Békés Megyei Hírlap, 1999. október (54. évfolyam, 229-253. szám)

1999-10-27 / 250. szám

1999. október 27., szerda HAZAI TÜKÖR Minőségi ösztönzés miből? A nagyszénási Czabán Samu Általános Iskola három évvel ezelőtt számolt be a testület előtt. Az intézmény feladatai­ról, mindennapi életéről Födi András igazgató a hétfői ülé­sen a személyi feltételek kap­csán beszélt. — Minden álláshelyet pedagó­gus végzettségű közalkalmazott tölt be, de tény, hogy nem min­denki saját végzettségének meg­felelő beosztásban dolgozik. A 2003-ig szóló képzési idősza­kon belüli továbbképzési köte­lezettségét az előző tanév végé­ig a tanítók, tanárok több mint a fele teljesítette, az óvodában lassúbb, de megfelelő tempó­ban folyik ez a tevékenység — fogalmazott az intézményveze­tő, aki a tárgyi feltételek alaku­lásáról elsőként a legjelentő­sebb beruházásokat sorolta (az alsó tagozatos épület villamosí­tási korszerűsítését, az új iskola fűtéskorszerűsítését, a telefon- rendszer felújítását, a III. szá­mú óvoda bővítését). — A beszámolási időszak­ban teljesíteni tudtuk a költség- vetési tervet és minden évben volt valamennyi megtakarítá­sunk. Ennek a sorozatnak vé­ge, hiszen költségvetésünkből kimaradt egy kétmilliós tétel, ám a feladat nem szűnt meg. Intézményünk valamennyi dolgozója a bértáblázat mini­mumán szerepel. Ez önmagá­ban is baj, de különösen gon­dot okoz az, hogy a kormány­zat a minőségi bérpótlék rend­szerét oly mértékben átalakí­totta, hogy az már nem alkal­mas a minőségi munka ösztön­zésére - mondta Födi András. (esete) A fővárosnak nincs oka panaszra? Kormányülés: vagyonvédelem, Duna-hidak, Erzsébet tér A főváros és a kormány a megállapodás küszöbére jutott a Nemze­ti Színház eredeti helyszínéül kijelölt Erzsébet tér további sorsáról illetően - jelentette be Borókai Gábor szóvivő. A kabinet tegnapi ülésére meghívott Demszky Gábor, Budapest polgármestere úgy nyilatkozott: a nagy ügyekben nem történt közeledés. A fővárosi önkormányzat és a kabinet közötti tárgyalások ál­lásáról Várhegyi Attila, a kul­tuszminisztérium államtitkára szolgált részletekkel. Mint mondta, a Demszky Gábor rész­vételével zajló ülésen sikerült néhány ügyben dűlőre jutni. Ki­derült, a kabinet jövőre 26,5 milliárd forintot ruház be a fő­városban, míg vidékre ennél sokkal kevesebbet szánnak. So­katmondó tény, hogy míg min­den fővárosi lakosra 83 800 fo­rint jut, addig a vidéken élőknél ez az arány 46 468 forint/fő. A tervek szerint a kormány kétmilliárdos költség árán, két­szintes építménnyel tölti be az Erzsébet téri gödröt. Legalul mélygarázs, fölötte kereskedel­mi, konferencia- és turisztikai célú helyiségek lesznek, a talaj­szintet pedig közparkká csino­sítják. A két év alatt elkészülő beruházást értékesítik, a bevéte­len a költségek rendezése után a főváros és a kormány egyenlő arányban osztozik majd. Boró­kai Gábor hozzátette: a kabinet egyebek mellett az MO-ás kör­gyűrűt összekötő híd esetleges megépítését is támogatná, az vi­szont már eldőlt, hogy a ciklus végéig négy Duna-híd minden­képpen elkészül. (Bajánál, Pár­kánynál, Szekszárdnál és Duna- földvárnál). Továbbra sincs egyezség a 4-es metró finanszí­rozásának ügyében. A miniszterek első olvasat­ban tárgyaltak a köztársasági elnök tiszteletdíjáról és juttatá­sairól. Borókai csupán annyit árult el, hogy az elképzelések szerint az államfő élete végéig megkapná teljes fizetését, szemben a miniszterelnökkel, aki távozása után csak két évig részesülne járandóságban. A kabinet a Btk. módosításá­ról tárgyalva szigorította a va­gyon elleni bűncselekmények kategóriáinak értékhatárait. A szabálysértések alsó értékhatá­ra például ötről tízezer forintra nő. A jövőben közfeladatot ellá­tó személynek minősül a pol­gárőr is. A szóvivő bejelentette: a kor­mány szándékai szerint 8,5 milliárdos költséggel történel­mi hűségű rekonstrukcióra ke­rül sor a budai Várban. A 2002. március 15-ére befejező­dő átépítések a Szent György teret és környékét érintik. (takács) Elmenekült, de elfogták Két, szolgálaton kívüli rendőr haladt egy motorkerékpáron teg­nap, a déli órákban Gyulán, a Béke sugárúton. Éppen a rend­őrségre tartottak, oktatásra. A Jókai utcai kereszteződésnél egy kis Polski gépkocsi lassított és próbált megfordulni. Eköz­ben megpördült és elsodorta a motorosokat, akik a járgányuk­kal együtt talajt fogtak. A Polski vezetője ugyanakkor visszatola­tott, és elmenekült a helyszínről. Oltyán Sándor őrnagy, a Gyu­lai Rendőrkapitányság közleke­dési osztályvezetője érdeklődé­sünkre elmondta: néhány órával később a lakosság segítségével elfogták Sz. Cs. gyulai lakost, aki jelenleg sorkatonai szolgála­tát tölti. A 18 éves fiatalembert segítségnyújtás elmulasztásával gyanúsítják. A két motoros sérü­léseiről az elsődleges vizsgála­tok alapján még nem derült ki egyértelműen, hogy nyolc na­pon túl vagy nyolc napon belül gyógyulóak-e. Ny. L. Skandináv lehetőségek A Békés Megyei Kereskedelmi és Iparkamara és a Magyar Be­fektetési és Kereskedelemfejlesz­tési Kht. (ITD Hungary) közös szervezésében tegnap skandináv kereskedelmi napot tartottak Bé­késcsabán, a Fiume Hotelban. A svéd, a dán, a finn export, im­port lehetőségekről a stockholmi, a koppenhágai és a Helsinkiben működő magyar kereskedelmi szolgálatok vezetői tartottak tájé­koztatót. Hányán hallottak Dáni­ában Békés megyéről? — tette fel az előadások végén a kérdést a Dániában működő magyar keres­kedelmi szolgálat vezetője. Való­színűleg nem sokan, így a megyei cégek részéről nagyon fontos, hogy jó propagandával, ismerte­tőkkel jelenjenek meg a skandi­náv országokban, ha piacra sze­retnének kerülni. Finnországban az ár és a minőség mellett a leg­főbb követelmény a határidők pontos betartása. Enélkül üzletet kötni ott nem lehet. Biztató, hogy magyar termé­kek már jelen yannak a skandi­náv országokban, így például a méz és a bor. A skandináv keres­kedelmi napon az is kiderült: Svédországban és Finnország­ban akácmézzel érdemes foglal­kozni, míg Dániában a jó borok­nak is lehet esélyük, bár ott egy­előre a francia nedűk birtokolják a piac nagyobbik részét. K. A.- . tftj, apróhirdetési rovat! A hétfőtől csütörtökig délután 1 /2 4 óráic pénteken délután 3 óráig feladott apróhirdetéseiket a másnapi Békés Megyei Hírlap megjelentetjük új rovatunkban, a SZUPEREXPRESSZBEN. Hirdetésfelvételi iroda: ill\ uz Békéscsaba, Munkácsy M. u. 4. Tel.: (66) 446*552« Ne feledje, hirdetését telefonon is feladhatja! ’89-ES 1.3-as Wartburg eladó. Tel.: 06 (60) 484-730.»278S* _________ 8 BÉKÉSCSABÁN városközpontban 3 szobás lakást vennék. (66) 323-339.*2798*___________________________________________J E gymást figyelték a rendőrök (Folytatás az 1. oldalról.) Az alezredes — hogy bejelen­tésének hangsúlyt adjon — el­mondta: a „légyottról” egy gyulai rendőrtisztnek is tudo­mása van, aki az ügyben kihall­gatható. Kuzma arról is tájé­koztatta Tonhausert, hogy Gál László olcsón játékgépekhez jutott, s azokat jó áron tovább­adta Romániába. Azt is meg­tudhattuk az eddig titkosított jelentésekből, hogy Gál külföl­di útjait — értesülése szerint — F. Á. és Cs. T. vendéglősök fi­nanszírozták. Kuzma Mihály a főkapitány egyik helyetteséről is informáci­ókat közölt. Azt állította, hogy nevezett a bűnügyi szervek munkájáról információt adott el polgári személyeknek, amiért cserébe azok különböző bűn­ügyekről tájékoztatták a főzsa­rut. A főkapitány-helyettesnek — Kuzma szerint — jó embere volt például a Pósteleken műkö­dő Gold Club tulajdonosa, aki ezáltal mindig időben „fülest” kapott a várható razziákról. A tulajdonos persze nem volt há­látlan, mert jó pénzeket fizetett az információkért. (Bizonyíték­ként Kuzma Mihály egy hang­kazettát adott át Tonhauser Lászlónak.) Az alezredes arról is beszélt budapesti főnökének, a főkapitány-helyettes eltussolta ismerősei és barátai közlekedési szabálysértéseit, s megnevezte azt a rendőrt, áki az ügyben ta­núként kihallgatható. A Tonhauser Lászlónak át­adott iratokban szereplő állítá­sok kivizsgálása után kiderült, hogy a Kuzma által megneve­zett gyulai rendőrtiszt is csak hallomásból tudott az állítóla­gos Karaván-beli történetről, s információját semmiféle bizo­nyítékkal nem tudta alátámasz­tani. Kiderült az is, hogy a hangkazetta 1991—1992-es ese­ményekről szól, s azokat akkor kivizsgálták.' A prostituáltról szóló híreket végül megalapo­zatlannak tartották, a játékgé­pekről pedig bebizonyosodott, hogy azok nem Gál Lászlóé, hanem F. Á.-é voltak.’ Gál László külföldi utazásainak idegenek általi finanszírozását sem tudták bizonyítani a védel­mi szervek, amelyek ugyanak­kor megállapították, hogy Kuzma Mihály a legtöbb infor­mációt olyan gyulai rendőrtől kapta, akit 1995-ben távolítot­tak el a testületből vesztegetés, csempészet és hivatali vissza­élés bűntettének elkövetése mi­att. A bukott rendőr — a vizsgá­lat szerint — csak a prostituált megerőszakolásáról tudott (nem érthető, hogy ha a tulaj­donos felajánlotta a prostituált szolgáltatásait, akkor a főkapi­tánynak miért kellett volna erő­szakhoz folyamodnia), s közöl­te, hogy ismeretei szerint az ak­tusról nem készült videofelvé­tel. A nyilvánossá tett titkos ira­tokból az is kiolvasható, hogy a Békés Megyei Rendőr-főkapi­tányság egyes vezető beosztású tisztjei egymás ellen is nyomoz­tak. (Érdemes lenne elgondol­kodni azon, hogy milyen légkör uralkodhatott a főkapitánysá­gon, s mennyi energiát kötött le, hogy már azok sem bíztak egymásban, akik egyébként vállt vállhoz téve harcoltak a bűnözők ellen.) Az egyik rendőrtiszt például a főkapitány helyettese ellen nyomozott. Többek előtt kije­lentette, hogy elég információ­ja van ahhoz, hogy kitekerje Á. B. nyakát. Amikor a főkapi­tány helyettese megtudta, hogy titkosszolgálati eszközökkel nyomoznak utána, nem az eljá­rást sérelmezte, hanem azt, hogy ezekről szinte mindenki beszélhetett a főkapitánysá­gon. Az Á. B.-ről szóló jelentések egyébként arról szóltak, hogy bűnöző csoportokról informá­ciókat szerzett s adott át a bűnüldöző szerveknek. A do­kumentumokból, illetve a be­jelentés után indított vizsgá­latból kiderült, hogy Á. B. jólinformáltsága szálka volt a bűnügyi állomány szemében. A főkapitány-helyettesre szak­mai okok miatt sokan féltéke­nyek voltak, kapcsolata a ké­tes személyekkel szinte ger­jesztette a hangulatot. Többen kifogásolták, hogy Á. B. egyes ügyekben aktív nyomozásba keveredett, amit szokatlannak tartottak az ő beosztásában lé­vőtől. A bejelentő szerint Á. B. gya­núba keveredett egy zsarolási ügyben is: B. I. a főtisztnek 1 millió 600 ezer forintot adott át. A tanú az állítást nem volt hajlandó jegyzőkönyvbe mon­dani és aláírásával megerősíte­ni. A főkapitány-helyettest — a rá vonatkozó bejelentést követően — titkosan is megfigyelték, de semmilyen szabálytalanságot nem tudtak megállapitani. Az írásos jelentésből az is kiderül, hogy az egyik tiszt — aki Á. B. ellen nyomozott — „masszív” al­koholista volt, pszichiátriai ke­zelés alatt állt és üldözési máni­ában szenvedett. A védelmi szolgálatnak a be­jelentéseket kivizsgáló embere megállapította, hogy egyes tisz­tek szinte sugallták, hogy a fő­kapitánynak köze van bűncse­lekményekhez. Azt is nyílt ti­tokként kezelték — állapította meg a belső vizsgálat —, hogy a főkapitányságon belül ugyanez a kör a legfelsőbb vezetést — a bűnügyi igazgató kivételével — korruptnak és megbízhatatlan­nak tartja. A vizsgálótiszt leírta, hogy a főkapitányságon belüli megfi­gyelések nem maradtak titok­ban. Kuzma alezredes például — derül ki a bejelentések kivizs­gálásáról készített feljegyzések­ből — egy magnószalag tanúsá­ga szerint egy bűnözőnek azt sugallta, hogy csak vele tárgyal­jon, mert mindenki más meg­bízhatatlan a főkapitányságon. Az ő főnöke — közölte — Tonhauser László, akiben va­kon megbízik. A bejelentést vizsgáló tiszt Kuzma kijelenté­sét nagy veszélynek tartotta, hi­szen szavai égy vezető rendőr­tiszt szájából hangzottak el egy bűnöző felé. A feszültség kialakulásához nagyban hozzájárult az említett alkoholista rendőrtiszt. A rendőrségi főtanácsos — aki az ügyeket kivizsgálta — azt javasolta, készüljön tényfeltá­ró vizsgálat és felelősségre \o nás, mert a bizalmatlanság több táborra szakítja az állo­mányt, . ami kaotikus állapot­hoz vezet. A most nyilvánosságra hozott dokumentumokból nem derül ki, hogy a tényfeltárás, majd az azt követő felelősségre vonás megtörtént-e. Gyanítható, hogy Kuzma Mihály alezredes ön- gyilkossága feledtette a vizsgáló­tiszt megállapításait és javasla­tát. (Következik: A Kuzma­háznál történtekről) Béla Vali, Fábián István írásbeli felvételi a gimikben Az Oktatási Minisztérium bizonyos feltételek esetén engedélyezi, hogy a középiskolák írásbeli felvételi alapján válasszák ki tanulóikat. Az egységes szempontok alapján értékelt vizsgaeredményt azonban valamennyi iskolának el kell fogadnia. Alapvetően nem változik a kö­zépiskolai felvételi rendszer, né­hány módosításra azonban nem árt odafigyelni. A középiskolák­ba jelentkezők felvételi kérelmü­ket jövőre is három helyre nyújt­hatják be. Ezúttal azonban a há­rom adatlapon kívül ki kell töl­teni egy negyediket is, amelyen megjelölik az általuk választott iskolák sorrendjét. Ezt a sorren­det az intézmények csak a felvé­teli eljárás lezajlása után ismer­hetik meg. Az általános iskolák március 1-jéig továbbítják a tanuló jelent­kezési lapját a középiskoláknak. A 6 vagy 8 osztályos gimnáziu­mok a felvétel során elsősorban az általános iskolai eredmények alapján választják ki azokat, aki­ket fel kívánnak venni. Ameny- nyiben szóbeli meghallgatást tartanak, az előírás szerint az nem tarthat 20 percnél tovább, és jelen lehet a szülő is. Az oktatási tárca az írásbeli felvételi tilalma alól feloldja azokat a középiskolákat, ahol az utóbbi években többszörös volt a túljelentkezés. Országo­san várhatóan húsz intézmény kéri majd ezt a lehetőséget. Az írásbeli felvételi ezúttal egységes lesz, s bármely arra jo­gosult iskolában megírható. A diákoknak október 29-éig kell a február 9-én tartandó írásbeli vizsgára jelentkezniük. Az egy­séges írásbelit egységes elvek szerint értékelik, és azt vala­mennyi középiskolában elfogad­ják majd. Február 26-ig minden­ki értesítést kap az írásbeli ered­ményéről, így ennek birtokában adható be a jelentkezési lap. Az Oktatási Minisztériumban ké­szült központi írásbeli elsősor­ban nem a tanulók tantárgyi, le­xikális tudását méri, sokkal in­kább azokra a képességekre, készségekre kiváncsi, amelyek elengedhetetlenek az eredmé­nyes továbbtanuláshoz. A fel­adatlap szövegértést, probléma- megoldó képességet, logikus gondolkodást vizsgáló feladato­kat tartalmaz. A megoldáshoz tartós figyelem és koncentráció, jó emlékezet, lényeglátás, ötlet- gazdagság és türelem szükséges. (horváth) Ez a kiállítás jó alkalom lehet, hogy kiderüljön, melyek azok a termékek, amelyek hozzájárul­hatnak az iskolák, óvodák, valamint környezetük biztonságosabbá tételéhez, és melyek azok a for­galomban lévő eszközök, amelyek elavultak, kockáztatják a gyermekek biztonságát. Ezt Pokomi Zoltán miniszter mondta a Hungarodidact ’99 - Oktatásból kitűnő címmel rendezett háromnapos nemzetközi oktatástechnikai kiállítás és szakvásár megnyitóján. fotó: feb/diósi imre

Next

/
Thumbnails
Contents