Békés Megyei Hírlap, 1999. augusztus (54. évfolyam, 178-202. szám)
1999-08-25 / 197. szám
1999. augusztus 25., szerda GAZDASÁG A földművelésügyi minisztérium a területi tapasztalatokról Az időjárás kedvezett a gombabetegségeknek A meleg, csapadékos idő meggyorsította a szőlő fejlődését, a késői virágzáshoz képest a szőlő fejlettsége előbbre van az átlagosnál Szántóföldi növénytermesztés Őszi káposztarepce: Aratása hamarabb kezdődött meg, mint az őszi búzáé. A betakarítást hátráltatta és a terület egy részén termésmennyiségcsökkenést okozott a csapadékos időszak, a viharos szél és a jégverés. A betakarítás befejeződött. A 171 ezer hektár betakarított területen az összes termés 348 ezer tonna. Az olajtartalom a feldolgozói visszajelzések alapján 40—42 százalék körül alakul. A szerződött tételek átvétele zavartalan volt. Őszi árpa: A csapadékos időjárás miatt csak július végére fejeződött be a 125 ezer ha őszi árpa aratása. A betakarított összes termés 474 ezer tonna. Őszi búza: Aratása július első napjaiban kezdődött, de az ismétlődő esőzések miatt 8-án leállt, és csak 14—15-én indulhatott újra. A mélyebben fekvő, zömében belvíznyomásos területeken csak rendkívüli erőfeszítéssel lehetett aratni. Augusztus 10-éig a 744 ezer hektáros vetésterület 95 százaléka (710 ezer hektár) került betakarításra, 2,6 millió tonnát meghaladó mennyiségben. A sikértartalom és az esésszám országszerte nagy ingadozást mutat. A normál évjáratban megszokott 60—40 százalékos étkezési-, takarmánybúza-aránynak gyakorlatilag a fordítottja az igaz. A jó gépparkkal rendelkező termelők július végére, augusztus első napjaira befejezték az aratást. Sajnos vélelmezhető, hogy a hátralévő területek teljes körűen nem kerülnek betakarításra, mivel döntően a vízkáros területek betakarítása van hátra. A szalma-betakarítási munkák elmaradnak a szemtermésbetakarításhoz viszonyítva. Tavaszi árpa: A nagy meleg hatására szinte egy időben ért meg a búzával. Augusztus 10-éig a 219 ezer hektáros vetésterület 94 százalékát (205 ezer hektár) sikerült betakarítani, közel 600 ezer tonnás meny- nyiségben. Kertészet Júliusban minden kertészeti kultúrára a hónapra általában jellemző meleg és az átlagot meghaladó csapadék nyomta rá bélyegét. Ez az időjárás kedvezett a gombabetegségeknek és a gyomosodásnak, akadályozta az ápolási, főleg a növényvédelmi munkákat. Gyümölcstermesztés: Az időjárás miatt almásokban a va- rasodás, csonthéjasoknál a mo- nília-fertőzés jelentős. A felázott talajok, a záporok okozta vízmosások nehezítik a növény- védelmet. A ’ vízállásos helyeken a talaj levegőtlensége miatt tápanyag-felvételi zavarok, hiánybetegségek lépnek fel. A rendkívüli időjárás kiemeli a termőhely és a növényápolási munkák fontosságát. Az új telepítésű ültetvények eredése, fejlődése igen jó. Szőlőtermesztés: A meleg, csapadékos idő meggyorsította a szőlő fejlődését, a késői virágzáshoz képest a szőlő fejlettsége előbbre van az átlagosnál. A növényvédelmi problémát fokozza — főleg Heves, Borsod megyében és a Balaton-felvidé- ken — a vihar-, ajég- és az eróziós kár. Pillanatnyilag — bár a pe- ronoszpóra- és lisztharmat-fertő- zés szinte mindenhol megtalálható — a levélhulláson túl a fürtök károsodása még nem jelentős. Állattenyésztés Az utóbbi évekhez képest szokatlan időjárás továbbra is kedvezőtlen hatással van az amúgy is sok gonddal terhelt állattenyésztési ágazatokra. A rendkívüli csapadék miatt sok helyen renden maradt első kaszálásba, esetenként a bálázott szénába belenőtt a sarjú, így az egész évi termés használhatatlanná vált. A betakarított szénák minősége is gyengébb a korábbi években tapasztaltaknál. Abraktakarmányból jelenleg van elegendő. Az alomszalma sok helyen penészes, rossz minőségű, különösen a baromfi alá alkalmatlan. Szarvasmarha: A szarvasmarhatartóknak leginkább a tej- és a vágómarha-értékesítés bizonytalansága okoz problémát. Július 15-ével ugyan megszűnt a kötelező önkorlátozás a tejtermelésben, a szerződött tej átvétele általában zavartalanná vált, de a probléma még nem oldódott meg, a tejátvevők és - feldolgozók szigorúan betartják a kvótákat, és szinte valameny- nyi tejipari cégnél rendszeressé vált a késedelmes fizetés. A feldolgozók által át nem vett tejet a kistermelők háztól tejként vagy túrónak, tejfölnek feldolgozva próbálják értékesíteni. A vágómarha-piacon továbbra is a túlkínálat a jellemző, az árak felső határa 10—40 forint/kilo- grammal csökkent (hízóbika: 200—310 Ft/kg, hízóüsző: 170—240 Ft/kg, selejttehén 115—210 Ft/kg. A soproni mar- havágóhídon a selejttehén 2/3-os arányának fennmaradása mellett nőtt a hízóüsző-részesedés a hízóbikával szemben. Zala megyében a selejttehén értékesítése szinte lehetetlen, mert a feldolgozók nem veszik át, és mérséklődött a kereslet a húshasznú, illetve a magyartarka-állományból származó vágóállatok iránt is. Sertéstenyésztés: A megtett intézkedések hatására csökkentek a feszültségek az ágazaton belül az értékesítéssel és a felvásárlással kapcsolatban. Felerősödtek azok a felvásárlói szándékok, hogy csak a jó minőségű, kis súlyú sertést érdemes felvásárolni, mert ezen van igazán csak haszon. A heti vágások száma 78 000-ről 83 300-ra nőtt. Az átlagár 209—210 Ft/kg körüli, emelkedő tendenciájú. Sokan az intervenciós akcióktól várják a túlsúlyos állománytól való szabadulást, a kijelölt megyékben a 30. héten megkezdődött ezen sertések felvásárlása és vágása. A rendszeres ellenőrzések dacára is sok probléma merült fel a júliusi átvételeknél. A 193 Ft/kg-os átvételi árat a felvásárlók a vágósertések átvételénél általában betartották, de költségtérítés címén vagy külön megállapodás vagy leszámlázás útján jelentős összeget fizettettek a termelővel. Kisállattenyésztés: A brojlerágazatban az árak nyomottak voltak, és tovább csökkentek — térségenként eltérően — az elmúlt hónapban. Az általában veszteséges termelés miatt egyedül Bács—Kiskun megyében nem esett vissza jelentősen a hizlalás, másutt a gazdák egy része szünetelteti a tevékenységet. A lúdágazatban a májliba-tömők arról panaszkodnak, hogy a követelményként támasztott nagyméretű máj után most ismét a kisebb májak iránt nőtt meg a kereslet, de ez az általános alkalmazott fajtával, a Landesivel nehezen teljesíthető. Az étkezési tyúktojás ára ingadozik, hol 2 forint/darabbal emelkedik, hogy 2 forint/darabbal csökken a felvásárlási ár, nem biztonságos és ráfizetéses a termelés. A vágónyúl ára tovább csökken (174—240 Ft/kg). Az MNB hivatalom devizaárfolyamai (1 egységre forintban) Angol font 384,83 EURÓ 252,89 Francia frank 38,55 Német márka 129,30 Olasz líra (1.000) 130,61 Osztrák schilling 18,38 Svájci frank 157,96 USA-dollár 241,38 Cseh korona 6,96 Lengyel zloty 60,79 FELVESSZÜK A RITMUSÁT CIB BANK 5600 Békéscsaba, Szent István tér 2. Telefon: (66) 454-293 5900 Orosháza, Széchenyi tér 1. telefon: (68) 510-240 Érvényes: 1989- augusztus 13-161 Lekötési Idő Éves kamat, 1M Ft felett (%) (EBKM) 1 hét 8,000 18.111 2-3 hét 10,500 (10.65) 1-2 hó 12,500 (12,67) 3 hó 12,500 12,67) 6 hó 12,000 (13,17 Folyószámla 3,00 (3,04) 50 E Ft—5 MFt 5-10 MFt 10 MFt felett Betétek éves kamat (%) EBKM éves kamat (%) EBKM éves kamat (%) EBKM 1-2 hó 13,000 (13,18) i 13,125 (13,31) 13,250 (13,43) 3 hó 13,000(13,18) i 13,125 (13,31) 13,250 (13,43) 6 hó 12,500 (12,67) 12,625 (12,80) 12,750 (12,93) CIB Classic Magánszámla látra szóló kamata: éves kamat (%) EBKM 0-100 E Ft-ig 3,500 3,55 100 E Ft—500 E Ft 6,000 6,08 500 E Ft felett 10,500 10,65 A KINCSEM betét kamata magánszemélyek részére (mm. 50 E Ft) éves kamat (%) EBKM 3 hónap 13,500 13,69 6 hónap 13,000 13,18 12 hónap 12,500 12,67 Lejárat előtti visszaváltás esetén: 30 napon belül: 0% 30 napon túl: fix 5% A KINCSEM 2000 kötvény (min. 100 E Ft) éves kamat (%) EHM* 1 hó 13,000 13,00 3 hó 13,500 13,50 6 hó 13,000 13,00 12 hó 12,500 12,50 * Az EHM kamatai az éves kamattal megegyezőek. HITELEK Érvényes: 1999. augusztus 13-tól HUF prime rate Lombardhitel magánszemélyek részére 300 E-5 M Ft-ig 5 M Ft felett Éves kamat (%) 16,250 19,250 18,750 CIB^0640242242 A BANCA COMMERCIALS ITALIANA - CSOPORT TAGJA Uniós vidékfejlesztési A dél-békési kistérség menedzserei — mint korábban írtuk — nagy lendUlettel kezdték ei az agrár- és vidékfejlesztési Sapard előcsatlakozási program kidolgozását. A szoros határidők mellett nélkülözhetetlen a lakosság minél szélesebb körű bevonása a programok készítésébe, amelynek ismertetésére a napokban több helyszínen lakossági fórumok keretében került sor. A különböző események, társadalmi akciók, térségi kulturális hagyományteremtés, a jövőkép megfogalmazása, a gazdaság jelenlegi helyzetének felmérése alkalmat teremt a lakosság uniós csatlakozásban való érdekeltté tételéhez, az egymás iránti érzékenységünk kialakításához. Erre figyelemmel a lehetséges pályázók, majdan a támogatás alanyai (a civil szervezetek, a vállalkozók, illetve az ezekből szervezendő akciócsoportok) legutóbb Mezőkovács- házán szerveztek fórumot.-—Miről szólt a tájékoztatás? — kérdeztük Bálint Ferenc mezőkovácsházi főtanácsost, a fórum előadóját. — Bevezetőként az EU vidékfejlesztési politikájáról esett szó, melynek célja, hogy megújítsa és erősítse a mezőgazda- sági vidékek versenyképességét, hozzájáruljon a munkahelyek megtartásához, fejlesztéséhez, valamint az ott élő lakosság életkörülményeinek javításához. A pályázatok kiírói nem szeretnék, ha egyes vidékek elnéptelenednének, mellyel együtt jár a táj, a környezet pusztulása, illetve megszűnne sok olyan tevékenység, amelyre csak a falusi környezet ad lehetőséget. A gondok megoldására dolgozták ki a vidékfejlesztést, melynek célja egy modem „röghöz kötöttség”, a természet megőrzése, a vidék életfeltételeinek javítása. Ezt a célt kell kitűzni kistérségünkben is, és ezen belül az alábbiakat: az elvándorlás megelőzését, a szegénység elleni küzdelmet, a munkahelyteremtés serkentését, az esélyegyenlőség kialakítását, továbbá meg kell felelni az egészség, a biztonság, a személyiség fejlődése és a pihenés területén jelentkező fokozott minőségi igényeknek. — A felsorolt célokat segíti a Sapard, vagyis az EU-hoz történő csatlakozást jelentő előcsatlakozási program? — A programot hétéves periódusra (2000-2006) kell kialakítani. A kész, az EU által elfogadott „csomagokat” csak minimális mértékben és nagyon indokolt esetben lehet módosítani, az utólagos változtatás szinte kizárt. A vidékfejlesztés színtere a kistérség. A korábban kiadott stratégiai és operatív tervekre építve kell a térségen belüli szereplőknek (önkormányzatok, civil szervezetek, vállalkozók, őstermelők, lakosok...) elkészíteni fejlesztési projektjeiket. A munkához — a bizottságok tagjai és a térségmenedzser mellett — nagy segítséget nyújtanak a Békés Megyéért Vállalkozásfejlesztési Alapítvány térségben dolgozó munkatársai. — A kistérségi program kidolgozása igen szoros határidőt diktál. Mikorra kell elkészülni a programokkal? — A részletes helyzetelemzéseket idén szeptember 6-áig, a stratégiai programot november 15-éig kell leadni. Az operatív program várható határideje 2000 március lesz. — A tervezett tevékenységek jellegétől függően milyen támogatásokat nyújt az Unió a pályázóknak? — Közvetlen jövedelmet termelő fejlesztés esetén az EU 50 százalékkal járul hozzá a költségekhez, a többit a magyar kormánynak és az önerőnek kell biztosítani. Nem közvetlen profittermelés esetén az EU 75, míg információ-közvetítés esetén 100 százalékot finanszíroz. A Sapardprogramok rendelet által támogatható program az EU-normáknak megfelelően például a mezőgazdasági vállalkozások beruházásai, fejlesztések, az élelmiszer-feldolgozás és agrármarketing, valamint a környezet- és tájvédelmet célzó mezőgazdasági termelési módszerek. Ugyancsak támogatásra tarthat számot a gazdasági tevékenységek fejlesztése, sokszínű- sítése, a termelői csoportok felállítása, a falvak, településrészek megújítása, fejlesztése, illetve a vidéki gazdaság diverzifikálása, különös tekintettel az idegenforgalomra és szolgáltatásokra. Ide sorolható továbbá a vidéki örökség védelme, megőrzése, a helyi közösségek fejlesztése, a talajjavítás, parcellarendezés, a szakképzés javítása, oktatás, felnőtt- képzés, szaktanácsadás, a vidéki infrastruktúra fejlesztése, a vízkészlet-gazdálkodás, az erdészet, erdőtelepítés és végül a technikai segítségnyújtás. — A felsoroltak alapján a dél-békési térségben sok olyan terület van. ami támogatásra szorul. Mit tesznek a sikeres pályázat érdekében? — A korábban megválasztott bizottságoknak, a megjelölt szereplőknek fel kell mérni, hogy milyen erőforrásokkal rendelkezik a kistérségünk, melyek a gyenge pontjai, hol látnak kitörési lehetőségeket, valamint milyen „külső” fenyegetések érkeznek, majd ezen irányokba megfogalmazzuk a 7 évre vonatkozó fejlesztési elképzeléseket. A fórumokon ehhez kértünk a résztvevőktől ötleteket, javaslatokat, véleményeket, ugyanis a lakosság részvétele nemcsak a demokrácia feltétele, hanem a hatékonysága is. Sikeres program csak a helyi társadalom egészének közreműködésével valósulhat meg. A helyzetfelmérés következő lépése és az ehhez kapcsolódó fórum Mezőkovácsházán augusztus 30-án lesz a városházán. Halasi Mária Egyelőre pang a műtrágyapiac A nyári betakarítással megkezdődött a mezőgazdaságban a munkák dandárja, a gazdaságok az őszre készülnek. A talajerőpótlás is napirenden szerepel, ezzel szemben a műtrágyapiacon pangás tapasztalható — tudtuk meg Kertész Imrétől, a térség gazdaságait hatóanyaggal ellátó csárda- szállási agrokémiai központ ügyvezetőjétől. Mint mondotta, az idén eddig igen gyenge a vásárlási kedv, a gazdálkodók egyelőre érdeklődnek és számolgatnak, szerződést alig kötnek. A belvíz miatt gyengébb búzatermést takarítottak be a kombájnok, az üzemek kisebb bevételhez jutottak, a pénz egy része csak csordogál a kasszájukba, s ahogyan mondani szokás, most sakkoznak minden forinttal. A csárdaszállási telep fel- készülten várja a vevőket, a folyékony műtrágyák mellett megfelelő a nitrogén, a foszfor, a kálium, valamint a komplex zsákos és ömlesztett műtrágyakészletük. Az árakról megtudtuk, hogy 2—3 éve szinte változatlan áron árusítják termékeiket. Az eddigi előzetes szerződések a tavalyinál gyengébb forgalmat sejtetnek. A kiesés ellensúlyozására a kis kiszerelésű műtrágyák — 10—20 kilogrammos zsákos — forgalmazását igyekeznek fokozni, amivel viszont minden bizonnyal a kiskerttulajdonosoknak kedveznek. — sz— Áfavisszaigénylés 4 miiló felett Júliusban folytatódott az államháztartási hiány növekedési ütemének csökkenése. A büdzsé előzetes költségvetési hiánya ebben a hónapban mintegy 1 milliárd forint. A júliusi hiány a központi költségvetés 6,5 milliárd forintnyi, az elkülönített állami pénzalapok 2,5 milliárd forintnyi többlete, és a társadalombiztosítás mintegy 10 milliárd forint összegű hiánya következtében alakult ki. A tárca álláspontja szerint augusztusban, illetve szeptemberben már nem lesznek ilyen kedvezők a mutatók, viszont októberben és novemberben a negyedéves áfa-befizetések következtében ismét jelentős javulás várható. így minden bizonnyal tartható lesz az állam- háztartás 4 százalékos GDP- arányos hiánya. Július végén az államháztartás összesített hiánya 392,3 milliárd forint volt, amely az éves előirányzat 89,5 százalékát teszi ki. Nem változik jövőre a lakosság átlagos személyi jövedelemadó terhelése. Az adó- és járulékszabályok 2000-től esedékes változásai szinte kivétel nélkül illeszkednek az 1999-től életbe lépett változásokhoz. Ezek közé tartozik a családok támogatása, a jövedelemadó-terhelés mértéke, a járulékrendszer átalakításának folytatása, a járulékigazgatás integrációja, az adókikerülés és adókijátszás lehetőségeinek további visszaszorítása. Nem változnak az szja- és áfa-kulcsok, azonban áfát visszaigényelni csak 4 millió forint bevétel után lehet majd. Bevezetésre kerül a biztosítási adó, amely nem érinti az élet-, nyugdíj- és balesetbiztosítást, viszont 2,5 százalékos kulcs vonatkozik majd a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás díjára, illetve 5 százalékos kulcs minden más biztosítástípusra. (sts)
