Békés Megyei Hírlap, 1999. november (54. évfolyam, 254-279. szám)

1999-11-23 / 273. szám

1999. november 23., kedd VILÁGTÜKÖR Tiltakozások Újvidéken Az újvidéki lakótelepek csönd­jét rendszeres csörömpölés za­varja: az idősebb lakók az abla­kokban edényekkel, a fiatalab­bak az utcán szemeteskukák ütögetésével fejezik ki elégedet­lenségüket a főként ellenzéki városokat sújtó áramszünetek miatt. A fölháborodást fokozza, hogy az áramszolgáltató nem tartja magát a napi háromszor 2 órás kikapcsolások menetrend­jéhez, az egyik legnagyobb lakó­telep szomszédságában találha­tó Szerb Olajtársaság palotája pedig állandó fényárban úszik, miközben a lakóépületekben nem működnek a liftek, a maga­sabb emeleteken nincs sem víz, sem fűtés. B. Á. * Kitüntette Göncz Árpád köz- társasági elnök a Magyar Köz- társasági Érdemrend tiszti ke­resztjével az Erdélyben élő Senkálszky Endre színművészt, a Magyar Köztársasági Érdem­rend kiskeresztjével pedig Benkő András zenetörténészt. Bulgáriába látogatott Bili Clinton amerikai elnök Petar Sztojanov bolgár államfő meghí­vására. Washington a feltörekvő délkelet-európai demokráciák mintaképének tekinti Bulgáriát. Madeleine Albright, az Egye­sült Államok külügyminisztere Pozsonyba látogatott. Szemé­lyében Szlovákia a legmaga­sabb rangú amerikai vendéget fogadhatta függetlenségének ki­kiáltása óta. Áramkimaradást okozott a japán főváros nagy részén egy villamos távvezetékre zuhant katonai repülőgép. A gép mind­két pilótája életét vesztette. A zuhanás miatt beállt áramszü­net mintegy 800 ezer háztartást érintett. A tokiói tőzsde meg­szakította az értékpapír-keres­kedést, a vonatok pedig késtek. Politikai menedékjogot kért Ma­gyarországtól Anatolij Bikov orosz üzletember. A férfit jelenleg hazánkban tartják őrizetben. Bikov ügyvédje szerint az üzlet­ember ellen folyó oroszországi nyomozások politikai indíttatású- ak, és azzal vádolja Alekszandr Lebegy kormányzót, hogy a nyo­mozást ellenőrzése alatt tartja. Ezrek követelték az amerikai Georgia államban a latin-ameri­kai katonák kiképzésére szolgá­ló akadémia bezárását. A tünte­tők későbbi diktátorok, merény­lők és kínvallatók kiképzőköz­pontjának tartják az Atlanta melletti Fort Benningben mű­ködő School of the Americast. Az iskola előtt évről évre tüntet­nek, amióta 1989-ben az intéz­mény növendékei meggyilkol­tak hat papot. Göncz Árpád Panamában. A magyar államfő és vendéglátója, Mireya Moscoso de Gruber asszony megelégedéssel állapította meg hétfőn, hogy a két ország közötti politikai kapcsolatok legmagasabb szintre emelésével sikerült lerakni a tartalmas és gyümölcsöző együttműködés alapjait. fotó: reuters Európa nagyobb önállóságra törekszik Luxemburgban tanácskoznak a védelmi és külügyminiszterek Luxemburgban hétfőn megnyílt a Nyugat-Európai Unió kétnapos miniszteri értekezlete, amelynek keretében összesen 28 európai or­szág, köztük Magyarország külügy- és védelmi miniszterei vitatják meg az európai integráció önálló védelmi és biztonságpolitikáját. Az erre irányuló egyre intenzí­vebb eszmecsere lényegében idén áprilisban, a NATO fenn­állásának 50. évfordulója alkal­mából rendezett washingtoni csúcstalálkozón kezdődött, de* most a NYEU luxemburgi mi­niszteri értekezletén került konkrétabb formában napi­rendre. A tíztagú NYEU-nak Magyarország az idén a NA- TO-tagság elnyerésével egy időben lett társult tagja, öt má­sik országgal együtt. Hazánkat az értekezleten Szabó János honvédelmi miniszter és Herman János külügyminiszté- riumi államtitkár képviseli. Amióta az Európai Közös­ség maastrichti csúcsértekezle­te 1991-ben elhatározta, hogy az Európai Unió Szerződését ki kell egészíteni közös kül- és biztonsági politikával is, ezek­nek a törekvéseknek a Nyugat­európai Unió szervezete lett a természetes kerete. 1948-ban ugyanis eleve védelmi szerve­zetként jött létre, s csak az egy évvel később megszületett s az Amerika vezető szerepével megerősödött NATO szorítot­ta háttérbe. A NYEU-nak az adott újabb életerőt, amikor a NATO európai pillérének sze­repét felvállalva az Európai Unió közös biztonsági politiká­jának szervezeti kereteként lát­szik elnyerni végső feladatát. Ezt jelzi, hogy az EU-orszá- gok kezdeményezésére Javier Solana volt NÁTO-főtitkár, az EU főtitkára és közös külpoli­tikájának főképviselője lett a NYEU új főtitkára is. Decem­berben az EU helsinki csúcsér­tekezletén várhatók az első konkrét döntések új testületek kialakításáról, illetve egy gyor­san bevethető közös európai erő létrehozásáról, amely im­már a NATO nélkül is képes lenne válságkezelő erőként fel­lépni;.. Tőkés: igen, Duray: nem Eltérő megítélés a külhoni magyarok jogállásáról A Magyar Állandó Értekezlet legutóbbi budapesti találkozóján nagy előrelépés történt a határon túli magyarok különleges jogállásának kérdésében és a külföldön élő magyarok szavazati jogának ügyében - jelentette ki Tőkés László, a RMDSZ tiszteletbeli elnöke. Tőkés szerint bár a szavazati jog végül nem került a zárónyi­latkozatba, de „az értekezlet nagy előrelépés a külföldön élő magyarság szavazati jogá­nak biztosítása felé”. Ez és a különleges jogállás egyazon irányba mutat: a határon inne­ni és túli magyarság nemzeti együvé tartozásának jogi, poli­tikai megjelenítése felé. „Tria­non, majd a világháborúk és a forradalom idején végbement drámai nemzetromlás, nemzet­szakadás helyreállítását céloz­zák” - vélte Tőkés püspök. „Ahogy az állampolgárság kérdése nem válhat a rövid tá­vú, konjunkturális rögtönzés tárgyává, a kettős állampolgár­ság és a külhoni magyarok ma­gyarországi jogállásának kér­dése sem válhat a pártpolitikai porondon szokványos taktiká­zások játékszerévé” - figyel­meztetett Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetsége Er­délyi Társaságának (VET) el­nöke. Véleménye szerint a kül­földön élő, vagy ott tartózkodó magyar állampolgárok szava­zati joga ismét politikai alku­dozások áldozatává lett. En­nek példájaként Duray Miklós „meghökkentő szemléletváltá­sát” említette: másfél évvel ez­előtt egy lapinterjúban a kettős állampolgárságot vélte megol­dásnak arra, hogy Magyaror­szág EU-csatlakozása után a határon túli magyarokat az or­szághatárok ne válasszák el még jobban az anyaországtól, a MÁÉRT találkozóján pedig már azt vallotta, hogy a kettős állampolgárság nem jelent megfelelő megoldást. Washington Moszkva háborújáról Az orosz légierő csaknem fél­száz bevetésben támadta az el­múlt 48 órában a csecsenföldi célpontokat. A harci gépek külö­nösen Groznij térségében voltak aktívak. Moszkvában ismét cá­folták, hogy településeket bom­báznának és más polgári célpon­tokat támadnának. (Hírmagyarázónk írja) Az amerikai katonai és polgári hírszerzés értékelése szerint a korszerű technikával rendelkező orosz katonai gépezet könnyű­szerrel ellenőrzése alá vonta a csecsen alföldet, és Groznijt is el­foglalhatná, ha nem tartanák vissza az 1995. januári tapaszta­latok, amikor az utcai harcok tű! nagy veszteséggel jártak. Ezért a csecsen fővárost inkább gyűrű­ben tartják, és megpróbálják ki­éheztetni. A csecsen harcosok ugyanis bevehetik magukat a magaslati pontokra, esetleg áthú­A keresztény egyházak hétfőn két napra bezárták az Izraelben, Kelet-Jeruzsálemben és a pa­lesztin területeken lévő kegyhe­lyeiket, tiltakozásul a názáreti Ángyali Üdvözlet temploma mellett tervezett mecsetépítés ellen. A három fő egyház az iz­raeli kormány azon döntése el­len tiltakozik, amellyel szabad utat adott a mecsetépítésnek, engedve a muszlim szélsősége­sek nyomásának. zódhatnak Grúziába, felkészül­hetnek az ellentámadásszerű raj­taütésekre. Az orosz hadsereg vi­szont jelenleg nem rendelkezik olyan elitalakulatokkal, amelyek alkalmasak volnának az igazán kemény hegyi csatákra. Thomas Wilson altengernagy- nak, a katonai felderítés (DIA) vezetőjének feltűnt: mennyire de­rűlátóan nyilatkoznak az orosz tábornokok, noha szerinte nem látható a háború vége. Szemben a korábbi csecsen hadjárat han­gulatával, most az orosz lakosság kétharmada támogatja a kato­nai akciót, s csupán 15 százalék áll ki az erőszakos fellépéssel szemben. Az orosz katonai veze­tők, ellentétben az amerikai al- lengernaggyal, dátumokat is mondanak. Ez év végére, a jövő év elejére - úgymond - befejezik a hadjáratot. Ha mégsem, addig­ra már lezárulnak a decemberi parlamenti választások. R. E. Nem nyitotta ki kapuját hétfő hajnalban a Jeruzsálem óváro­sában lévő Szent Sír Templom sem, amire egy évtizede nem volt példa. A kegyhely 800 éves kulcsának hivatalos őre egy mu­zulmán palesztin, Abed Dzsuda, akinek családja 1187-ben került a kulcs birtokába. Egy Szaladin nevű iszlám hadvezér ekkor űz­te ki Jeruzsálemből a keresztes lovagokat. FOTÓ: FEB/REUTERS „Zárva” a Szentföld

Next

/
Thumbnails
Contents