Békés Megyei Hírlap, 1999. szeptember (54. évfolyam, 203-228. szám)

1999-09-21 / 220. szám

1999. szeptember 21., kedd GAZDASÁG Biztató jövő elé nézünk? Hét év múlva háromszázezer hektárra növelik a biotermelést A biotermék nem a kukacos almát jelenti. Ezen már régen túl vagyunk. Hazánkban az ökogazdálkodás feltételrendszere adott. Minden eszköz és anyag megvan ahhoz, hogy jó minősé­gű, egészséges zöldséget és gyümölcsöt termeljünk — fogalma­zott dr. Solti Gábor, a Biokultúra Egyesület elnöke Szarvason egy közelmúltban tartott előadásában. Hulladékhasznosításról Gyulán _____Röviden ______ G azdák közgyűlése, (cs) Az Orosházi Gazdaszövetke­zet szeptember 24-én, pénte­ken 17 órakor tartja közgyű­lését a Pacsirta utcai pártok házában, ahol nemcsak a ré­gi, de új tagok jelentkezésére is számítanak a házigazdák. Olcsón megkapják, (i) Egy megyénkén túli telepü­lésről 360 ezer forint érték­ben szippantót vesz a ker­tészszigeti önkormányzat. Az észak-békési község azért jut ilyen olcsón a szip- pantóhoz, mert azt használt állapotban, magánszemély­től vásárolja. Belépnek, (i) A füzes­gyarmati képviselő-testület úgy döntött, hogy Gyarmat 100 ezertől egymillió forin­tig terjedő összeggel lép be a vállalkozási övezetet mű­ködtető szervezetbe. Azt, hogy ez az összeg csak 100 ezer vagy pedig egymillió forint lesz, dr. Szentesi Kár­oly polgármester dönti majd el az ügyben tartandó tárgya­lásokon. Az MNB hivatalos devizaárfolyamai (1 egységre forintban) Angol font 397,30 EURÓ 255,49 Francia frank 38,95 Német márka 130,63 Olasz líra (1000) 131,95 Osztrák schilling 18,57 Svájci frank 159,27 USA-dollár 244,84 Kelet-európai devizák Cseh korona 7,03 Lengyel zloty 59,83 Szlovák korona 5,83 Dr. Solti Gábor szerint hazánk­ban biztató jövő elé néz a bio­gazdálkodás. Kedvező fejle­mény, hogy a napokban lépett hatályba az ökológiai gazdálko­dást segítő kormányrendelet. Ennek tartalma konform az Eu­rópai Unió biotörvényével. Biz­tató az is, hogy a kormány 2006-ra a mostani harmincezer hektárról háromszázezerre sze­retné növelni a biotermelés alá vont területet. A biotermelés jö­vedelmezőségének érzékelteté­sére az előadó elmondta, a mos­tani harmincezer hektáron a megtermelt áru összértéke há- rommilliárd forint. Magyaror­szágon hét-nyolcszáz gazdaság­ban foglalkoznak biogazdálko­dással. A területek nagysága a nagyüzemi méretű ezerhektáros birtoktól a tizenöt hektárosig változik. Dr. Solti Gábor úgy látja, a biogazdálkodás képes megfe­lelni a mezőgazdaság új piaci igényeinek. Dömpingáru he­lyett beltartalmilag értékes ter­mékekre vevő Európa. Francia- országban, Angliában és Auszt­riában egyre inkább nő a keres­let a biotermékek iránt. A Kár­pát-medencében a kedvező ta­laj, az éghajlati adottság s a szaktudás együtt van ahhoz, hogy a nyugati piacokon ver­senyképes árut termeljünk. A biogazdálkodás folyamatának ellenőrzésére az egyesület Biokontroll Hungária néven szervezetet hozott létre. Elisme­résként könyvelhetjük el, hogy a magyar biotermékek külön el­lenőrzés nélkül juthatnak be az Európai Unió tagállamaiba. Ilyen akkreditációval a világon összesen öt ország büszkélked­het. Cs. R. Magyarországon első ízben rendeznek országos hulladék­hasznosítási konferenciát Gyu­lán. A háromnapos, szeptem­ber 30-án kezdődő rendezvény fővédnöke dr. Pepó Pál kör­nyezetvédelmi miniszter, aki a nyitóelőadást is tartja a hulla­dékgazdálkodás stratégiájáról. A konferencia a hulladékhasz­nosítás témakörét öleli fel. Ma Magyarországon évente kö­zel 115 millió tonna hulladék ke­letkezik, ebből 5 millió tonna a települési szilárd hulladék. A gyűjtés nem teljes körű, a sze- lektívé pedig alacsony fokú. A kommunális lerakóhelyek 20 százaléka felel meg valamilyen szinten az előírásoknak. A Nem­zeti Környezetvédelmi Program szerint növelni kell a szelektív hulladékgyűjtés arányát, a hasz­nosítás mértékét, a regionális le­rakóhelyek számát. A törekvése­ket elősegítendő szervezi az első országos konferenciát a Gépipa­ri Tudományos Egyesület Békés Megyei Szervezete, a békéscsa­bai White Club az Élővíz-csator­náért Egyesület és a gyulai Ökosystem Környezetvédelmi Bt. Rajnai Endrétől, a White club elnökétől és Barabás Mik­lóstól, az Ökosystem cégvezető­jétől sajnos arról hallhattunk, hogy megyénk 76 önkormány­zata közül mindössze kettő — a békéscsabai és a gyulai —jelez­te részvételét az alig két hét múl­va kezdődő konferenciára, míg csak a fővárosból hat önkor­mányzat lesz itt. Két befektetési bank is küldi képviselőit. A 100- 150 résztvevő, az önkormány­zatok képviselői és a szakmabe­liek zömmel Budapestről s Nyu- gat-Magyarországról érkeznek. Jellemző, hogy a környezetvé­delmi rendezvényeket is az or­szág fejlettebb részén tartják. A szervezők úgy gondolták, hogy az elmaradottsággal küzdő Bé­kés megye fejlődésének jót ten­ne a környezetvédelmi iparban, a másodnyersanyag feldolgozá­sában folyó tevékenységek meg­ismerése, a befektetők fogadása, ami munkahelyteremtéssel is járna. Épp ezért elsősorban me­gyénk polgármestereinek rész­vételére számítottak és számíta­nak ezután is. A szervezők meg­hívtak minden magyarországi városi önkormányzatot, me­gyénkből minden települési ön- kormányzatot, valamennyi, itt működő kistérségi társulást és az általuk ismert környezetvéde­lemmel foglalkozó cégeket. Itt­létük azért is fontos, mert me­gyénkben nincs anyagi erő ilyen beruházásokra, másrészt hátrál­tató tényező az önkormányzatok döntési mechanizmusának lassú­sága. Miközben érdeklődő kül­földi befektetők, német és oszt­rák cégek volnának, melyek hul­ladékkezeléssel és -hasz­nosítással foglalkozó üzemeket létesítenének. A környezetvé­delmi fejlesztés három alappillé­re az önkormányzatok, a civil szervezetek és a vállalkozások együttműködése. Ezt szolgálva tart előadást Rajnai Endre az ön- kormányzatok környezetvédel­mi feladatairól, Vörös Ferenc, a Környezetvédelmi Szolgáltatók Szövetségének elnökhelyettese, a kaposvári Injektor Kft. ügyve­zető igazgatója a szennyvíziszap mezőgazdasági hasznosításáról vagy Róka Imre, a Nyíregyházi Kommunálishulladék-kezelő Kht. igazgatója a szelektív hulla­dékgyűjtésükről. Az első konferencia rangját jelzi, hogy a rendezvénnyel egy időben itt tartja kihelyezett ülé­sét a Környezetvédelmi Szolgál­tatók Szövetségének elnöksége. A szövetségnek megyénkből egyedül az Ökosystem a tagja. A hagyományt teremtő szándékú konferencia anyagából kiadvány készül. A rendezvény iránt ér­deklődők a GTE Békés Megyei Szervezeténél még jelentkezhet­nek. Sz. M. Békés és Vidéke ÁFÉSZ Sportecyesület, Békés Köszönjük a kosárlabdasport kedvelőinek, hogy az 1998. évi szja-juk 1%-úval támogatták spoflt- egyesületiinket, melyet az utánpótláskorúak versenyezte­tésére használtunk fel. f Kérjük, ez évben is támogassanak bennünket! Adószamunk: 19976897-1-04. Az Állatvédő Egyesület Kutyamenyhelye köszöni a személyi jövedelemadójuk 1 %-át felajánlóknak támogatásukat, melyből az állatok számára fedett férőhelyeket építettünk. A „Kvasz András” Békés Megyei Repülő- és Ejtőernyős Egyesület (Adószám: 19053312-2-04) köszöni az 1997. évi szja 1 %-át felajánlók támogatását. 1998-ban 122 678 Ft érkezett az egyesület számlájára. Ezen összeget a légi szabadidő- sportot szolgáló eszközeink fel­újítására használtuk fel. Támogatásukat köszönjük, és kérjük a jövőben is szíves támogatásukat! (43503) Az EGYESÜLET VEZETŐSÉGE. A Cukorbetegek Gyulai Egyesülete — a törvényi előírásoknak megfelelően — ezúton te­szi közzé az 1997. évi személyi jövedelemadó 1%-ából befolyt támogatás felhasználásáról szó­ló tájékoztatóját. 1998 őszén az APEH által átutalt 150 000 Ft felhasználása: — Il-se típusú cukorbetegek oktatására 100 000 Ft 5 — az 1999. május 29-ei zalaegerszegi i országos cukorbeteg-találkozón való részvételhez hozzájárulás: 50 000 Ft. Reméljük, az egyesületünket támogató tisztelt adófi­zető állampolgárok személyi jövedelemadójuk 1%- ával a jövőben is segítik közhasznú tevékenységün­ket. Az 1997. évi támogatásért — betegtársaink ne­vében — ezúton mondunk köszönetét. Tájékoztatásképpen az egyesület adószáma: 19062262-1-04. A Nagycsaládosok Kétsopronyi Egyesülete köszönetét mond mindazoknak, akik adójuk 1%-ával támogatták egyesületünket. A befolyt összeget egyesületünk működésére fordítottuk. | A HIATUS Alapítvány (Békés, adószám: 19059961-1-04) az 1 % szja felajánlásból 35 847 Ft-ot kapott. Az összegből 9627 Ft-ot a jó tanuló kollégisták térítési díjára, 26 220 Ft-ot a hátrányos helyzetű diákok térítési díjára Fordítottunk. (A szeghalmi Péter András Gimnázium | j alapítványainak kuratóriumai megköszönik a j i támogatóknak az szja 1%-ál, melyet a izám- i I Iákra utallak. j Az 1998-ban beérkezett összeg 1,1 millió ft. j ! Ebből erősítőt vásároltunk, a diákoknak | (nyelvvizsgadíjakat fizettünk ki, szakmai j j utakat szerveztünk, ösztöndíjakat biztosi- J [ főttünk, a Sárrétet bemutató könyvek ki- j i adósát támogattuk: a Nagy Aliktól Alapítvány, a Péter Antiról i j ° Alapítvány, a lakáci Andrea Alapítvány él a J Varga litván Alapítvány kuratóriumaiJ A gyulai Pándy Kálmán Alapítvány kuratóriuma köszönetét fejezi ki az szja 1%-ából számára felajánlott 1 616 479 Ft-ért. Ezúton tájékoztatjuk Önöket, hogy az összeget az alapító okiratban foglaltaknak megfelelően — az intézményben dolgozók szakmai tudásszintjének fejlesztésére és a betegellátást segítő eszközök beszerzésére — használtuk fel. Bízunk abban, hogy továbbra is támogatják majd ezt a betegellátást segíteni hivatott alapítványt! Adószám: 19059198-1-04. A nagy érdeklődésre való tekin- vétségeknek, szervezeteknek, tettel 1999. szeptember 28-án is- hogy az «JA .l^jtyAft FE^ mét lehetőséget biztosítunk az HA$<ENAUSAB.Ol» szóló közleme- alapítványoknak, egyesületek- nyűket kedvezmenyesen közzéte­ttek, érdekképviseleteknek, sző- gyék a Békés Megyei Hírlapban. Részletes felvilágosítás a (66) 446-552-es telefonszámon kérhető. Közvetítő kuckó a Lencsésin Nemrégiben a Pepita butik kis „mindenessé” alakult a megye- székhely legnagyobb lakótelepén. A környék polgárai szinte minden ügyes-bajos dolgukkal felkereshetik az irodát, akár al­bérletet keresnek, akár könyvek után kutatnak, vagy éppen csak egy buszjegyet vásárolnának. — A piaci viszonyok az utóbbi időben megváltoztak, ezért vál­tottunk a divatról az iroda jelle­gű szolgáltatásra — mondja Pálfi Edit tulajdonos. — Úgy gondoltuk, szükség lenne egy olyan helyre, ahol összefoghat­nánk a lakossági keresletet és kínálatot. Albérlethez, garázs­hoz, apróbb munkákhoz juttat­nánk a hozzánk fordulókat. Cserebere-ajánlatokat is foga­dunk, sőt programszervezéssel is foglalkozunk. így egy-egy koncert- vagy rendezvényje­gyért nem kell beutazni a város- központba, nálunk is megvásá­rolhatja a szórakozni vágyó. A lakótelep nagy ábécéje mellett hirdetőtáblán közöljük méltá­nyos áron a hozzánk érkezett ajánlatokat, de bármivel fordul­nak is hozzánk az ügyfelek, mindenben próbálunk segíteni. A Nagycsaládosok Egyesületé­vel is felvettük a kapcsolatot, ha felajánlás érkezik irodánkba, segítségükkel keressük meg a rászorulókat. Bizományos rend­szerben kis lakberendezési tár­gyakat kínálunk, s folyamatos a behozott könyvek adás-vétele is. Legutóbb horgászoknak szó­ló ritkaságot hoztak be, a Ma­Sziikség van egy olyan hely­re, ahol összefoghatnánk a lakossági keresletet és kíná­latot FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET gyár Horgász újság összes pél­dányszámát ajánlották fel 1963- tól napjainkig. B. P. A. Hidasháton második félidejében tart a hibrid kukorica betakarítása Az ország egyik legnagyobb vetőmag-előállító nagyüzem­ében, a Hidasháti Mezőgazda- sági Rt.-ben a kedvező időjá­rás nyomán jó ütemben halad a hibrid kukorica törése. A nagyüzem földjein és integrá­lásában az idén 1007 hektáron huszonhárom fajtát termesz­tettek, a legtöbbet egy német fajtából céltermesztésre, az Ilias-bői vetettek, ezt a fajtát 140 hektáron termesztették, míg a vetésterület többi részét a hagyományos fajtasorok ad­ják — tudtuk meg Szatmári Jánostól, az rt. vezérigazgató­helyettesétől. Az idén a tavalyihoz képest csaknem felére csökkentették a hibrid kukorica vetésterület­ét, melynek többsége célter­mesztés. A vezérigazgató-he­lyettes elmondta: sportnyel­ven szólva a második félidejé­ben tart a betakarítás, a terület 55 százalékáról már a muronyi vetőmagüzembe ke­rült feldolgozásra a termés. Ami a termésátlagokat ille­ti, az idén is kiegyensúlyozot­tak a hozamok, ami jó köze­pesnek mondható, hektáron­ként átlagosan 2,3 tonna mag kerül fémzárolásra. A honi pi­acokon továbbra is legnépsze­rűbbek a martonvásári, a KWS és a Monsato — ez utóbbi a Dekalb, az Asgrow és a Cargill fúziójából jött létre — nemesítéséből származó fajták. Szatmári János elmondta még: a vetésterület csökkené­sében két dolog játszott közre, az egyik az, hogy az idén a korábbiaknál a Hidasháti Me­zőgazdasági Rt. körzetében több üzem termesztett hibrid kukoricát. Olyan gazdaságok is próbálkoztak s próbálkoz­nak vetőmag-előállítással, melyekre korábban ez nem volt jellemző, ezzel párhuza­mosan érződik az állatállo­mány csökkenése is, ami ke­vesebb takarmánykukoricát igényel. A vetőmagpiacról szólva megtudtuk, hogy ott is óriási a verseny, a jó vetőmag­nak viszont mindig volt, van, s lesz piaca. — sz —

Next

/
Thumbnails
Contents