Békés Megyei Hírlap, 1999. szeptember (54. évfolyam, 203-228. szám)

1999-09-29 / 227. szám

MEGYEI KÖRKÉP

1999. szeptember 29., szerda

Káptalanftireden sok a teendő

A Káptalanfüreden működő Sárréti Ifjúsági Tábor évtizedek óta nyújt viszonylag olcsó üdülési lehetőséget a sárréti gyerekeknek. Ha ez a tábor nem üzemelne, akkor a szeghalmi térségből nagyon sok általános iskolás egyáltalán nem tudna üdülni. Ahhoz, hogy a káptalanfüredi tábor a jövőben is működhessen, jelentős felújításra van szükség.

A Káptalanfüreden található Sárréti Ifjúsági Tábor a szeghalmi térség településeinek birtokában van, így nem meglepő, hogy az Észak-Békés Megyei Önkormányzati Térségfejlesztési Társulás legutóbbi tanácskozásán is szóba került a téma.

Felföldi Zoltánná, a tábor üzemeltetője elmondta: nagyon elAlbert Ildikó Hódmezővásárhelyen élő és alkotó szobrászművész, az Iparművészeti Főiskolán Szabó Iván növendéke volt. Az alkotó munka mellett közel két évtizede művészeti pedagógiai tevékenységet is folytat. Kiállításaival az ország számos

öregedett a vízvezeték, az alkalmatlan nyolcvan-száz vagy nem ritka esetben százhuszonöt gyermek fürdetésére. Az idén felállított játszóház viszont nagyon szép lett, s ott tartalmas programokat tartottak a gyerekek. Ám a még jobb kihasználtság érdekében célszerű volna a játszóház világítását is megoldani.

pontján találkozhatott a művészetszerető közönség. Művei ihlető forrása az antik kultúrában és a kereszténységben egyaránt kereshető, de nem közömbös számára a mai világ sem.

Fülöp Ilona orosházi grafikusművész, tanulmányait a Dési

Az ÁNTSZ a mostani feltételek mellett jövőre már nem járul hozzá a káptalanfüredi tábor működtetéséhez. A problémák orvoslására több munkálatot kell elvégezni.

Pap Tibor, az észak-békési társulás elnöke, Dévaványa polgármestere kijelentette: el kell készíttetni a tábor felújítási tervét. Ezt követően úgy kell elkezdeni a munkálatokat, hogy azok a jövő nyár elejére elkészüljenek. Ha a térségből lesz vállalkozó; az csinálja meg a terveket. Ám egy biztos: a legkedvezőbb ajánlattevővel kötHuber Szabadiskolában és az Iparművészeti Főiskolán folytatta. Eddig 20 egyéni kiállításon és számtalan kollektív tárlaton szerepeltek alkotásai, itthon és külföldön egyaránt. Grafikái megjelenítése rendkívül széles ívű: a csipkefinomságtól az erőteljes ábrázolásig terjed.

— Több okból is szerencsés a két művész közös tárlata — mondta a kiállítás megnyitóján

nek szerződést. A felújítások költségeit a tulajdonosoknak kell vállalni, hisz a munkálatok az ingatlanok értékeit növelik. Ha valaki esetleg ezt nem tudja vállalni, akkor most adja el a részét, hisz van olyan település, amely még venne ingatlant.

Kosaras Béla, Szeghalom polgármestere javasolta, hogy hirdessék ismét meg a tábor üzemeltetését, és az üzemeltető vállalkozó végezze el a szükséges felújításokat.

A polgármesterek többsége viszont úgy látta: ilyen vállalkozó aligha jelentkezne. M. B.

vasárnap dr. Dömötör János művészettörténész, a hódmezővásárhelyi Tornyai Múzeum nyugalmazott igazgatója. A kétdimenziós és a háromdimenziós művek együttesen különlegés élményt nyújtanak a szemlélő- dőnek. Jó példája a kiállítás annak is, hogy ugyanazon gondolatvilágot két művész milyen eltérően közelíthet meg.

Fülöp Ilona és . Albert Ildikó tárlata november 30-áig látható a Szántó Kovács Múzeumban.

K. E.

Fülöp Ilona és Albert Ildikó kiállítása

Az orosházi Fülöp Ilona és a hódmezővásárhelyi Albert Ildikó közös tárlaton mutatkozik be Orosházán, a Szántó Kovács Múzeumban. A két művész baráti szálakkal kötődik egymáshoz.

Sérült fiatalok disznótoros mulatsága

A sarkadi Polgár Sándor Buda utcai portáján pénteken nagy sürgés-forgás, hangos zeneszó fogadta az érkezőket. A disznóvágással egybekötött szabadtéri mulatságra autista, mozgás-, illetve szellemileg sérült fiatalokat hívtak meg.

— Ezeknek a gyerekeknek na- programok — mondja Polgár gyón hiányoznak az efféle Sándor, az ötlet gazdája, miközben a disznóvágás utolsó simításait végzi, a friss húst darabolja éppen. — Ok meglehetősen feszélyezetten mozognak a hétköznapok világában, ahol hátrányos helyzetből indulnak, és nem tudnak kibontani hétköznapok világában helyüket kereső, sérült fiatalok a rendezvényen felszabadultan, önfeledten szórakoztak FOTÓ: SUCH TAMÁS

kozni. Ám egy ilyen rendezvényen teljesen felszabadulnak, önfeledten szórakoznak. Az összejövetelt elsősorban a sarkadi fiataloknak szerveztem, de érkeztek Pusztaföldvárról és Csorvásról is. Jómagam az „alapanyaghoz” járultam hozzá, a hetven kilogrammos disznóm „feláldozásával”. De sok támogató segített nekünk, és természetesen a szülők nélkül sem valósulhatott volna meg ez a jótékonysági rendezvény. Addig innen nem megyünk el, míg ez a sok finomság el nem fogy! — fűzi még hozzá.

Polgár Sándor fia, az autista Márk állította össze és szervezte meg az „Együtt egymásért, így a szeretet újra él” mottó vezérelte, versmondással és tánccal színesített kis műsort. Ebéd után diszkóval, majd tombolasorsolással folytatódott az egész napos, mintegy negyven sérült fiatal részvételével lezajló ösz- szejövetel. V. K.

Megkérdeztük olvasóinkat

Mennyibe került az iskolakezdés?

Sárkány Ágnes, szarvasi keramikus:

— A kisfiam most kezdte az első osztályt. A könyvek ötezer forintba

kerültek. Ehhez jött a füzetek és a segédeszközök ára. Kellett venni tornafelszerelést, tisztasági csomagot és néhány új ruhát is. Húszezer forint körüli volt a kiadásom. De ez még nem a végleges összeg, hetente kell bevinni pénzt er- re-arra.

Liska Edit, szarvasi kertész:

— Levelezőn elsős vagyok a szarvasi gimnáziumban. A könyvek nyolcezer

forintba kerültek. Ezt nem tartom megterhelőnek. A tandíj mértékét még nem tudom. A félévi vizsgák eredményétől függően kell majd fizetni. Egyik rokonom most ötödéves egy szakközépiskolában. A könyvei tizenötezerbe kerültek. Neki biztos jól jött volna az iskolakezdési támogatás, de nem kapott.

Fózer Mi- hályné, szarvasi rokkant- nyugdíjas:

— A kislányom most lett ötödikes. Néhány alapozó könyve korábbról megvolt, de így is tízezer forintot fizettünk. Számítottunk rá, hogy az eddigi iskolai évekhez képest nagyobb lesz a kiadásunk, hiszen a felső tagozaton komolyabb és több az új tantárgy is. S biztos az is, hogy év közben is lesznek folyamatos iskolai kiadásaink.

Aszódiné Klimaj Edit, szarvasi hírlapárus:

— A nagyobbik fiam ötödikes. Az osztály már idén januártól

gyűjtötte a pénzt, így a tanévkezdés nem járt nagymértékű egyszeri kiadással. A tankönyvekért több, mint nyolcezer forintot fizettünk, de új iskolatáskát, a kinőtt cipő helyett másikat és tanszereket is kellett venni. Az osztály most kirándulásra gyűjt. (r)

FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET

Ha költhet a könyvtáros

Ritka esemény az, amikor egy könyvtár kedvére költekezhet A közelmúltban ez az öröm adatott meg a szarvasi városi könyvtár dolgozóinak. A nyertes pályázatoknak és az ehhez kapott önkormányzati támogatásnak köszönhetően a könyvtári állomány 1,7 millió forint értékű könyvvel, lemezzel, CD- roommal gyarapodott.

A könyvtár több CD-roomot vásárolt: egyebek mellett a Magyar Szókincstárt, az ’56-os forradalom és szabadságharc enciklopédiáját, továbbá az Utazás a csillagok között címűt, amely a napfogyatkozással is foglalkozik. Az utazóknak meglepetés az Európa Atlasz és a Világatlasz CD- roomja. Tusjak Lászlóné könyvtárvezető elárulta azt is, a közeljövőben egy másik nyertes pályázat eredményeként bővítik a számítógépparkot, így lehetőség lesz a CD-room- és az internethasználatra. A könyvtár ezúttal is kedvezményt kínáló üzletben vásárolt, így kölcsönözhető térképekre és útikönyvekre is futotta, valamint jó pár kötelező irodalommal, kézikönyvvel, nyelvkönyvvel és szótárral is gyarapították a gyűjteményt. A romantikus regényt szeretőknek is kedveztek. Katherine Stone több kötetét megvették. A világ- irodalom jeles alkotóitól: így Gabriel García Márquez, Updike és Umberto Eco sikerkönyvei közül is válogattak. A gyermekek szép kivitelű mesekönyveket kaptak. A zenei könyvtár könyvekkel, CD-lemezekkel gazdagodott. (r)

A szürkeállománnyal dolgoznak A dánoknak könnyebb?

A német kisebbségi önkormányzat megalakulása óta egyre gyakrabban hallatja hangját Orosházán is. Goethe születésének 250. évfordulóját megünnepelve májusban a városban vendégeskedett a Neue Zeitung főszerkesztője, majd a képviselők Eleken, a megyében élő németek kulturális találkozóján vettek részt. A magyarországi németek identitásáról a II. világháború után címmel az orosházi könyvtárban tartottak előadást. Ajándék könyvekkel is gazdagították az intézményt. A nyáron pedig a testület tagjai tanulmányút keretében találkoztak a bánáti németekkel.

Magas szinten csak akkor lehet versenyezni, ha egy társadalom „tanuló társadalommá” válik — mondják Dániában, ahol az oktatásnak kulcsszerepet szánnak a XXI. században. A dánoknál az oktatás fejlettségét tartják a gazdasági növekedés és jólét kulcsának. Könnyű nekik, hiszen Európa egyik legdrágább oktatási rendszerét tartják fent. Persze azért Hamlet hazájában sem minden fenékig tejfel. A dán oktatási rendszernek több kihívással is szembesülnie kell a harmadik évezred küszöbén, miközben — mint nálunk is — az oktatási intézményeket fenntartó önkormányzatok pénztelenségre panaszkodnak.

Öröm volt látni, hallani, hogy a romániai német kisebbség három, sőt négy nyelvet is beszél — mondta a tapasztalatok ösz- szegzésekor dr. Abonyi Lajos, az Orosházi Német Kisebbségi Önkormányzat vezetője, aki arról mesélt, hogy miként és kikben fogalmazódott meg a szándék, hogy a magyarországi német kultúrát ebben a városban is tovább éltessék, ápolják.

— Egy eleki batyusbálban beszélgettünk arról dr. Forman Istvánnal, hogy alakítsuk meg a német kisebbség helyi önkormányzatát. A választásokra nem volt nehéz képviselő-jelölteket találni, hiszen több eleki születésű, Orosházán élő ismerősünket megkerestünk, akik vállalták a megmérettetést. Nem kellett házalnunk a kopogtatócédulákért sem. Az emberek amikor a szándékról értesültek, hozták maguktól.

— Hogyan fogadták a német kisebbségi önkormányzat megalakulását a városban?

— Ki elismerően, mert új színfoltnak vélte, lehetőséget látott benne, más viszont gunyoros megjegyzésekkel illette megalakulásunkat. Mit akarnak Orosházán a németek? — hallottuk innen is, onnan is. Mennyi anyagi haszna származik majd a képviselőknek? — Ez is visszacsengett. Itt szeretnék mindenkit megnyugtatni, bennünket az „etno business” nem fenyeget, az önkormányzat pénzét nem a képviselők között osztjuk szét. Alapszabályban rögzítettük, hogy ezt a munkát mi ellenszolgáltatás nélkül végezzük.

— Milyen célokat tűztek zászlajukra és mit sikerült eddig elérniük?

— Valójában az volt és ma is az a célunk, hogy a magyarországi német kultúrát ápoljuk, terjesszük. Ezáltal arra is lehetőség nyílik, hogy kibeszéljük azt a történelmi múltat, „fájdalmat”, amiről a magyarországi németek nem beszélhettek. Azóta generációk nőttek fel anélkül, hogy az ősök nyelvét megtanulták volna. Én is egy vagyok azok közül, aki az eleki dialektust úgy, ahogy

megérti, de nem beszélem. Egy dialektussal lettem szegényebb, de nem csak én, hanem az egész ország. Egyértelmű tehát, hogy gondoznunk kell mindazt, ami még menthető a nyelvből, a kultúrából.

— A cél érdekében kikre számíthatnak, mivel dolgozhatnak Orosházán?

— Kizárólag a szürkeállományra számíthatunk. Nincs mögöttünk olyan erő, amivel tánccsoportot vagy dalkört tudnánk verbuválni. De önkormányzatunk elkezdte a magyar- országi német kultúra megismertetését német és magyar nyelven is. Iskolákhoz kapcsolódva segítséget nyújtunk a pedagógusoknak a módszertan vagy éppen az irodalmi ismeretek felelevenítésében. És mindazoknak segítünk, akik megkeresik a kisebbségi önkormányzatot. Ahogy tették ezt az ipartestület vezetői is például.

— Más megyei kisebbségi önkormányzatokkal tartják-e a kapcsolatot?

— Békésben hét német kisebbségi önkormányzat dolgozik. Mi hívjuk őket rendezvényeinkre, szívesen elfogadjuk, ha tőlük érkezik meghívás. Hiszen valamennyiünk nevében idézhetem Szent István gondolatát: „Gyenge és törékeny egy ország egyetlen nyelvvel”.

Csete Ilona

A közelmúltban Békéscsabán Lars Alroe Ölesen, a Dán Oktatási Minisztérium oktatásügyi szakértője, a Dán Nemzeti Oktatási Program egyik kidolgozója vendégeskedett, a város polgármesterével, az oktatási bizottság elnökhelyettesével, a polgármesteri hivatal oktatási irodájának vezetőjével és a Rózsa Ferenc Gimnázium igazgatójával találkozott. A szakmai műhelyt a Phare Regionális Forrásközpont szervezte a Jóléti Szolgálat Alapítvány közreműködésével. A dán oktatási rendszer működésén túl arra is választ kerestünk Lars Alroe Olesennél: melyek azok a legégetőbb kihívások Dániában, melyekre az oktatásügynek felelnie kell?

— Ma Dániában az átlagpedagógus 47 éves és nő. A pedagógustársadalom elöregedett, és egyik legfontosabb feladatunk, hogy a fiatalokat megnyerjük, és a katedrák mögé csábítsuk. A

generációs „ellentét” más problémákat is hordoz. A XXI. században új technikai, kommunikációs elvárásoknak kell megfelelniük a pedagógusoknak. Ezt az újat nem mindig tudja magába fogadni az idősebb generáció. A másik gond a tanulólétszám növekedése. Az új évezredben 100 ezerrel többen tanulnak majd Dániában, mint ma. Ebből fakadóan új iskolákat kell építeni, a meglévő intézményeket pedig korszerűsíteni, bővíteni kell. Mindezt úgy kell megvalósítanunk, hogy közben ne következzen be minőségromlás.

Dániában az alapfokú oktatás öttől 17 éves korig tart, ezt követi a középfokú, illetve gimnáziumi oktatás 19 éves korig. A dán oktatási rendszer decentralizált. A fenntartók a helyi, illetve megyei önkormányzatok. Központi követelményrendszer nincs. Minden iskola, minden tanár saját ütemterve szerint halad, egy lazán megfogalmazott

központi kerettanterv szerint. A dánokat 15 éves korukig nem osztályozzák. Az alap- és középfokú oktatási rendszer az egész életen át tartó tanulásra készíti fel az egyént. Az oktatás minden szinten ingyenes, sőt egy új kezdeményezés, a Szabad Ifjúsági Oktatás elnevezésű program keretében a diákok állami pénzen egyénileg dönthetik el: mit, hogyan tanulnak. Ebben a programban nincs órarend, és nincsenek — a klasszikus értelemben vett — tantárgyak sem. — Nem biztos, hogy ez a legjobb rendszer — mondják a dánok, akik a központosítást, a jelenleginél több szabályzó rendszerbe állítását ugyan nem tervezik, de a szabadság mellett, az oktatás minőségének fejlesztésén azért törik a fejüket. így nem csoda, hogy miként Magyarországon, úgy Dániában is napirenden van az oktatási minőségbiztosítási rendszer kidolgozása.

S hogy a dán módszerek mennyire alkalmazhatók Magyarországon? Erre lehet hamarosan fény derül, hiszen megbeszélések kezdődtek arról (ha forrást találnak rá), dán szakemberek által kidolgozott oktatási minőségbiztosítási rendszert próbálnak ki a békéscsabai Rózsa Ferenc Gimnáziumban.

Kovács Attila