Békés Megyei Hírlap, 1999. augusztus (54. évfolyam, 178-202. szám)
1999-08-24 / 196. szám
áftÉKÉS MEGYEI HÍRLAPip GAZDASÁG 1999. augusztus 24., kedd y-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------1 Sertésfelvásárlás felelősök nélkül A hivatalok egymásra mutogatnak, a gazdák háborognak Cikkünk színhelye Mezőgyán, de lehetne megyénk más települése is, hiszen a téma a nagy vitát kavaró sertés- felvásárlás. Amiről annyit beszélnek, de amiben — úgy tűnik — mégsincs megnyugtató előrelépés. A 180 kilogramm fölötti sertések szállítása — a miniszteri rendelet értelmében — ugyan megindult, de a termelők a kisebb súlyú, 100-140 kilós disznókon is mihamarabb szeretnének túladni. Mit tehet hát az a gazda, akinek jószágai nem fémek bele az intervenciós támogatás nyújtotta keretbe? Kényszerűségből odaadja disznóit — a kilogrammonkénti 193 forint plusz 7 százalék kompenzációs felár, azaz 206 forint helyett — jóval olcsóbban. Mezőgyánban például 315 darab 100-140 kilós sertést szállított el egy felvásárló cég a napokban 165 forint/ki- logramm áron. Ezekben az esetekben a termelő bízza meg a felvásárlót ,,a tulajdonában lévő vágósertések piacra juttatásával, és az értékesítés lebonyolításával. Az értékesítésnek meg kell felelnie a vonatkozó, de különösen a 3911999. (IV. 21.) FVM rendeletben foglaltaknak. (...) A Megbízó ... Ft megbízói díjat fizet a megbízottnak számla ellenében." (Részlet egy megbízási szerződésből). A cég, vagyis a megbízott pedig ilyen-olyan költségekre hivatkozva levon — esetünkben — 41 forintot kilónként, ami egy mázsánál már 4100 forint, száz sertés esetén pedig 410 ezer forint. De rögtön, készpénzzel fizet, és ez az, amit a gazdák nem tudnak visszautasítani. Érzik, hogy becsapják őket, de a jelenlegi piacot látva megélhetési kényszerből igyekeznek minél előbb túladni a jószágokon. Nevüket nem szívesen adják a felvásárlók „leleplezéséhez”, mert attól tartanak, hogy azok többé feléjük se néznek, és az állomány a nyakukon marad. Mást nem tudnak tenni, magukban háborognak. Azt még talán értik, hogy néhány vállalkozó igyekszik kijátszani egy rendeletet, de azt már nem, hogy a rendelet megalkotói, valamint az adóhatóság miért huny szemet az efféle visszásságok fölött. Ki felel a rendelet betartásáért? Miért nem vonják felelősségre a kiszolgáltatott sertéstartók tehetetlenségét kihasználó felvásárló cégeket? Vagy megint csak egymásra mutogatnak a hivatalok, a másik felelősségét bizonygatva? — vetődnek fel a kérdések. — Minden felvásárlásnál kint vagyok a mázsaháznál és mint a többi falugazdász is teszi, jegyzőkönyvet készítek ezekről a tranzakciókról — mondja Buka Lajos Mezőgyán, Geszt és Újszalonta falugazdásza. — Mivel magam is termelő vagyok, átérzem a gazdák helyzetét. Tudják, hogy ezzel az árral megalázzák őket, de nem lehet lebeszélni őket arról, hogy ilyen olcsón is odaadják a sertést, hiszen képtelenek tovább várni, jön az iskola, valamiből meg kell élni. A jegyzőkönyveket továbbítjuk az FVM megyei hivatalához, és abban reménykedünk, hogy majd csak lesz valamilyen megoldás — folytatja. Nagy Lászlóhoz, a Békés Megyei Földművelésügyi Hivatal munkatársához rendszeresen érkeznek jegyzőkönyvek a falugazdászoktól. — Sajnos nincs eszköz a kezünkben arra, hogy megakadályozzuk a termelőket, amikor ők ennyi pénzért is hajlandóak odaadni a sertést. A gazdák aláírják a szerződést, ettől kezdve mi nem tudunk mit csinálni. A jegyzőkönyveket elküldjük a minisztériumba. A megoldásra egyelőre nincsen orvosság, a felvásárló cégekkel az APEH kezdhetne valamit — vélekedett Nagy László. — Ez nem adózási kérdés — reagált a felvetésre az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) ügyfélszolgálati osztályának munkatársa, Ráfi Péter. — A rendelet megalkotójának és nem az APEH-nek a hatásköre, hogy ellenőriztesse a végrehajtás lebonyolítását. A felvásárló cég az üzletkötés során számlát ad, azt lekönyveli, adózás szempontjából törvényesen. Legfeljebb a rendeletet nem tartja be, de annak számonkérése nem a mi feladatunk — fűzte hozzá Ráfi Péter. Mészáros László, az FVM megyei hivatalának vezetője lapunk érdeklődésére elmondta: — Csak akkor tudunk lépni, ha a termelő névvel, címmel vállalja a panasztevést. Éppen mezőgyáni volt az a gazda, aki sérelmeit papírokkal támasztotta alá, ám másnap úgy döntött, mégsem vállalja a lánckereskedelem leleplezését. Mivel szankciókkal csak a rendeletalkotó léphet fel, mi a panaszokat továbbítjuk az FVM felé. Sajnos az a legnagyobb gond, hogy a termelők spontán termelnek, nem látják a piac végét. Ki mint veti ágyát, úgy alussza álmát, tartja a mondás. A legcélszerűbb az lenne, ha a gazdák kisszövetkezetekbe tömörülnének, így nem lennének kitéve a felvásárlók visszaéléseinek. Az APEH viszont legalább a cégek tevékenységi körét ellenőrizhetné, mert olyan eset is előfordult, hogy sport-és horgászfelszerelésekkel kereskedő kft. bonyolított sertésfelvásárlást. Váradi Krisztina Mit tehet az a gazda, akinek jószágai nem férnek bele az intervenciós támogatást nyújtotta keretbe? Kényszerűségből odaadja disznóit jóval olcsóbban FOTÓ: KQVÁCS ERZSÉBET Díjcsökkenés, hosszabb fizetőszakasz 600 milliárd autópályára Rendeződött a Győrtől Hegyeshalomig tartó fizetős szakasz helyzete. A csőd elkerülése és a folyamatos üzemeltetés biztosítása érdekében az állam átvállalta a fenntartó vállalkozás adósságainak törlesztését. A megállapodást követően a kormány a kilométerdíjakat a felére csökkenti, a fizetős szakaszt pedig kiterjeszti az autópálya teljes hosszára. Nagy jelentősége van annak, hogy a Magyarországon átvezető kelet-nyugati autópályakapcsolat teljes egészében kiépüljön és működőképes legyen, és éppen ezt veszélyeztette volna, ha az állam nem vállalja magára az Ml-est üzemeltető Első Magyar Koncessziós Autópálya Rt. tartozásait. A bevételek tervezésekor, 1993-ban a ténylegesen megvalósultnál kétszer nagyobb forgalomra számítottak, ezért a rendkívül magas kilométerdíjak ellenére is bizonytalanná vált a társaság működése. Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank Magyarországi megbízottja, Reininger Péter a megegyezés után elmondta, hogy korábban a pénzintézetek és a vállalkozók gyorsabbnak képzelték a kelet-európai változások folyamatát. Másként történt, ezért az államnak fokozott szerepet kell vállalnia. A kormány elképzelése szerint rövid időn belül az összes magyarországi sztrádán fizetni kell majd, de jóval alacsonyabb díjat, mint amennyit az első fizetős szakaszon kellett. Augusztus 28- tól Győrtől a határig körülbelül feleannyi lesz az útdíj, mint eddig. Január elsejétől viszont Budapesttől a határig, a teljes útszakaszon fizetni kell a közlekedőknek. Az M7-es csak a felújítás után válik fizetőssé. Járni Zsigmond bejelentette, hogy a kormány a következő tíz évben hatszázmilli- árd forintot szán autópályaépítésre. A költségeket nem az autópályadíjak fogják fedezni, mert azok túl alacsonyak lennének hozzá, a központi költségvetésből erre szánt összegek azonban a sztrádák által érintett térségek gazdasági fellendülését követően — közvetett formában — meg fognak térülni. A többség itthon nyaral(t) Egy felmérés szerint a felnőtt lakosság 12 százaléka soha nem volt még üdülni, 50 százaléka egytől három hétig tartó időszakot töltött el nyaralással az elmúlt három évben. A külföldi utazás — elsősorban anyagi megfontolások miatt — csak a nyaralók 40 százalékánál jöhet számításba; ők a leggyakrabban Görögországot, Olaszországot és Ausztriát keresték fel. Magyarországon még mindig a Balaton a legnépszerűbb, az itthon üdülők 15 százaléka választotta ezt a célpontot. A megkérdezett háztartásokban belföldi üdülésre és kirándulásokra összesen több mint 40 ezer forintot költöttek, míg külföldi üdülésre ez az összeg csaknem 120 ezer forint volt, ami mindkét esetben átlagosan 2-3 fő nyaralását, kikapcsolódását fedezte. A válaszolóknak több mint a fele legszívesebben prospektusból szerezne tudomást a nyári kínálatról, de csak 10 százalékuk nyilatkozott úgy, hogy valamely képes kínálati anyag alapján döntött az úti célról. Eszerint széles szakadék tátong a kereslet és a kínálat között az üdülési helyekről tájékoztató információs csatornák szempontjából. A felmérés készítői ezt a jelenséget tanulságul is felkínálják a következő szezonra való felkészüléshez. Röviden Éj pályázatok. Az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság (OMFB) három új pályázatot hirdet meg — közölte Bottka Sándor, az OMFB elnökhelyettese. Az egyik pályázat a környezetvédelem műszaki fejlesztését, a másik — amit az Oktatási Minisztériummal közösen írnak ki — a kooperációs kutatási központok létrehozását támogatná. A harmadik a kis- és közepes vállalkozások technológiai együttműködését fejlesztő, úgynevezett integrátor pályázat lenne. Az MNB hivatalos devizaárfolyamai (1 egységre forintban) Angol font 385,12 EURÓ 254,10 Francia frank 38,74 Német márka 129,92 Olasz líra (1.000) 131,23 Osztrák schilling 18,47 Svájci frank 159,15 USA-dollár 238,64 Kelet-európai devizák Cseh korona 6,97 Lengyel zloty 60,23 Szlovák korona 5,69 Augusztus 25-27: IV. Országos Főépítészeti Konferencia — A pénzhiány a legtöbb esetben csupán kifogás Külföldi beruházások és az értékeink védelme Építészeti értékeink védelme lesz a fő témája az augusztus 25—27-e között Tokajban megrendezésre kerülő IV. Országos Főépítészi Konferenciának. A tanácskozás kiemelten foglalkozik majd a nemzeti örökség és az arculat építészeti összefüggéseivel. — Mekkora mozgástere van manapság az építészeknek nemzeti értékeink megőrzésében, amikor meglehetősen szűkös büdzséből kénytelenek gazdálkodni az önkormányzatok? — kérdeztük a konferencia kapcsán Virányi Istvántól, az Országos Főépítészi Kollégium elnökétől. — A pénz hiánya csupán kifogás: a kevés pénzt is lehet jó, és a sokat is lehet rossz dolgokra fordítani. Minden az önkormányzatokon múlik. Sajnos jellemző, hogy inkább a túlélésre összpontosítanak. A pénzt elsősorban a működésre kényszerülnek fordítani, mintsem a hosszabb távú célok előkészítésére, megvalósítására. A négyéves választási ciklus, a négy évre való gondolkodás a településeken építészi szemmel nézve nem túl szerencsés, hiszen legalább 15-20 éves távlatokra kelA települések feladata lenne, hogy a meglévő építészeti értékeik megmaradjanak. Harcolniuk kellene a lebontásuk ellen, illetve hogy a helyükön teljesen uniformizált épültek épüljenek. Képünkön megyénk egyik neves építészeti alkotása, a szarvasi Bolza kastély látható archív felvétel lene új városfejlesztési koncepciókat megfogalmazni. — Mit vihetünk át a jövő évezredbe? — A szabályozások és a szándékok építészeti értékeink megóvásának irányába mozdulnak el. Meglévő értékeink karbantartása, megújítása remélem, győzelmet hoz az uniformizálódás felett. A nyugati beruházó kereskedelmi cégek meglehetősen erőszakosak. Nem a jövőnek szóló építészeti pro- duktümként, hanem a legegyszerűbben, a leggazdaságosabban akarják megépíteni bevá- sárlóközpontj aikat. Részükről ez érthető. Építészként, városrendezőként azonban nehezen fogadható el: miért engedik a települések, hogy értékes területeiken, a meglévő építészeti érték lebontásával teljesen uniformizált épületek épüljenek? Hosszú távon természetesen a település létét kell biztosítani, de úgy, hogy a helyi építészeti értékek megmaradjanak. (újvári)
