Békés Megyei Hírlap, 1999. november (54. évfolyam, 254-279. szám)

1999-11-23 / 273. szám

Megkérdeztük olvasóinkat Az orosházi Domokos Andrea Mis­kolctapolcán, baráti társaságban kő­Jfe. szönti majd az új évet. (5. oldal) * jP Célkeresztben az egyediség Nemrég menyasszonyi- és alkalmiru- ha-üzlet nyílt Csabán, tulajdonosa két­szeres Aranygyöngyös táncos (6. oldal) Gyulaiak az élen Békéscsabán, a 2-es iskola tomacsamo- la­kában több napos Góliát-McDonald's gyermek focitomát rendeztek. (11. oldal) 1999. NOVEMBER 23., KEDD ÁRA: 48 FORINT LIV. ÉVFOLYAM 273. SZÁM I Szép, tágas, megbízható, kiváló minőségű, turbó- dízel haszongépjárművek 850 000 Ft + áfától. MÁRKASZALON ÉS SZERVIZ: Békéscsaba, Kétegyházl út 18.- Tel./fax: (66) 449-968. ? INTERNET: www.extra.hu/hyundai <8>HYUnPFll HÍREK Kiállítás, (z) A békési Vá­rosi Művelődési Központ fennállásának fél évszázados jubileuma alkalmából ma, kedden délután fél háromkor „Életképek az 50 éves művelő­dési központról" címmel kiál­lítás nyílik a házban. A tárlatot László Imréné, a művelődési központ egykori igazgatója nyitja meg, közreműködik a Tilinkó együttes. Ezt követően a város önkormányzatának művelődési és ifjúsági bizott­sága a művelődési központban tartja kihelyezett ülését, mely­nek témája Békés közművelő­dése. Szocialista esték, (cs) Lengyel László politológus lesz a vendége az MSZP Oros­házi Városi Szervezetének no­vember 25-én, csütörtökön 17 órától. A Szocialista esték so­rozat keretében fórumon talál­kozhatnak a meghívott vendég­gel az érdeklődők a Petőfi Mű­velődési Központ emeleti klub­termében. Utazás 2000. (i) Az Észak-Békés Megyei Térség- fejlesztési Társuláshoz tartozó települések is képviseltetik majd magukat az Utazás 2000 elnevezésű kiállításon. A rész­vétel várhatóan mintegy 180 ezer forintba kerül. A társulás 100 ezer forint (ebből a koráb­bi térségi kiadvány újranyo­mását finanszírozzák) támoga­tást ad a célra, a többi pénzt vállalkozóktól próbálják előte­remteni. Gombavató, (z) A mező- berényi Pefőfi gimnázium vég­zős diákjai november 27-én, szombaton este hét órakor a he­lyi művelődési központban tart­ják gombavató ünnepségüket. Az idén az általános tantervű ta­gozaton egy osztály, a két tan­nyelvű — német — tagozaton két osztály végez, összesen het­venhat diák készül az érettségi­re. Szeretné meghívni az Amerikában élő magya­rokat Gyulára, ahol a vár jelen állapotában is a város szimbóluma FOTÓ: SUCH TAMÁS Márta Amerikába megy Czene Ferenc az USA-ban, Los Angelesben élő hazánkfia, aki az év felét Gyulán, megfogal­mazásában „választott hazájá­ban” tölti, meghívta Klinkovics Mártát Amerikába, ahol utazá­si iroda tulajdonosokkal talál­kozhat a fürdőváros idegenfor­galmi szakembere. Klinkovics Márta, aki nemrégi­ben vált meg a Békés Megyei Tourinform Iroda vezetői tiszt­ségétől, jelenleg a Xénia PR ügynökség ügyvezetője — a cég elnevezése a tulajdonos má­sodik keresztnevéből ered —, Czene Ferenc meghívására két hetet tölt Los Angelesben. Uta­zásának célja, hogy 2000-ben, amely a Magyar Turizmus Rt. naptárában nemcsak a millenni­um, hanem a hazatérő magya­rok esztendeje is, a jeles évhez kötődően az „angyalok városá­ban” élő 80 ezres magyar ki­sebbség utazni szerető részét meghívja Magyarországra és el­sősorban Gyulára. Információi szerint az amerikaiak körében nagyon kedvelt az úgynevezett európai aranyháromszög, amely számukra a Bécs, Prága, Buda­pest útvonalat jelenti. Ezekre az utazásokra szeretné az egyhetes gyulai tartózkodásukat ráfűzni. Márta előadásokat tart a Los Angeles-i állami egyetemen Gyula idegenforgalmi kínálatá­ról, s kötetlen baráti találko­zókon vesz részt a magyar Csárdás étteremben. Márta sze­rint Czene Ferenc annyit tett már Gyuláért, hogy a város tisz­teletbeli nagykövete is lehetne. Sz. M. Közmeghallgatás az önkormányzat pénteki ülésén Helyreállítás és a megye jövője Kondoroson harmadfokú készültség A Kövizig hat szivattyútelepet üzemeltet, de a TESZI is teszi a dolgát A Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság (Kövizig) működési terüle­tén a novemberben lehullott csapadék mennyisége 60—120 mil­liméter között mozog, és ez 2fr—50 mm-rel meghaladja a sok­éves átlagot. Félhalomnál (a Gyomaendrőd és Köröstarcsa kö­zötti térségben) 82 mm-rel több csapadék hullott az átlagosnál. Bak Sándor, a Kövizig igazgató­ja tegnap kérdésünkre elmondta, hogy a belvizek mielőbbi leveze­tésére hétfőn négy szakaszon bel­vízvédelmi készültséget rendel­tek el. A gyomai, a holt-sebes- körösi és az élővíz-csatomai rendszerben elsőfokú, a mező- herényiben másodfokú készült­ség lépett érvénybe. A Kövizig hat szivattyútelepet üzemeltet, és intézkedtek a kígyósi belvíztáro­zó vízszintjének csökkentése ér­dekében is. Bak Sándor szólt ar­ról: az igazgatóság működési te­rületén Szabadkígyós, Telekge­rendás és Békés önkormányzatai belvízvédelmi készültséget ren­deltek el tegnap. Kondoroson viszont már har­madfokú belvízkészültség van — tájékoztatott hétfőn Dankó Béla polgármester. Hangsúlyoz­ta: a vízszint és az árkok telített­sége követelte meg ezt. Ugyan­akkor — főként a tavaszi belvíz­károk után nyújtott állami segít­ségnek köszönhetően — számos ingatlant sikerült felújítani, alá- falazni, szigetelni. így ezeken a területeken kezelhető a problé­ma. Nagyobb gondot okozhat viszont a víz ott, ahol az említett munkákat még nem tudták elvé­gezni. A polgármester kiemelte: a Települési Szolgáltató Intéz­mény (TESZI) munkatársai, dolgozói mindent megtesznek a helyszínen, az önkormányzat pedig a védekezési munkák ve­zetésével Paluska Zoltán mér­nököt bízta meg. Erdei József, a békéscsabai polgármesteri hivatal városüze­meltetési irodájának főmunka­társa arról beszélt, hogy főként Jaminából érkeztek belvízzel kapcsolatos lakossági bejelen­tések. A tűzoltóság szivattyúit is bevetve igyekeztek minden olyan ingatlanhoz eljutni, ahol lakóházat is veszélyeztet a víz. Ugyanakkor több helyen a tava­szi belvíz utáni rendezésnek, csapadékelvezetési rendszernek köszönhetően egyelőre nem merültek fel gondok. Jenei Imre mérnök ezredest, a megyei polgári védelmi pa­rancsnokot is megkerestük. El­mondta: állandó kapcsolatot tartanak az önkormányzatokkal, és például a szabadkígyósi ön- kormányzat tegnapi kérésére vízálló ruhákat, lábbeliket biz­tosítottak számukra. A parancs­nok szólt arról is: információi szerint Doboz polgármestere is mérlegeli a belvízvédelmi ké­szültség elrendelését. A hétvége váratlan, havas és esős időjárása nem okozott kü­lönösebb gondokat a megye közlekedésében. A vasútnál ki­sebb késések ugyan előfordul­tak, de nem az időjárás miatt. A közutak végig járhatóak voltak. (Folytatás a 3. oldalon) Békés megye önkormányzatá­nak képviselő-testülete novem­ber 26-án tartja közmeghallga­tással egybekötött következő ülését Pénteken 9 órai kezdet­tel a megyeháza földszinti nagytermében a tavaszi és nyá­ri rendkívüli időjárás okozta károk helyreállítása és a megye jövője tervezésének témájában rendeznek közmeghallgatást. Az idei esztendőt — nem alapta­lanul — a csapások évének neve­zik megyénkben. A tavasz folya­mán Bék'és megye 39 településén volt fokozat szerinti belvízvédel­mi készültség elrendelve, míg a medárdi időjárás következtében 9 településen készültség elrende­lése mellett folyt a belvíz elleni védekezés. Megyénkben a Hely­reállítási és Újjáépítési Tárcaközi Bizottság által kitűzött irányel­vek megvalósultak. A szeptem­beri iskolakezdés zavartalan volt, s elmondhatjuk, hogy a hideg be­állta előtt valamennyi károsult elemi lakhatási feltételei biztosí­tottak. A tavaszi károk vonatko­zásában 63 önkormányzati tulaj­donú, kötelező feladatot ellátó intézmény s 3 ezer 237 magántu­lajdonú épület helyreállítása megtörtént. A központi forrásból a megye számára biztosított 773 millió 747 ezer forintból eddig 729 millió 337 ezer forintot hasz­náltak fel az érintett önkormány­zatok. A nyári esőzés és vihar következtében megrongálódott épületek közül 542 önkormány­zati és 979 magántulajdonú hely­reállítása fejeződött be. A megye számára leutalt 501 millió 566 ezer forintból 465 millió 757 ezer forintot használtak fel a kárt szenvedett települések. A megyei önkormányzat meg­választásakor szemléletváltást ígért. A korábbi rövid távú gon­dolkodást a hosszú távra tervezés váltotta fel. Elkészült és elfogad­ták Békés megye területfejleszté­si programját, s a 44-es számú fő­útvonal gyorsforgalmúvá alakítá­sának tervei is megszülettek. A pénteki közmeghallgatáson véle­ményt, javaslatot lehetne tenni ezekkel kapcsolatban is. (b) Harminc éve az ifjúság otthona A magyar zeneoktatás a nagyvilágban Újsághír a Békés Megyei Népújság 1969. novem­ber 22-ei, vasárnapi számából: „Október 31-én a beruházó átadta az üzemeltetőnek, a KISZ Bé­kés megyei bizottságának a Békéscsabai Ifjúsági és Úttörőházat... A négyemeletes épület kulcsait megkapta az ifjúsági ház vezetősége.” A leendő programokról lapunk jogelődjét akkor Bencsik Ilona, az új létesítmény igazgatója tájékoztatta. Időszerű helyzetelemzésre készül a Magyar Kodály Társaság. A hét vé­gén a Köröndi Kodály Emlékmúzeumban szakemberek közreműködé­sével a magyar zenedetatás lesz napirenden. Az előadók közé egy Békés megyei zenepedagógus, az orosházi Dinnyés István is meghívást kapott Harminc esztendő pergett le az idő homokóráján az átadás óta, de az ifiház ma is létezik. Igaz, a változó idők szelei kiradírozták nevéből az úttörőt, de Békéscsa­bai Ifjúsági Ház és Általános Tár­saskör néven ma is rengeteg kul­turális, sport- és — stílszerűen — ifjúsági rendezvény házigazdája, szervezője, otthona. — A szakkörök, klubok abban az időben élték virágkorukat. Va­lóban az ifjúság, a közösségek há­za voltunk. Pezsgett a közösségi élet. A Bojtoijántól Koncz Zsu­zsáig, Szécsi Páltól Koós Jánosig, Antal Imrétől Farkas Bertalanig sokan megfordultak nálunk — emlékezett a régi időkre az ifjúsá­gi és úttörőház első direktora, az intézményt '69 szeptemberétől 1981 augusztusáig igazgató Bencsik Ilona. A legnagyobb örö­möt mindig az jelentette, hajói si­kerültek a rendezvények. Minden nap hozott valami újat, valami szépet, s egyetlen percet sem saj­nálok azokból az esztendőkből, amit ott töltöttem — nosztalgiá­zott az akkor 18 millió forintból „felhúzott”, 1971 áprilisában Kulich Gyula nevét felvevő intéz­mény első igazgatója. — A legszebb az — és ilyenkor elérzékenyülök —, hogy ma is megismernek az akkori gyerekek, s rám köszönnek: „Csókolom. Nem emlékszik, Ica néni, rádiós szakkö­rös voltam én is?!” Fellapozva az 1971-es programajánlót, megakad a szemem a tíz KlSZ-alapszerveze- tet tömörítő Tízek Ifjúsági Klub ve­zetőjén és januári programjaikon. A tízeket Hevesi József (mára nemzetiségi főtanácsos a megyei önkormányzatnál — a szerk.) ve­zette, s az esti tárlat keretében Wollmuth Frigyes műveit csodál­hatták meg az érdeklődők. — Úgy érzem, hogy utódaim, Ivanics Katalin és Szente Béla igencsak szívükön viselték, vise­lik a ház sorsát sommázta Bencsik Ilona. — Both — Az orosházi ének-zene oktatás területén szerzett tapasztalata­imról szeretnék beszámolni. Annál is inkább aktuális a téma, mert eddig agyonhallgatták e területen a problémákat — me­sélte találkozásunkkor a kar­nagy, aki 40 éve vezeti az oros­házi gyermekkórust. — Több évtizedes tapasztala­taiból melyeket gyűjtötte cso­korba a hétvégi előadására? — Az ének-zene általános is­kolai nevelése kapcsán érintem azt a problémát, ami a főváros és a vidék között feszül. Mi itt például nehezen boldogulunk a pályázatainkkal. Szeretnék be­szélni az aktuális tananyagról, hiszen a sok jó mellett vannak dolgok, amiket lehetne korsze­rűsíteni. — Ón a szívén viseli növendé­keinek a későbbi sorsát is... — A zenei pályára készülő tanítványaink lehetőségei egyre rosszabbak. Ez is jó téma lesz a konferencián. Régebben nem volt gond az elhelyezkedés. —Amikor nem konferenciá­ra készül, akkor a gyermekkó­rusnak tart próbákat. Az oros­házi fiatalok között rangja van az együttesben való részvétel­nek. Hogy sikerült ezt kivívnia? — A hagyományokat ápol­juk, a rendszeres munka meg­hozza az eredményt is. Remé­nyeim szerint — ezt az elmúlt négy évtized is mondatja velem — a jövőben is változatlan in­tenzitással dolgozunk tovább a III. számú általános iskola ének-zenei tagozatos diákjaival. — Jelenleg hány tagja van a kórusnak? — 75. A fenntartásunkhoz szükséges támogatást a Petőfi Művelődési Központ biztosítja. Heti két alkalommal tartunk próbát, szólampróbát és foglal­kozom a szólistákkal is. — Az idén készülnek-e még hangversenyre? — Az evangélikus templom­ban december 22-én egy szép műsorral állunk a közönség elé. Szólistaként fellép velünk az orosházi Simon Krisztina, a Ze­neakadémia művészképzőjének opera tanszakán végző fiatal énekes is. Csete Ilona

Next

/
Thumbnails
Contents