Békés Megyei Hírlap, 1999. október (54. évfolyam, 229-253. szám)
1999-10-27 / 250. szám
BAT MEGYEI KÖRKÉP 1999. október 27., szerda © Körös-vidéki Zsaru Ne engedjük be az idegeneket! Manapság egyre gyakrabban hajlamosak vagyunk arra, hogy idegen személyeket engedjünk be lakásunkba, pedig ezek a rejtélyes házalók nem mindig tisztességes szándékkal érkeznek. Ha el akarjuk kerülni a bajt, jobban járunk, ha óvatosan kezeljük az efféle helyzeteket. Lebuktak, (cs) A minap arról cikkeztünk, hogy a vízmű szentetomyai telepére illetéktelenek jutottak be és onnan ezt, azt elvittek a betörés után. Ugyancsak tolvajok jártak az orosházi Béke Agrár- szövetkezet hullafeldolgozójában, onnan sem távoztak üres kézzel. A bevezetett rendőri intézkedésnek köszönhetően a lopásokkal alaposan gyanúsítható R. Gusztáv és N. Kálmán. A lopott holmi egy részét sikerült lefoglalni náluk. Disznótoros. (1) Nagy- bánhegyesen történt, hogy az egyik napra virradóra a Med- gyesi utca egyik lakásának udvarára nyíló kamra lakatpántját ismeretlen tettes kihúzta, majd a kamrából elvitt 18 kg füstölt szalonnát, 3 darab 30 kg-os sonkát és 12 kg füstölt oldalast. A rendőrség lopás bűntett alapos gyanúja miatt indított nyomozást a „disznóságokat” kedvelő tettes felkutatására. Húsra vágyott. (1) A kevermesi önkormányzat tett feljelentést a mezőkovácsházi rendőrségen, mivel a közelmúlt egyik hajnalára virradóra rácskifeszítés és ablakbetörés módszerével jutott be ismeretlen tettes az üzemi konyha épületébe, ahonnan fagyasztott húsáruval, valamint különféle felvágottakkal távozott. Feltehetően a hívatlan látogató járművet használt a szállításhoz, mivel az elvitt áru súlya 160-170 kg-ot nyomott. A rendőrség lopás bűntett alapos gyanúja miatt keresi a húsra éhező tolvajt. T. Z. füzesgyarmati lakos október 17-én reggel jelentette a rendőrségen, hogy előző nap lakásának egyik szekrényéből rejtélyes módon eltűnt 36 ezer forint készpénz. A sértett azt is előadta, hogy előző nap ismeretlen árusok jártak nála, akik valószínűleg amíg figyelmét elterelték, meglopták. Az ügyben ismeretlen tettes ellen lopás miatt folytat eljárást a Szeghalmi Rendőrkapitányság. Ugyanakkor a rendőrség kéri, hogy a hasonló esetek megelőzése érdekében ne engedjünk be idegeneket a lakásba, vagy ha már megtettük, akkor nagyon figyeljünk oda mozgásukra, viselkedésükre! Halló! Itt a rongáló! Mennyit bosszankodik az a mobiltelefonnal nem rendelkező, aki segélyhívás vagy egyéb közlendője miatt nyilvános telefonfülkéből szeretne telefonálni! Sajnos a rongálok ezzel is tisztában vannak, mégis mindent megtesznek, hogy borsot törjenek a fenntartó és a telefonálni szándékozók orra alá. Rendőri jelentés alapján rendeltek el nyomozást ismeretlen tettes ellen, aki Orosházán, a Huba és a Rákóczi utcák kereszteződésében lévő nyilvános távbeszélő állomás készülékét megrongálta. A keletkezett kár 70 ezer forint. A Hungarotel Rt. tett feljelentést ismeretlen tettes ellen, mert Csanádapácán, a Felszabadulás utcai telefonállomás drótüveges borítását betörte, majd eltulajdonította a kupolarészből a vonalat biztosító RAS szünetmentes tápegységet az akkumulátorával együtt. (esete) Panaszkodnak a gazdák Sorra panaszkodnak a gazdák, egyre több a lopás a földeken. Viszik a kukoricát és a bebálázott szénát. Dévaványa határában kétszáz bála gyepszénáját lopták el egy földtulajdonosnak. A kára négyszázezer forint. Minap egy hunyai tanyába is betörtek. A gazda motoros fűrészét és gázpalackját vitték el az ismeretlenek, s ezzel 57 ezer forintos kárt okoztak. Lőttek a vadászatnak Golyós fegyverrel vadászott az államhatártól 500 méterre lévő gyulai homokbánya környékén egy helybeli vadász anélkül, hogy előzetesen bejelentette volna szándékát a helyi határőrizeti kirendeltségen. Az államhatár közelében történő vadászatot miniszteri rendelet szabályozza: eszerint az államhatártól számított 5 kilométeren belüli társas vadászatot a vadászat megkezdése előtt 3 nappal, míg az államhatártól számított 1 km-en belüli egyéni vadászatot a megkezdés előtt 6 órával be kell jelenteni az illetékes határőrizeti kirendeltségen. A bejelentést elmulasztó gyulai vadász figyelmeztetésben és kioktatásban részesült, (gh) Loptak a Nyúl-zugban Szarvason háromszázhúszezer forintját lopták el egy tehergépkocsi sofőijének. A férfi a nyitott fülkében őrizetlenül hagyta a pénzt. A további bűncselekmények ugyancsak Szarvason történtek. A Somogyi utcában feltörtek egy parkoló gépkocsit, s abból 35 ezer forint értékű ruhaneműt loptak. A város külterületén egy parkoló kotrógépből szivattyúztak ki 150 liter gázolajat. A kár 28 ezer forint. A Nyúl-zugban fűnyíró gépet, szivattyút és távcsövet loptak. A zsákmány értéke 100 ezer forint. Betörtek a város egyik zöldségboltjába is. Az elkövető mindössze ötszáz forintot vitt el, ám a rongálással ötvenezer forintos kárt okozott. Rádiótelefont, ruhaneműt és arany karkötőt zsákmányolt ismeretlen tettes egy (r) családi házból. A kár 117 ezer forint. (r) Véradói csúcs Nagybánhegyesen A napokban tartotta évértékelőjét a Magyar Vöröskereszt nagybánhegyesi alapszervezete, ahol az idei véradás terén csúcsteljesítmény- nyel büszkélkedhetnek. Mint azt dr. Pásztor Kornél háziorvos, az alapszervezet vezetője elmondta, két alkalommal (márciusban, októberben) tartottak véradó napot, ahol 240- en közel 120 liter vért adtak. A község lélekszáma csökken, ezért nagy érdemnek tekinthető, hogy az alig 1700 lelkes településen emelkedett az önkéntesek száma. A 18 és 60 év közötti lakosságból minden hetedik ember megjelent a véradáson. — A siker titka talán annak is betudható — mondta a háziorvos —, hogy 15 éve végzem a vizsgálatokat és napi, közvetlen kapcsolat alakult ki a lakossággal. Az emberek jobban megértik az ügy fontosságát, ha beszélünk róla, másrészt egy-egy új magas vérnyomásos betegnél a gyógyszer ellenében javaslom a véradást, ami többszörösen hasznos. Az idei szervezőmunka eredményeként 13 új véradónk volt, de igyekszünk megbecsülni a régi aktív tagokat is. Vacsoraesteket szervezünk részükre, ahol díjazzuk a többszörös véradókat. Végül nem szabad elfeledkezni arról, hogy munkánk nem valósulhatna meg az önkormányzat, a tejüzem, a mezőgazdasági szövetkezet, illetve Imre Györgyné, Mile Ferenc, Varga Tibor, Oravecz Mátyás, Czibula Lajos, Sarus Zoltán, Petró János és Fehér Csaba állandó szponzoraink nélkül. Reméljük, jövőre is hasonló eredménnyel számíthatunk a segíteni akarók részvételére. H. M. ■Oi'jfj:' > I th ' .ti r\ .Ah." »*,» » íOlq ti Atiiü — ItUUU ik Gyula díszpolgárává választották Dr. Irányi János belgyógyászt becsülik a betegei A képviselő-testület szeptember végi ülésén döntött a Gyula város díszpolgára cím adományozásáról. Dr. Bónis Ferenc zenetörténész munkásságának bemutatása után most a másik kitüntetett, dr. Iványi János orvos életútját ismertetjük. I-ványi János 1924-ben született a Békéssámsonhoz tartozó Gyulamezőn, földműves családban. Iskoláit Szentesen végezte. Egyetemi tanulmányait a Budapesti Műegyetem állatorvosi karán kezdte. Két év után — a háborút követő nehézségek miatt — Szegeden orvostanhallgatóként tanult tovább. Orvosdoktori diplomáját 1949-ben kapta meg. Hat éven át a szegedi Hetényi Géza Kórház I. sz. Belklinikáján dolgozott, majd 1955—430-ig a jászberényi városi kórházban tevékenykedett osztályvezető főorvosként. 1960 májusában került a gyulai megyei kórház II. sz. Belgyógyászati osztályára, amelynek főorvosa lett. Az osztály elnevezése később I. számúra módosult. Iványi János a ’60-as évek végétől Békés megye vezető belgyógyásza, feladatkörét nyugdíjba vonulásáig 25 éven át látta el. Idén szeptemberben kapta meg az 50 éves orvosi tevékenységét elismerő aranydiplomát. Felesége orosházi születésű. Közel 30 éven át tanított a gyulai Mohácsy Mátyás Kertészeti Szakközépiskolában. Három fiuk született, mindegyikük az orvosi hivatást választotta. A gyerekek öt fiú unokával ajándékozták meg szüleiket. Iványi János 1955-től foglalkozik a cukorbetegséggel. 1964-ben ösztöndíjjal Finnországban járt, és a környező szocialista országokon kívül szakmai út keretében eljutott Kubába, Németországba, Izraelbe, Svájcba, Belgiumba, Svédországba, Ausztriába, OlaszországDr. Iványi Jánost elismeri a szakma ba, Portugáliába, Írországba, Görögországba és az USA-ba. Ezekben az országokban 20 előadást tartott angol, illetve német nyelven. Irodalmi munkásságát több, mint 400 közlemény jelzi, ezek közül 113 külföldi szaklapokban jelent meg. Az Orvosi Hetilap című hazai szaklapban több, mint másfél ezer referátuma jelent meg. 1983-ban címzetes egyetemi docensnek nevezték ki kórházi oktatói munkája elismeréseként. 1987-ben „Kiváló orvos”, 1994-ben „Békés megyéért” kitüntetést kapott. Iványi János idestova negyven éve él Gyulán. Szeretett váFOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET rosát és ezen belül a Pándy Kálmán Megyei Kórházat külföldi útjain népszerűsítette. Szakmai előadásait Gyulát bemutató diavetítéssel vezette be, így a világ távoli országaiban is megismerhették városunkat. Meghatározó szerepe volt a cukorbetegek gondozói hálózatának kiépítésében. Gyula és vonzáskörzetében több, mint 8 ezer, Békés megyében pedig 25 ezer beteget tartanak nyilván. A megkezdett szakmai tevékenység Iványi János nyugdíjba vonulásával sem törik meg, hiszen a munkát közeli munkatársai, tanítványai folytatják tovább. B. M. A külön élő szülő és a gyermek találkozását segítik Mire jó a „kapcsolatügyelet”? Tótkomlós gyermekvédelmi és gyermekjóléti feladatainak ellátásáról számolt be a helyi gyermekjóléti szolgálat koordinátora, Karaszné Bélán Márta, a gyámhivatal ügyintézője, Palecska Pál és a gyámügyi előadó, Szpisjak Jánosné. A városi gyámhivatal intézi azoknak a gyermekeknek az ügyeit, akik a gyermekvédelmi gondoskodás intézményi ellátásainak valamelyikében részesülnek. Jelenleg Tótkomlósról 5 gyerek van átmeneti nevelésben (4 nevelőszülőnél, 1 csecsemő- otthonban él) és 1 gyerek utógondozása folyamatban van. A szakemberek részéről megfogalmazódott a kapcsolatügyelet szükségessége (Békéscsabán működik). Ez olyan szolgáltatás, ami akkor nyújt megoldást, amikor a gyermeket nevelő szülő és a külön élő szülő egymás iránt olyan indulatokkal viseltetik, hogy a külön élő képtelen gyermekével a kapcsolattartásra. Ilyen természetű ügy az idén öt alkalommal fordult elő a komlósiaknál. Cs. I. Határmenti települések randevúja A romániai Arad és a magyarországi Békés megye határmenti települései polgármestereinek IX. találkozójára kerül sor október 29-én 9 órától Medgyesegyházán a művelődési házban. Az egynapos programban dr. Jeszenszky Géza, a megyei közgyűlés alelnökének megnyitója után Juhász Attila megyei főépítész tart előadást a magyar— román határrégió regionális stratégiai tervezésének helyzetéről, kiemelten Arad és Békés megye lehetőségeiről. Ezt követően Molnár György a BRMKK részéről az összehangolt képzési, foglalkoztatási programokról szól az önkormányzatok szemszögéből, majd Árgyelán György, a nemzeti és etnikai kisebbségi bizottság elnöke a napirendekhez kapcsolódó konzultációkat vezeti. A nap — várhatóan késő délután — Nagy Béla polgármester kíséretében a településsel történő ismerkedéssel, az intézményekben és vállalkozóknál tett látogatással ér véget. (hm) A Vöröskereszt kitüntetései Október 22-én este hat órakor dr. Nagy Balázs, a békéscsabai Réthy Pál Kórház igazgató-főorvosa köszöntötte az egészség- ügyi dolgozók véradó ünnepségén a többszörös, gyakran sürgősségi véradókat Békéscsabán, a Party étteremben. A véradás aktivitása nő, hiszen míg tavaly 130 alkalommal 75 liter vért adtak az egészségügyi dolgozók, addig idén már tíz új véradóval bővülve, 209 alkalommal 95 liter vért gyűjtöttek. A pénteki ünnepségen 31 sokszoros véradót tüntettek ki, egy egészségügyi dolgozó hatvanszoros, három negyvenszeres, kettő harminc- szoros, 12 hússzoros és 13 tízszeres véradásáért vehette át a Vöröskereszt kitüntetését és a Réthy Pál Kórház igazgatóságának jutalmát. B. P. A. Kistérségi programokról A Békés Megyei Könyvtár Európai Információs Központjának szervezésében a Békés Megyéért Vállalkozásfejlesztési Közhasznú Alapítvány kistérségi polgármestereket, menedzsereket, falugazdászokat, gazdakörök vezetőit, őstermelőket és mezőgazdasági vállalkozókat vár Orosházára, a városi könyvtárba holnap, 15 órakor. Ekkor kezdődik az EU-csatlakozásra felkészítő előadássorozat. Ezúttal az alábbi témák kerülnek napirendre: az EU integrációs folyamata és a mezőgazdasági termelők; a magyar mezőgazdaság helyzete; regionális és kistérségi programok bemutatása (SAPARD, ISPA, PHARE); a felkészülés során megnyíló előcsatlakozási alapok felhasználásának lehetőségei. (esete)
