Békés Megyei Hírlap, 1999. augusztus (54. évfolyam, 178-202. szám)
1999-08-12 / 187. szám
1999. augusztus 12., csütörtök KULTÚRA Egy kisvárosi gimnázium hatezer érettségizőjének Az orosházi táncsicsosokról könyv készült 65 éves történetét eleveníti fel két szerkezeti egységben. Az első részben a gimnázium megalakításáról, az 1800-as évek végének gimnáziumi kezdeményezéseiről, majd az 1933-ban indított tanfolyamról, valamint az evangélikus gimnázium létrejöttéről szerzőtársam, Keller József írt. Évek kellettek ahhoz, hogy a levéltárakból mindent előkeressen és feldolgozzon. A gimnázium nyugalmazott igazgatója (1957-től 1986-ig) komoly és alapos munkát végzett. Az én részem az államosítás utáni időszaktól tart napjainkig. Gyakorlatilag a Táncsics Mihály Gimnázium és Szakközépiskola története. A szerkesztésnél közösen alakítottuk ki Keller Józseffel a szerkesztési elveket. A történelmi hitelesség és a szakmai kontroll érdekében pedig dr. Szabó Ferenc nyugalmazott megyei múzeumigazgatót hívtuk segítségül. — Okozott-e nehézséget a múltkutatásban a több évtizedes okiratok megléte, illetve a hiánya? — Jó az iskola irattára. Sok akta megvan, a hiányt viszont az evangélikus egyháznál pótoltuk. — Kiknek szánják a Táncsics történetét feldolgozó könyvet? — Mindazoknak, akiket érdekel annak az intézménynek a múltja és a jelene, ami meghatározó volt (és az ma is) Orosháza életében, hiszen hozzájárult az értelmiségi réteg kialakulásához. Ugyanakkor pedagógiatörténeti szempontból is tanulságos a könyv, mert különféle korszakok jelennek meg benne: az 1945 előtti évek, majd a konszolidáció évei, azután az eltorzult oktatáspolitikájával a Rákosi-éra, a 60-as, 70-es évek, no és napjaink jó-rossz oktatáspolitikája buktatóival együtt. Nem utolsósorban szántuk ezt a könyvet annak a hatezer diáknak, akik itt végezték tanulmányaikat az elmúlt évtizedekben. (A könyvben minden érettségiző neve szerepel — a szerző.) Bízunk abban, hogy a Táncsicsban kapható könyv sokak tetszését elnyeri, mások érdeklődését felkelti. — Nyomdában van a könyv. Mekkora példányszámban jelenik meg? — A szerzők (magunkra gondolok) szándéka szerint a kétezer példány elegendő lesz. Csete Ilona Musulin Béla, az egyetemet végzett, állás nélküli tanár társaival érkezett Orosházára, hogy munkahelyet teremtsen maguknak. 1933-at jegyzett ekkor a naptár. Az ifjú pedagógusok meghirdették a gimnáziumi előkészítő' tanfolyamot. A második évben már közei kétszáz tanuló koptatta a Szabó Dezső utcai épületben a padokat. Elvitathatatlan tény, hogy volt jövője Orosházán a gimnáziumnak. Felmerült az a jogos igény, hogy nyilvánossá kell tenni a tanfolyamot. Egy hosz- szas, küzdelmes folyamatnak az eredménye lelt 1938-ban az Orosházi Evangélikus Gimnázium létrehozása. Az 1948-as államosítástól napjainkig is gazdag története van az intéztóval beszélgettünk a könyv születéséről. — Mióta foglalkozik a gimnázium történetével? — A Táncsicsba 1974-ben kerültem. Az akkori kiváló igazgató, tanítómesterem, Keller József azt mondta, hogy ahol dolgozok, annak az intézménynek a történetét illik ismernem, hiszen csak így lehet A jó hírű gimnázium patinás épülete FOTÓ: kovács Erzsébet ménynek. De erről az szóljon, aki a most megjelenő „A gimnázium története Orosházán 1933—1998” címmel írta és szerkesztette azt a 600 oldalas kötetet, amit a szeptemberi tanévkezdéskor már lapozgathat minden itt érettségizett diák, „táncsicsista”, érdeklődő. Fülöp Béla címzetes igazgaaz iskola szeretetét átadni a diákoknak. Az alapgondolat viszont 1983-ban fogalmazódott meg, a gimnázium alapításának 50. évfordulóján. A gyűjtőmunkát ekkor kezdtük Keller Józseffel közösen. — Milyen munkamegosztásban dolgoztak? — Könyvünk az intézmény Ekhós székért szimbolizáló IFA plató Az előadás egyik mókás jelenete A Gyulai Várszínház idei évadjának utolsó előtti produkcióját láthatták vasárnap délután az érdeklődők. Shakespeare után szabadon a Krétakör Színház előadásában Szerelem vagy amit akartok címmel színpadi zűrzavarnak lehettek tanúi a várszínház igazgatóságának udvarára látogatók. Az előadás különlegessége nem csak abban rejlett, hogy a helyszínt ezúttal nem a vár-, illetve tószínpad adta, hanem hogy a színészek egy IFA-teherautó platóján játszottak. A társulat az egykori vásári vándorszínészek életét mutatja be a darab ürügyén. Játják az országot az ekhós székért megszemélyesítő teherautóval. A Lőrinczy Attila tollából származó, Schilling Árpád rendezői ötleteivel és a színészek improvizációival kivitelezett mű láttán nem feltétlen Shakespeare Vízkereszt vagy amit akartok vígjátékának történetét követhetik figyelemmel a nézők. Természetesen a cél sem ez. A színészek szórakoztató játéka, melybe a közönséget is bevonták, emlékezetes marad a jelenlevők számára. A jól sikerült szabadtéri előadást csak néhány magáról vagy talán inkább környezetéről megfeledkező nézők zavarták meg, akik egyik cigarettáról a másikra gyújtottak, figyelmen kívül hagyva a füsttől krákogó és köhécselő antidohányosokat. B. G. Várbeli nézőszám Gyulán Érdekes írásra bukkantunk a Műemléklap (az Országos Műemlékvédelmi Hivatal tájékoztatója) idei 7. számában. Az elnöki iroda hírei között kis tudósítás olvasható, melynek megyénket érintő részlete is van. „Június 10-ére az OMVH is meghívást kapott az Ország- gyűlés Kulturális és Sajtóbizottsága kihelyezett ülésére Gyulára. A Bizottság elsősorban a gyulai vár ügyében kívánt tájékozódni. A Szabadtéri Színházak Szövetségének álláspontjával szemben dr. Visy Zsolt helyettes államtitkár (NKÖM) az örökségvédelmi szempontok elsődlegességét hangsúlyozta. Hangoztatta, hogy a vár helyre- állítására még az idén új terv készül. Az álláspontok ismertetése során egyértelművé vált, hogy a szabadtéri színház nagyrészt állami és önkormányzati forrásokból működik, azaz bevételei szempontjából irreleváns, hogy hány férőhelyet alakítanak ki a nézőtéren” — áll az írásban. A bizottsági ülés résztvevői meggyőződhettek a vár állapotáról FOTÓ: SUCH TAMÁS E részlet azért érdekes, mert a bizottsági ülést követően a nyilatkozók nem tartották fontosnak, hogy e jelentős szemléleti körülményt megosszák a szélesebb nyilvánossággal is. (k) Magyar Telefonkönyvkiadó Társaság 2040 Budaörs, Baross u. 89. Tel.: 06-23-504-888 Fax: 06-23-504-989 E-mail: marketing@mtt.hu Internet: www.mtt.hu • Információ és reklámhordozó • Ingyenesen célba juttatva • Minden haztartasban es hivatalban • Egész even at szem előtt J» /I 1 / / 1 -M M • 1 / /I / J 1 P P*»ll ■'l
