Békés Megyei Hírlap, 1999. szeptember (54. évfolyam, 203-228. szám)

1999-09-29 / 227. szám

MEGYEI KÖRKÉP 1999. szeptember 29., szerda Káptalanftireden sok a teendő A Káptalanfüreden működő Sárréti Ifjúsági Tábor évtizedek óta nyújt viszonylag olcsó üdülési lehetőséget a sárréti gyere­keknek. Ha ez a tábor nem üzemelne, akkor a szeghalmi térség­ből nagyon sok általános iskolás egyáltalán nem tudna üdülni. Ahhoz, hogy a káptalanfüredi tábor a jövőben is működhessen, jelentős felújításra van szükség. A Káptalanfüreden található Sárréti Ifjúsági Tábor a szeghal­mi térség településeinek birto­kában van, így nem meglepő, hogy az Észak-Békés Megyei Önkormányzati Térségfejlesz­tési Társulás legutóbbi tanács­kozásán is szóba került a téma. Felföldi Zoltánná, a tábor üze­meltetője elmondta: nagyon el­Albert Ildikó Hódmezővásárhe­lyen élő és alkotó szobrászmű­vész, az Iparművészeti Főisko­lán Szabó Iván növendéke volt. Az alkotó munka mellett közel két évtizede művészeti pedagó­giai tevékenységet is folytat. Kiállításaival az ország számos öregedett a vízvezeték, az alkal­matlan nyolcvan-száz vagy nem ritka esetben százhuszonöt gyer­mek fürdetésére. Az idén felállí­tott játszóház viszont nagyon szép lett, s ott tartalmas progra­mokat tartottak a gyerekek. Ám a még jobb kihasználtság érdeké­ben célszerű volna a játszóház világítását is megoldani. pontján találkozhatott a művé­szetszerető közönség. Művei ihlető forrása az antik kultúrá­ban és a kereszténységben egy­aránt kereshető, de nem közöm­bös számára a mai világ sem. Fülöp Ilona orosházi grafi­kusművész, tanulmányait a Dési Az ÁNTSZ a mostani feltéte­lek mellett jövőre már nem járul hozzá a káptalanfüredi tábor működtetéséhez. A problémák orvoslására több munkálatot kell elvégezni. Pap Tibor, az észak-békési társulás elnöke, Dévaványa pol­gármestere kijelentette: el kell készíttetni a tábor felújítási ter­vét. Ezt követően úgy kell el­kezdeni a munkálatokat, hogy azok a jövő nyár elejére elké­szüljenek. Ha a térségből lesz vállalkozó; az csinálja meg a terveket. Ám egy biztos: a leg­kedvezőbb ajánlattevővel köt­Huber Szabadiskolában és az Iparművészeti Főiskolán foly­tatta. Eddig 20 egyéni kiállítá­son és számtalan kollektív tárla­ton szerepeltek alkotásai, itthon és külföldön egyaránt. Grafikái megjelenítése rendkívül széles ívű: a csipkefinomságtól az erő­teljes ábrázolásig terjed. — Több okból is szerencsés a két művész közös tárlata — mondta a kiállítás megnyitóján nek szerződést. A felújítások költségeit a tulajdonosoknak kell vállalni, hisz a munkálatok az ingatlanok értékeit növelik. Ha valaki esetleg ezt nem tudja vállalni, akkor most adja el a ré­szét, hisz van olyan település, amely még venne ingatlant. Kosaras Béla, Szeghalom polgármestere javasolta, hogy hirdessék ismét meg a tábor üzemeltetését, és az üzemeltető vállalkozó végezze el a szüksé­ges felújításokat. A polgármesterek többsége viszont úgy látta: ilyen vállal­kozó aligha jelentkezne. M. B. vasárnap dr. Dömötör János művészettörténész, a hódmező­vásárhelyi Tornyai Múzeum nyugalmazott igazgatója. A két­dimenziós és a háromdimenziós művek együttesen különlegés élményt nyújtanak a szemlélő- dőnek. Jó példája a kiállítás an­nak is, hogy ugyanazon gondo­latvilágot két művész milyen el­térően közelíthet meg. Fülöp Ilona és . Albert Ildikó tárlata november 30-áig látható a Szántó Kovács Múzeumban. K. E. Fülöp Ilona és Albert Ildikó kiállítása Az orosházi Fülöp Ilona és a hódmezővásárhelyi Albert Ildikó közös tárlaton mutatkozik be Orosházán, a Szántó Kovács Mú­zeumban. A két művész baráti szálakkal kötődik egymáshoz. Sérült fiatalok disznótoros mulatsága A sarkadi Polgár Sándor Buda utcai portáján pénteken nagy sürgés-forgás, hangos zeneszó fogadta az érkezőket. A disznó­vágással egybekötött szabadtéri mulatságra autista, mozgás-, illetve szellemileg sérült fiatalokat hívtak meg. — Ezeknek a gyerekeknek na- programok — mondja Polgár gyón hiányoznak az efféle Sándor, az ötlet gazdája, mi­közben a disznóvágás utolsó simításait végzi, a friss húst darabolja éppen. — Ok megle­hetősen feszélyezetten mozog­nak a hétköznapok világában, ahol hátrányos helyzetből in­dulnak, és nem tudnak kibonta­ni hétköznapok világában helyüket kereső, sérült fiatalok a rendezvényen felszabadultan, ön­feledten szórakoztak FOTÓ: SUCH TAMÁS kozni. Ám egy ilyen rendezvé­nyen teljesen felszabadulnak, önfeledten szórakoznak. Az összejövetelt elsősorban a sarkadi fiataloknak szervez­tem, de érkeztek Pusztaföld­várról és Csorvásról is. Jóma­gam az „alapanyaghoz” járul­tam hozzá, a hetven kilogram­mos disznóm „feláldozásával”. De sok támogató segített ne­künk, és természetesen a szü­lők nélkül sem valósulhatott volna meg ez a jótékonysági rendezvény. Addig innen nem megyünk el, míg ez a sok fi­nomság el nem fogy! — fűzi még hozzá. Polgár Sándor fia, az autista Márk állította össze és szervez­te meg az „Együtt egymásért, így a szeretet újra él” mottó ve­zérelte, versmondással és tánc­cal színesített kis műsort. Ebéd után diszkóval, majd tombola­sorsolással folytatódott az egész napos, mintegy negyven sérült fiatal részvételével lezajló ösz- szejövetel. V. K. Megkérdeztük olvasóinkat Mennyibe került az iskolakezdés? Sárkány Ág­nes, szarvasi keramikus: — A kisfi­am most kezdte az első osztályt. A könyvek öt­ezer forintba kerültek. Ehhez jött a füzetek és a segédeszközök ára. Kel­lett venni tornafelszerelést, tisztasági csomagot és néhány új ruhát is. Húszezer forint kö­rüli volt a kiadásom. De ez még nem a végleges összeg, hetente kell bevinni pénzt er- re-arra. Liska Edit, szarvasi ker­tész: — Levele­zőn elsős va­gyok a szarva­si gimnázium­ban. A köny­vek nyolcezer forintba kerültek. Ezt nem tar­tom megterhelőnek. A tandíj mértékét még nem tudom. A fél­évi vizsgák eredményétől függő­en kell majd fizetni. Egyik roko­nom most ötödéves egy szakkö­zépiskolában. A könyvei tizen­ötezerbe kerültek. Neki biztos jól jött volna az iskolakezdési tá­mogatás, de nem kapott. Fózer Mi- hályné, szarva­si rokkant- nyugdíjas: — A kislá­nyom most lett ötödikes. Né­hány alapozó könyve ko­rábbról megvolt, de így is tíz­ezer forintot fizettünk. Számí­tottunk rá, hogy az eddigi isko­lai évekhez képest nagyobb lesz a kiadásunk, hiszen a felső ta­gozaton komolyabb és több az új tantárgy is. S biztos az is, hogy év közben is lesznek fo­lyamatos iskolai kiadásaink. Aszódiné Klimaj Edit, szarvasi hír­lapárus: — A na­gyobbik fiam ötödikes. Az osztály már idén januártól gyűjtötte a pénzt, így a tanév­kezdés nem járt nagymértékű egyszeri kiadással. A tanköny­vekért több, mint nyolcezer fo­rintot fizettünk, de új iskolatás­kát, a kinőtt cipő helyett mási­kat és tanszereket is kellett ven­ni. Az osztály most kirándulás­ra gyűjt. (r) FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET Ha költhet a könyvtáros Ritka esemény az, amikor egy könyvtár kedvére költekezhet A közelmúltban ez az öröm adatott meg a szarvasi városi könyvtár dolgozóinak. A nyer­tes pályázatoknak és az ehhez kapott önkormányzati támoga­tásnak köszönhetően a könyv­tári állomány 1,7 millió forint értékű könyvvel, lemezzel, CD- roommal gyarapodott. A könyvtár több CD-roomot vá­sárolt: egyebek mellett a Magyar Szókincstárt, az ’56-os forrada­lom és szabadságharc enciklopé­diáját, továbbá az Utazás a csilla­gok között címűt, amely a napfo­gyatkozással is foglalkozik. Az utazóknak meglepetés az Európa Atlasz és a Világatlasz CD- roomja. Tusjak Lászlóné könyv­tárvezető elárulta azt is, a közel­jövőben egy másik nyertes pá­lyázat eredményeként bővítik a számítógépparkot, így lehetőség lesz a CD-room- és az internethasználatra. A könyvtár ezúttal is kedvezményt kínáló üzletben vásárolt, így kölcsönöz­hető térképekre és útikönyvekre is futotta, valamint jó pár kötele­ző irodalommal, kézikönyvvel, nyelvkönyvvel és szótárral is gyarapították a gyűjteményt. A romantikus regényt szeretőknek is kedveztek. Katherine Stone több kötetét megvették. A világ- irodalom jeles alkotóitól: így Gabriel García Márquez, Updike és Umberto Eco sikerkönyvei közül is válogattak. A gyerme­kek szép kivitelű mesekönyveket kaptak. A zenei könyvtár köny­vekkel, CD-lemezekkel gazda­godott. (r) A szürkeállománnyal dolgoznak A dánoknak könnyebb? A német kisebbségi önkormányzat megalakulása óta egyre gyak­rabban hallatja hangját Orosházán is. Goethe születésének 250. évfordulóját megünnepelve májusban a városban vendégeske­dett a Neue Zeitung főszerkesztője, majd a képviselők Eleken, a megyében élő németek kulturális találkozóján vettek részt. A magyarországi németek identitásáról a II. világháború után cím­mel az orosházi könyvtárban tartottak előadást. Ajándék köny­vekkel is gazdagították az intézményt. A nyáron pedig a testület tagjai tanulmányút keretében találkoztak a bánáti németekkel. Magas szinten csak akkor lehet versenyezni, ha egy társadalom „tanuló társadalommá” válik — mondják Dániában, ahol az oktatásnak kulcsszerepet szánnak a XXI. században. A dánok­nál az oktatás fejlettségét tartják a gazdasági növekedés és jó­lét kulcsának. Könnyű nekik, hiszen Európa egyik legdrágább oktatási rendszerét tartják fent. Persze azért Hamlet hazájában sem minden fenékig tejfel. A dán oktatási rendszernek több ki­hívással is szembesülnie kell a harmadik évezred küszöbén, mi­közben — mint nálunk is — az oktatási intézményeket fenntar­tó önkormányzatok pénztelenségre panaszkodnak. Öröm volt látni, hallani, hogy a romániai német kisebbség há­rom, sőt négy nyelvet is beszél — mondta a tapasztalatok ösz- szegzésekor dr. Abonyi Lajos, az Orosházi Német Kisebbségi Önkormányzat vezetője, aki ar­ról mesélt, hogy miként és kik­ben fogalmazódott meg a szán­dék, hogy a magyarországi né­met kultúrát ebben a városban is tovább éltessék, ápolják. — Egy eleki batyusbálban be­szélgettünk arról dr. Forman Ist­vánnal, hogy alakítsuk meg a né­met kisebbség helyi önkormány­zatát. A választásokra nem volt nehéz képviselő-jelölteket találni, hiszen több eleki születésű, Oros­házán élő ismerősünket megke­restünk, akik vállalták a megmé­rettetést. Nem kellett házalnunk a kopogtatócédulákért sem. Az emberek amikor a szándékról ér­tesültek, hozták maguktól. — Hogyan fogadták a német kisebbségi önkormányzat meg­alakulását a városban? — Ki elismerően, mert új színfoltnak vélte, lehetőséget lá­tott benne, más viszont gunyoros megjegyzésekkel illette megala­kulásunkat. Mit akarnak Oros­házán a németek? — hallottuk innen is, onnan is. Mennyi anya­gi haszna származik majd a kép­viselőknek? — Ez is visszacsen­gett. Itt szeretnék mindenkit megnyugtatni, bennünket az „etno business” nem fenyeget, az önkormányzat pénzét nem a képviselők között osztjuk szét. Alapszabályban rögzítettük, hogy ezt a munkát mi ellenszol­gáltatás nélkül végezzük. — Milyen célokat tűztek zászlajukra és mit sikerült eddig elérniük? — Valójában az volt és ma is az a célunk, hogy a magyaror­szági német kultúrát ápoljuk, terjesszük. Ezáltal arra is lehető­ség nyílik, hogy kibeszéljük azt a történelmi múltat, „fájdalmat”, amiről a magyarországi németek nem beszélhettek. Azóta generá­ciók nőttek fel anélkül, hogy az ősök nyelvét megtanulták volna. Én is egy vagyok azok közül, aki az eleki dialektust úgy, ahogy megérti, de nem beszélem. Egy dialektussal lettem szegényebb, de nem csak én, hanem az egész ország. Egyértelmű tehát, hogy gondoznunk kell mindazt, ami még menthető a nyelvből, a kul­túrából. — A cél érdekében kikre szá­míthatnak, mivel dolgozhatnak Orosházán? — Kizárólag a szürkeállo­mányra számíthatunk. Nincs mögöttünk olyan erő, amivel tánccsoportot vagy dalkört tud­nánk verbuválni. De önkor­mányzatunk elkezdte a magyar- országi német kultúra megis­mertetését német és magyar nyelven is. Iskolákhoz kapcso­lódva segítséget nyújtunk a pe­dagógusoknak a módszertan vagy éppen az irodalmi ismere­tek felelevenítésében. És mind­azoknak segítünk, akik megke­resik a kisebbségi önkormány­zatot. Ahogy tették ezt az ipar­testület vezetői is például. — Más megyei kisebbségi önkormányzatokkal tartják-e a kapcsolatot? — Békésben hét német ki­sebbségi önkormányzat dolgo­zik. Mi hívjuk őket rendezvé­nyeinkre, szívesen elfogadjuk, ha tőlük érkezik meghívás. Hi­szen valamennyiünk nevében idézhetem Szent István gondo­latát: „Gyenge és törékeny egy ország egyetlen nyelvvel”. Csete Ilona A közelmúltban Békéscsabán Lars Alroe Ölesen, a Dán Okta­tási Minisztérium oktatásügyi szakértője, a Dán Nemzeti Ok­tatási Program egyik kidolgozó­ja vendégeskedett, a város pol­gármesterével, az oktatási bi­zottság elnökhelyettesével, a polgármesteri hivatal oktatási irodájának vezetőjével és a Ró­zsa Ferenc Gimnázium igazga­tójával találkozott. A szakmai műhelyt a Phare Regionális Forrásközpont szervezte a Jólé­ti Szolgálat Alapítvány közre­működésével. A dán oktatási rendszer működésén túl arra is választ kerestünk Lars Alroe Olesennél: melyek azok a leg­égetőbb kihívások Dániában, melyekre az oktatásügynek fe­lelnie kell? — Ma Dániában az átlagpe­dagógus 47 éves és nő. A peda­gógustársadalom elöregedett, és egyik legfontosabb feladatunk, hogy a fiatalokat megnyerjük, és a katedrák mögé csábítsuk. A generációs „ellentét” más prob­lémákat is hordoz. A XXI. szá­zadban új technikai, kommuni­kációs elvárásoknak kell megfe­lelniük a pedagógusoknak. Ezt az újat nem mindig tudja magá­ba fogadni az idősebb generá­ció. A másik gond a tanulólét­szám növekedése. Az új évez­redben 100 ezerrel többen tanul­nak majd Dániában, mint ma. Ebből fakadóan új iskolákat kell építeni, a meglévő intézménye­ket pedig korszerűsíteni, bővíte­ni kell. Mindezt úgy kell meg­valósítanunk, hogy közben ne következzen be minőségromlás. Dániában az alapfokú oktatás öttől 17 éves korig tart, ezt kö­veti a középfokú, illetve gimná­ziumi oktatás 19 éves korig. A dán oktatási rendszer decentra­lizált. A fenntartók a helyi, illet­ve megyei önkormányzatok. Központi követelményrendszer nincs. Minden iskola, minden tanár saját ütemterve szerint ha­lad, egy lazán megfogalmazott központi kerettanterv szerint. A dánokat 15 éves korukig nem osztályozzák. Az alap- és kö­zépfokú oktatási rendszer az egész életen át tartó tanulásra készíti fel az egyént. Az oktatás minden szinten ingyenes, sőt egy új kezdeményezés, a Sza­bad Ifjúsági Oktatás elnevezésű program keretében a diákok ál­lami pénzen egyénileg dönthe­tik el: mit, hogyan tanulnak. Ebben a programban nincs óra­rend, és nincsenek — a klasszi­kus értelemben vett — tantár­gyak sem. — Nem biztos, hogy ez a legjobb rendszer — mond­ják a dánok, akik a központosí­tást, a jelenleginél több szabály­zó rendszerbe állítását ugyan nem tervezik, de a szabadság mellett, az oktatás minőségének fejlesztésén azért törik a fejü­ket. így nem csoda, hogy mi­ként Magyarországon, úgy Dá­niában is napirenden van az ok­tatási minőségbiztosítási rend­szer kidolgozása. S hogy a dán módszerek mennyire alkalmazhatók Ma­gyarországon? Erre lehet hama­rosan fény derül, hiszen megbe­szélések kezdődtek arról (ha forrást találnak rá), dán szak­emberek által kidolgozott okta­tási minőségbiztosítási rend­szert próbálnak ki a békéscsabai Rózsa Ferenc Gimnáziumban. Kovács Attila

Next

/
Thumbnails
Contents