Békés Megyei Hírlap, 1999. augusztus (54. évfolyam, 178-202. szám)

1999-08-12 / 187. szám

MEGYEI KÖRKÉP 1999. augusztus 12., csütörtök Körös-vidéki Zsaru A fővárosban lopott, külföldre készült Betonkeverő. (1) Mező- kovácsházán az önkormányzat polgármesteri'hivatala tett fel­jelentést ismeretlen tettes ellen, miután észlelték, hogy a hivatal tulajdonát képező Árpád utcai körbekerített műhelyudvaron levő betonkeverőről valaki le­vágott és eltulajdonított egy 7 kW-os, háromfázisú villany- motort. A rendőrség lopás bűn­tett alapos gyanúja miatt kez­dett nyomozásba. Lószerszám. (1) Egy oros­házi lakos tett feljelentést isme­retlen tettes ellen, aki feltehető­en egyik nap 22 órától másnap 7 óráig eltelt időközben Med- gyesegyházán, a Deák utca vé­gén található szárító melletti is­tállóból eltulajdonított 2 kantárt, 2 hámot, egy hajtószárat és 2 sárgaréz zablát. Ä szerszámok értéke 60 ezer forint. A rendőr­ség lopás vétség alapos gyanúja miatt indított nyomozást. Feszített, (i) Szeghalmon, a Kossuth úti büfébe hatolt be ismeretlen tettes még július­ban. Á betörő a játékauto­matát felfeszítette, és abból készpénzt, a büféből pedig dohányárut, italt vitt el. Az okozott kár 60 ezer forint. Egyet ütött, (i) Körösla- dányban, a Spaten sörözőben csattant el egy ökölütés július egyik estéjén. L. F. egyszer sújtott oda áldozatának, aki így is súlyos sérülést (állcsont­törést) szenvedett. A garázda férfi ellen súlyos testi sértés miatt indított eljárást a Szeg­halmi Rendőrkapitányság. Betörés, (r) Ékszereket és színes tévét zsákmányolt isme­retlen tettes Szarvason, a Baj- csy-Zsilinszky út egyik társas­házának emeleti lakásából. A bűnöző az ajtózárat törte fel, s úgy jutott hozzá a 250 ezer fo­rint értékű zsákmányhoz. Az Orosházi Határőr Igazga­tóság működési területén az elmúlt napokban is nagy volt a forgalom. Az útlevélkezelőknek akadt dolguk olyan állampolgárokkal is, akiknél valami nem volt rendjén. A nagylaki határfor­galmi kirendeltségen például ők tartóztatták fel azt a román állampolgárt, akit a Budapesti XVII. Kerületi Rendőrkapi­tányság körözött lopás bűncse­lekményének alapos gyanúja miatt. Áz illetőt átadták a ma­kói rendőröknek. A biharkeresztesi határfor­galmi kirendeltségen egy ro­mán állampolgárt azért tartóz­tattak fel a határőrök, mert a szintén Budapesten elkövetett ittas vezetés miatt rá kiszabott bírságot elmulasztotta rendez­ni. A határon erre figyelmez­tették, majd postai úton tett eleget fizetési kötelezettségé­nek. Csak így folytathatta útját. Hasonló okok miatt lett „áldozat” Battonyán egy fele­dékeny honfitársunk, akire a Szabolcs-Szatmár-Bereg Me­gyei Bíróság szabott ki pénz- büntetést. Az állampolgárt át­adták a bűnügyi felderítő szol­gálatnak. (Csete) Verekedést provokáltak Egy orosházi lakos tett feljelentést a rendőrkapi­tányságon, mert még június végén, az esti órák­ban ismeretlen tettesek jelentek meg az általa üzemeltetett Csaba büfében, majd az ott tartóz­kodókat inzultálták, később verekedést provo­káltak. A büfé vendégei körében ezzel a maga­tartásukkal megbotránkozást és riadalmat kel­tettek, hiszen még az üvegtörésektől sem kímél­ték meg a jelenlévőket. Ehhez természetesen üdítős üvegekre volt szükségük, amit eltulajdo­nítottak hatezer forint értékben. A bevezetett rendőri intézkedésnek köszön­hetően a cselekmény elkövetésével alaposan gyanúsítható: K. Z., F. Sz., és H. A. (valameny- nyien hódmezővásárhelyi lakosok) és B. Cs. szegedi lakos, akiket július 31-én a rendőrök őrizetbe vettek. * —TE— Hajléktalanok híradója Rendőri jelentés alapján rendeltek el nyomozást Z. Cs. hajléktalan ellen, akit a napokban igazoltattak a rendőijárőrök Orosházán, a Táncsics utcai Bás­tya diszkó előtt. A ruházat átvizsgálása közben a férfinél egy gyufaskatulyában kábítószergyanús növényi törmeléket találtak, amit lefoglaltak. Egy orosházi vállalkozó tett feljelentést isme­retlen tettes ellen, mert a Szentesi út 210. szám alatti vegyesboltjába augusztus elsején ajtókife- szítés módszerével valaki bejutott, és onnan saj­tokat, fogkrémekét, üdítőket, elemeket lopott el hatezer forint értékben. Az okozott rongálási kár viszont 10 ezer forint. A rendőrök intézkedése nyomán a cselekménnyel alaposan gyanúsítható R. S. hajléktalan. Cs. I. Kikészítve találta — Én nem törtem be abba házba, hiszen nyitva volt minden. A csempéket meg ott találtam bedo­bozolva az egyik helyiségben. Ki voltak készítve, csak el kellett hoznom őket — így védekezett az a szarvasi asszony, aki idén tavasszal négyszáz- ezer forint értékben lopott el padlóburkoló lapo­kat és csempéket egy épülőfélben lévő házból. Akkor eredménytelenül nyomoztak a rendőrök. A közelmúltban azonban tudomásukra jutott, hogy több szarvasi család padlóburkolásba fogott. Ä felhasznált burkoló megegyezett a ellopottakkal. Arra a kérdésre, hogy kitől vették a burkolóanya­got, valamennyien ugyanazt az asszonyt nevezték meg. A gyanúsított azonban állította, jutányosán vásárolta a portékát, sőt, a vételről számlát is mu­tatott. A nevezett üzlet azonban úgy nyilatkozott, ők nem forgalmaztak ilyen anyagot. A gyanúsí­tott ellen eljárást indított a rendőrség. — r— Erőszakos pólórabló Július utolsó napján, este fél tíz körül a 15 éves gyulai Cs. László Sarkadon, a cukorgyári vasúti megállónál várta a vonat érkezését, amikor egy általa ismeretlen férfi odament hozzá, és azt aján­lotta neki, hogy cseréljenek pólót. A fiú ebbe nem egyezett bele, aminek az lett a következménye, hogy a fiatalember bántalmazni kezdte a fiút, és erőszakkal levette róla a körülbelül háromezer fo­rint értékű sárga pólót. Cs. László nyolc napon belül gyógyuló sérüléseket szenvedett. A rend­őrök időközben a „vetkőztető" nyomára bukkan­tak. A 20 éves sarkadi Cs. Józsefhez vezettek a nyomozás szálai, akit augusztus 3-án őrizetbe vettek, és ellene rablás bűntettének alapos gyanú­jával indítottak eljárást. (w) Becsaptak! Szaladjak a bíróságra?! Az orosházi asszony lakását akarta értékesíteni, ezért ingatlanközvetítőhöz for­dult. Annyira szimpatikus volt számára az ügyintéző, hogy amikor a formaságo­kat és a papírmunkát bo­nyolították, azt nem nézte meg, mit ír alá. Az viszont feltűnt neki, hogy minde­nért neki kellett szaladgál­nia, cserébe viszont fizetnie kellett. Utólag már szánja- bánja felelőtlenségét, ám esete kapcsán szeretné, ha más is okulna az adásvétel­ből. (Azóta számtalan pana­szos kereste fel szerkesztő­ségünket, mert úgy érzik, hasonló módon megkárosí­tották őket.) Ingatlanközvetítés: józan pa­raszti ésszel úgy gondolja az ember fia, lánya, hogy az el­adó leadja lakásának, házá­nak a címét. Az ingatlanköz­vetítő dolga (lenne), hogy el­kísérje a vásárolni szándéko­zót, a földhivatalnál intézze a formaságokat, az adásvételi szerződés megkötésének fel­tételeit megteremtse. A mi esetünkben ha valaki eladni akart, nyilvántartásba került a megbízói díj ellenében, aki címet kapott, azzal pedig megbízási szerződést kötött az ingatlanközvetítő. Az orosházi panaszosok azt bizo­nyítják: mindkét féllel a vé­telár 1,25 százalékát fizettet­ték ki. Az iroda nem tájékoz­tatta a feleket arról, hogy a másik ügyféltől is pénzt kér­tek. Ebben az irodában nem di­vat ismerni a kiajánlott laká­sokat, az ingatlanközvetítő tevékenysége kimerült a cím­kiadásban. Az ügyfelekre bé­késcsabai ügyvédet „kény- szeríttetek”, akivel személye­sen soha, senki nem találko­zott. Az adatok Békéscsabára kerültek, ott születtek meg a szerződések, amit azután viszszaküldtek a feleknek. Előfordult olyan eset is, ami­kor a megbízói díjat akkor is kifizettette az iroda, miután az eladó visszavonta értéke­sítési szándékát, majd újság­ban hirdette meg ingatlanát, és a vevővel így sikerült egy­másra találniuk. (A földhiva­talnál viszont összeköttetések útján az iroda kiderítette, el­kelt-e az egykori ügyfél há­za.) S hogy mindezekből mi a tanulság? Ha valaki ingatlan- közvetítőhöz fordul, kérjen mindenre kiterjedő, részletes tájékoztatást. Ragaszkodjon saját ügyvédjéhez, akinek a jelenlétében, saját igényének megfelelő szerződés szület­het. Olvassa el, mit ír alá, ne utólag szembesüljön a tények­kel! Lejegyezte: Csete Ilona Vadásznap a marói erdőben A hagyományos megyei va­dásznapot augusztus 28-án 10 órai kezdettel tartják a szokott helyen, a Doboz melletti marói erdőben. A szervezők kérik a vadász- társaságokat, a vadgazdálkodó egységeket, hogy nevezési lap­jaikat az augusztus 15-ei neve­zési határidőig küldjék el a va­dászszövetségbe. Várják az ér­deklődő kívülállókat is a szín­vonalas programokkal gazdagí­tott rendezvényre. Múmia, a nyár sikerfilmje Jó marketinggel minden film eladható A békéscsabai Phaedra Mozi folyamatosan szépülve, helyen­ként szétverve és újjáépülve várja három termében különböző stílusú filmekkel, a video- és tévéfilm-özön ellenére még mindig inkább a széles vászonra voksolókat. Veszélyes főzőcskézés — Mi alapján és ki választja ki, hogy milyen filmeket tűzzön mű­sorára a mozi? — kérdeztük Máté Ferenc művészeti vezetőt. — Három-négy hónappal a közönségbemutató előtt vala­melyik pesti moziban szokott lenni a szakmai vetítés, ami után 1-2 héttel kell nyilatkoz­nom, hogy kell-e a film és ha igen, akkor mikor és meddig. Természetesen befolyásolnak a választásban a külföldi bemuta­tók nézettségi adatai is, hiszen a nagyterembe kifejezetten gaz­dasági szempontok alapján vá­lasztunk filmet. — Nyáron a moziban is be­köszönt az uborkaszezon? — Nyáron valóban nem szoktak komolyabb sikerfilme­ket bemutatni, mert kevesen járnak ilyenkor moziba. Éppen ezért lett a nyár nagy meglepe­tése a Múmia 7 ezer nézőjével: eddig ez produkálta az idei csúcsbevételt. A Mátrixtól is sokat várunk, hiszen az Egye­sült Államokban már kultúr- filmmé vált ez a digitális trük­kökkel teletűzdelt cyber- kungfu-thriller. — Csabán mik voltak az el­múlt évek nagy sikerei? — A Jurassic Park vonzotta az elmúlt tíz évben a legtöbb nézőt: 13 ezren nézték meg. A Titanic a második 11 ezer néző­vel, de a szeptember 16-ától ve­tített Csillagok háborúja — Bal­jós árnyakra már előre 20 ezret saccolok. — Nem fél, hogy a fél város itt fog toporogni jegyért az elő­adás előtti percekben? — Reméljük, hogy így lesz. De a tréfát félretéve: a filmet egy hónapig műsoron tartjuk, a jegyeket pedig már egy héttel a vetítés előtt meg lehet váltani — úgyhogy aki akarja, elkerül­heti a tolongást. — Mitől válik sikeressé egy film? — Minden a jó marketingen múlik, a beharangozáson és hogy folyamatosan melegen tartsák a témát. A Jurassic Park előtt divatba hozták a dinoszau­ruszokat, még a csapból is az folyt. A Csillagok háborúja tri­lógiát már többször felújították, kiadták kazettán, megtűzdelték digitális trükkökkel és új jelene­tekkel, az új részt pedig már majd egy éve reklámozzák, te­hát mindenki várja. Benne van a levegőben. —Ezenkívül még mi az, amiért egy átlagember beül a moziba? — A sztároknak hatalmas vonzerejük van, még egy gyen­ge filmre is sokan beülnek, hogy lássák a kedvencüket. A romantikus filmekre is aránylag nagy az igény, a látványvilág­ban pedig egyre nagyobb teret hódít a digitalizáció, a számító­géppel animált trükkök. A néző nem tűri el az üresjáratot, azt akarja, hogy a film peregjen, egy percre se hagyja magára, hogy esetleg gondolkodnia kell­jen. Az utóbbi tíz évben anyagi­asabbak lettek a nézők, tehát ha már kifizette a jegyet, szórakoz­ni akar és nem gondolkodni a film mondanivalóján. Régeb­ben a felsőoktatásban tanulók­ra, humán értelmiségre építeni lehetett, mert ők a tartalmasabb filmekre ültek be, ma már ők is inkább akciót néznek. — Kiknek készülnek akkor a művészfilmek? — Alig van rájuk igény, van, hogy csak négyen-öten ülnek be a kamara-előadásokra. Mondjuk Pedro Almodovar Cannes-díjas filmjére — ami még szórakoztató is, megtűz­delve erotikával és krimivel — Békéscsabán 200-an kíváncsi­ak, az egész országban pedig 5000-6000-en, szemben a Titanicnak megítélt 1 millió né­zővel. Régebben országosan 1 millió néző még nem számított soknak, a Keresztapát — ami már akkor is művészfilmnek számított — 2,5 millióan néz­ték meg moziban. —Nem lehet, hogy a tévében és videón megjelenő olcsó fil­mek veszik el a közönséget a mozitól? — Tévéfilmek és videózás már tíz éve is volt, de azért lehet benne valami. Akkoriban az emberek, ha megnézték az Ausztriából áthozott videoka­zettán a filmeket — rosszul alá­mondott szinkronnal — még a magyarországi bemutató előtt, attól még ugyanúgy beültek a Máté Ferenc szerint azért művészi filmekre is van igény moziba, mikor megérkezett hozzánk is. — Miben különböznek a ka­marában vetített filmek a ,,kistermesektől” ? — A kisteremben inkább ré­tegfilmeket vetítünk, amelyek a nagyteremben nem hoznának teltházat, itt viszont igen. A ka­marában inkább művészfilme­ket vetítünk, vagy amire a nagyteremben sokan voltak kí­váncsiak: hátha valaki lemaradt róla. Most például Kusturica Cigányok ideje című filmjét azért tűzzük újra itt műsorra, mert a közeljövőben mutatják be a Macskajaj című új alkotá­sát, ami igazából ennek a foly­tatása. Szeretnénk az ősszel komfortosabbá tenni a kamara­termet azzal, hogy a régi széke­ket fotelokra cserélnénk. Persze ezzel a befogadóképessége csökkenne, de mindenképpen esztétikusabb és kényelmesebb környezetet teremtenénk a tar­talmasabb filmek kedvelőinek. Frankó Marianna Évente átlagosan 500 ételfer­tőzés, ételmérgezés történik hazánkban, amely országosan 5000 ember megbetegedésé­hez vezet A fertőzések 4/5-e a háztartásokban történik, a megbetegedések többsége eny­hébb vagy súlyosabb lefolyá­sú, hányással hasmenéssel jár. Az ételfertőzések, mérgezé­sek megelőzhetőek az alapvető konyhai higiénés szabályok be­tartásával: 1. Kizárólag élelmiszer-áru­sításra engedélyezett helyen vá­sároljunk élelmiszert — a háza­lók megbízhatatlan források. A saját szedésű gombát felhaszná­lás előtt ellenőriztessük gomba­vizsgáló szakemberrel. Ha nem pasztőrözött tejet fogyasztunk, felhasználás előtt a forráspontig kell hevíteni. Ételkészítés előtt a nyersanyagokat — valamint a hőkezelés nélkül fogyasztandó zöldséget, gyümölcsöt — gon­dosan tisztítsuk, mossuk meg! Előre csomagolt élelmiszer vá­sárlásakor olvassuk el a címkén a tárolásra és a minőségmegőr­zésre vonatkozó információkat. 2. Tekintsünk eleve szalmo­nellával fertőzöttnek minden el­készítendő húst, tojást, és a hő­kezelés során az alapanyagok belsejét is hevítsük föl. Tojást a nyári melegben nyersen ne fo­gyasszunk! 3. A kész ételt lehetőleg mi­nél előbb fogyasszuk el! Nyá­ron a 4-5 óra hosszan langyos hőmérsékleten tárolt ételben az elszaporodott kórokozók meg­betegedést okozhatnak. 4. Ha hosszabb időre hűtő­ben kell tárolni az ételt, hideg vízben hűtsük le előtte. A cse­csemőknek szánt ételt mindig frissen készítsük. 5. Kerüljük az érintkezést a kész étel és a nyersanyag kö­zött, használjunk minden fázis­hoz külön konyhai eszközöket vagy alaposan mossuk meg a két használat között őket! 6. Mossunk kezet még az étel- készítés megkezdése előtt és a különböző alapanyagokkal való foglakozás között is. A házi ked­vencek — kutya, macska, ma­dár, teknős stb. — érintésével is számtalan kórokozó kerülhet a kezünkre és onnan az ételbe ak­kor is, ha az állat nem beteg. 7. Tartsuk tisztán a konyhát, minden morzsát, foltot tekint­sünk ártalmas csírák hordozójá­nak és mielőbb távolítsuk el! 8. Védjük az ételt rovaroktól, rágcsálóktól és más állatoktól! A legjobb védelmet az jelenti, ha az ételt jól lezárt edényekben tartjuk. 9. Ha kétely merül fel az ivó­víz tisztaságával kapcsolatban, forraljuk föl mielőtt megin­nánk, ételbe tennénk vagy jég­kockát készítenénk belőle. Ha a víz csecsemő ételéhez, italához kell, előzetesen tájékozódjunk a minőségéről és szükség esetén palackozott, tasakos ivóvizet használjunk. 10. Á szakszerűtlenül végzett házi disznóvágás, húsfeldolgo­zás súlyos fertőzés forrása lehet. A húsmérgezés jellemző tünetei: szájszárazság, nyelési nehézsé­gek, kancsalság, kettős látás. Ilyen tünetek jelentkezése esetén azonnal orvoshoz kell fordulni! Ha valamilyen étel — külö­nösen, ha gombát is tartalma­zott — fogyasztása után több személynél is jelentkezik ismét­lődő hányás, hasmenés, láz, ugyancsak indokolt orvoshoz fordulni, mert valószínűleg ételmérgezés vagy ételfertőzés történt. F. M.

Next

/
Thumbnails
Contents