Békés Megyei Hírlap, 1999. november (54. évfolyam, 254-279. szám)
1999-11-16 / 267. szám
MEGYEI KÖRKÉP 1999. november 16., kedd Tűzoltó leszel... (fm) A békéscsabai 11. Számú Általános Iskolában hagyományosan évek óta megrendezett „Egészséges életmód hete” alkalmából vetélkedőket, kóstolókat, termékbemutatókat tartanak, de a gyerekek a helyes táplálkozással, fogápolással és testmozgással kapcsolatos előadásokat is láthatnak ilyenkor. Pénteken a könyvtárban zajló szituációs játék részeként a gyerekeknek ki kellett hívniuk a mentőket, tűzoltókat és a rendőrséget. Képünkön a csabai tűzoltóság legújabb fecskendős kocsiját fedezik fel a diákok, többségük már most kijelentette, hogy ő csakis tűzoltó szeretne lenni... FOTÓ: SUCH TAMÁS Harckocsik az iskola előtt Egy fiatal óvónő 1956 november 4-én közvetlen kapcsolatba került a Békéscsabára bevonuló orosz tankokkal. Drienyovszki Mária az 1. Számú Általános Iskolával szemközt lakott akkor, és akaratán kívül részese lett a történelemnek... Eleken voltam óvónő az idő tájt és hét végére hazajöttem Békéscsabára éppen november 4. előtt. Kiderült, hogy nem tudok visszamenni a munkahelyemre, ugyanis akkor már nem volt közlekedés sem — így lehettem jelen az eseményeknél. November 4. hajnala megrázó élménnyel kezdődött. Hatalmas detonációra ébredt családunk a Petőfi utcában. Összeszaladt az egész ház és a testvérem, mint katonaviselt ember rögtön felismerte, hogy ez ágyúlövés volt. Valószínűleg megjöttek az oroszok. Ezután csend lett. Világos volt már, amikor a bátyám átment az utca iskola felőli oldalára vízért, és látta, hogy 17-18 év körüli, katonaruhás gyerekek gyülekeznek az udvaron. Fivérein- odaszólP nekik: menjetek haza, a kis puskáitokkal úgysem tudtok semmit tenni a tankok ellen! — volt aki megfogadta, olyan is aki nem („Felsőbb utasításra várunk!” — mondták). Orosz tankok körbevették az iskolát. Egy tiszt a jármű tetejéről rettentő dühösen kiabált. Úgy tűnt, nem próbálnak behatolni az épületbe. Közben bekéredzkedett hozzánk egy asszony, mert akkor már járőröztek is az oroszok az utcán. Az orosz tiszt továbbra is hadonászott, kiabált. Az ő tankja nem is az iskola előtt állt, hanem a mellette lévő épülettel szemben, ahol tudtam, hogy nincs senki. Gondoltam egy nagyot: odamegyek és megmondom. Haladok feléje, egyszer csak a lábam előtt megláttam egy katonasapkát (magyar volt, de én nem tudtam). Felvettem és óvatosan a fedetlen fővel a tankon álló liszt felé nyújtottam. Döbbenten átvette, majd földhöz csapta: „Nye, sápka! Áruzsja szudá!” (Ne sapkát! Fegyvert ide!). Nem értettem, de volt ott egy magyar kiskatona aki elmondta, tudják hogy az iskola tele van fegyverrel. Ekkor megijedtem, ezért szóltam a parancsnoknak: ha megígéri, hogy nem lőnek, én kihívom a fiatalokat. Beleegyezett, így a hozzánk bekéredzkedett nővel — akiről kiderült, hogy az épületben van a fia — bementünk. Féltünk, mert bent csend volt, nem tudtuk a fiúk ijedtükben nem kezdenek-e lőni. Nem lőttek, hanem kapkodva civil ruhát kapkodtak magukra. Meggyőztem őket, azonnal jöjjenek ki, hozzák a fegyvereket — de megtudtam, valóban any- nyi hadianyag van a pincében felhalmozva, hogy képtelenség kihordani. Kivonultunk, az oroszok sorba állítottak bennünket, de én kiszabadítottam magam és hazaszaladtam. Nagyon bántam a beavatkozást — féltem, most mindjárt lelövik a fiúkat... Nem így történt. Megtartották a szavukat, motozás után szépen hazamehetett mindenki... Y. J. ■ A kezdőrészlet a forgalomba helyezéssel kapcsolatos költségeket nem tartalmazza. HASZONGÉPJÁRMŰ Az Ón Citroen márkakereskedői: Inter-Flott Center Kft. 5600 Békéscsaba, Baross u. 9-21. Tel./fax: (66) 327-520 Szimpex Export-Import Bt. 6940 Tótkomlós, Kossuth u. 77. Tel.: (68) 385-850 Fax: (68) 385-832 CITROEN Lelkész és tudós A tótkomlós! Wallaszky Pál halálának 175., Gajdács Pál halálának 70. évfordulójára a szülővárosban emlékülést rendezett a hét végén a helyi önkormányzat, a komlósi szlovák kisebbségi önkormányzat és a Magyar Irodalomtörténeti Társaság. Tótkomlós híres szülötteinek sírját koszorúzták meg a vendégek, majd a városháza dísztermében a papról, tudósról, Wallaszky Pálról, annak lelkészi és tudományos munkásságáról dr. Szabó Ferenc nyugalmazott megyei múzeumigazgató beszélt. Gyekiczki János evangélikus lelkész Gajdács Pál lelkészi szolgálatáról, míg Szincsok György helytörténész irodalmi és tudományos tevékenységéről szólt. Gajdács Pál volt ugyanis, aki a település fennállásának 150. évfordulójára, 1896-ban megjelentette Tótkomlós részletes monográfiáját. Az emlékülésen megjelent a szlovák nagykövetség tanácsosa, dr. Karel Vlahovsky és a szlovák kisebbségi önkormányzat országos vezetője, Fűzik János is. Cs. I. A SAPARD- programról A tíz települést magába foglaló orosházi kistérség is be kíván kapcsolódni az Európai Unió SAPARD- programjába. A Földművelődési és Vidékfejlesztési Minisztérium előzetes pályázata alapján a kistérséget a B kategóriába sorolták, ami azt jelenti, december 10-ig a tíz település helyzetelemzését kell elkészíteniük — adta hírül a november 11-én megtartott sajtótájékoztatón Varga Zoltán, térségi szakreferens. Vagyis felmérik, milyen erőforrásokkal rendelkezik Orosháza és térsége, mik a gyenge pontjai és az esetleges kitörési lehetőségek. A kistérség települései a közelmúltban hét bizottságot hoztak létre, amik a helyzetelemzés egyes részterületeit vizsgálják. Mint Varga Zoltántól megtudtuk, a közeljövőben lakossági fórumokon szélesebb körben is megismertetik a SA- PARD-program célkitűzéseit és megvitatják a kistérség helyzetét. A lakossági fórumok időpontjai: november 17. 18.30 Pusztaföldvár; november 18. 17.00 Nagyszénás; november 19. 18.30 Békéssámson; november 22. 17.00 Orosháza, November 23. 18.00 Csanád- apáca, November 23. 18.00 Tótkomlós; november 24. 17.00 Gerendás; november 24. 14.00 Gádoros; november 26. 17.00 Csorvás; november 29. 18.00 Kardos- kút. Kovács Erika A dombiratosiak gyógyításáért Dombiratos köztiszteletben álló doktor bácsija október 26-án kapott egy táviratot. Dr. Sárosi Tibor neve és lakcíme mellett az állt a borítékon, hogy „Állami elsőbbséggel”. Mint mondja, rosszra gondolt, de amikor fölbontotta és elolvasta a sürgönyt, megnyugodott. Az Egészségügyi Minisztérium arról értesítette Sárosi doktort, hogy Batthyány-Strattmann László születésének 129. évfordulóján, október 28-án Gógl Árpád miniszter elismerésben kívánja részesíteni. — Október 26-án volt éppen 36 éve, hogy feleségemmel Dombiratosra kerültünk. Mindenekelőtt neki és az általa biztosított nyugodt családi háttérnek köszönhetem mindazt, amit elértem: ez volt az első gondolatom a távirat olvasásakor. Másnap aztán levélben megérkezett a díszes meghívó is, harmadnap pedig átvehettem a miniszter úrtól a Pro Sanitate kitüntetést — mondja dr. Sárosi Tibor. — Az indoklás úgy szólt, hogy a magas szintű szakmai munkáért. — Soha nem tartottam magamat tudósnak. Igyekeztem lépést tartani a fejlődéssel, és közmegelégedésre végezni a munkámat. Úgy vélem, sikerült, ezt bizonyítja többek között az is, hogy az önkormányzat terjesztett fel a kitüntetésre. — Dombiratos lélekszáma alig haladja meg a nyolcszázat. — Ez így igaz, mégis azt mondom: megérte! Erkölcsileg föltétlenül. Ót évet vállaltam 1963-ban, és önként. Úgy gonDr. Sárosi Tibor: „Hívtak nagyobb és jobb módú településekre is” A SZERZŐ FELVÉTELE doltam, ha letelik, visszamegyek Bács megyébe, ahonnan származom, és ahol édesapám praktizált. Sok helyre hívtak, Dombiratosnál nagyobb lélekszámú és jobb módú településekre is. „Itt is kell lenni orvosnak” — erre a következtetésre jutottam mindig, s maradtam. Itt nőttek fel a gyermekeim, innen mentek továbbtanulni, ide jönnek haza. Leszámítva azt, hogy nem gyűjtöttem vagyont, egyetlen komoly hátrányát éreztem annak, hogy itt ragadtam: a szabadságomat nemigen tudtam kivenni, hiszen a helyettesítésem általában szívességi alapon történt. — Hogyan készül a nyugdíjas évekre? — Munkával. Hatvanöt éves koromig, sőt egy-két évvel még azon túl is szeretnék dolgozni. Most is vallom: itt is szükség van orvosra. Nekem pedig szükségem van a munkára, az emberi kapcsolatokra és — ne szépítsük! — az anyagiakra is. Ménesi György Ünnepel a művelődési központ Ötven éve az ország első kultúrotthonát avatták 1949. november 27-én Lo- sonczi Géza népművelési államtitkár a Békés megyei kul- túrhét nyitányának részeként Békésen, az akkori nagyközségben avatta fel az ország első kultúrotthonát. Az esemény kapcsán hétfőtől egy héten át rangos rendezvények sorával emlékeznek a jubileumra, de már az új, a Jantyik utcai városi művelődési központban. November 22-én, hétfőn a Kecskeméti Gyermekszínház — délelőtt és délután — két előadáson mutatja be a Furfangos Péter zenés gyermekdarabot. Másnap, vagyis kedden fél háromkor nyílik az a kiállítás mely ,,Életképek az 50 éves művelődési központról” címet viseli, s kicsit múltidéző. Ezt követően Békés város önkormányzata művelődési és ifjúsági bizottsága kihelyezett ülését tarja az intézményben, a téma mi más lehetne, mint a város közművelődése. November 24-én tíz órakor emlékülést rendeznek, délután a művelődési központ — a volt kultúrotthon — egykori és mostani dolgozói találkoznak. November 25-én ,A közösségek napja" címmel baráti összejöveteleken, a hagyományőrzés szándékával — disznóvágás, csigacsinálás, kalács- és pogácsasütés — emlékeznek a résztvevők. Délután rendezik a munkáskórus tagjainak találkáját. Pénteken este hat órától a sepsiszentgyörgyi Háromszék Állami Népi együttes Tamási Áron nyomán bemutatja az ,Jbel" című egyfelvonásos táncjátékát. Szombaton estétől másnap hajnalig vacsorával egybekötött Jubileumi bál” zárja az ünnepi hetet. — sz — Értelmiségi kör Sarkadon A 30-40 éves értelmiségi korosztálynak a változó értékrend, a munkahelyi létbizonytalanság, a mindennapok taposómalmának elviseléséhez szüksége van a szellemi regenerálódásra — invitálja az érdeklődőket Szabó Ila, a sarkadi Bartók Béla Művelődési Központ igazgatónője a megalakulóban lévő értelmiségi körbe. — A sarkadi értelmiség főként pedagógusokból, egészségügyi és önkormányzati dolgozókból áll, műszaki értelmiség — nagyobb cégek és vállalatok hiányában — nincs. Valamennyien megélhetési gondokkal küzdenek, pedig ez a réteg számos tehetséget tud felmutatni, közülük többen művészi hajlammal rendelkeznek: írnak, festenek, agya- goznak, textileznek, énekelnek, zenélnek, de tevékenységükre ez idáig sajnos, az elszigeteltség volt jellemző — tudtuk meg az igazgatónőtől. — Kezdeményezések ugyan indultak a hasonló műfajban gondolkodók összefogására, így például városunkban alakult kamarakórus, rockzenekar, létrejött egy alkotókor is, ám a csoportok egymás tevékenységét eddig nem nagyon ismerték. Vannak, akik inkább a tudomány iránt érdeklődnek és szívesen vesznek részt előadásokon, vetélkedőkön. Ezért gondolt intézményünk az Értelmiségi Kör megalakítására, melynek beindításához 200 ezer forintot nyertünk a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumától. Terveink szerint kéthavonta tudományos előadásokat tartunk népszerű szakemberek meghívásával, közös játékokkal, szellemi vetélkedőkkel színesítjük találkozásainkat, híres közéleti személyiségeket, művészeket, sportolókat ke- rekasztal-beszélgetésre invitálunk, nyáron pedig Szanazugban családi hétvégét rendeznénk — sorolta a változatos programterveket Szabó Ila. V. K.
