Békés Megyei Hírlap, 1999. augusztus (54. évfolyam, 178-202. szám)

1999-08-24 / 196. szám

Az élet diadala a pusztulás felett rült a felszínre hoznunk a há­roméves Hatirát. Dr. Joósz Jó­zsef karjaiban látott újra napvi­lágot Hatira. A szülőkön kívül legalább háromszáz hajléktala­nul maradt, kíváncsiskodó tö­rök torokból tört fel az üdvri­valgás, s ugyanennyi pár tenyér tapsolt. Mindannyian sírtunk. Bajuszos, szakállas férfiak om­lottak a nyakunkba, csókoltak, öleltek, hálálkodtak. Összeölel­keztünk, valamennyien örül­tünk. Az élet diadala volt az a pusztulás felett. Mondhatok bármit, úgyse lehet leírni. Aki nem élte át, nem tudja, mit je­lent, milyen érzés lehet — ra­gadta el a hév a történteket fel­elevenítő Takács Árpádot. — A kislányt csak édesapja tudta kicsalogatni a romok alól. Egy holttestet — feltehetően anyja rokonának tetemét — érintve bírt kijönni, és viszoly- gott a több mint háromnapos, oszlásnak indult test látványá­tól. A nappali 40—45 fokos melegben a holttestek tömege­sen bomlásnak indultak, a tör­melék alatt rothadó tetemek szaga árasztotta el a földrengés sújtotta városrészeket. A Mis­kolci Speciális Felderítő és Mentőcsoport négylábú tagjá­nak, Mancsnak is azon a napon esett sérülése, betonvas sértette tappancsát. Másnap reggel a csapat humánorvosa fertőtlení­tette, látta el a sebet. Kocsis Ta­más, a főkonzulátus részmun­kaidős munkatársának elmon­dása szerint török tömeg még olyan síri csendben nem volt, mint a kislány mentése idején. Elég volt a kezünket felemel­nünk és elhallgatott a déliesen diskuráló tömeg. A helybeli társhatóságok első szóra, kéré­sünknek eleget téve próbálták megoldani a megoldhatatlant. Egyik helyszínen tükröt kértek a kollégák. A török rendőr tört be a szemben lévő boltba, hogy (Folytatás az 1. oldalról) voltunk — utalt korábbi beszél­getésünkre Takács-százados. — Lakossági bejelentésre vonul­tunk oda, hisz azt közölték, talált semmit, de Mancs szaglá­sa most sem csalt. Eletet jelzett, mely a romba dőlt négyemele­tes tömbház fogságában volt. Több, mint háromórás megfe­mihamarabb megoldódjék a kérdés. Az utcán az emberek ránk ismertek, köszöntek. Va­sárnap az isztambuli repülőté­ren 4 légikisasszony virággal, csokoládéval fogadott, s mellet­te a kis cetli szövege volt az igazán mellbevágó: „A török gyerekek köszönik a magyar mentőcsapatnak!” — olvashat­tuk meghatottan. A rohamosan romló köz­egészségügyi helyzet, a jár­ványveszély, a higiéniai feltéte­lek hiánya, a készletek kimerü­lése, illetve a jelentős utánpót­lási igény, valamint az élők ke­resésére specializálódott kutya sérülése, a karantén várható el­rendelése és a lakosság kitelepí­tésének előrejelzése sürgette a mentőcsoportok gyors hazaren­delését — állt a Belügyminisz­térium Polgári Védelmi Orszá­gos Parancsnokságának sajtó- közleményében. Both Imre Takács százados reggeli kávéja. A szabad ég alatt hajtották álomra fejüket, tartva az utórengésektől hogy gyermeksírás hallatszik a romok alól. Azelőtt járt már ugyanott mentőalakulat, és nem szített munkát követően, 81 órával a rengés után, kiszárad­va, meztelenül, de életben sike­Takács Árpád a hazaindulás előtt .Magyarország isztambu­li főkonzulátusán (A polgári védelem felvételed KÖRKÉP A kiszáradt kislányt segítő csapat. Sisakkal a fején, felvételünkön háttal dr. Joósz József A hároméves Hatira „börtöne" volt 81 órán keresztül a romba dőlt négyemeletes tömbház Lacika megrendelésre nem tud festeni Országos tanévnyitó Orosházán Megkövesedett élőlények kövületeit gyűjti. Rengeteg könyve van e témával kapcsolatban. Ha nyaral a család, a tenger mé­lyén búvárkodik. Az idén például 5 centis cápafogat talált a ví­zi világ sötétjében. A srác gyűjteménye különleges, ahogy nem mondható hétköznapi gyereknek Laci sem. A tehetséges nagyszénási kisfi­úra tanítója figyelt fel. A szülők ezután kérték meg Gonda Anna festőt, hogy foglalkozzon Laci­kával. Augusztus 20-án közös kiállításon mutatkozott be mes­ter és tanítványa a Czabán Sa­mu Művelődési Házban. — Az iskolában ismerked­tem meg a különböző techni­kákkal. Addig csak vízfestékkel dolgoztam. Azóta kedvencem az akvarell és az olaj — meséli rövid művészi pályájának eddi­gi tapasztalatait a 11 éves Hal­mos Laci, miközben mutatóba hozott képeit szedegeti elő tás­kájából. Áz alkotások lenyűgö­zők. — Pedig ezek a képeim nem mostanában születtek. Hónapok óta nem is vettem a kezembe ecsetet, mert nem volt olyan hangulatom. Felszólításra vagy kérésre nem tudok dolgozni. Csak akkor megy a festés, ha ráhangolódok — mondja csen­desen az Orosházi Evangélikus Általános Iskola és Gimnázium diákja. S hogy mi befolyásolja Lacit a témaválasztásban? — Kitalálok valamit, meg­pillantok ezt is, azt is és abból kép lesz. Bármi megihlet. An- nuska nénivel a közös kiállítá­sunkra viszek magammal tájké­pet, portrét, csendéletet. Szeret­ném, ha a sokoldalúságomat meg tudnám osztani a kiállításlátogatókkal — fogal­mazza meg gondolatait Halmosék nagyobbik fia, aki­nek állandó „tárlatát” a szülői ház folyosóján rendezték be. Csete Ilona Laci sokoldalúságát bizonyítják alkotásai: portrékat, tájképeket és csendéleteket is fest. A grafikával — állítása szerint — még hadilábon áll, de a tanulástól nem zárkózik el FOTÓ: LEHOCZKY PÉTER A szakképző intézmények or­szágos tanévnyitó értekezletét rendezik meg augusztus 26-án 10 óra 30 perces kezdettel Orosházán, a Petőfi Művelődési Központban. A rendezvényen a vendéglátók szakképző intéz­ményeinek vezetői mellett Csongrád, Borsod, Hajdú-Bihar és Szabolcs megye képviselteti magát. Információink szerint a szer­vezők 300 résztvevőre számí­tanak csütörtökön (intézményi vezetők, szaktárcák oktatási vezetői, az önkormányzatok szakképzéssel foglalkozó mun­katársai). A tanácskozáson dr. Benedek András, az oktatási tárca helyettes államtitkára az 1999/2000-es tanév szakkép­zési feladatairól tart tájékozta­tót. A művelődési központban ta­nácskoznak majd az ipari, vala­mint a mezőgazdasági, erdő- gazdasági és élelmiszeripari szakközépiskolák képviselői. A közgazdasági, a kereskedelmi, a vendéglátó és az idegenforgal­mi ismereteket oktató intézmé­nyek tanácskozásának résztve­vői a Táncsics Mihály Gimnázi­umban kapnak helyet. Itt ülé­seznek egyébként a művészeti és oktatási terület intézményve­zetői is. Az orosházi polgár- mesteri hivatalban pedig az egészségügyi és a szociális ága­zat képviselői hallgathatnak előadásokat. (cs) A Cserhát Művész kör irodalmi pályázata A Cserhát Művész Kör ebben az évben is pályázatot ír ki az egész ország területére szólóan, különböző témákban — tájé­koztatott Bornemissza Attila, a kuratórium elnöke. A pályázók az alábbi témakörökben vá­laszthatnak: 1. Batsányi János és kora. 2. Milyennek látja a millen­nium évtizedét? (Vers, próza, grafika.) 3. A népi írói vonal felélesz­tése. 4. A szabadságharc utolsó évének éseményei, leírások egy-egy nagy csatáról. 5. írás szabadon, szép ma­gyar nyelven. Az anyanyelv ápolását hangsúlyozva. Maximum öt oldal gépelve vagy öt vers. Pályázati díj: 1000 forint. A Cserhát Művész Kör számlaszáma: OTP Bank Rt., 1023 Budapest II., Frankel Leó u. 21., 11702036—20644688. A pályázatokat 1029 Budapest II., Turul u. 8. szám alá kell be­küldeni. Határidő: 1999. szep­tember 10. H. E. Világbajnokságon Miamiban 1999. szeptember 7-én és 9-én Miamiban Bottá Tibor és Gáb­riel Kata is képviseli országun­kat a táncvilágbajnokságon, ahol mambót és tangót fognak táncolni. Mindketten a Magyar Divat- és Sporttánc Szövetség táncosai, Békéscsabán pedig a József Attila LTSE klubtagjai. Ez év január óta táncolnak együtt, de már több versenyen jelentős sikereket értek el. Az Európa-bajnokságon hatodik helyen végeztek. Európai szin­ten a tangóval második, a mam­bóval pedig negyedik, ötödik helyen állnak. Tibor szerint mindkettőjük életében fontos szerepe van a táncnak és a moz­gásnak, hiszen ez kísérte végig az egész életüket. Kata a tánc előtt tornázott, így a kemény napi edzésekre ő is fel van ké­szülve. A versenyre színvonalas műsort állítottak össze és esé­lyesként indulnak, annak elle­nére, hogy több ország képvise­lői is kemény elleniének bizo­nyulnak. A megadott táncele­meket, amelyeknek minden­képp szerepelni kell táncaikban, próbálják majd érzelmekkel te­lítve előadni, hiszen az a lé­nyeg, hogy látszódjon rajtuk a csillogás, mikor kilépnek a tánctérre. Csak így lehet meg­fogni a bírákat és a közönséget, ugyanis Tibor szerint kevés ilyen pár lesz jelen a versenyen. Szeptember 4-én indulnak és szeptember 12-én érkeznek majd haza, reméljük jó eredménnyel és sok tapasztalattal. Az utazás igen költséges számukra, így amennyiben tehetik, támogassák őket, hogy valóban képviselni tudják országunkat ezen a világ- versenyen. —kriskó—

Next

/
Thumbnails
Contents