Békés Megyei Hírlap, 1999. augusztus (54. évfolyam, 178-202. szám)

1999-08-25 / 197. szám

MEGYEI KÖRKÉP 1999. augusztus 25., szerda Körös-vidéki Zsaru Elhagyta „névjegyét” a tettes Lenyúlták, (c) Békéscsa­bán, a Tavasz utcai Nyúl csár­dába törtek be ismeretlen el­követők augusztus 10-ére vir­radóan. A játékgépet „csapol­ták meg”, az anyagi kár 200 ezer forint. Bírták a birkát, (c) Hat anyabirkát tulajdonítottak el ismeretlen tettesek augusz­tus 12-ére virradóan Telekge­rendásról, az Arabeszk Kft. telephelyéről. Az anyagi kár 70 ezer forint. Besurranok, (c) Dobo­zon, a Vöröshadsereg utca egyik házába surrantak be is­meretlen személyek augusz­tus 12-én, napközben. A tette­sek arany ékszert és kész­pénzt emeltek el, az anyagi kár 450 ezer forint. Tetten érték, (w) Két ti­zenéves geszti fiú akarta a kö­zelmúltban feltörni a helyi Sport büfét. Italt és cigarettát szerettek volna „vételezni” a zárt kocsmából. Azonban a lemezajtó kifeszítésének ne­héz munkája közben fiatalok egy csoportja érkezett a kör­nyékre, így megzavarták a ténykedést. A lábnyomok alapján beazonosított fiúk kí­sérlete ezúttal tehát kudarcba fulladt. Megfúrta, (b) Augusztus 8-ára virradóan — eddig is­meretlen — Békésen a Bocs­kai utca egyik garázsából mountain bike kerékpárt és Black & Decker fúrógépet fúrt meg, közel 40 ezer fo­rint kárt okozva a tulajdo­nosnak. A sarkadi M. Jácint közel öt évet töltött hűvösön rablás el­követéséért. A börtönévek alatt „megbánást” tanúsító férfinek a szabadulást követő első útja a kocsmába vezetett. Talán meg­ünnepelni szándékozta újból el­nyert szabadságát, ám Gyulán, a Sarkadi úton lévő presszóba Ismeretlen tettesek után nyo­moznak a békési rendőrök. A minap szokatlan időpontban, reggel öt és hét óra között, amikor a háziak munkájukat végezték, a Fürdő sétány egyik családi házában jártak hívatlan látogatók. Nemrégiben Zsadányban köz­lekedett Wartburgjával S. András komádi lakos, amikor gépjármű-ellenőrzés során ki­derült: az autó alváz- és motor­száma nem egyezik meg a for­galmi engedélyben szereplő adatokkal. nem nyitvatartási idő alatt ment be. Az ablakot kiütve, rácsok között, rendkívül szűk helyen mászott a helyiségbe, majd ma­gához vett körülbelül hatvan­ezer forint értékű dohányárut, rágót, csokoládét. A riasztó csörömpölése sem zavarta ténykedésében, ám egy dolog A betörők ajtókifeszítés módszerével jutottak a lakás­ba, ahol értékek után kutakod­tak. Munkálkodásuk nem volt haszontalan, ugyanis jelentős értékekre bukkantak. A körül­mények arra utalnak, hogy nem kezdő ministráns gyere­A férfi elmondása szerint a közelmúltban balesetet szenve­dett Wartburgjával, melynek következtében az autó totálká­ros lett. A férfi úgy próbálta a nem várt problémát megolda­ni, hogy az összetört kocsi rendszámtábláját szerelte fel elkerülte figyelmét: a nagy ro­hanásban és izgalomban nem vette észre, hogy szabaduló­levele kiesett a zsebéből. Felpa­kolva távozott ugyan, de „névjegyét” otthagyta a kiérke­ző rendőröknek, így M. Jácint nem sokáig élvezhette a szabad életet. V. K. kékről van szó. A tettesek ma­gukkal vitték a lakásban talált ékszereket és készpénzt, össze­sen mintegy 300 ezer forint ér­tékben, valamint azt a lemez- kazettát, melyben a tulajdonos családja jelentős összegű ér­tékpapírt őrzött. (z) hamis lett egy hasonló típusú, de értelem­szerűen más alváz- és motor­számú személygépkocsira. Ez­zel a cselekedetével S. András az egyedi azonosító jel megha­misításának bűntettét követte el. (w) A nyíllak bánták Nyúltenyésztésre adta fejét a körösnagyharsányi K. Ferenc. Szerződés keretében hat nyúlketrec — ebből négy speciálisan fialtatásra készült —, tíz anyanyúl és két bak került hozzá. A férfi azonban időközben meggondolta magát, úgy vélte, gyor­sabban jut pénzhez a fentiek eladásával, mintha kivárná a nyúlszaporulatot, és abból próbálna jö­vedelemre szert tenni. A tenyésztéshez szükséges kellékeket és tapsifüleseket eladta, ezzel 90 ezer forint kárt okozott. K. Ferenc ellen sikkasztás vét­ségének alapos gyanújával indítottak eljárást, (w) Pult alól lopott Július 28-án rendőrjárőr igazoltatta a zsadányi M. Zoltánt, aki a helyi Piroska presszó közelében pénzét számolta és az igazoltatás során furcsán viselkedett. A férfi nem tudott számot adni a nála lévő hat­ezer forint eredetéről. Ekkor azonban az utcára szaladt az említett kocsma felszolgálója, aki el­mondta, hogy amíg ő a raktárban volt, ismeretlen tettes ellopta az italpult alatti polcon elhelyezett hatezer forint készpénzt. M. Zoltán beismerte, hogy ő vette magához a bankókat. (w) Korán kelő, kíváncsi betörők Rendszámtáblát cserélt, Ha kiteszem a lábam Komoly gondot jelent a belvíz Sámsonról, kigyullad egy ház! Kitisztultak a ladányi árkok A Békéssámsoni Önkéntes Tűzoltó Egylet 1892-ben ala­kult. Azóta megszakítás nélkül, kisebb, nagyobb sikerrel, de működik. Hajdanán ki kellett érdemelni, hogy valaki tagja lehessen az egyletnek. A jelen­legi parancsnok ezt a megtisz­telő' elismerést, a felvételt 1952- ben vívta ki magának. — Akkor még fiatalember vol­tam. Kovács József százados agitált, lépjek be többedma- gammal az önkéntes tűzoltók közé. Az akkoriak közül már csak én élek — emlékezett visz- sza a mozgalmas múltra Györ­gyi Ferenc parancsnok, aki nyugdíjazásáig autóbuszvezető­ként dolgozott. — Amikor felszámolták az önkéntesek hivatásos pilótáinak az állását, mi, hárman sámsoni gépkocsivezetők jártunk a tűz­oltóautóval. Mindannyian főál­lásban dolgoztunk, de tűz ese­tén mindig itthon volt valame­lyik pilóta. Máig emlékezetes eset számomra, amikor kigyul­ladt a termelőszövetkezet szé­nakazalja. Az bizony egész na­pos munkát adott az önkénte­seknek! — summázta a régi időket a parancsnok, akinek emlékezetében még az a tűzeset is frissen él, amikor... — ...amikor egy helybeli kis­termelőnek kigyulladt a csirke­ólja. Égett a jószág, akkorára csaptak a lángok! A profi tűzol­tók se tudtak volna az ól közelé­be menni. Nem is kellett menni­ük, hiszen mi az ő érkezésükre megfékeztük a lángokat. Györgyi Ferencnek mostaná­ban is vannak tüzes élményei, ahogy ő fogalmaz: „Ha kite­szem a lábamat Sámsonról, ki­gyullad egy ház!” Ez annyit je­lent például, hogy amikor leg­utóbb a fővárosban a belügymi­niszternél járt egy nyertes pá­lyázat kapcsán, akkor utána szóltak: ég egy ház Békéssám- sonban. Apropó! Pályázat! A sámso­ni önkéntesek tűzoltószertára ismét gazdagodott modem fel­szerelésekkel. — 250 ezer forintot nyer­tünk. Vettünk egy Honda szi­vattyút 163 ezer forintért, a ma­radék forintokon pedig a felsze­relésünkhöz vásároltunk eszkö­zöket. Most már elmondhatjuk magunkról, hogy a település méretéhez viszonyítva jól ellá­tottak vagyunk a tűzvédelem szempontjából. Az öreg Csepel autónkkal nem dicsekszünk, de azt is felújítottuk. A szivattyú egyébként jól vizsgázott a bel­vizes időszakban — mondja, miközben kezében tartja leg­újabb szerzeményüket, két spe­ciális öltözetet, amit a Mól Rt.- től kapott az egylet. A tűzálló ruhák értéke 180 ezer forint. Csete Ilona Körösladányban idén több­ször komoly gondokat oko­zott a belvíz, ezért indokolttá vált a belvízelvezető rendszer tisztítása, felújítása. Az utób­bi napokban Ladányban ki- lencvenen dolgoztak hasonló munkákon. — A körösladányi önkormány­zat a Békés Megyei Munkaügyi Központ által tavasszal meghir­detett pályázaton eredményesen szerepelt. Ennek köszönhetően pályázati támogatással 50 köz­hasznú munkás foglalkoztatására nyílt lehetőségünk. A közhasznú munkások kilencven napon át a település belvíz- és csapadékvíz­elvezető árkainak tisztításán dol­goztak — közölte lapunkkal Böj­ti János polgármester. (Folytatás az 1. oldalról) — Éjszakai izzadás, kezdetben száraz, majd hurutos köhögés, mellkasi fájdalom, nehéz lég­zés, hőemelkedés, láz. Súlyos esetben véres köpet jelzi a kórt. Azonban a betegség kezdetekor — akár hónapokig — semmi­lyen tünet nem észlelhető. Ugyanakkor tüdőszűréssel már ebben a stádiumban kimutatha­tó a tuberkulózis. —Milyen a gümőkóros beteg gyógyulási esélye? A kilencvennapos kitartó munkálatok nemrég fejeződtek be. Ezt követően a ladányi ön- kormányzat műszaki csoportja ismét áttekintette a nagyközség belvíz- és csapadékvíz-elvezető rendszerének helyzetét. Kide­rült: a közhasznú munkások hasznosan és jól dolgoztak. Az önkormányzat mind a munka­végzés minőségével, mind an­nak mennyiségével elégedett. Ugyanakkor a polgármester érdeklődésünkre elmondta azt is: ezekkel a mostani munkála­tokkal Körösladányban még nem oldódott meg a belvíz- és csapadékvíz-elvezető rendszer teljes rekonstrukciója, hanem e téren a közeljövőben az önkor­mányzatra még újabb feladatok várnak. M. B. — Ha a beteg jól együttmű­ködik az orvossal és az előírt gyógyszereket tartósan, rendsze­resen szedi, akkor teljes gyógy­ulás várható. Mindenképpen hangsúlyozom azonban a tüdő­szűrés jelentőségét, mert minél korábban derül fény a betegség­re, annál gyorsabban és szövőd- ménymentesebben gyógyul. A szűrés igénybevételének fokozá­sára kötelezővé lett a 18 éven fe­lüliek évenkénti röntgenvizsgá­lata. Baracsi Magdolna / Újra támad a giimőkór Évindító szakmai nap Fotóssikerek Csorváson Augusztus 26-án 9—14 óra kö­zött évindító szakmai napot tarta­nak Békéscsabán, a Rózsa Ferenc Gimnáziumban magyar és törté­nelem szakos tanárok számára. A rendezvényen általános és középiskolai tanárok is részt ve­hetnek. A program megnyitóján dr. Tóth Jánosné, a Békés Me­gyei Pedagógiai Intézet igazga­tóhelyettese mond bevezetőt. Ezen a napon kétféle szekcióban, a történelem és az anyanyelv és irodalom szekcióban lesznek előadások. 13—13.45 között a résztvevőknek konzultációs le­hetőségük lesz a szaktanács- adókkal és az előadókkal, (ke) A gyulai Székely Aladár Fotó- klub fennállásának 15. évfordu­lóját ünnepli az idén. A csor- vásiakkal való régi, jó kapcsolat eredményeként elfogadták az in­vitálást és 15 klubtag munkájá­ból nyílt kiállítás a Csorvási ÁMK művelődési házának galé­riáján augusztus 20-án. Közel 100 képet vittek Csorvásra Bánfi Barnabás klubvezetőék, ezek között van­nak tájképek, aktok, portrék. A klub egyébként a tavasszal mu­tatkozott be Szlovákiában. Zó­lyom mellett Halicsfürdőn volt kiállításuk. (cs) Megkérdeztük olvasóinkat Mit tervez az ezredzáróra? Madarász Ti­bor 41 éves, békéscsabai te­rületi igazgató: — Nem megyek kül­földre, hanem itt, Békéscsa­bán vagy a környéken szűk baráti körben fogom megünnepelni. Tudom, hogy most érkezik a 2000. év és nem lesz többet ilyen, de már olyan se lesz, mint amilyen a 1998-as szilveszter volt. Balázsné Petrovszki Éva 35 éves, bé­késcsabai vál­lalkozó: — Már évek óta min­dig ugyanaz­zal a baráti tár­sasággal együtt töltöm a szil­vesztert. Biztosan nem me­gyünk külföldre, mert húsz em­ber szállását nehéz is lenne megoldani. Kibérelünk egy há­zat és így, ilyen sokan együtt várjuk majd az ezredfordulót. Chrisztó Jó­zsef 44 éves, békéscsabai ügyvezető: — Nem tu­dom ponto­san, de tavaly is itt, Békés­csabán szil­vesztereztem és olyan jól sike­rült, hogy meg kellene ismétel­ni. Évközben szoktam külföld­re járni, de a szilvesztert min­dig itthon, baráti körben ün­neplem. Kátai Géza, békéscsabai vállalkozó: — Nem is tudom, de biz­tosan nem me­gyek külföld­re. Ugyanis fé­lek az abnormalitástól és attól a zűrza­vartól, amelyet a csődöt mon­dott számítógépek idéznek majd elő. Itthon legalább biz­tonságban érezhetem magam. —ke— FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET Filmet forgattak Augusztus 20-án a siófoki szék­helyű Siómontázs Kft. filmet forgatott a mezőkovácsházi Parkfürdőről. A forgatásra egy nyertes or­szágos pályázat biztosított anyagi lehetőséget. A program kapcsán 31 fürdőről — köztük Ön mit Mezőhegyes és Mezőkovács- háza is szerepel — készítenek filmet, illetve színes prospek­tust, amelyeket eljuttatnak kü­lönböző külföldi és belföldi ter­jesztőknek, illetve a helyi ká­belcsatornákon népszerűsíte­nek. (1) tenne... Ha epilepsziás beteget látna az utcán? ui«n<jusjjot *f)iiöin h nőül Epilepszia. Nagyon sok honfi' társunk szenved ebben a kü­lönös természetű betegségben. Akik kényszerűségből együtt élnek vele, tapasztalatból tud­ják mivel jár. Gál László Vég­egyházáról írt lapunknak le­velet. Levelében kérte, kér­dezzük meg olvasóinkat, mit tennének, ha egy földön fekvő embert látnának az utcán, aki...? Ők sem tudnak róla — Mióta szenved ebben a be­tegségben? — Nyolcéves korom óta. Nem velem született. Az váltot­ta ki, hogy gyerekkoromban le­estem a fáról. — Mit érez, amikor egy ilyen roham elkapja? — Nem tudok rá emlékezni. Nálam jó tíz éve csak alvás köz­ben jelentkezik. Amikor rám jön, a jobb oldalamon kezem, lábam el kezd zsibbadni. A bal oldali kisagyam felől is zsibbadást ér­zek. Á zsibbadást szapora szívve­rés kíséri. Olyannak érzem a fe­jem, mintha szét akarna esni. Azokon a napokon fog el, amikor valami miatt felizgatom magam. Ennyiről tudok én beszélni, mert legtöbbször a feleségem mondja el, hogy mi történik ve­lem. — Közvetlen környezete ho­gyan fogadja a betegségét? — A feleségem így ismert meg és elfogadott. A családom megértőén viselkedik velem. Tudja, azokon a napokon sem­mit nem tudok csinálni, csak az ágyat nyomom. Szerszámlaka­tos a szakmám, de a betegségem miatt leszázalékoltak. Azokon a napokon nem lehet szó semmi­féle otthoni munkáról. Riasztó látvány a beteg — A kérdését Önnek is felte­szem. Látott már földön fekvő, epilepsziás rohamban szenvedő beteget? — Nagyon nehéz erről be­szélni. Egyszerűen földhöz vág­ja magát az a valaki; Elkezd rúgkapálni, a szája habzik, és összeszorul annyira, hogy még a nyelvét is képes összeharap- dálni. Ilyenkor nagyon fontos, hogy ne ijedjünk meg tőle. Azt kell csinálni, hogy a mutatóuj­junkat bedugjuk a nyelve alá, hogy ne fulladjon meg. Akin én segítettem két-három perces ro­hamon esett át. Nem volt a tu­datánál. Öt perc múlva tudta csak, hol van. Általában nem emlékszünk rá, csak egy másik jelenlévő elbeszéléséből tudjuk, mi történik velünk. Van egy egyesület... A végegyházi Gál László la­punk figyelmébe ajánlotta egyesületüket, a Békés Megyei Epilepsziával Élők Egyesületét, mely Gyulán működik. Az egyesület vezetőjét, Nagy Gá- bomét kérdeztük céljaikról. — 1997. november 27-én 52 fővel alakultunk. Egyesületünk céljai között első helyen szere­pel a társadalom megértésének, bizalmának elnyerése, harc a kirekesztettség megszüntetése ellen. Segítjük az epilepsziával élők elhelyezkedését, foglal­koztatottságukat, iskoláztatásu­kat, szakirányú képzésbe helye­zésüket, tájékoztatásukat. Ellát­juk érdekképviseletüket, gon­doskodunk érdekvédelmükről, orvosi ellátásuk minőségének javításáról. — Milyen programjaik van­nak? — Áprilisban közgyűlést tar­tottunk. Május elsején a gyulai tanyamúzeumhoz kirándultunk. Említésre méltó gyermeknapi rendezvényünk is. Júliusban kétnapos kiránduláson vettünk részt Szarvason. Következő közgyűlésünket szeptember 11-én tartjuk. Szeptember 24—25-én kerül sor Budapesten az V. epilep­sziaellenes betegkonferenciára, melynek témája a rehabilitáció lesz. Erről érdeklődni lehet a 66) 463-730-as ingyenes zöld számon. Pánics Szabó Ferenc

Next

/
Thumbnails
Contents