Békés Megyei Hírlap, 1999. november (54. évfolyam, 254-279. szám)

1999-11-08 / 260. szám

1999. november 8., hétfő VILAGTUKOR Politikusok és felvonulók november hetedikén. Oroszországban a dátum ma az egyetértés és a meg­békélés napja. Nem kell dolgozni hétfőn sem, mert ha az állami ünnep munkaszüneti napra esik, az utána következő napot szabadnappá nyilvánítják. fotó: feb/reuters A Duna alsó szakasza természeti katasztrófával fenyeget KeK: előtérben a gazdaság A következő két évre szóló akcióprogram elfogadásával ért véget Prágában a Közép-európai Kezdeményezés (KEK) kormányfőinek hét végi, kétnapos csúcsértekezlete. A tíz évvel ezelőtt alakult regio­nális szervezet prágai tanácsko­zásán a 16 tagállam közül 12 kormányfői szinten képviseltet­te magát, míg négy miniszterel­nök más elfoglaltságaira hivat­kozva nem vett részt a fórumon. Magyarországot Orbán Viktor miniszterelnök képviselte. A kormányfők hangsúlyozták a kisebbségi jogok védelmének fontosságát - olvasható a többi között a konferencia határozatá­ban. A dokumentum emlékeztet arra, hogy a KEK kisebbségvé­delmi megállapodását eddig 11 tagállam írta alá. A KEK-nek erőteljesebb gazda­sági hangsúlyt kell adni, mivel a közép és kelet-európai országok történetében lezárult egy sikeres átmeneti szakasz - jelentette ki Orbán Viktor. A miniszterelnök szerint a térség legtöbb országá­ban rövid idő alatt sikerült a poli­tikai és a gazdasági reformokat véghezvinni. A KEK-csúcs plená­ris ülésén Orbán Viktor szólt a restauráció kihívásairól, az előző rendszer iránti visszavágyódás csapdájáról. Az elmúlt tíz év csap dájának nevezte azokat a kétolda­lú konfliktusokat is, amelyeknek regionális kihatásuk van. A kezde­ményezés jövőjéről szólva arra az álláspontra helyezkedett, hogy a KeK tavaly sikeresen megújult, amikor a gazdaságot is beemelte működési területei közé. A tanácskozáson megvitatták a balkáni térség problémáit is. Orbán szerint Jugoszlávia jelen­leg fekete lyuk, s elnyeli azokat az értékeket, amelyek polgárjo­gáért küzdenek egész Közép- és Kelet-Európábán. A Duna ügyét a magyar miniszterelnök nem újjáépítési és nem humani­tárius kérdésnek, hanem önálló problémának jelölte meg. Utalt arra, hogy amennyiben nem tör­ténnek lépések, egy kemény tél esetén az erős jégzajlás termé­szeti katasztrófát okozhat. A Közép-európai Kezdemé­nyezés elnöki tisztségét Csehor­szágtól a jövő évben Magyaror­szág veszi át. Az új NATO-tagok attól tarta­nak, hogy ha kizárnák atomfegy­verek síkját területükön való állo- másoztatásának a lehetőségét, azt ismernék be, hogy csak má­sodrendű tagjai az észak-atlanti szövetségnek - Írja a Limes cimü olasz geopolitikai folyóirat. Az Európai Unió bővitéséhez olyan formulát kell találni, amelynek alapján egyes tagok megelőzhetnek másokat, és job­ban mélyíthetik az együttműkö­dést fontos gazdasági, gazdaság- politikai területeken - jelentette ki Jean-Claude Juncker luxem­burgi miniszterelnök. Megfenyegette Barbara Pram- mer osztrák miniszter a „nem eléggé biztonságos" atomerő­müvekkel rendelkező EU-tag- jelölteket: Ausztria a helsinki EU-csúcson megakadályozza, hogy Szlovákia az első körbe ke­rüljön, hacsak a szlovák kor­mány addig nem teszi le az asz­talra a bohunicei és a mohi atomerőmű bezárásának tervét. 13 nő jut egy férfira a boszni­ai Bapja Lukában a háború kivál­totta szélsőséges demográfiai helyzet miatt, és csak igen lassú javulás mutatható ki. A háború éveiben (1992-1995) az arány még rosszabb volt: 20 nő jutott egy férfira. Független orvosi jelentést kért Straw brit belügyminiszter Augusto Pinochet állapotáról, hogy felmérje, lehetővé teszi-e az idős tábornok egészsége a ki­adatását Spanyolországnak. Négyszázhetven halálos áldozata van eddig Vietnamban az évszázad legsúlyosabb áradá­sának. A napok óta tartó heves esőzések következtében az or­szág középső részén a folyók ki­léptek medrükből. Bűnszövetkezet nyomára ve­zetheti az osztrák rendőröket Jozef Nagy szlovákiai magyar ka­mionsofőr eltűnése. Az osztrák rendőrök pozsonyi kollégáiktól megtudták, hogy egy év alatt Szlovákiából kilenc kamion tűnt el soföröstől. A kamionokat kül­földre csalják, majd ott valamely autópálya melletti pihenőben a sofőrt vélhetően megölik, a ko­csit pedig eredeti papírjaival együtt ellopják. Szakadékba zuhant az indiai Dzsammu és Kasmír szövetségi államban egy autóbusz. A jármű hetven utasa közül ötvennégyen életüket vesztették, tizenheten pedig súlyos sérüléseket szen­vedtek. Meghalt Nagyezsda Sztálin, az egykori szovjet diktátor egyik unokája. Az ötvenhét éves nő rákos volt, temetésére kedden kerül sor. Nagyezsda az egyetlen volt az unokák között, aki meg­tartotta a Sztálin nevet. Közel Groznij ostroma Csaknem száz bevetést hajtottak végre az orosz vadászbombózók szombat-vasárnap: támadták Bamutot, továbbá a déli hegyvidéket, valamint a Grúziába vezető hegyi utakat. Orosz források szerint a csapá­sok során 15 védelmi állást, hét gépjárművet, egy páncélozott járművet és 12 „banditát” sem­misítettek meg. A felderítés úgy tudja, hogy nagyobb csecsen erők összpontosulnak Groznij- ban és Gudermeszben, védelmi állásokat építenek ki, felkészülve a városok ostromára. A sza- kadár fegyveresek a lassan előrenyomuló, s a településeket gyűrűbe záró orosz csapatok ellen az aktiv védelem fogásait alkalmazzák, kisebb csoportok­ban indítanak meglepetésszerü támadásokat a szövetségi oszlo­pok ellen. Robin Cook brit kül­ügyminiszter aggodalmát han­goztatta amiatt, hogy Moszk­vának nincs világos politikai stratégiája a kaukázusi válság rendezésére. Az orosz kormány London segítségét kérte: hasson oda, hogy a csecsenföldi iszlám fegyveresek ne kapjanak támo­gatást semmilyen forrásból, különösen ne brit önkéntesek csatlakozásával. A The Sunday Telegraph cimű vasárnapi brit lap szerint muzul­mán fundamentalisták nagy-bri- tanniai katonai kiképzés után tömegesen rajzanak a vál­ságövezetekbe, elsősorban az Oszama bin-Laden szaúdi terro­rista vezette iszlám harcosok csoportjainak erősítésére. Az utóbbi hetekben-hónapokban nagy számú brit muszlim harcos távozott Csecsenföldre, a bin- Laden alapította Nemzetközi Iszlám Front brit szárnya által titkos helyeken felkészítve, hogy segítséget nyújtson csecsen tár­sainak az orosz hadsereg előrenyomulásának feltartóz­tatásában. Maszhadov csecsen elnök fel­szólította Clinton amerikai elnö­köt és az Egyesült Nemzetek Szervezetét, hogy közvetítsen a csecsenföldi válságban. Az ame­rikai elnökhöz intézett üzeneté­ben Maszhadov hangsúlyozta, hogy a válság rendezése érdeké­ben kész a párbeszédre - olyan feltétellel, hogy tiszteletben tart­ják „a csecsen nép szabad és biz­tonságos létezéshez való jogát”. Koszovói újratemetés. Zászlókkal takarták le annak a 46 stuticai albánnak a koporsóját, akik a NATO-bombázásokat megelőzően a jugoszláviai tartományban áldozatul estek a szerb etnikai tisz­togatásoknak. FOTÓ: FEB/REUTERS Mengele doktor hét törpéje Perla, Rozika, Franzeska, Frieda, Elizabeth, Miki, Avraham. Hét testvér. Ők lettek a halál orvosának hét törpéje. Petra ma 76 éves, most már ő az egyetlen túlélő. Az Ovitz-testvérek mindig is sze­rették a mozit: vagy 25 éven át két kisebb filmszínházat üze­meltettek Haifában, a Karmel- hegy környékén. Hosszú út ve­zetett odáig. Petra, a törpe hölgy testvéreivel együtt Ausch­witz ördögi orvosa, doktor Mengele kísérleti alanya volt. Romániában született apja ne­ves rabbiként tevékenykedett. A nagyon kis termetű férfi két normális növésű feleséggel együtt összesen tiz gyermeket nemzett és abból, mint a mesé­ben, éppen hét volt a törpe. Nem Petra az első nő, aki azt mondja, hogy Mengelénél szebb férfit még nem látott. Kísérleteivel éjjel-nappal őket is kínozta, de ez egyben annyit je­lentett, hogy életben maradhat­tak. Általában kedvesen beszélt velük. Amikor egyik kishúgá- nak azt mondta, kíván-e vala­mit, és az azt felelte, szeretne hazamenni, Mengele így felelt:- Na, kislány, gyere ide a bá­csihoz! Hát persze, hogy sze­retnél hazamenni. Azt hiszed, a bácsi nem szeretne? Hiszen a bácsinak is van családja. Volt bizony. Ezt egyrészt on­nét tudjuk, hogy kiderült: évtize­deken keresztül a dúsgazdag fa­mília támogatta dél-amerikai bú­vóhelyein a tömeggyilkost. Más­részt onnan is, hogy a hetvenes években egy budapesti ipari kiál­lításról szóló képriportban hatal­mas betűkkel volt olvasható: „Mengele és fiai gépgyár". „A doktor nélkül valamennyi­en gázkamrában végeztük vol­na” - mondja a 76 éves Petra, aki elképesztő vallomást tett egy német riporternek: amikor hírül vette, hogy Brazíliában azonosí­tották Mengele holttestét, ő „megsiratta” a halál angyalát. A háború után az apró gyü­lekezet először Európában, majd hazájában, Izraelben lé­pett fel liliputi csoportként. Vi- háncoltak, ugrabugráltak, ne­vettettek. Éltek, ahogy tudtak. De sosem feledték 1944 május 19-ét. A napot, amelyen Petra, a törpe megpillantotta a leg­szebb férfit, akit életében vala­ha látott. Harmat Endre ____________hírháttér____________ K ét csúcsértekezlet között Már egy hét is eltelt a közel-keleti válság rendezéséről tartott legutóbbi, os­lói csúcs óta, ám a szakértők még mindig vitáznak a norvég fővárosban történtekről. Clinton amerikai elnök, Barak izraeli kormányfő és Arafat palesztin vezető tanácskozásától persze senki nem várt látványos áttörést, ám már a találkozó ténye is kedvező eredménynek számít. Olyannyira, hogy - a derűlátást alátámasztandó - a megfigyelők már egy tréfás elne­vezést is kitaláltak a három politikus ismétlődő konferenciájára: nevük kezdőbetűiből rövidítve (Arafat-Barak-Clinton) mind gyakrabban ABC- csúcsként emlegetik e találkozókat. Ma újabb érdeminek ígérkező tanácskozásra kerül sor a ciszjordániai Rámalláhban, ahol az izraeli és a palesztin képviselőknek immár a vég­leges békekötés feltételeiről, a vállalt kötelezettségek teljesítéséről (illetve annak hiányáról) és a még nyitott, nehéz kérdésekről kell szót ejteniük. A bizottságok felváltva üléseznek majd Rámalláhban és Jeruzsálemben, s ha csakugyan érzékelhető haladást érnének el, akkor jövőjanuárfebruár táján az USA adna otthont egy újabb, Camp David típusú ABC-csúcsnak. A jelek szerint azonban nem mindenkinek tetszik az érzékelhető előre- mozdulás. Erre utal, hogy házi készítésű pokolgép robbant vasárnap az izraeli Netánjában. A rendőrség a merénylet elkövetése után alig két órá­val bejelentette: letartóztatta a feltételezett elkövetőt, egy palesztin férfit. Barak izraeli miniszterelnök éppen tegnap reggel figyelmeztette a lakossá­got: szélsőséges palesztinok merényleteket hajthatnak végre, hogy kisik­lassák a tárgyalásokat. Megfigyelők rámutatnak: a felfűtött hangulatban már az is nagy siker lenne, ha egy menetrendről, a kölcsönös engedmé­nyek vázáról sikerülne megegyezniük; akkor a rendezés ábécéjének olva­sásában is gyorsabban lehetne majd előre haladni. Szondy Gábor Szentmise a stadionban Az evangélium terjesztésére szó­lította fel az ázsiai katolikusokat II. János Pál pápa Újdelhiben 50 ezer hívő előtt bemutatott va­sárnapi miséjén.- Ázsiában a katolikusok az el­lentétek világában élnek. Az egyik oldalon hatalmas gazdasá­gi és műszaki haladás, a másik oldalon égbekiáltó szegénység és igazságtalanság - mondta a ró­mai katolikus egyházfő, mintegy az indiai kasztrendszer bírálata­ként. II. János Pál arról a „re­ményről és álomról” szólt, hogy „az eljövendő évezred a gyümöl­csöző párbeszéd időszaka lesz, amely el fog vezetni valamennyi vallás megértéséhez”. A pápa megemlékezett Kal­kuttái Teréz anyáról, aki 1979- ben Nobel-békedijat kapott a szegények és a nélkülözők, a betegek és az árvák között vég­zett emberbaráti tevékenységé­ért. A „Jézus, a világ fénye” mottóval tartott ünnepi misére a hívők első csoportjai már az istentisztelet előtt három órával megérkeztek az épület kapui­hoz. A biztonsági előkészületek a hindu tiltakozásokkal kisért pápalátogatás előző eseményei­hez hasonlóan nagyon szigorú­ak voltak. A rendőrség minden belépőt megmotozott, elkoboz­ta a mobiltelefonokat, az ön­gyújtókat, sőt az ivóvizes palac­kokat is. Győzött a királynő II. Erzsébet tiszteletben tartja és elfogadja az ausztrál állam- szövetség jövőjéről rendezett történelmi jelentőségű népszava­zás eredményét, amely megerő­sítette ót Ausztrália államfőjé­nek tisztében. A szombati referendumon, ame­lyen törvény kötelezte a 12 mil­lió ausztrál választópolgárt a részvételre, 55 százalék utasítot­ta el azt, hogy a jelenlegi alkot­mányos monarchiát olyan köz­társaság váltsa fel, amelynek el­nökét az ausztrál parlament vá­lasztja meg. A szavazatok megoszlását te­kintve megállapítható, hogy a változást, az alkotmánymódosí­tást ellenző szavazótábor gerin­cét a vidéki lakosság és a mun­kásosztály alkotta, míg a köztár­saságra elsősorban a városlakók adták szavazatukat. A szavazás eredményének némiképp ellent­mondanak azok a közvéle­mény-kutatási adatok, amelyek szerint csak az ausztrálok 9 szá­zaléka áll ténylegesen a monar­chikus államforma megtartása mellett. A referendum ezzel el­lentétesnek látszó kimenetelét az magyarázza, hogy a szavazók jelentős hányadában, még a ki­rályságot elutasítók körében is erős az ellenszenv az ellen, hogy az ország elnökét a parlament, azaz a megtépázott bizalommal bíró politikusok válasszák meg, a kulisszák mögött. A monar­chia megmaradásának a népsza­vazáson egy olyan köztársaság bevezetése volt az alternatívája, ahol az elnököt nem a nép, ha­nem a törvényhozási képviselő- testület választaná kétharmados többséggel.

Next

/
Thumbnails
Contents