Békés Megyei Hírlap, 1999. július (54. évfolyam, 151-177. szám)
1999-07-24-25 / 171. szám
8 Hétvégi magazin 1999. július 24-25., szombat-vasárnap Verselő A héten Felkai Eszter, a békéscsabai Jókai Színház Jászai-díjas színművésze mutatja be kedvenc versét. — A vers állítólag „intim” műfaj, senki sem szereti elárulni, melyik a kedvenc költeménye. Személyes ügy. Én nagyon szeretek róluk beszélni, felvillanyoz, ha más is talál bennük szépséget, örömet. Sokat gondolkoztam, hogy a szívemhez közel állók közül melyiket ajánljam a figyelmükbe, de a kérdést eldöntötte, hogy olyat kerestem, melyet itt, Békéscsabán ismertem meg. A költő a felejthetetlen Sinka István, a vers címe: „Anyám balladát táncol”. Ha arra kellene — röviden — válaszolnom, miért is szeretem, csak annyit tudnék mondani róla, hogy elbűvöl az első versszak egyszerűsége, szinte a népdalhoz hasonló tiszta bája, de aztán-aztán elsodor a vers mélyről jövő, vad atavisztikus ereje, mely ezt a különleges „szertartást” a sámán erejével velünk is átérezteti. Őseink, akik feláldozták magukat miattunk, most már békességben pihenhetnek. Egyszer volt szép az anyám tánca, mikor kendőjét gyepre hányta, a Korhány vizénél, Pusztapándon s bokázó lába pásztortűznél, öles apám örömére szállt, mint illat a virágon. De gyönyörű lábán víg figurát eredő táncába ő se vitt, csak mutatta ringó mozdulattal halálba járó őseit. Mert ugyanaz sírt fel a flótán, hogy meghaltak azok ima nélkül, nagy szakállal, akasztófán. S hajnaltájÖn ', tengő szélben, hogy fény nyílott két nyárszemében, elébe raktak tíz szál gyertyát, hat másikat meg karikába — Közöttük anyám ott sugárzott, s kis csizmája lángot vert át. Az ősi ritmust pásztorok fütyülték... Kettő-kettő felállott szélrül jelezve, hogy a csúfolt ős szép feje most halálba révül. S a holtak szemét, ahogy lezárták: ezt a sirató, örök búcsút a nyárfák alatt már öten járták. Akkor meg mikor sírt nyitnak, közéjük lendült hatodiknak apám is, kinek lépteit úgy mérte az öt táncoló, mint ki utolsó fordulattal az egész műbe értelmet vitt... Mikor a gyertyák porig égtek, még anyám eljárta a végét: egy szál virág körül koszorút táncolt... A juhászok meg már csak nézték, hogy az égen hold ballag át és csudálja nagy, fehér szemmel anyám lábán a balladát. Harmadik könyvén dolgozik a kvíz-kérdéseket kedvelő bútorasztalos A KITÖRÉS MÓDJA - AFORIZMA Az aforizma valamely életbölcsességet, igazságot kifejező tömör szellemes mondás, és azonkívül gondolattöredék is — olvasható az idegen szavak és kifejezések szótárában. A tavasszal megjelent 888 humoros aforizma című kötet összeállítója a békési Vas Zoltán, a szellemes elme értelmező szótárának nevezi gyűjteményét, amelyet a napokban — ahogy a címében is benne volt —, újabb 888 követett. A kötetek összeállítóját, aki maga is ír aforizmákat, és néhányat jegyzett is a könyvben, békési otthonában kerestük fel. nem válaszolt. Később számítógépre tettem az anyagot, majd négy kiadónak írtam, és a Kherion válaszolt. A kiadó vezetői hasonló gondolkodásúak mint én. Négy évre megvették tőlem a kiadási jogokat. Nem kívánok elmenni tőlük. —-Könyvében filozófustól, vagy irodalmártól éppúgy olvashatunk aforizmát mint rockzenésztől. Az első kérdés profán. Honnan gyűjtötte össze ezeket a frappáns mondásokat, gondolat-töredékeket? — A kötet hosszadalmas gyűjtőmunka eredménye. Hat éve keltették fel érdeklődésemet az aforizmák. Mindenhonnan, könyvekből, rádióból, televízióból szedegettem őket össze. Vallom, nyitott szemmel kell járni a világban. Ami szerzői munkámat illeti, tíz éve készülök rá, hogy valamit össze fabrikáljak. — Az olvasó közönség hogy fogadta a kiadványt? — Az első kiadás tízezer példányban jelent meg, és a márciusi megjelenés óta már elfogyott. A kiadó munkatársai buzdítottak a következő megírására. — Amely a napokban meg is jelent. Hogy talált rá a debreceni Kherion ’97 kft-re? — Először mintegy harminc kiadónak írtam. Nem fontos a nevük. Senki íg&*>" ■<* > i<) " > .. < *y Hat éve készült rá, hogy könyvet írjon az aforizmákból. A bemutatkozás sikeres volt fotó: kovács ERZSÉBET — Hogyan sikerült támogatókat találnia? — Ehhez a műfajhoz szerencsére nem kell szponzor. Az első tízezerrel úgy éreztem ki tudtam tömi az ismeretlenségből. — Szűkebb környezetében hogy fogadták a kiadványt? — Itthon nem akartam nagydobra verni. Amikor megjelent a könyv, vittem belőle a békési városi rádiónak, és küldtem egy példányt a Megyei Könyvtárnak is. — Második könyvét jegyzi, és már dolgozik a harmadikon is. A kezdet, ahogy hallottam, az Ön esetében is egy kicsit kacskaringós volt. — Az eredeti szakmám bútorasztalos. Faárú-készítő is vagyok. Korábban a helyi újságban humoros meséim jelentek meg. Egy időben hirdetések szervezésével is foglalkoztam. Indítottam egy reklám újságot is, amelynek kiadója, és szerkesztője is voltam. Mindig is érdekeltek a kvíz jellegű feladványok, melyek azonkívül, hogy műveltséget közvetítettek humorosak is voltak. A recept nálam a következő: humor+műveltség+böl- csesség. — Könyveiben 888 aforizmát talál az olvasó. Ön milyen természetűeket kedvel? — Azokat, amelyeknél nem ugrik be egyből a poén. — Az új könyve miről fog szólni? — Első szerzői munkám már a nyomdában van. Az állatvilággal foglalkozó kvíz-könyv lesz. Mostanában ismét írok mese-paródiákat is. Pánics Szabó Ferenc A CÉG TOVÁBBRA IS FÉLTÉKENYEN ŐRZI MARILYN MONROE-RÓL A TITKAIT Kommunista kém az amerikai bálvány? Bármennyire képtelenségnek hangzik is, a 104-40018-as akta az amerikai bálványról, Marilyn Monroe-ról szóló információkat tartalmazza. Ezeroldalnyi jelentés a sztárról. A nagyfőnök, J. Edgar Hoover pedig szobájában őrizte Marilyn aktnaptárát, nagy becsben tartva a fényképeket. A szélsőséges viselkedésű sztárról, nem lehetett tudni, miféle politikai viharokat kavar sokszor nem éppen kívánatos kapcsolataival Monroe sohasem politizált. Politikai megnyilvánulásának talán csak azt lehetett volna minősíteni, amikor Kennedy születésnapján sok ezer ember előtt a Madison Square Gardenben elénekelte a Happy Birthdayt — 1962- ben. Akkor hát mi volt az alapja a dosz- szié első százöt oldalán sorakozó feljegyzéseknek? Talán az, hogy az FBI szerint Monroe „locsogós” volt, s olyan információkat adott és kapott, amelyek mindenképpen értékesek lehettek az FBI számára. Hiszen a sztár rengeteg emberrel találkozott s tartott fenn kapcsolatot. Monroe több, mint jó kapcsolatot tartott fenn például a Kennedy fivérekkel. 1962-ben Marilyn igen sokszor találkozott Kennedy elnökkel. Többoldalnyi feljegyzés őrzi a randevúkon történteket, különösen azokat, amelyik Peter Lawford malibui lakásán estek meg. Ha valaki, akkor Hoover egészen biztosan tudta, volt-e vagy sem szerelmi kapcsolat Monroe és az elnök között. Az iratok közé bekerült a két Kennedy fiú, Bobby és Jack közötti telefonbeszélgetést rögzítő magnószalag is, amelynek témája az erkölcs Amerika-szerte való megerősítésének igénye volt, majd a Kuba elleni esetleges atomtámadás lehetőségeiről szólt. Monroe szerelmei között volt az ugyancsak kommunistagyanús Friedrick Vanderbilt Field és a mexikói filmproducer, Jose Balanos. Az FBI tudta, hogy Balanos rendszeresen jelentést küld Monroe-ról, arról, miről beszélgetett a sztár a légyottokon Bobby Kennedyvel. Az sem volt érdektelen, hogy Marilyn csak azért sem kerülhetett ki a Cég érdeklődési köréből, mert az FBI különös figyelemmel viseltetett a kommunistagyanús Arthur Miller iránt, akivel az amerikai szexszimbólum frigyre lépett. A házasság Millerrel ugyan három és fél év alatt csődbe jutott, de a Cég érdeklődése nem lanyhult, sőt: újabb okot találtak a megfigyelésre, hiszen Monroe „összejött” Yves Montand-nal, aki francia volt, s az FBI szerint a franciák köztudomásúan megbízhatatlanok, hiszen érzelmi alapokon politizálnak. Marilyn élete vége felé kifejezetten fecsegőssé vált. Mindenkivel kendőzetlen őszinteséggel beszélgetett, feltárva kapcsolatainak legintimebb titkait is. Az FBI így első kézből szerezhetett információkat híres-neves emberek magánéletéről, amikor szorgalmasan lehallgatta a Monroe-házban felvett magnószalagokat. A sztár halálakor megjelentek a Cég emberei a Santa Monica-i telefontársaságnál, és elvitték azokat a szalagokat, amelyek Monroe éjszakai távolsági beszélgetéseit regisztrálták. A szóbeszéd szerint Monroe utolsó telefonhívásainak egyike a Fehér Házba kapcsoltatott. Hoover később kijelentette: nagyon tisztelte Mon- roe-t, de neki, mint az FBI vezetőjének kötelessége volt szemmel tartani a meglehetősen szélsőséges viselkedésű sztárt, mivel sohasem lehetett tudni, miféle politikai viharokat kavar sokszor nem éppen kívánatos kapcsolataival. Az igazság azonban alighanem az, hogy az FBI a Kennedy klán „ütőerén” kívánta rajta tartani a kezét, s erre a legkiválóbb lehetőség éppen Monroe volt. A sztár halálával az akták lekerültek az FBI különleges biztonsággal őrzött pincéjébe, s azóta is ott pihennek, holott már sokan szerettek volna beléjük tekinteni. De a Cég továbbra is féltékenyen őrzi titkait. „Ezernyolcszáznegyvennyolc, te csillag” Az 1848—49-es forradalom és szabadságharc emlékére indított fejtörő játékunk 34. kérdése: Ki hirdette ki az 1849. április 14-ei függetlenségi nyilatkozatot Gyulán? a) Szombathelyi Antal alispán b) Wenckheim Béla főispán c) Szakái Lajos főjegyző Ha részt kívánnak venni a játékban, legkésőbb kedden egy levelezőlapon küldjék be a helyes megfejtést vagy annak betűjelét a szerkesztőség címére (5600 Békéscsaba, Pf. 111.) A levelezőlapra ne felejtsék el ráírni: Ezernyolcszáznegyvennyolc, te csillag. A helyes megfejtők között hetente három tollat sorsolunk ki, a rejtvénysorozat végén pedig „ráadás” húzást tartunk, amelyen 1848—49-es témájú könyveket, versesköteteket nyerhetnek. Előző heti feladványunk megfejtése: c) Vécsey Károllyal Arad ostrománál. Egy-egy tollat nyertek: Dógi Ferenc (Gyomaend- rőd), D. Nagy András (Gyula), Zsidek Péter (Békéscsaba). Szombathelyi Antal, Békés vármegye alispánja Kedvezőbb áron, hatékonyabb apróhirdetési lehetőséget ajánlunk Önnek Június 15-étől azon ügyfeleink, akik legalább két alkalommal megrendelik apróhirdetésük (*) megjelentetését a Békés Megyei Hírlapba, a harmadik h irdetést terjedelem től függetlenül bruttóC500 Ft-éi^megjelentetjük. * A kedvezmény három azonos szövegű és terjedelmű hirdetésre vonatkozik.