol szerény becslések szerint is több tíz évvel va­gyunk lemaradva. — A vadon élő állatok mes­terséges nevelése nem megol­dás, az élőhelyeket kell óvni, fejleszteni, és ebből csak ha­szon származhat — állítja Zuberecz Tibor, aki a vadász­„Volt olyan foglyászévad - azt hiszem 1935-ben amikor apám egymaga kettőezer-hatszáz foglyot lőtt. Amikor már ki­maradtam az iskolából, és nem kellett szeptember elején vérző szívvel „bevonulnom”, én is meglőttem minden évben a két­ezer körüli foglyot.” (Studinka László: Kedves vadunk: a fo­goly) „mérik” a termőföldet, nehéz lebeszélni a gazdákat a műve­lésről. A „foglyos” területet elhagy­va, útban a vadászház felé, még megállunk egy csapda mellett. A területen mozgó ragadozókat folyamatosan nyilván kell tarta­ni a fogolyprogramban. A dú­házba érve még a lelkemre köti: bármit is írok, a végén feltétle­nül idézzem Paul Erlich gondo­latát „A fajok kihalása” című munkájából. íme: „A vadon élő állatok legsikerültebb tenyész­tése is hiábavaló, ha nincs élő­helyük, amely eltarthatná őket.” Kovács Attila „Sokszor hangoztatták már, hogy a foglyoknak egykor eszmé­nyi élettere volt a külterjes, kisüzemi szántóföld, az elgyomoso­dott »nadrágszíjparcellás« környezet. A sokféle apró gyom­mag, rovar változatos táplálékot kínált, a gépet, vegyszert nem ismerő parasztföldek táblaszegélyein pedig fészkelőhelyét ta­lálta meg. ” * „...a zárt térben nevelt fogoly életképessége, rátermettsége sok- kal-sokkal gyengébb, mint a vadon élőé...” (Sterbetz István: Foglyászunk-e még valaha?) * Gazdasarok A kutya tenyésztése Napjainkban igen elterjedt a nem haszonállat, például a ku­tya tenyésztése. Ehhez kívánok néhány taná­csot adni. Mielőtt valaki kutya­tenyésztésbe kezd, alaposan mérlegelje, hogy megvannak-e az ehhez szükséges előfeltéte­lek, így a szaktudás, elegendő kifutóhely, bekerített kennel, a kutya iránt érzett szeretet, faj­tatiszta tenyésztési alapanyag, lehetőség a szaporulat eladásá­ra, az anyagi áldozatra való készség. A törzskönyvezés az egyetlen módja annak, hogy a kutya „származási igazolást” kaphasson, ismerni kell a kan kutyára é§ a szukára lefektetett minőségi előírásokat. Az alka­tilag hibás, vagy rossz tulaj­donsággal bíró egyedek te­nyésztésre alkalmatlanok. Csak tenyésztett kant, illetve szukát szabad tenyésztésbe venni. A kan már 9—12, a szuka 7—10 hónapos korában ivar­érett, bár a testi fejlődés folya­mata még nem zárult le. A pá- roztatás idejét a kutyafajták te­nyésztési előírásai pontosan megadják. Annak eldöntésére, hogy két fajtatiszta kutya alkalmas-e a párosításra, legjobb szakember­re bízni. A fedezés végett a szu­kát a tüzelés idején hozzuk ösz- sze a kannal. A szuka 5—6 hó­naponként, tavasszal és ősszel tüzel 2—3, esetleg négy hétig. A szukát lehetőleg a tavaszi, ne az őszi tüzeléskor fedeztessük, ugyanis a nyári kölyök- és nö­vendékkutyák képzése nyáron könnyebb és kevesebb kocká­zattal jár, mint télen. Arra na­gyon vigyázni kell, hogy a fe­dezés után is folytatódó tüzelés alatt egy másik kan meg ne ter­mékenyíthesse. A szuka vem- hességét csak a fedeztetés utáni 5. hét után lehet megállapítani a vemhes szuka ellustul, véko­nya gömbölyödik. A vemhes- ség 9 hétig tart, az ellés előtti órákban á szuka feltűnőer nyugtalan. A vemhes szukát nem szabac túltáplálni, csak a táplálék érté­két kell növelni. Nyers tojás máj, húscsont mellett érdeme; sárgarépa, paraj főzelékféléi adása. Fontos a vitaminellátás jól tesszük, ha naponta egy ka nál csukamájolajat adunk é; biztosítjuk a bőséges folyadék ellátást. A vemhes szukát mindennaj meg kell sétáltatni, de a túlerői- tetőstől óvakodjunk. Előfordul hat, hogy a pároztatott, de mej nem termékenyült szukáná „álanyaság” lép fel, ilyenkor ha az emlők is megduzzadnal és a tejképződés is megindul idegen kölyköket csempészünl be hozzá, hogy a tőgygyulladás elkerüljük. dr. Kupa Lászlt

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents