Békés Megyei Hírlap, 1999. július (54. évfolyam, 151-177. szám)
1999-07-26 / 172. szám
1999. július 26., hétfő VENDÉGSÉGBEN Sarkad és Snagov egymásra talált A két településnek közös a küldetése, a polgármesterek aláírták a szerződést Huszonhárom fős delegáció indult július 19-én Sarkadról a romániai, Kárpátokon túli Snagovba, testvértelepülési együttműködési szerződés aláírására. A 650 km távolság megtétele mintegy tizennégy óráig tartott. A háromnapos látogatás során a két település képviselői találkoztak egymással, Bukarestben emléktáblát avattak a sarkadi születésű Veress Sándor tiszteletére, koszorút helyeztek el sírhelyén, valamint a Nagy Imre emlékére állított snagovi obeliszken. A Snagovi-tó partján fekvő szálláshelyről hajóval utazott a delegáció a díszünnepség helyszínére. A sarkadi és a snagovi településvezetőkön kívül képviselő-testületi tagok, megyei küldöttek és egyházi képviselők, valamint a gazdaság szereplői — többek között a MÓL és a Rába romániai ügyvezetői — vettek részt a találkozón, ahol Martyin Tivadar és Csepregi Ferenc tolmácsok segítették a román és magyar nyelvű eszmecsere létrejöttét. A himnuszok elhangzása után Niculae Marian Mari- nescu, Snagov polgármestere köszöntötte a résztvevőket. — Sarkad és Snagov barátsága két ember barátságából indult. Az egymásra találást megkönnyítette a közös pontok felderítése, így például a sarkadi születésű Veress Sándor, akit Romániában a földmérés és a vasútépítés úttörőjeként tartanak számon. Jó volna, ha a baráti kapcsolat nem állna meg a település vezetőinek együttműködésében, hanem kiterjedne a lakosságra is, a kultúra, a sport, az idegenforgalom és a gazdaság területére — fogalmazott Snagov vezetője. Tóth Imre, Sarkad polgár- mestere kiemelte: — A Kárpátok hegyvonulata és több mint hatszáz kilométer van közöttünk, és egy kérdés. Mégpedig az, hogyan tudjuk szorosra fűzni kapcsolatainkat. A történelmi múltunk és a földrajzi adottságaink köteleznek bennünket arra, hogy jó szomszédságban legyünk egymással. Hiszen küldetésünk közös: Magyarország és Románia is az egységesülő Európa része kell legyen. Snagov és Sarkad önkormányzata megtalálta az egymáshoz vezető utat, ezen az úton most már a civil szervezetek és a gazdaság szereplői is elindulhatnak. A dolgok mindig emberi kapcsolatokban dőlnek el. A makro- politika nem sokat ér, ha működésének eredménye a mindennapokban nem hasznosítható. Az Európai Unió felzárkóztatási programjaira, a nemzetközi forrásokra együtt sikeresebben pályázhatunk — mondta Tóth Imre. A polgármesterek köszöntőjét követően Sipos Lajos, Sarkad jegyzője és Cristina Bugean, Snagov alpolgármester asszonya olvasta fel az együttműködési szerződést, melyet az aláírás és a dokumentumok kicserélése követett. — Reméljük, hogy a szerződés aláírása hosszú távon is mindkét félnek hasznot hoz, és kívánjuk azt, hogy a Magyarországon élő román anyanyelvűek és a romániai magyarok egyaránt jól érezzék magukat — hangsúlyozta felszólalásában Marcsó János, a sarkadi képviselő-testület tagja. Tóth Imre sarkadi és Niculae Marian Marinescu snagovi polgármester kézfogása az aláírást követően Veress Sándor örökében A bukaresti Coltea utca egyik házfalán elhelyezett márványtábla őrzi ezentúl Veress Sándor emlékét számát 25 ezerre teszem, a hivatalos statisztikák eltérőek e tekintetben. Az sajnos általános jelenség, hogy a temetések száma több a keresztelőknél. Én 1982-ben Erdélyből kerültem ide, gyermekkoromtól kezdve két nyelven beszélek. Példát vehetünk Veress Sándorról, aki kisebbségi létében képes volt olyan munkát végezni, amely óriási jelentőségű Románia szemszögéből. A Sarkadtól Snagovig megtett több mint 600 km bizonyítja, hogy az utódok Veress Sándor nyomában kívánnak járni — fogalmazott Bányai Lajos. A román fővárosban a delegáció tagjai megkoszorúzták a szépen rendben tartott sírt, majd a Coltea utcában emléktáblát helyeztek el Veress Sándor tiszteletére. Az 1828-ban Sarkadon született Veress Sándor az egyik legfontosabb összekötő kapocs Snagov és Sarkad között. Az 1848—49- es szabadságharcot Bem katonájaként végigküzdő Veress Sándor a szabadságharc leverését követően emigrációba kényszerült, harmincöt évig Romániában, ebből huszonöt évig Bukarestben élt. A hat nyelven beszélő férfi a földmérés alapjait Párizsban sajátította el, a vasútépítés tudományát Londonban szerezte meg. Romániában az ő nevéhez fűződik a vasútépítés megteremtése, a modem földmérés bevezetése. Az 1884-ben elhunyt mérnök sírhelye Bukarestben található. A sírt a helyi magyar református egyház gondozza. Bányai Lajos lelkész elmondása szerint Érdélyből két protestáns felekezet települt Bukarestbe, a szász evangélikusok és a magyar reformátusok. Kezdetben együttműködtek, majd 1848-ban szétváltak. — A Bukarestben élők Az oldalt írta: Váradi Krisztina. Fotók: Fazekas László •ittímfúce' ‘ Vlfces Snagov Öt falu és az erdők együttese Snagov Bukarest és Ploiesti között, a Snagovi- tó partján — mely 17 km hosszú és 200-800 m széles — fekszik, a két nagyváros pihenőövezete. A település öt faluból áll, környékén 1700 hektár erdővel. A síkvidéki adottságból eredően a község mezőgazdasági jellegű, de sokan járnak be Bukarestbe dolgozni. Állandó lakóinak száma nyolcezer, további ezerötszázan üdülőtulajdonosok. A Snagovi-tó közepén található szigeten Tepes vajda — akit a népi mondák Drakula néven emlegetnek — építtetett kolostort 1462-ben. Fontos cél a tó környezetének védelme, melyre létrehozták az ECO Snagov alapítványt. Az 1956-os forradalom leverését követően az egyik nyaralóban tartották fogva Nagy Imre miniszterelnököt, akinek emlékére 1997-ben obeliszket állítottak. A magyar delegáció tagjai látogatásukkor megkoszorúzták az emlékművet. 650 kilométert utaztak a Kárpátokon túlra Tíz évvel ezelőtt hihetetlennek tűnt Antal Miklós, a bukaresti egyetem jogi tanszékének tanára: — Az együttműködési szerződés aláírásával a gyakorlatiasság kerül előtérbe. Sajnos a közélet szereplői nemegyszer elvesznek a politikában, ami hátráltatja az előrelépés lehetőségét. Az ön- kormányzást, a helyi lakosság döntésekbe való beleszólását kell erősíteni. Az effajta találkozások alkalmával mindig meg kell oldani egy-egy konkrét feladatot, így tehető szorosabbá és tartó- sabbá a most elindult kapcsolat. Nicolae Radu, az Ilfov megyei tanács elnöke: — Örülök a két település, illetve a két megye között kialakított kapcsolatnak. Bízzunk benne, hogy más megyék is felismerik ennek jelentőségét és követik példánkat, hiszen más választásunk nincs, csak egy közös Európában élhetünk. A demokráciának fontos eleme a helyi autonómia megteremtése, a kisebbségi kérdések rendezése. Mindig szeretettel várjuk a Békés megyeieket, akárhányszor jönnek el hozzánk. Dr. Jeszenszky Géza, a Békés Megyei Közgyűlés alelnöke: — Békés megye képviselő-testületének nevében elismeréssel szólok arról a példaértékű kapcsolatról, amely Sarkad és Snagov között jött létre és amely Békés és Ilfov megye egymásra találását is elősegítette. Július 30-án Ilfov megye küldöttségét várjuk Békés megyébe a testvérmegyei együttműködés aláírására. A két térségnek a katalizátor szerepét kell betöltenie a gazdasági kapcsolatok elindításában. Emil Manciu, Snagov képviselő-testületi tagja, a helyi iskola igazgatója: — Azért vagyunk itt, hogy hidat verjünk egymás felé. Tíz évvel ezelőtt nem hittem volna abban, ami most itt megvalósult. Elképzelhetetlennek tűnt ilyen nagy létszámú magyar delegáció fogadása azokban az időkben, amikor ennek még a gondolatát is tiltották. Kívánom, hogy augusztus 11-én a háromperces sötétség világosítsa meg mindenki elméjét, lehetőséget teremtve arra, hogy legalább ezer évig barátságban élhessünk. Argyelán György, a Magyar Köztársaság külgazdasági attaséja: — Sarkad és Snagov települések közeledésével elsőként jött létre a Kárpátokon túli kapcsolatfelvétel, és ez máris együttműködésre serkent két megyét. Örülök e kettős kapcsolatnak és jómagam is azon leszek, hogy a jelenlegi munkakörömben mindent megtegyek, segítve a szálak mind szorosabbra fűzését. Bízom benne, hogy a gazdasági együttműködés is minél gyorsabban megindul. Andrei Bogdan Tarnea, a Román Külügyminisztérium képviselője: — Hiszem azt, hogy nem elég a politikusoknak párbeszédet folytatni egymással. Aradi származású vagyok, ezért magyarul is beszélek, nagyon fontosnak tartom az emberi kapcsolatok kialakítását gazdasági, kulturális és egyházi tekintetben is. A nagypolitika szereplőinek tevékenységén túl a hétköznapok világában kell megtalálni az utat egymáshoz, mert igazában ez utóbbi vezet eredményre. Barátságból indult Papp Károly és Virgil Olarescu barátsága teljesedett ki akkor, amikor a két település vezetői megállapodtak a testvértelepülési kapcsolat létrehozásáról. — Nyolc éve ismertem meg Virgil Ólarescut (aki az út során két mobiltelefonnal a kezében intézkedett, lótott-futott azért, hogy minden gördülékenyen mehessen, és akit a magyar delegáció tagjai csak Gyurinak szólítottak — a szerk.). Az előző cégem bukaresti üzletkötője volt — emlékezett a kezdetekre Papp Károly sarkadi vállalkozó. — Amikor Karcsi idejött, nem tudott románul. Mondtam neki, hogy nyelvismeret nélkül üzletelni veszélyes, hiszen könnyen becsapják az embert. Apám magyar származású, ezért beszélek én is magyarul. Segítettem a tolmácsolásban, így született a barátságunk — mondta Virgil Olarescu. — Nagyon elégedett vagyok Sarkad város vezetésével, hiszen fogékonyak voltak a kapcsolatteremtésre, pozitív hozzáállásukkal segítették e nemes cél elérését. Szerintem történelmet írtunk a román— magyar párbeszéd elősegítésében — vélekedett Papp Károly. Papp Károly és Virgil Olarescu: „Történelmet írtunk...”
