Békés Megyei Hírlap, 1999. július (54. évfolyam, 151-177. szám)
1999-07-23 / 170. szám
GAZDASÁG 1999. július 23., péntek Veszélyben a megye szennyvízberuházásai 1987 és 1994 között közel ötmilliárdos állami forrásból megvalósult a közép-békési regionális ivóvízellátó rendszer. Közismertebb nevén arzénmentesítő program, amely a dél-békési Maros-hordalékkúp vízbázisáról látja el Békés megye jelentős részét egészséges ivóvízzel. Az ivóvíz nagy érték, amely jelentős beruházás árán jut el a jó cél érdekében, hogy ne károsodjon a lakosok egészsége. Az utóbbi hírek szerint a hordalékkúpon levő önkormányzatnak az ivóvíz védelmét szolgáló erőfeszítése megtorpanni látszik. Erről kérdeztük Nagy Béla medgyesegyházi polgármestert, a térség megyei tanácsnokát. — Dél-Békésben az elmúlt években szinte minden település jelentős szennyvíz-csatornázási beruházásba kezdett. Mire alapozódtak a fejlesztések? — Úgy az Antal-, mint a Hom-kormány ideje alatt egy dinamikus környezetvédelmi, szennyvíz-csatornázási program indult el az országban, ezen belül Békés megyében. Mivel kiemelten preferálták a Maros-hordalékkúpon levő településeket, ezért megkezdődött a megye ütemszerű csatornázása, amelyre a települések jelentős pénzügyi forrásokat nyertek. Ennek eredményeként jelentős előrelépés történt a csatornázottságban, de még így is messze elmarad az európai uniós előírásoktól — mondta Nagy Béla. — Olyan előnye is volt, hogy a vízbázisra kevesebb szennyező anyag jutott és megvédtük a jó minőségű termőtalajt, a megye egyik legértékesebb kincsét. További kedvező hatás, hogy jó néhány cég, gazdasági társaság ráállt ezen beruházások kivitelezésére, mellyel jelentős munkahelyet teremtett, vagyis egyfajta jövedelemtermelés zajlott, ami katalizálta a gazdaságot. Az új kormány ismét meghirdette az uniós csatlakozás felgyorsítását, ezért bíztunk, hogy ez valóban egy politikailag semleges program, hisz mindenki elismerte: a csatlakozás egyik fontos kritériuma a csatornázási mutatók javítása. A térségben egyébként ez a számba jöhető ipartelepítés alapja is. — Mikor és hogyan változott meg a központi stratégia? — A beruházások finanszírozási oldala úgy jött létre, hogy egy ilyen nehéz gazdasági és szociális helyzetben levő megyében egyrészt az önkormányzatok — felvállalva a különböző népszerűtlen intézkedéseket — komoly erőt fordítottak erre az egyébként is szűkös saját forrásaikból. A polgárok szintén ezt tették a csatornázási hozzájárulással, ami előfeltétele volt, hogy az önkormányzatok pályázhassanak az állami pénzalapokra. Eddig minden jól működött, kedvező dinamikája volt a fejlesztéseknek. Az első csalódás a napokban ért bennünket. A jelenlegi kormány — amikor markánsan kiáll az uniós csatlakozás mellett — az 1999. évi céltámogatások keretén belül a szennyvízcsatornázás, illetve a kommunális hulladék kezelésében számunkra hátrányosan döntött — hangsúlyozta a tanácsnok. — Békés megyében egyetlenegy település sem nyert céltámogatást, így a beruházások leállnak, megtorpannak, melynek súlyos következménye lesz. Egyrészt az uniós csatlakozási normákat jóval később tudjuk teljesíteni, másrészt a beruházásokba milliárdos tőkét invesztáló cégek csődbe jutnak és csökken a foglalkoztatás. Az országban egyébként egy dunántúli szennyvíztisztító telep kapott céltámogatást, illetve a csatornahálózat építésénél a 30 nyertes önkormányzat közül 15 a budapesti XVI. kerületé. Példátlan a döntés, hogy amikor a gazdasági növekedés különböző értékeit prognosztizálják és optimista nyilatkozatok hangzanak el a pénzügyi kormányzat részéről, akkor ennyire alulértékelték a környezetvédelemnek és az uniós csatlakozási feltételeknek való megfelelést. Azt gondolom, a döntés alkotmányos problémát is felvet. Az alkotmány értelmében a Föld ásványi kincsei (olaj, gáz, ivóvíz...) az államot illetik, holott gyakorlatilag az önkormányzatok és a polgárok helyezik biztonságba az állami tulajdont. Az egészséges ivóvíz védelme kötelező állami feladat (lenne), amelyből most úgy tűnik, ki kíván vonulni. Ez előrevetíti azt a kormányzati filozófiát, hogy át szeretnék venni az EU-ban működő modelleket, ám a magyar viszonyok között ez ma elképzelhetetlen. Az elképzelés szerint a kormány csak az önkormányzatok által felvett hitelek kamattámogatását biztosítaná. A hitelfelvétel viszont, tudjuk, sok önkormányzatnál a biztos csődöt jelentené. — Hogyan hívjuk fel a kormányzat figyelmét a problémákra? — A megyei közgyűlésen napirend előtt kértem szót e tárgyban, ahol egyhangúlag elfogadták, hogy levélben hívjuk fel a kormány .figyelmét a káros jelenségre és kérjük: a jövőbeni döntéseknél vegyék figyelembe a véleményünket. Medgyes- egyházán is közvetlenül érintettek vagyunk a céltámogatás elmaradásában, hisz a csatornázási programunk III. ütemét nem tudjuk befejezni. Térségi tanácsnokként javaslom az ön- kormányzatoknak, hogy fogalmazzanak meg állásfoglalást az ügyben, valamint forduljunk a megyei országgyűlési képviselőkhöz, akik az országgyűlésben adjanak hangot a gondoknak. Végül a dél-békési önkormányzatok társulási ülésén kezdeményezni fogom, hogy egységesen jelezzük és álljunk ki a megoldások terén. Halasi Mária Járdaépítés Mezőkovácsházán A mezőkovácsházi önkormányzat műszaki felmérést készített a városban levő járdák állapotáról. Eszerint 48,4 km megfelelő állapotú beton-, illetve aszfalt- járda található a településen, és 16,2 km felújításra, cserére szorul. Egyáltalán nincs közlekedésre alkalmas út 7,4 km utcaszakaszon. A járdaellátottság javítása érdekében számítanak a lakosság tevékeny közreműködésére, ezért az idén újabb felmérés készül az érintett lakók körében. Azon utcákban, ahol megfelelő számú jelentkező lesz, ott az építés, korszerűsítés anyagköltségeihez a jövő évi költségvetésben 50 százalék támogatást biztosít az önkormányzat. (1) Rádióval repülő madarak Már a túzokoknak is van rádiójuk. Legalábbis annak a néhány nagy testű madárnak, amely ezekben a hónapokban Dévaványa környékén a nyakában rádióadóval repül. A modern műszaki eszközök segítségével a dévaványai túzokrezervátum munkatársai figyelik a félmillió forintot érő túzokok mozgását. Nemrég pedig begyűjtötték a fészkekből a műtojásokat, amelyek kártyáját a számítógépre csatlakoztatva, a keltetéssel kapcsolatban jutnak fontos információkhoz a szakemberek. — A Központi Környezetvédelmi Alaptól nemrég 2 millió forintot nyertünk túzokvédelemre. A pénzből egy új, korszerű, programozható keltetőgépet vásároltunk. Ez a gép annyira modem, hogy automatikusan állítja a kívánt hőmérsékletet, pára- tartalmat és a program szerint forgatja a túzoktojásokat. Szintén ebből az összegből biztosítottuk a rádióadók és a rádióvevő, valamint a műtojások és a csibenevelőtér magasnyomású mosó- és fertőtlenítőgépének beszerzését — tájékoztatta lapunkat Kurpé István, a dévaványai túzokrezervátum vezetője. Nemrég öt, tavaly nevelt és idén kiengedett túzokot láttak el rádióadóval a rezervátum munkatársai. A negyven gramm súlyú adókat (amelyek energiaforrását két-két tartóselem jelenti) bőrszíjjal a túzokok nyakára erősítették. Az adók működési ideje másfél év, ezért azokat a bőrszíjhoz olyan zsinegekkel rögzítették, amelyek a nap hatására másfél-két év múlva elbomlanak, így az adók megszűnése után a madár megszabadul a nem kívánt „rakománytól”. Ha pedig a túzok valamilyen okból még működőképes állapotban vesztené el a rádióadót, akkor azt a vevő segítségével a rezervátum munkatársai megtalálják. Az öt rádióval ellátott túzok közül egynek a sorsa ismeretlen. Ezzel a madárral minden kapcsolat megszakadt. Valószínűleg kirepült abból a 7-8 kilométeres körzetből, amelyen belül a vevővel be tudnák azonosítani. Ám nagyobb növények leárnyékolása esetén a bemérhető távolság akár 2-3 kilométerre csökkenhet. Ezért a dévaványai túzokrezervátum munkatársai gyakran a vevővel járják a környéket. — Ha a vevő beméri a rádióadós túzokot, akkor a közelébe kell menni, és röptetni kell. Hisz csak ha a madár felröpül, akkor lehetünk benne biztosak, hogy él. Van ennek a rádióadónak egy modernebb változata is, amely már mozgásérzékelőt is tartalmaz. Ha lehetőség lesz rá, akkor majd mi is szerzünk belőle. Addig is ezzel a mostani technikával követjük figyelemmel, hogy a kihelyezett túzok, hogyan viselkedik, mi történik vele a természetes környezetben — mondta Kurpé István. A másik olyan jelentős műszaki vívmány, amit szintén idén először „vetettek be” a ványai rezervátum munkatársai, az a műtojás. Ezt a formában és nagyságban is a túzoktojásra emlékeztető szerkezetet a szabadban fészkelő madarak alatt helyezték el, s velük a kelési időszak paramétereit mérik. — Eddig összesen négy műtojást raktunk a túzokok fészkeibe. Ebből egy tojás nyomtalanul eltűnt. Ha róka, ha ember lopta el, akkor sem tudja használni őket. Hisz ezek kifejezetten csak a megfigyelésre használhatóak — közölte a rezervátum vezetője. A másik három műtojás adatrögzítő kártyáját számítógépre tették. A gép pontosan leolvassa, hogy mikor hány fokos volt a tojás. Mikor forgatta a madár. Mikor szállt le enni. Mikor mekkora volt a páratartalom a fészekben. — Az adatok alapján megállapítható, hogy a túzoktojásnak (mint a pusztai tojásoknak általában) elég nagy a tűrőképessége. Mi a műtojás eredményeit összesítjük, és természetesen az átlagokat vesszük figyelembe, hisz az a legideálisabb. Majd pedig ennek megfelelően állítjuk be a keltetőgép programját — fogalmazott Kurpé István. Végezetül azt is megtudtuk: a keltetőgépet csak akkor veszik igénybe, ha feltétlenül indokolt a tojás begyűjtése. A túzoknak is az a legjobb, ha a természetes élővilágba születik bele. Hisz élete jelentős részét a természetben éli le, azt a környezetet kell megszoknia. A mesterségesen keltett madarakat vissza kell szoktatni a . természetes élővilághoz. Mindezek ellenére ma már valamivel több túzokot költenek a dévaványai rezervátumban, mint korábban. Ugyanis ma már a Kiskunsági Nemzeti Park is Ványára szállítja a megmentésre váró túzoktojásokat. Ám ezekkel együtt az idén keltetett túzokok száma a rezervátumban aligha haladja meg a negyvenet. Magyari Barna Dolgozói részvények Mezőhegyesen A Mezőhegyesi Állami Ménesbirtok Rt. alkalmazottai a közelmúltban személyenként 28 db tízezer forintos dolgozói részvényt kaptak kézhez. A vállalat vezetői azt szeretnék, ha minél több dolgozó megtartaná a korlátozottan forgalomképes értékpapírokat. A Ménesbirtok Rt. üzemi lapjának legutóbbi számában olvasható az a körlevél, amelyet dr. Megyeri Zsolt vezérigazgató intézett dolgozótársaihoz. A levél részletesen taglalja a részvényhez fűződő jogokat és kötelezettségeket, illetve a „valamilyen méltányolandó okból” történő értékesítés lehetőségét. Az írás legfontosabb üzenete az, hogy aki csak teheti, igyekezzék megtartani a részvényeit. Dr. Madarász Lajost, a ménesbirtok igazgatási és jogi igazgatóját arra kértük, ismertesse a dolgozói részvényekhez fűződő legfontosabb tudnivalókat. — A részvény: értékpapír. Nagyon kell rá vigyázni. Ha megrongálódik, megsemmisül vagy elveszik, csak az érintett költségén lehet előállítani, meglehetősen hosszas procedúra árán. — Másra átruházhatók ezek a részvények? — Igen, de — lévén szó korlátozottan forgalomképes értékpapírról — csak vállalatunk igazgatási és jogi osztályának ellenjegyzésével. Ilyen részvényt ugyanis csak a birtok dolgozói és nyugdíjasai vásárolhatnak. Az eladott részvény valódi tulajdonosává azonban ők is csak akkor válnak, amikor a nevüket bevezetik a részvény- könyvbe. Miért fontos ez? Többek között azért, mert a jövő évtől kezdődően az osztalékszelvény csak akkor jogosít osztalékra, ha ez a bejegyzés megtörtént. — Ismeretes, hogy önök a részvények megtartását tartják kívánatosnak. — Valóban, de ettől függetlenül sor fog kerülni értékesítésre, egyrészt azért, mert ezt a törvény lehetővé teszi, másrészt pedig azért, mert bárki kerülhet olyan élethelyzetbe, amikor anyagi okokból meg kell válnia értékpapírjaitól. Nem szeretnénk azonban, ha az árfolyamot a kiszolgáltatottság vagy a vállalati hierarchiában elfoglalt hely határozná meg. Az üzemi tanács és a szakszervezeti bizottság egyetértésével arra törekszünk, hogy az elkerülhetetlen értékesítés szervezett keretek közt és tisztességes árfolyamon történjék. Ismételten szeretném azonban hangsúlyozni, hogy a részvény erősíti a tulajdonosi kötődést, idővel nő az értéke, és osztalékra jogosít. Az idén a Ménesbirtok Rt. közgyűlése az adózott eredmény 10 százalékának megfelelő 10 millió 600 ezer forint osztalék kifizetéséről döntött. Ez egy tízezer forintos részvényre vetítve 51 forint 38 fillér osztalékot jelent bruttóban, amit társaságunk június 28-áig ki is fizetett a dolgozóknak. Célszerű tehát megtartani a részvényeket, hiszen — mint mondottam — idővel az értékük is és az utánuk fizetendő osztalék is nőhet — jelentette ki dr. Madarász Lajos. M. Gy. Új telephely A mezőkovácsházi önkormányzat hasznosítani kívánja a kihasználatlanul álló volt költségvetési üzem Hunyadi utcai telephelyét. A napokban egy szegedi székhelyű cég ajánlatot tett a bérbevételre, mivel a telep alkalmasnak látszik polimerbeton és műmárvány termékek előállítására. Á júliusi testületi ülésen a képviselők úgy döntöttek, hogy a kérelmező szándékát figyelembe véve (a helyi szabályzatnak megfelelően) a lehető leghamarabb pályázattal meghirdetik a telephelyet és a bérlő kijelölésének jogát a pénzügyi bizottság hatáskörébe adják. (1) Az MNB hivatalos devizaárfolyamai (1 egységre forintban) Angol font 378,19 EURÓ 251,75 Francia frank 38,38 Német márka 128,72 Olasz líra (1.000) 130,02 Osztrák schilling 18,30 Svájci frank 156,64 USA-dollár 239,91 A méret Számít Szervókormány. Első elektromos ablakemelők. Központi zár. Vezetőoldali légzsák. Ködfényszórók. Renault Clio Sí^ee RENAULT MESZLENYI, Békéscsaba, Kazinczy u. 1—3. Autómentés Telefon/fax: (66) 445-133. 06 (30) 0451-942. RENAULT
