Békés Megyei Hírlap, 1999. október (54. évfolyam, 229-253. szám)

1999-10-21 / 246. szám

1999. október 21., csütörtök KULTÚRA Irányi Dezső, századunk krónikása Irányi Dezső Hova tűnt a kék madár? című könyvének bo­rítóján az Emlékeim, kóbor utaim utalás sorozatcímet sej­tet. A nemrégiben megjelent mű olvasóját a szerző törté­nelmen és tájakon át utaztat­ja, a könyv a gyulai Dürer Nyomdában készült. Irányi Dezső Egúák*im> kóbor úttá* L HOVA TÖNT A KÉK MADÁR? (1925-1973) Történelmen és tájakon át utazunk a szerző segítségével „Túl sok az, ami a huszadik században történt! A világban. Egy nép életében. Még egy em­berében is... Megírni? Lehetet­len minden érdekeset! Szépet, szomorút. Óriási dolgokat vagy éppen az aprók legkiáltóbb jel­lemzőit...” — írja Irányi Dezső könyve bevezetőjében, amely­nek a Kopogtató hitvallásom cí­met adta. S ha mindent megírni lehetetlen, marad a válogatás; marad az, hogy az író felmutat emberi sorsokat, korokat és ma­gatartási formákat, példákat és emlékeket, mindezt saját látás­módban, átélt változatban. De még ennél is többre vállalkozott a szerző, mert hitvallásának lé­nyege, hogy „aki ír, legyen bá­torsága megírni az igazat. S ha vénája van, arra iparkodjon, hogy a realitás szép vagy szo­morú, mindenképpen vonzó le­gyen.” Az egyéni hangvételű, műfaját tekintve leginkább az útinaplóhoz és a tanulmánysze­rű feljegyzésekhez legközelebb álló gyűjtemény hasznosan egé­szíti ki történelmi ismeretein­ket, tágítja látószögünket a nagyvilágra. Hova tűnt a kék madár? Egy­re inkább elgépiesedő és sze­mélytelenné váló századunk lát­tán ezt a címet nem értelmezhe­tem másként, minthogy mára elveszítettük az egykori roman­tikus szimbólumot — a kék ma­darat, a szabadságot, a szárnya­lást. Az 1925 és 1973 közötti írások ugyanakkor — bár a há­ború sújtotta Európán, lebom­bázott otthonokon és megsem­misített álmokon át kalauzolják az olvasót — nem lemondóak, nem pesszimista kicsengésűek. Irányi Dezső előtt a költészet segítségével ugyan, de „Kapuk tárulnak Boldogországba”, író és olvasója eljut „Alom­országba”, és az idős szerző, a megszállott, küldetésétől elret- tenthetetlen krónikás és peda­gógus utazásairól további kilenc(!) megjelenést tervez. Munkájához jó egészséget kívá­nunk! N. K. Blöki, Cirmi és a többiek Takács Nándor a békéscsabai 10. Számú Általános Iskola osztályos diákja Rendkívül sikeres volt az a gyermekrajzpályázat, amelyet ,,Blöki, Cirmi és a többiek” címmel általános iskolák szá­mára szervezett az EMALKI, az Ember és Állat Együttélését Kutató Intézet. Az alsó tagozatosok számára meghirdetett versenyre olyan raj­zokat küldtek be a gyermekek, amelyek kedvencként tartott ál­latokról szólnak. A feladat igen vonzó volt, amit jól mutat, hogy közel 800 pályamű érkezett be az EMÁLKI-hoz, amely a felelős­ségteljes állattartás ügyének nép­szerűsítését tűzte zászlajára. A beküldött rajzok közül a Képző- és Iparművészeti Lektorátus zsű­rije választotta ki a legjobban si­került pályaműveket, amelyek­ből október 8-án, az állatok vi­lágnapját követő pénteken kiállí­tás nyűt a Vasas Ifjúsági Házban (Budapest, VIII., Kőfaragó u. •12.). A pályázat fődíjasai: Rakó Ale­xandra, Budapest, XX. kerületi Stromfeld Aurél Általános Isko­la; Rádi Boglárka, Győr, Ko­vács Margit Általános Iskola; Tihanyi Eliza, Tatabánya, Dó­zsa György Általános Iskola. A díjazottak közé került Leitmann Ádám, a békéscsabai 10. sz. Általános Iskola 3. osz­tályos tanulójának rajza, vala­mint a kiállításon szerepel Ta­kács Nándor munkája, aki ugyanennek az iskolának 4. osztályos diákja. Továbbképzés Meityházán. (ö) A Magyarországi Romá­nok Országos Önkormányzata és Békés Megye Képviselő-testü- lete Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Bizottsága a Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért Közalapítvány pályázati tá­mogatásával október 8-ától 10-éig első ízben tartottak tovább­képzést román kisebbségi önkormányzati vezetőknek Romániá­ban, az Arad megyei Menyházán. A résztvevőket tájékoztatták Románia és Arad társadalmi, politikai, gazdasági helyzetéről Felújítják a termálkutat Novemberben végeznek Gyo- maendrődön a termálkút, U- letve közkifolyója felújításá­val. A híres gyomai Liget Für­dő gyógyvizét adó kutat a te­lepülés köztéri nevezetességé­vé teszi a mostani beruházás. A kút ötvenkilenc fokos gyógy­vizét a város polgárai közül so­kan hordják haza ivásra, fürdés­re, mosásra, jószágetetésre. Az idén negyvenéves kút rekonst­rukciójára pályázaton négymil­lió forintot nyert a település. Az összeget kipótolva, a közkifo­lyót is felújítják. A rekonstruk­ció célja, hogy megtartsák a percenként 250 literes vízhoza­mot. A döntéshozók abban is egyetértettek, hogy a város e nevezetessége méltóbb környe­zetet érdemel. A mostani beru­házással a közkifolyót a volt or­vosi rendelő udvarába, a kút gépháza mellé helyezték át. A díszburkolatos, paddal felsze­relt barátságos udvarban Eresei Ferenc Csíkszeredái szobrász nőalakot mintázó tölgyfaszob­rát állítják fel. —r— A gyomaendrődi fürdőnek hírnevet hozó gyógyvizes kút immár maga is köztéri neve­zetesség lesz FOTÓ: LEHOCZKY PÉTER Ha a falusi emberek a Jakarekszövetkezetet választják, akkor abban meg lehet bízni. Mindannyian a szivünkhöz legközelebb áltokban bízunk meg igazan Azokban, akikre mindig számíthatunk. Azokban, akik minden szavunkat értik. Azokban, akikkel együtt építhetjük csaladunk jövőjét.

Next

/
Thumbnails
Contents