Békés Megyei Hírlap, 1999. november (54. évfolyam, 254-279. szám)

1999-11-12 / 264. szám

MEGYEI KÖRKÉP 1999. november 12., péntek Visszapillantót, (b) A Körös Volán zsadányi buszso­főré, P. László minden eszten­dőben kénytelen felkeresni a zsarukat egy megismétlődő történettel. Legutóbb novem­ber 2-ára virradóan szerelte le az egyelőre ismeretlen „szen­vedélyes gyűjtő” a Béke úton parkoló társas gépkocsi visz- szapillantó tükreit, 7 ezer forin­tos kárt, s mérhetetlen bosszú­ságot okozva a sofőrnek. Nyerészkedett, (b) No­vember 4-ére virradóan isme­retlen feszítette be a zsadányi F. Károly által üzemeltetett Svarc söröző ajtaját. A hívat­lan látogató a játékgép kazet­táját kifeszítve, 40 ezer forint váltópénzhez jutott, s ezt 8 karton cigarettával kiegészít­ve, 60 ezres kárt okozott a tu­lajdonosnak. Fóliára mentek, (c) Az Agroker Rt. békéscsabai, Szerdahelyi úti telepéről két tekercs fóliát emeltek el isme­retlen személyek november 8- ára virradóan. Az anyagi kár 60 ezer forint. Testi sértés, (r) Csúnyán végződött perpatvarnak vol­tak tanúi a közelmúltban Szarvason a járókelők. Egy áruház előtt egy férfi, szóvál­tást követően, úgy megverte volt feleségét, hogy az nyolc napon túl gyógyuló sérülést szenvedett. Garázdák, (r) Verekedés volt a közelmúltban a szarva­si postahivatalban. A csetepa­té kezdeményezője ellen ga­rázdaság miatt indult rendőr­ségi eljárás. Garázdaság vét­sége miatt indult eljárás egy örménykúti férfi ellen is. Az ittas férfit a szarvasi vasútál­lomás bezárt ajtaja ingerelte fel. Dühében bezúzta az ajtót. Ingyen vásárolt. (1) A bánkúti áfész diszkontáruhá­zába ment be a közelmúlt egyik éjszakáján Magyarbán- hegyesen az ajtó befeszítésé- vel ismeretlen tettes, ahonnan cigarettát, tisztálkodási szere­ket, kávét és egyéb árufélesé­geket tulajdonított el 128 ezer forint értékben. Körös-vidéki Zsaru Sitt után „visszatért” az Isten házába A sarkadi R. Andor vagyon elleni bűncselekmények miatt ült, s nemrég szabadult a Gyulán működű Békés Megyei Büntetés- végrehajtási Intézetből. A férfi „visszatérő vendég” a helyi belvárosi református lelkészi hivatalban és templomban, de nem fohászkodni jár az Isten házába. K. János lelkész november 9- én jelentkezett a sarkadi zsa­ruknál, s tudatta, hogy — ak­kor .még — ismeretlen tettes betört a lelkészi hivatalba. A rendőrség forró nyomon kezdett az ügy felderítésébe. Az elkövető a villámhárítót megmászva, egy négy méter magasan lévő ablakot benyom­va jutott be a lelkészi hivatal irodaépületébe, majd kutatásba kezdett. Vélhetően készpénzt keresett, s feltörve egy fiókot, talált is 4 ezer forintot. Aztán körülnézett az épület más ré­szeiben. Megtalált két, a ha­ranggép működtetéséhez hasz­nálatos villanymotort és úgy döntött, meglovasítja azokat is. Egy földszinti ablakon kidobta az egyenként 30 kilogramm körüli villanymotorokat, s hogy alaposan eltüntesse a nyomokat, egy porral oltó ké­szülék tartalmát szétfújta a templomban. Aztán távozott. Akcióját nem koronázta siker, ugyanis november 10-én már gyanúsítottként hallgatták ki a zsaruk, s R. Andor töredelmes beismerő vallomást tett a betö­rés tényét illetően. Azt viszont tagadja, hogy ő vitte volna el az ablak alól a két villanymo­tort, azok további sorsáról — elmondása szerint — semmit nem tud. A lopással okozott kár 50 ezer forintra rúg, a rongálási 80 ezer körül mozog. R. Andort lopás bűntettével és rongálás vétségével gyanúsítja a rendőr­ség. — Both — Ványán javult a közbiztonság Dévaványán az elmúlt időszakban tovább csökkent a bűnözés. Ez az örvendetes tény részben annak is köszönhető, hogy ta­valy január óta a polgármesteri hivatal két közterület-felügye­lője is segít a rendőröknek a délutáni és az éjszakai órákban. A sárréti nagyközség közbiz­tonsági helyzetéről szóló be­számolót Pólyák Mihály rendőr őrnagy, a ványai rendőrőrs pa­rancsnoka terjesztette a képvi­selő-testület elé. Ebből kitűnt: kirívó bűncselekmény mosta­nában nem történt a települé­sen. A leggyakrabban lopást je­lent a lakosság: idén 19 esetben lopás bűntett, 37 alkalommal pedig lopás vétség miatt folyta­tott eljárást a ványai őrs. A képviselők egyedül azt ki­fogásolták, hogy 2000. január elsejével Dévaványán megszű­nik az igazgatásrendészeti mun­ka, így jövőre minden ilyen ügyért Szarvasra kell utaznia a lakosságnak. Az igazgatásren­dészeti feladatok megszüntetése miatt a képviselő-testület egy sérelmező határozatot fogalma­zott meg. A Szarvasi Rendőrka­pitányság részéről az ülésen je­len lévő Szűcs József rendőr al­ezredes ígérte, hogy ezt a tilta­kozást eljuttatják az Országos Rendőr-főkapitánysághoz, hát­ha lehet foganatja. A képviselő-testület úgy vélte: a közterület-felügyelők munkájára — főleg az éjszakai ügyelet jobb lefedettsége miatt — továbbra is szükség van, ezért az ezzel járó kiadásokat az önkormányzat ismét felvál­lalja. M. B. Volt kenyéradóját lopta A sarkadi színesfém-felvá­sárló nagyot nézhetett, ami­kor N. Zoltán sarkadi lakos beállított hozzá egy Jawa motorkerékpár motorblokk­jával, s tudatta, hogy hulla­dék vasként kívánja értéke­síteni. F. István sarkadi lakos több na­pon keresztül csak nézte, hogy istállója szögletéből naponta tű­nik el valami. Alumínium tejes­kannáknak, üstfedőknek, ven­tillátor-légcsavarnak, alumíni­um csöveknek veszett nyoma, s eltűnt a Jawa motorkerékpár blokkja is. A gazda megelégelve a titok­zatos történéseket, a rendőrség­hez fordult. A nyomozás rövi­desen kiderítette: N. Zoltán sarkadi lakos az elkövető. A férfi korábban napszámosként dolgozott F. Istvánnál, ismerte annak portáját, mint a tenyerét. Több éjszaka is meglátogatta volt munkaadóját, s apránként hordta el az 50—60 ezer forint összértékű holmit. N.-nek sze­rencséje volt, a gazda kutyái nem bántották, kezes bárá­nyokká szelídültek, hisz ismer­ték. N. Zoltán nyugodtan „túrázhatott” beszerző körútja során, többször átkelve a kerí­tésen. B. I. Márka helyett... Pórul járt az a tótkomlósi fia­talember, aki november 6-án délelőtt olcsón akart márká­hoz jutni. Egy ismeretlen férfi ugyanis azzal kereste fel, hogy olcsón ad el valutát, 1 márkáért mindössze 125 Ft-ot kért. A tótkomlósi férfi kapva kapott az ajánlaton és félmil­lió forintért vásárolt az ide­gentől a német fizetőeszköz­ből. Az „eladó” az üzlet után sebtiben elrohant, így mire a hiszékeny „vevő” átnézte a kezébe nyomott pénzköteget, már bottal üthette a nyomát. Mint kiderült, a hiszékeny férfi a félmillió forintjáért csak 100 márkát és 21 darab 100 dinárost kapott. K. E. Róma — igényes Kivitelű, fabetétes, . bőr üzletünkben 20% előleg befizetése mellett ..,« .., 6—24 havi részletfizetéssel vásárolhat! utogarniiura Paderborn 4 — Kárpitos, pácolt, 4 ajtós, fiókos, bükkszékek tükrös fenyŐSZekrény fekete, fehér, natúr és pácolt színben 119 900 Ft 13 900 rt helyett 8490 Ft LAKBERENDEZES1 ÁRUHÁZ Fenyőszék 12 900 rt helyett 7990 Ft 1080 ECO — gázliftes forgószék 13 900 Ft Micra — gyermekforgószék 4290 Ft 1050 MER — gázliftes forgószék 11 900 rt Békéscsaba, Békési út 46-48. • Telefon: (66) 449-107. Nyitva: hétköznap 9.30-18-ig. szombaton 8-12-ig. Mikor hátrányos a származás? Cigány közösségfejlesztők esélyei Békés megyében A Békéscsabai Regionális Munkaerő-fejlesztő és Képző Központ (BRMKK) 1997. de­cember 12-én indította az első cigány közösségfejlesztő asz- szisztens képzést. A 630 órás tanfolyamra 15-en jelentkez­tek, és annyian is végezték el. A második csoportot 1998. ok­tóberében indították útjára. Az öt hónapig tartó képzésen 13 hallgató végzett Azóta, ha nem is mindenki, de többsé­gük a megszerzett képesítést hasznosítva dolgozik, vagy ta­nul tovább. A cigány közös­ségfejlesztők helyzete azonban nem könnyű. A sikerhez, az elismeréshez, elismertséghez göröngyös út vezet. Az országban eddig egyedüli­ként működőképesnek bizo­nyult program célja a munka- nélküliek képzésén túl, hogy olyan roma származású szakem­berekkel lássák el az önkor­mányzatokat, családsegítőket, szociális intézményeket, műve­lődési házakat, akik hidat ké­pezhetnek a cigányság és a hiva­talos intézményrendszer között, elősegíthetik a romák elhelyez­kedési esélyeit, és munkájukkal személyes példaként is szolgál­hatnak a kisebbségi csoport kö­rében. Bár a képzést szervezői szerint minden önkormányzat­nál szükség lenne cigány közös­ségfejlesztőre, a gyakorlatban ez nem valósult meg. A végzett­séggel elhelyezkedők közül egy személy dolgozik közvetlenül önkormányzatnál, a többiek csa­ládsegítőkben, művelődési há­zaknál, egyéb szociális intézmé­nyeknél leltek otthonra. A BRMKK igyekszik nyo­mon követni a végzett roma kö­zösségfejlesztők sorsát. A hoz­zájuk beérkezett visszajelzések alapján az első év után a 15 végzett közösségfejlesztőből kilencen maradtak alkalmazás­ban. Négyen nem jeleztek visz- sza. Egy fiatalembert a vizsgák után csak a munkaügyi központ nyomására volt hajlandó elhe­lyezni az egyik önkormányzat: utcaseprőnek. Egy másik kö­zösségfejlesztőt pedig lopással vádoltak meg munkahelyén, így kénytelen volt távozni. A máso­dik csoportból heten helyezked­tek el. Egyikük — Gyoma- endrődön — külön „intéz­ménnyé” nőtte ki magát a csa­ládsegítőből, de akad olyan is, aki a képzés befejezése után to­vábbtanult. A tapasztalatok alapján elmondható: nagyon sok múlik a fogadó oldalon, a cigány közösségfejlesztőket al­kalmazó önkormányzatokon is. Sok esetben egyéni, a képvise­lő-testületeken belüli személyes ellenállást, tartózkodást kell le­győzniük a roma közösségfej­lesztőknek, hogy munkájukkal bizonyítani tudjanak. Ez azon­ban még nem minden esetben sikerül. — Jó volna, ha végre valaki írna arról is, hogy a mai világ­ban egyes szakmák létrehozói felelőtlenül képeznek ki embe­reket. Én ezt a saját bőrömön ta­pasztalom. A Békéscsabai Re­gionális Munkaerő-fejlesztő és Képző Központ által szervezett tanfolyamon nemrég szereztem meg a cigány közösségfejlesztő asszisztens szakmát. Ám ma már belátom, jobban járok, ha nem veszek részt a tanfolya­mon, hisz csak hátrányaim szár­maztak a féléves iskola elvég­zéséből — közölte lapunkkal az okányi Lingurár Sándor. A fiatal férfi — aki öt kisko­rú gyermek édesapja — úgy vé­li: a képzés megszerzése nem­hogy jobbá tette volna életét, hanem a korábbi lehetőségeit is teljesen felborította. Mint mondja: ha nem a tanfolyamra iratkozik, hanem még huszon­egy napot ledolgozik közhasz­núként, akkor még további két évre megillette volna a jövede­lempótló támogatás. így viszont most decemberig, vagy legjobb esetben jövő márciusig kap egy kevés fizetést, mint cigány kö­zösségfejlesztő asszisztens. Ez a fizetés alig több, mint a jöve­delempótló támogatás, ráadásul ez a munka jó pár telefonhívást igényel, amit iroda hiányában kénytelen saját vonaláról meg­oldani. így a fizetés felét elviszi a telefonszámla. Lingurár Sándor elmondta azt is: korábban, míg nem vé­gezte el ezt a tanfolyamot, senki sem éreztette vele cigány szár­mazását. Mostanában viszont egyre gyakrabban érzi a megbé­lyegzést származása miatt. Úgy látja: helyben a polgármester asszony próbál segíteni neki, de saját megítélése szerint a lehető­ségek annyira behatároltak, hogy a helyzetén ez sem segít. Ő viszont mozgolódik, tevé­kenykedik. Közreműködésével például megalakult Okányban a Békés Megyei Cigánylakosok Egyesületének helyi szervezete, amelynek cigány és nem cigány ember egyaránt tagja. Sikeres rendezvényt is tartottak már, s a megyei cigány sportnapba szin­tén aktívan kapcsolódtak be. Ám mindezek ellenére Lingurár Sándor határozottan úgy érzi, a tanfolyam teljesen felesleges volt, sőt, általa anya­gilag még kilátástalanabb hely­zetbe került. K. A.—M. B. Centenárium Orosházán Az orosházi származású Pap Gyula festőművész születésé­nek 100. évfordulója alkalmá­ból a szülővárosban októberben rendeztek kiállítást Pap Gyula és alföldi tanítványai címmel. Ezt a kiállítási anyagot mutatták be a napokban a németországi Kromsdorfban 80 éves a Bauhaus — 100 éve született Pap Gyula — Pap Gyula alföldi tanítványai címmel. A magyar festő a weimari Bauhaus egykori tanítványa, ké­sőbb munkatársa volt, így szület­hetett meg a két város közötti ki­állítási terv. A novemberi német- országi program (a kiállítás­megnyitóra küldöttség utazott Kromsdorf városába) után vi­szonzásul egy weimari anyag ér­kezik Pap Gyula szülővárosába, Orosházára. November 19-én a városi képtárban Pap Gyula és a magyar avantgárd címmel mu­tatják be a gyűjteményt. (Csete) KIT-es sikerek Kiskőrösön A nemrégiben Kiskőrösön meg­rendezett országos makettkiállí­táson és -versenyen szép sikere­ket értek el a Békéscsabai Hely­őrségi Klubban működő KÍT Makett Klub tagjai. Fekete László klubvezető a megye- székhelyi tájékoztatóján el­mondta: az 1:48-as méretarányú repülő kategóriában Balda Ró­bert, a figurában Kerepeczky Attila, a gumikerekes harcjár­műveknél pedig Lality István első helyet szerzett. Második lett az autóknál Fekete László, a dioráma kategóriában Tóth An­dor, az 1:72-es méretarányú re­pülőknél Balda Róbert. A zsűri döntése alapján harmadik he­lyen végzett a gumikerekes harcjárműveknél Kerepeczky Attila, a lánctalpas harcjármű kategóriában Tóth Andor és az 1:72-es méretarányú repülő ka­tegóriában Kocziha Attila. (c)

Next

/
Thumbnails
Contents