Békés Megyei Hírlap, 1999. október (54. évfolyam, 229-253. szám)
1999-10-21 / 246. szám
1999. október 21., csütörtök KULTÚRA Irányi Dezső, századunk krónikása Irányi Dezső Hova tűnt a kék madár? című könyvének borítóján az Emlékeim, kóbor utaim utalás sorozatcímet sejtet. A nemrégiben megjelent mű olvasóját a szerző történelmen és tájakon át utaztatja, a könyv a gyulai Dürer Nyomdában készült. Irányi Dezső Egúák*im> kóbor úttá* L HOVA TÖNT A KÉK MADÁR? (1925-1973) Történelmen és tájakon át utazunk a szerző segítségével „Túl sok az, ami a huszadik században történt! A világban. Egy nép életében. Még egy emberében is... Megírni? Lehetetlen minden érdekeset! Szépet, szomorút. Óriási dolgokat vagy éppen az aprók legkiáltóbb jellemzőit...” — írja Irányi Dezső könyve bevezetőjében, amelynek a Kopogtató hitvallásom címet adta. S ha mindent megírni lehetetlen, marad a válogatás; marad az, hogy az író felmutat emberi sorsokat, korokat és magatartási formákat, példákat és emlékeket, mindezt saját látásmódban, átélt változatban. De még ennél is többre vállalkozott a szerző, mert hitvallásának lényege, hogy „aki ír, legyen bátorsága megírni az igazat. S ha vénája van, arra iparkodjon, hogy a realitás szép vagy szomorú, mindenképpen vonzó legyen.” Az egyéni hangvételű, műfaját tekintve leginkább az útinaplóhoz és a tanulmányszerű feljegyzésekhez legközelebb álló gyűjtemény hasznosan egészíti ki történelmi ismereteinket, tágítja látószögünket a nagyvilágra. Hova tűnt a kék madár? Egyre inkább elgépiesedő és személytelenné váló századunk láttán ezt a címet nem értelmezhetem másként, minthogy mára elveszítettük az egykori romantikus szimbólumot — a kék madarat, a szabadságot, a szárnyalást. Az 1925 és 1973 közötti írások ugyanakkor — bár a háború sújtotta Európán, lebombázott otthonokon és megsemmisített álmokon át kalauzolják az olvasót — nem lemondóak, nem pesszimista kicsengésűek. Irányi Dezső előtt a költészet segítségével ugyan, de „Kapuk tárulnak Boldogországba”, író és olvasója eljut „Alomországba”, és az idős szerző, a megszállott, küldetésétől elret- tenthetetlen krónikás és pedagógus utazásairól további kilenc(!) megjelenést tervez. Munkájához jó egészséget kívánunk! N. K. Blöki, Cirmi és a többiek Takács Nándor a békéscsabai 10. Számú Általános Iskola osztályos diákja Rendkívül sikeres volt az a gyermekrajzpályázat, amelyet ,,Blöki, Cirmi és a többiek” címmel általános iskolák számára szervezett az EMALKI, az Ember és Állat Együttélését Kutató Intézet. Az alsó tagozatosok számára meghirdetett versenyre olyan rajzokat küldtek be a gyermekek, amelyek kedvencként tartott állatokról szólnak. A feladat igen vonzó volt, amit jól mutat, hogy közel 800 pályamű érkezett be az EMÁLKI-hoz, amely a felelősségteljes állattartás ügyének népszerűsítését tűzte zászlajára. A beküldött rajzok közül a Képző- és Iparművészeti Lektorátus zsűrije választotta ki a legjobban sikerült pályaműveket, amelyekből október 8-án, az állatok világnapját követő pénteken kiállítás nyűt a Vasas Ifjúsági Házban (Budapest, VIII., Kőfaragó u. •12.). A pályázat fődíjasai: Rakó Alexandra, Budapest, XX. kerületi Stromfeld Aurél Általános Iskola; Rádi Boglárka, Győr, Kovács Margit Általános Iskola; Tihanyi Eliza, Tatabánya, Dózsa György Általános Iskola. A díjazottak közé került Leitmann Ádám, a békéscsabai 10. sz. Általános Iskola 3. osztályos tanulójának rajza, valamint a kiállításon szerepel Takács Nándor munkája, aki ugyanennek az iskolának 4. osztályos diákja. Továbbképzés Meityházán. (ö) A Magyarországi Románok Országos Önkormányzata és Békés Megye Képviselő-testü- lete Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Bizottsága a Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért Közalapítvány pályázati támogatásával október 8-ától 10-éig első ízben tartottak továbbképzést román kisebbségi önkormányzati vezetőknek Romániában, az Arad megyei Menyházán. A résztvevőket tájékoztatták Románia és Arad társadalmi, politikai, gazdasági helyzetéről Felújítják a termálkutat Novemberben végeznek Gyo- maendrődön a termálkút, U- letve közkifolyója felújításával. A híres gyomai Liget Fürdő gyógyvizét adó kutat a település köztéri nevezetességévé teszi a mostani beruházás. A kút ötvenkilenc fokos gyógyvizét a város polgárai közül sokan hordják haza ivásra, fürdésre, mosásra, jószágetetésre. Az idén negyvenéves kút rekonstrukciójára pályázaton négymillió forintot nyert a település. Az összeget kipótolva, a közkifolyót is felújítják. A rekonstrukció célja, hogy megtartsák a percenként 250 literes vízhozamot. A döntéshozók abban is egyetértettek, hogy a város e nevezetessége méltóbb környezetet érdemel. A mostani beruházással a közkifolyót a volt orvosi rendelő udvarába, a kút gépháza mellé helyezték át. A díszburkolatos, paddal felszerelt barátságos udvarban Eresei Ferenc Csíkszeredái szobrász nőalakot mintázó tölgyfaszobrát állítják fel. —r— A gyomaendrődi fürdőnek hírnevet hozó gyógyvizes kút immár maga is köztéri nevezetesség lesz FOTÓ: LEHOCZKY PÉTER Ha a falusi emberek a Jakarekszövetkezetet választják, akkor abban meg lehet bízni. Mindannyian a szivünkhöz legközelebb áltokban bízunk meg igazan Azokban, akikre mindig számíthatunk. Azokban, akik minden szavunkat értik. Azokban, akikkel együtt építhetjük csaladunk jövőjét.
