Békés Megyei Hírlap, 1999. november (54. évfolyam, 254-279. szám)
1999-11-12 / 264. szám
1999. november 12., péntek RIPORT áqiwnc wry '“1 ... Örökbefogadás A-tól Z-ig Nem a szülőknek keresnek gyermeket, hanem a gyermeknek szülőt Az örökbefogadásra vállalkozó szülők többsége szőke, kék szemű, rózsás arcú, egészséges kisbabát — lehetőleg még csecsemőkorát — szeretne, és persze minél előbb. Ezzel szemben a várakozási idő átlagosan 2-3 év, az állami gondoskodásban élők között sok a sötétebb bőrszínű, a fogyatékos és a már nem túl kelendő nagyobbacska gyermek. Ilyenkor kapcsolódhat be a képbe a gyermekkereskedelem, ami ha bizonyítást nyer, súlyos büntetéssel jár a gyermekét eladó anya és az egészséges csecsemőkért milliókat megadó örökbefogadók számára is. — Az örökbefogadás célja: családi kapcsolat kialakítása olyan emberek között, akik nem állnak egymással vérségi viszonyban — szögezi le rögtön a beszélgetés elején dr. Pénzely Erika, a Békés Megyei Gyámhivatal vezetője. — Amint megtörténik az örökbefogadás, a kiskorú a vér szerinti gyermek jogainak birtokába lép. Tehát ha van már egy saját gyermek, akkor annak testvérévé, vele egyenjogú családtaggá válik. Természetesen az a legideálisabb, ha egy gyermek a saját családjában nőhet fel, ha problémák adódnak, a vér szerinti rokonainak kell gondoznia, támogatnia. A tartós vagy átmeneti nevelésbe vétel a legutolsó lehetőség. — Mik a legfontosabb szempontok az örökbefogadásnál? — Az első és leglényegesebb a gyermek érdeke. Tehát mikor valaki jelentkezik, hogy gyermeket szeretne örökbe fogadni, nem neki keresünk állami gondoskodásban élőt, hanem a kiskorúnak megfelelő szülőt. Az 1924-es Genfi Egyezmény aláírása óta alapszabály, hogy elsősorban Magyarországon kell a gyermeknek nevelőszülőt keresni, de szigorú eljárások betartása mellett külföldre is küldhetők örökbe fogadó szülőknek. — Gyakran hallani a panaszt az örökbefogadásra váróktól: kevés a gyermek és sokáig kell várni. Hogyan tudnak akkor külföldre küldeni magyar állami gondozottakat? — Kényes kérdés. Azért, mert a roma gyermekeket itthon nem hajlandóak örökbe fogadni. A skandináv országokba viszont — ahol rendkívül fejlett a családgondozás — nagyon sok roma gyermeket örökbe adtunk. Nekik nem számít a bőrszín, sőt az sem feltétel, hogy egészséges legyen, mert Dawn-kóros gyermeket is fogadtak már. Az ő álláspontjuk az, hogy mindegy milyen, csak gyerek legyen. Hozzáteszem, minden évben küldik róluk a fényképes jelentést: hány kilóval gyarapodtak, mennyi foguk nőtt ki, hogyan teljesítenek az iskolában... — Kik fogadhatnak örökbe? — Az örökbefogadónak nagykorúnak, cselekvőképesnek kell lennie és közügyektől nem lehet eltiltva, a büntetett előélet önmagában még nem kizáró ok. De ezek csak az alap- követelmények, mivel minden örökbefogadásra vállalkozónak kérvényt kell benyújtania a területileg illetékes gyermekvédelmi szakszolgálathoz, ahol megvizsgálják az életkörülményeit és a pszichikumát. Majd ha optimálisnak találták a feltételeket a gyejpnek örökbefogadásához és felneveléséhez, továbbítják a kérelmét a gyámhivatalhoz. Előfordul, hogy már az előzetes vizsgálatok sem találták a szülőket alkalmasnak az örökbefogadásra. Ilyenkor kérhetik a szakszolgálatosok, hogy a vizsgálat eredményét ne küldjék tovább a gyámhivatalhoz, tehát az egész addigi eljárás olyan, mintha meg sem történt volna. A mi dolgunk a mérlegelés a begyűjtött információk és a szakszolgálat véleménye alapján. Akit alkalmasnak találtak, az két évre kapja meg erről a határozatot, amit egyszer egy évre meg lehet hosszabbítani. Ha ez alatt a három év alatt nem találunk olyan gyermeket, akinek ő a megfelelő szülő, kezdődhet az egész procedúra elölről. Ennyi idő alatt rengeteget változhat maga az ember és a körülményei is. — Miért van szükség ennyire mélyreható vizsgálatokra? — Egy gyermek felnevelése komoly felelősséggel jár. Az állam mikor örökbe ad egy általa nevelt gyermeket, ezzel átruházza a felelősségvállalást is, tehát biztosnak kell lenni benne, hogy jó kezekbe kerül. Előfordulhat, hogy minden feltétel ideálisnak tűnik, mégsem engedélyezzük a gyermek örökbefogadását. Erre jó példa, mikor egy majdnem 18 éves lányt szerettek volna Olaszországban örökbe fogadni. — A tapasztalatok szerint mi ösztönzi az örökbefogadásra vállalkozókat? — Minden eset más, de a leggyakoribb ok: ha nincs vér szerinti gyerek vagy volt, de meghalt. Gyakran alkotják a gyermekek egy házasság alapját, összetartják a szülőket és mikor kirepülnek, üressé válik a ház. Az idősebb házaspárok leginkább ezért szeretnének állami gondoskodásban élő gyermeket örökbe fogadni. — Egyedülálló is vállalkozhat az örökbefogadásra? — Igen. Többnyire a nők teszik ezt meg. Mivel a gyermeket örökSefogadásakor újra anyakönyvezik, az apa személyéhez ilyenkor egy kitalált, képzelt személyt írunk be — akárcsak az apa megnevezése nélkül született gyermekek esetében. — Ilyenkor a gyermekkel közlik, mi az igazság? — Egy öt-hat éves gyermek már tudja követni az eseményeket, neki semmi esetre sem szabad tagadni a valóságot. De a kisebb gyermekeknek is tanácsos idővel megmondani, hogy örökbe fogadták őket, mert esetleg később úgyis a „jóakaróktól” a fülébe jut. így sokkal nagyobb traumát okozhat, mintha nyugodtan leültek volna vele a szülők megbeszélni a kérdést. — Mi történik, ha ezek után a gyermek szeretné megismerni a vér szerinti családját? — Természetesen joga van hozzá. Ha az örökbefogadott még kiskorú, akkor a gyámhatóság mérlegeli, megadja-e a vér szerinti családtagok adatait vagy nem, hiszen egy alkoholista, börtöntöltelék szülővel való találkozás komolyan felzaklathatja a gyermeket. Viszont ha már betöltötte a 18. évet és nagykorúvá vált, köteles a gyámhivatal az örökbefogadottnak megadni a kért információkat még akkor is, ha ez ellen a vér szerinti szülő tiltakozik. — Nagyszülő örökbe fogadhatja-e az unokáját a szülők alkalmatlanná válása vagy halála esetén? — Elvileg van rá lehetőség, de ilyen esetekben az a gyakorlat, hogy a nagyszülő a kiskorú gyámja lesz. Viszont a leggyakoribb örökbefogadási forma valóban a családon belül történik, mikor az új férj/feleség a házastársa előző kapcsolatából született gyermekeit neveli fel. — Hogyan kerülnek a gyermekek az örökbefogadásra várók listájára? — Az átmeneti vagy tartós állami nevelésbe — régi kifejezéssel élve, állami gondozásba — vett gyermekeket nyilvántartásba vesszük, amikor a szülő aláírja a nyilatkozatot, hogy „lemond” róla. Több esetben a nő már gyermeke születése előtt tudatában van, hogy nem akarja vagy nem tudja őt felnevelni. Ilyenkor kulturált körülmények között lehetőséget kap rá, hogy egy otthonban hordja ki és szülje meg a gyermeket és végül nélküle térjen haza. így a környezete nem tud meg semmit, élheti tovább az életét megaláztatások nélkül. De ha mégis meggondolja magát, hazaviheti az újszülöttet. — Tudhatja az anya, amikor lemond az újszülöttjéről, kik lesznek az örökbefogadó szülők? — Titkos örökbefogadás esetén, mikor a gyermeket az államra bízza, nem. Az örökbefogadó viszont szükségképpen tudja a gyermek születési helyét, idejét, de a vér szerinti anya nevét nem. Nyílt örökbefogadásnál az anya és az új szülők már eleve ismerik egymást. Fontos megjegyezni, hogy az újszülöttek esetében az anya a gyermek két hónapos koráig meggondolhatja magát — még abban az esetben is, ha már aláírta a lemondónyilatkozatot. Tehát két hónapos korig a csecsemő jogi helyzete akkor sem stabil, ha már kihelyezték gondozásba a leendő örökbefogadó családhoz. — Jellemzően kik mondanak le a gyermekükről? — Leányanyák, egyedül álló nők, rossz szociális helyzetben élők, vagy akik belátják, nem képesek a gyermek felnevelésére — például értelmi fogyatékosok. A lemondónyilatkozatot kizárólag a gyámhatóság előtt lehet aláírni, ha valaki otthagyja a gyermeket a kórházban és azt mondja: „Nekem nem kell!”, attól még jogilag nem változott a helyzet, bármikor meggondolhatja magát. Ami gyakran meg is történik. — Magyarországon a romák az a népcsoport, akik tömegesen rendkívül rossz körülmények között élnek. Ezért van olyan sok roma gyermek állami gondozásban? — Maguktól nem adják. A romák nagyon ragaszkodnak gyermekeikhez, gyámhatósági határozattal tőlük is nagyon nehéz elvinni a kiskorút. Az ő kultúrájukban a sokgyermekes családmodell a mintaadó. — Előfordulhat az ellenkezője, hogy valaki lemondana a gyermekéről, de nem lehet? — Igen, több esetben is. Az egyik ilyen, mikor az állami gondoskodásban élő gyermekről a szülő azért akar lemondani, hogy ne kelljen utána gondozási díjat fizetni. (Ugyanis minden 6. életévét betöltött tartós vagy átmeneti állami gondoskodásban élő gyermek után a szülőnek gondozási díjat kell fizetni, amelynek összege a jövedelemtől függően 1000-5000 forint körül mozog.) A szülő lemondó nyilatkozatát ilyen esetekben csak akkor lehet elfogadni, ha a gyermek örökbeadása valószínűsíthető. Előfordult olyan is már, hogy a házastárs előző kapcsolatából származó gyermekét fogadta valaki örökbe. A kapcsolat megromlott, elváltak és kérte az örökbefogadás felbontását. Ha a gyermek érdeke úgy kívánja, nem feltétlenül engedélyezzük, hogy lemondjon róla. — Mik az örökbefogadást kérelmező szülők elvárásai? — Természetesen a gyerek legyen: egészséges, szőke hajú, kék szemű, minél fiatalabb és nem roma. Ezzel szemben az örökbe fogadható tartós állami gondoskodásban élők között sok a fogyatékos, magatartászavarral küzdő és idősebb korú gyermek. A születésszám visz- szaesése miatt pedig egyre kevesebb az elvárhatóan ideális örökbe adható. Hat-hét éves gyereket már csak ritkán fogadnak örökbe, viszont a gondatlan, felelőtlen szülőktől elvett állami gondoskodásban élő gyermekek többsége még ennél is idősebb. Természetesen a szakszolgálatoknál mindenki benyújthatja az igényét, milyen babát szeretne, de számítson rá, hogy a várakozás igen hosszú időre nyúlhat. —Mi történik, ha a szakszolgálat megtalálja a gyermek számára a megfelelő szülőt? — Értesítik az örökbefogadókat, hogy találtak egy gyermeket, akinek ők lehetnének az ideális családja. Először fényképet, videofelvételt mutatnak nekik a gyermekről, majd szakember jelenlétében megtörténhet az első találkozás. Ha megtetszettek egymásnak, folytatódik az ismerkedés. Először csak az intézeten belül játszanak, beszélgetnek a gyermekkel jövendő szülei, később elvihetik sétálni... Végül, ha ez a nagyjából kéthetes ismerkedési szakasz szerencsésen lezajlott, kötelezően legalább egy hónapig gondozásba kihelyezik a gyermeket leendő családjához, hogy szokják egymás mindennapi jelenlétét. Ezalatt a gyermekjóléti szakszolgálat intenzív család- gondozást végez: gyakran meglátogatja az örökbefogadókat, segít a gyermekkel kapcsolatos problémák kezelésében és szükség esetén beavatkozik. Ha minden jól megy, ezek után már következhet a tényleges örök- befogadás. —Mi történik, ha a gyermeknek és az örökbefogadónak sehogy sem sikerül megtalálniuk egymással a közös hangot? — Ha a próba nem sikerül, van visszaút, mert ez esetben vissza kell állítani az eredeti állapotokat. A szülők elvileg próbálkozhatnak még tovább más gyermekkel, és az állami gondoskodásban élőnek is tovább keressük a családot. Valójában az a probléma, hogy az örökbefogadásra váró szülőknek nincs kilenc hónapjuk, amíg felkészülhetnek a gyermek fogadására és addig is nyomon követhetik, hogyan növekszik az édesanya hasa, rugdos a baba... Nem, nekik évekig készültségben kell élniük, hátha holnap szólnak, hogy találtak egy babát. Éppen ezért az országban már több helyen szerveznek örökbefogadásra felkészítő tanfolyamot, ami hamarosan Gyulán is lesz — a megyében először — a Békés Megyei Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálatnál. — És ha csak évek múlva derül ki a szülők és a gyermek számára, hogy nagy melléfogás történt az örökbefogadással... — Nem jellemző, de már intézkedtünk egy-két hasonló esetben. Előfordulhat, hogy az aranyos tipegő aprósággal egyre több gond lesz, és ahogy nő, úgy válik modortalan, szemtelen kamasszá és a szülők csak ekkor gondolják meg magukat. Ha a gyermek már nagykorú, akkor a területileg illetékes ’ gyámhivatalnál a szülővel közösen kérhetik az örökbefogadás felbontását. De ha kizárólag az egyik fél kéri az örökbefogadás megszüntetését, a bírósághoz kell fordulnia. — Mi a helyzet a testvérekkel, ha más-más családhoz foj gadják örökbe őket, tarthatják egymással a kapcsolatot? — Csak ha nyílt az örökbefogadás, amennyiben titkos, akkor nem. A gyermek érdeke alapvetően az, hogy a meglévő vérségi kapcsolatai ne szakadjanak meg. Természetesen 6-7* testvért nem tudunk egy családnál egyszerre elhelyezni, még egy testvérpárt sem minden esetben. Előfordult az is, hogy a már örökbefogadott gyermeknek született testvére a vér szerinti anyjától, aki szintén állami gondoskodásba került. Megkérdeztük a testvér családját, kérik-e a babát, és szerencsére vállalták. • Édes szülő is lehet mostoha, s a nem vér szerinti igazibb a valódinál KÉPÜNK ILLUSZTRÁCIÓ — Megtörténhet, hogy valaki olyan jut gyermekhez, akinek csak a vele járó anyagi juttatások miatt kell? Jár egyáltalán az örökbefogadónak valamilyen plusz anyagi juttatás az államtól? — Nem jár, csak a szokásos támogatás: gyed, gyes, családi pótlék. Az egyik ok, amiért ennyire körültekintően kell eljárnunk az örökbefogadásoknál, nehogy az anyagi haszonszerzés késztesse gyermekvállalásra a szülőket. — Ezek szerint mikor a szülők fizetnek a kismamának, hogy nekik adja örökbefogadásra a nem kívánt gyermeket, törvénytelen? — Igen, ez a nyíjt örökbefogadás egyik gyakori esete, amikor különösen gondosan meg kell vizsgálni, hogy a vér szerinti szülőt nehogy az anyagi haszonszerzés befolyásolja. Ilyenkor az anyuka azt mondja: „Ezeket az embereket ismerem, nekem nem kell a gyerek, de akkor vagyok nyugodt, hogy jó kezekbe került, ha ők fogadják örökbe.” Gyakran ez nem igaz, mert lehet, hogy akkor látja a házaspárt először. Bizonyos esetekben a gyermekkereskedelem veszélye is fennállhat, melyet — ha bizonyítható — a törvény büntet. — Honnan tudják meg a gyermekre vágyók, hogy született egy baba, aki nem kell az anyjának? — Előfordulhat, hogy a kórházi dolgozóktól értesülnek a gyermekre vágyók arról, hogy az egyik újszülöttet nem akarják hazavinni, vagy maga a kismama szól az örökbefogadóknak. — És mi a helyzet a bér anyasággal, mikor a kismama eleve az örökbefogadó szülők gyermekét hordja ki? — Ez még a jövő zenéje. Tervezet alatt áll a béranyaságot vagy dajkaanyaságot szabályozó törvény, de több buktató is akad a kérdésben. A törvényalkotók úgy tervezik, hogy dajkaanyasággal mondjuk a testvérek segíthetnének egymáson: ha egyiküknek nem lehet gyereke a házasságából, kihordja a húga vagy a nővére. De például mi van, ha a gyermek fogyatékosán születik, vagy a dajkaanya meg szeretné tartani. A téma rengeteg etikai, jogi és erkölcsi problémát vet föl, különösen az anyagi haszonszerzés nagyon is valós veszélye miatt. Megkerestük dr. Rigóné Gombos Katalint, a Békés Megyei Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat vezetőjét, aki elmondta: idén 15-en nyújtották be kérelmüket, hogy állami gondozásban élő gyermeket fogadhassanak örökbe. A szóba jöhető kiskorúak száma 50 körül mozog, de a statisztika csalós, mert többségük szellemi vagy testi fogyatékos, illetve már a 14. életévüket is betöltötték. Az egészséges újszülötteket, csecsemőket nagyon hamar örökbe fogadják, romákat és nem romákat szinte kivétel nélkül. Mint a gyermek- védelmi szakszolgálat vezetője elmondta, idén a megyében 10 örökbefogadás zajlott le sikeresen és legalább ennyi folyamatban van. A kérelmezőknek a gyermekkel szemben támasztott követelményektől függően, általában 2-3 évet kell várniuk egy gyermekre, akiknek végre ők lehetnek a szülei. Frankó Marianna
