Békés Megyei Hírlap, 1999. szeptember (54. évfolyam, 203-228. szám)
1999-09-21 / 220. szám
OKNYOMOZÁS 1999. szeptember 21., kedd Rendőri korrupció gyanúja a békési olajhamisítások hátterében Egy olajügy anatómiája (Folytatás az 1. oldalról) Karancsi visszament a körzeti megbízott irodájába, hogy jelentse a történteket. A komplikációk ekkor kezdődtek: Karancsi szerint Kucsera Lajos őrnagy, bűnügyi osztályvezető kérdőre vonta, hogy mit keres a macskási telepen. Majd közölte, nem intézkedhet, mert az ügy a Vám- és Pénzügyőrség Békés Megyei Nyomozó Hivatalának hatáskörébe tartozik. Karancsi szerint Kucsera visz- szarendelte a rendőröket azzal az ígérettel, hogy a vámnyomozókat haladéktalanul értesíti. Erre azonban — a nyomozóhivatal vezetőinek állítása szerint is — csak többórás késéssel került sor. Karancsi telefonon próbálta elérni feletteseit, de a rendőrség ügyeletese — állítása szerint — csak annyit mondott: a kapitányság valamennyi vezetője elhagyta az épületet. Mire Kucsera őrnagy engedélyezte a bázisra való visszatérést, a vagonok eltűntek, a dokumentumoknak, a számláknak nyoma veszett, a telepet felszórták homokkal. Egyetlen feltöltött kamiont találtak, amely műszaki hiba miatt nem tudott elindulni. A kiérkező vámnyomozók végül úgy tudtak mintákat venni, hogy Karancsi a tartályvagonok után hajtott, és egy vasúti átjáróban a villogó rendőrautóval — a szerelvény előtt — keresztbe állt a síneken. Tibori István, a Vám- és Pénzügyőrség Békés Megyei Nyomozó Hivatalának helyettes vezetője elmondta: a vagonokból és a macskási telep tartályaiból is mintát vettek. A szakvélemény megállapította, hogy „a macskási bázison fogyasztási adót nem tartalmazó kőolajszármazékból gázolajat állítottak elő”. A termék a Full Marker Kft. tulajdona volt, az átfejtést a cég alkalmazottja végezte. Tibori szerint az ott dolgozók „nem láttak semmit” (akárcsak korábban a vasutasok és a vámosok), ezért nem volt megállapítható, ki tette bele az adalékot a tartályokba. A bűn- cselekmény megtörtént, de „az elkövető ismeretlen maradt”, ezért lezárták a nyomozást. A Full Marker Kft. ügyvezetője szerint valaki a tudtuk nélkül öntött savas adalékot az olajba. Ennek ellenére nem tett feljelentést az ismeretlen tettes ellen, aki gázolajat gyártott az „egyéb olajból”. De — ha már így esett — gázolajként adták el az anyagot. Tóth Pál, az akcióban részt vett — azóta nyugdíjazását kérő — törzszászlós elmondta: az intézkedés után Kucsera őrnagy lakására mentek, és kérdőre vonták a történtekért. A bűnügyi osztályvezető akkor — Tóth állítása szerint — a kapitányság többi vezetőjéről azt mondta, hogy „a patkányok elmenekültek a süllyedő hajóról, és engem hagytak itt”. Ezután azt tanácsolta nekik, hogy ők is „álljanak be a sorba”. Kucsera Lajos ezt cáfolja: szerinte ilyet nem mondott, a késedelem oka pedig az volt, hogy napközben nem érték el a vámnyomozókat. Hajrá Full Marker Az mindenesetre tény, hogy a szeghalmi rendőrség futballcsapata Full Marker Kft. feliratú Adidas szerelésben játszott. A focicsapatot Szántó Lajos őrnagy, közrendvédelmi osztály- vezető szervezte, aki szoros barátságot ápolt a Full Marker Kft. ügyvezetőjével. Gidai futballozott is a rendőrcsapatban. Vámos János, aki biztonsági őrként Gidai Jánosnak dolgozott, a Világgazdaságnak elmondta: Kucsera és Szántó gyakran megfordultak Gidai telepén, ahol az olaj keverése zajlott. Ilyenkor a cég vezetői a rendőröket elvitték ebédelni. A volt munkatárs szerint a cég olajhamisítással foglalkozott, és szoros kapcsolatban állt az ETL Rt.-vei (emiatt sokat dolgoztak Miskolcon). Az egykori biztonsági őr a pénzszámolásban is részt vett: emlékezete szerint 3-tól 30 millió forintig terjedt a napi bevétel. Tibori István, a megyei vámnyomozók helyettes vezetője állítja: a macskási „lebukás” után semmi nem változott. Ugyanazok a személyek, ugyanazt a tevékenységet Gardefort Kft. néven folytatták tovább. A vámnyomozók egy alkalommal mintát vettek a cég gázolajkútjáról, a Gardefort macskási telepéről, és egy odaérkező tankerből is. A három mintát összevetették, és megállapították: „a tankerben a szállítólevélen szereplő kőolajszármazék található, amely csodával határos módon a macskási telep tartályaiban gázolajjá változott”. A Gardefort ügye jelenleg a Gyulai Városi Bíróságon vádemelési szakaszban van — állítja Tibori István. Olajügyekben azonban nemcsak egyes vasutasoknak, vámosoknak és rendőröknek okoz nehézséget bűn- cselekményt megállapítani, hanem időnként ügyészeknek is. A Gardefort Kft. ügyét a Gyulai Városi Ügyészség egyszer már megszüntette. A döntést a vámnyomozók megpanaszolták, ezért a megyei főügyészség a városi ügyészséget vádemelésre utasította. A macskási bázison zajló tevékenység jellegét Bartha István, a szomszédos téesz vagyonőre is megerősítette: munkatársaival számos alkalommal látták, hogy a Full Marker (Gardefort) emberei kannákkal járkáltak a tartályok tetején, és öntögették az adalékot az olajba. Egy savashordó egy ízben még fel is robbant. Bartha István azóta nem beszél a látottakról, mióta életveszélyesen megfenyegették, pedig rendőri kapcsolatai neki is voltak. Ber- nát Péter, a szeghalmi kapitányság őrnagya, közrendvédelmi alosztályvezető víkend- házába is őt hívták szakácsnak. Az oldott hangulatú rendőrtalálkozón Gidai János és a Full Marker Kft. emberei mellett — a vagyonőr emlékezete szerint — jelen volt Szántó Lajos őrnagy és Berke Imre alezredes, városi rendőrkapitány is (Bartha István birkapörköltet főzött). Török Ferenc extörzsőr- mester is furcsa esetről számolt be: közbiztonsági járőrként utasítást kapott, hogy a szeghalmi vasúti vendéglőből 2 literes flakonban sört és kávét vigyen a Rapid-Sped telep mögötti csatornához, amely akkor Gidai János egyik olajbázisát határolta. Török Ferenc szerint két rendőr szolgálati időn kívül, gyakorlóruhában, szolgálati fegyverrel „horgászott”. A járőrnek elmondták, hogy Gidai telephelyét őrzik horgásznak álcázva. Másnap — az extörzsőrmester szerint — a kapitányságon megjelent Gidai János (aki rendszeres vendég volt a rendőrség épületében, autójával pedig a rendőrségi parkolót használta). Bement Szántó őrnagy szobájába, majd nem sokkal ezután megjelent a két „pecás” rendőr, akik eldicsekedtek azzal, hogy 3—3 ezer forintot kaptak az olajbázisnál teljesített „szolgálatukért”. Török törzsőrmestert azt követően bocsátották el, hogy az egyik fogdában mobil- telefont találtak. A fogda parancsnokát, Bemát őrnagyot az eset után bűnügyi osztályvezetőnek nevezték ki Mezőkovács- házára. Olajozott kapcsolatok Gidai János és társai 1997. január 27-én megalapították a Petronex Rt.-t, amelynek felügyelő-bizottsági tagja lett Simon Mihály, Békéscsaba város jegyzője, Orosz István, a Körös Volán akkori vezérigazgatója (ez a cég volt az egyik legnagyobb vásárlója a Petronexnek) és Futaki Gézáné ügyvéd, Futaki Géza korábbi SZDSZ-es képviselő felesége. Futaki Gézáné személyén keresztül a szálak a Miller Oil Bt.-hez vezetnek, amelynek tulajdonosa Molnár László volt, aki ismert szegedi „olajvállalkozókhoz” kötődött. Molnár, akit korábban olajsavazásért elítéltek, 1996. március 31-én halálos balesetet szenvedett: autója — miután a gépkocsi hátulján fénycsóva csapott ki — felborult a sima úton. Molnár még a ravatalon feküdt, amikor — a vámosokat megelőzve — a lakását feltörték és kirámolták. Tibori szerint a Miller Oil Bt. fiktív számlázási tevékenységet folytatott: nem vett, csak „eladott” olajat. A Miller Oil Bt. különös szerepet töltött be a magyar olajbizniszben: a cég export-import engedélyét használták az „olajos” alvilágban. A Miller Oil azért kapott engedélyeket, mert a Honvédelmi Minisztérium (HM) megbízásából a Miller Oil Bt. lett volna az IFOR-erők kizárólagos olaj- szállítója. Erre az L. A. Holding Kft.-vel kötött szindikátusi szerződése jogosította volna fel. Az L. A. Holdingot a HM bízta meg a katonai olajtározók hasznosításával. A cég tulajdonos-képviselője Lakatos András, Lakatos Ernőnek, az MSZMP KB ágit. prop.- osztálya egykori vezetőjének fia volt. Mivel Janza Károly akkori HM helyettes államtitkárral (aki a honvédségi olajkapacitásokkal kapcsolatos döntések fölött diszponált) a megegyezés nem jött létre, a „feladatkör átruházásáért” fizetendő 50 millió forint „tagi kölcsön” átutalása nem történt meg. Az ügylet tehát nem jött létre, de az engedély megmaradt. Ettől kezdve az olajmaffiák az ország számos pontján a Miller Oil Bt. engedélyével forgalmaztak olajat. Molnár László halála után a Békés megyei vámnyomozók házkutatást tartottak az MSZP I. kerületi székházában, ahol a Miller Oil Bt. akkori tulajdonosának másik cége működött. Itt a HM, valamint a TIG Tartalékgazdálkodási Közhasznú Társaság olajtározóinak használatára vonatkozó dokumentumokat foglaltak le. De ez már egy másik történet. Original Kreml vodka Karancsi Tibor — az olajosok mellett — 1996-ban Füzes- gyarmaton rábukkant egy illegális szeszfőzdére is, amelyről kiderült, hogy Árjrád Zoltán szeszvállalkozóé. Árpád Zoltán és Lévainé Zsadányi Ildikó eredetileg az A and L Kft. tulajdonosa volt, amely a tiszakürt- bogarasi szeszgyárat üzemeltette. A füzesgyarmati illegális szeszkészletről a megyei élelmiszer-ellenőrző állomás megállapította, hogy emberi fogyasztásra alkalmatlan, súlyosan károsítja a szervezetet. Ez kizárta, hogy az alapanyag legális forrásból származzon. A Vám- és Pénzügyőrség Békés megyei nyomozóhivatala végül 70 millió forintos adócsalás ügyében indított nyomozást. A cég azonban utólag igazolta, hogy a füzesgyarmati szesz a tiszakürt-bogarasi készlet része. Az ottani leltárnál viszont a füzesgyarmati mennyiség nem hiányzott — állítja Tibori István. A békéscsabai városi vámhivatal azonban a készletet utólag igazolta. A bíróság a céget enyhe pénzbüntetésre ítélte, amely ellen az ügyész nem fellebbezett. Az illegális palackozó lebukása után Árpád Zoltán lakást és gépkocsit ajánlott Karancsinak, ha „békén hagyja” a vállalkozásait. A rendőr a megvesztegetési kísérletet másnap jelentette feletteseinek. A Hunalco Rt. zsurki vodkagyára szintén Árpád Zoltán és Lévainé (vagyis az A and L Kft.) érdekeltségébe tartozott. Baja Ferenc (MSZP) volt környezetvédelmi miniszter a központi környezetvédelmi alap terhére 80 millió forintot juttatott a zsurki vodkagyárnak (melyet az érintettek utóbb visszafizettek). Baja megerősítette, hogy Árpád Zoltán egyik célszemélye a „Nyírfa-ügy” néven elhíresült titkosszolgálati akciónak. Mint megtudtuk, az ukrán biztonsági szolgálat is nyomozott Árpád Zoltán után: jogsegélyszolgálat keretében kérte a magyar hatóságoktól a vállalkozó kihallgatását. 1998. augusztus 11-én négy szeghalmi rendőr házkutatást tartott Árpád lakásán. Az iratok között 8 millió liter vodka adásvételéről szóló, ukrán nyelvű keretszerződést találtak. Emellett olyan dokumentumra bukkantak, amelyben Szántó Lajos rendőr őrnagy nyilatkozott: nincs olyan tisztsége, amely Árpád Zoltán egyik cégében betöltendő felügyelőbizottsági tagságával összeférhetetlen lenne. Török Ferenc extörzsőrmester szerint egy alkalommal segített Árpád Zoltán ajándékát — több karton „Original Kreml” vodkát — behordani a rendőrség épületébe. A „szállítmányt Berke kapitány sofőrje hozta” — állítja, melyet a kapitányság földszintjén levő sportszertárban helyeztek el (a kulcsot csak Szántó Lajos vagy helyettese, Bemát Péter őrnagy vehette fel). Szántó Lajos — akit időközben az orosházi kapitányság bűnügyi osztályvezetőjének neveztek ki — megkeresésünkre közölte: nem nyilatkozik az őt ért vádakkal kapcsolatban. A házkutatás során egy másik levél is előkerült: ebben Árpád Zoltán ügyvezető arról tájékoztatta Berke Imre városi rendőr- kapitányt, hogy az A and L Kft. működése szünetel, de — a Sárrét Közbiztonságáért Alapítványon keresztül — a rendőri vezetők mobiltelefonjainak számláit továbbra is finanszírozza. A házkutatást végző rendőrök erről jelentést készítettek, melyet valameny- nyien aláírtak. Berke kapitány ezt úgy értékelte, hogy az intézkedő rendőrök túllépték hatáskörüket. A házkutatást vezető tisztet ezért feddés fenyítésben részesítette, melyet a munkaügyi bíróság első fokon hatályon kívül helyezett. Karakas Attila százados másodfokú tárgyalása szerda délelőtt lesz Gyulán, a megyei bíróságon. Az érintett az ítélet előtt nem kívánt nyilatkozni. Fontos a jó hírnév Karancsi Tibor büntetőfeljelentést kívánt tenni felettesei ellen. Erre azonban nem kerülhetett sor, mert időközben három roma származású férfi vasrudak- kal megtámadta, és félholtra verte. A bérgyilkos jellegű támadás után a rendőrtisztnek nem maradt szájpadlása. Egy ideig Karancsi volt a gyanúsított: rátámadt a vasdorongokkal békésen szórakozó férfiakra. A tényállást végül az ügyészség változtatta meg: mégis a rendőr volt a sértett. Karancsi kapcsolatban állt Kuzma Mihály alezredessel, a Szervezett Bűnözés Elleni Szolgálat megyei vezetőjével, akinek rendőri korrupció gyanújára és olajügyekre vonatkozó információkat adott át. Az anyagokat részben Dénes Gábor, a belső elhárítás megyei munkatársa juttatta el Budapestre. Tonhauser László ezredes elmondta: a Kuzmától kapott anyagokat a rendvédelmi szervekhez továbbította. Kuzma Mihály és Dénes Gábor egy éven belül rejtélyes körülmények között öngyilkosok lettek. Szakemberek szerint nem kizárható, hogy ezek emberölések voltak. Kuzma hamutartójában idegen cigarettavéget találtak, Dénes Gábornak — állítólag — nem volt miről a kötél alá állnia. Az ügyben szereplő harmadik rendőr úgy lőtte szájon magát, hogy közben evett: még torkán volt a falat. Kuzma öngyilkossága előtt a megyei kapitányság kommandósai akciót tartottak a házánál. A kommandós egység parancsnoka, Karakas Ferenc Békés megyei közrendvédelmi osztályvezető volt, akivel szemben Kuzma kifogásolta, hogy az alvilág egyik prominense a ví- kendtelkén night clubot reklámoz. A helyi lapokban megjelent az is, hogy Abrahám Béla ezredes, Békés megyei közbiztonsági főigazgató, „az Utcai Harcosok Szövetségének egyik megyei vezetője” (e szervezet országos vezetője Tusnádi Péter — a szerk.). Kurucz Ferenc Békés megyei főkapitány ezt cáfolta: Ábrahám ezredes a Gyulai Küzdősport Egyesület megalakításában vett részt, de funkciót nem vállalt. Karancsi tanúk jelenlétében Kurucz főkapitánynak is bejelentést tett a rendőri korrupció gyanújáról. Az általa elmondottakat magnóra rögzítették, és írásos feljegyzés is készült róla. A főkapitány kérdésünkre ezt megerősítette, és közölte: a bejelentést továbbította a BM Megelőzési Szolgálat (belső elhárítás) munkatársainak, mivel ő „nem jogosult rendőrök ellen nyomozni”. A megelőzési (rendvédelmi) szolgálat a bejelentéssel kapcsolatban tett intézkedéséről nem tájékoztatta sem a bejelentőt, sem a főkapitányt (noha ez 30 napon belül kötelessége lenne). A belső elhárítás felügyeletét Gál László, a BM ellenőrzési és felügyeleti főosztályának vezetője, korábbi Békés megyei főkapitány látja el. A bejelentésben szereplő események Gál dandártábornok működése idején történtek, és személyét is érintik (Kuzma öngyilkossága idején is ő vezette a megyei rendőrséget). Gál Lászlót Pintér Sándor belügyminiszter bízta meg a belső elhárítás felügyeletével. Karancsi szerint az elmúlt három évben legalább tíz alkalommal kezdeményezett fegyelmi vagy büntetőeljárást ellene a városi kapitány. Ezek többsége nem nyert bizonyítást. Három esetben azonban elmarasztalták a rendőrt: verekedésért kétszer pénzbírságra büntették, egy gépkocsi-átíratás során „bűnsegédként elkövetett magánokirat-hamisítás vétségében” volt bűnös, egy alkalommal megsértette a szolgálati tekintélyt, illetve nem fizette be a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást. Ennek alapján Berke rendőrkapitány először Karancsi pszichológiai vizsgálatát rendelte el, majd — miután az nagyon pozitív lett — etikai vizsgálatot kezdeményezett ellene. Az etikai bizottság (melynek tagja volt Berke Imre és Kucsera Lajos) megállapította: Karancsi „szolgálaton kívüli magatartásával a hivatásos szolgálatra méltatlanná vált, mivel rendőr csak az lehet, aki „jó hírnévvel rendelkezik”. (Lapunk holnapi számában a márciusban leváltott orosházi rendőrkapitánnyal és feletteseivel készített egyoldalas interjúnkat közöljük.) Bartus László Berke Imre szeghalmi rendőrkapitány faxon válaszolt kérdéseinkre. Ebben elismerte, hogy az A and L Kft. vásárolt rendőri vezetőknek mobiltelefont, és pénzzel támogatta a Sárrét Közbiztonságáért Alapítványt. A rendőri futballcsapattal kapcsolatban közölte: „a Szeghalmi Rendőrkapitányságnak saját futballcsapata soha nem volt. A városi labdarúgó-bajnokságban szerepelt rövid ideig egy SRSE nevű sportegyesület, melynek tagjai rendőrök, tűzoltók, vállalkozók, postás, sofőr és egyéb civil személyek voltak.” Információink szerint az SRSE rövidítés jelentése: „Sárréti Rendőr Sport Egyesület”. Berke elismerte, hogy a csapat mezén szerepel a Full Marker Kft. felirat, és Gidai is játszik a csapatban. Szántó kapott felkérést Árpád Zoltán egyik részvény- társaságának felügyelőbizottságába, melyet elfogadott (Berke erről tudott). Funkciójáról utóbb lemondott. Bernát őrnagy víkend- telkén a kapitány magánszemélyként vett részt, s valóban jelen volt Gidai János olaj- vállalkozó is. Tudomása szerint nem kapott a kapitányság kartonszámra vodkát. Berke Imre állítja: Karancsinak elöljárója parancsa ellenére kötelessége lett volna a helyszínt biztosítani a macskási olajbázison. Ha jogszerűtlen utasítást kapott, arról jelentést kellett volna tennie. Karancsi állítja: másnap szóban jelentést tett erről, de vizsgálat nem indult.
