Békés Megyei Hírlap, 1999. július (54. évfolyam, 151-177. szám)

1999-07-20 / 167. szám

Megkérdeztük olvasóinkat A battonyai Kotroczó Mihályné életé­ben fontos szerepet játszik a kávé, mert alacsony a vérnyomása. (5. oldal) A gazdaság szolgálatában Volent György, a Gépipari Tudomá­nyos Egyesület megyei szervezetében 18 évig dolgozott titkárként. (6. oldal) Átélés nélkül nincs igazi... Bolmányi Ferenc festőművészre em­lékeztek nemrégiben Orosházán, szü­letésének 95. évfordulóján. (9. oldal) 1999. JULIUS 20., KEDD ÁRA: 44 FORINT LIV. ÉVFOLYAM 167. SZÁM kiállítók még pätta-zhetnek rendezvényeire: DIKNYEFESZTIVÁL *99 Kiállítás és vásár, Medgyesegyháza, 1999. augusztus 6—8. BERÉNYI KAPOK *94 Kiállítás és vásár, Mezőberény, 1999. augusztus 19—22. SZÉPSÉG, EGÉSZSÉG, DIVAT <99 Kiállítás, Békéscsaba, 1999. szeptember 25—26. í.rdfklűdiii lelefmimi: MÍMI30. Má4}89. A hunyai templomdombon július végén csak a hiányos fűtakaró árulkodik majd arról, hogy ott két hónapja még templom állt fotó: kovács Erzsébet Pályázat az új templomra Hunyán a legveszélyesebb művelet a torony ledöntése volt Tegnap teljesen lebontották a június 4-én villámcsapás kö­vetkeztében kigyulladt és leégett hunyai Szent László katoli­kus templom romjait. A bontás legveszélyesebb művelete a torony ledöntése volt. A templomdombon július végén csak a hiányos fűtakaró árulkodik majd arról, hogy ott két hó­nappal ezelőtt még templom állt. Elismerő oklevél Leimen város főpolgármesterének A német kapcsolat bővítése HÍREK Kitüntetés, (ge) A kon- dorosi könyvtár emlékérmet ka­pott kiemelkedő helytörténeti munkájáért, amelyet dr. Kal- hammer Mátyásné igazgatónő és munkatársa, Goda Mária vett át Zalaegerszegen, a XXVII. Országos Honismereti Akadé­mián. Mindkettőjük mögött több évtizedes kiváló helytörté­neti munka áll. Aratónap. (i) A régi hagyo­mányokat felelevenítő aratóna­pot rendeznek július 24-én Körösladányban. Az aratás helyszíne a Gyomai út melletti területen lesz. A rendezvény résztvevői reggel 8 órakor a Ba­rátság Szövetkezet épülete előtt gyülekeznek. A megjelenteket 10 órakor dr. Tamás Károly ál­lamtitkár köszönti. Az egész napos eseményen lesz mező- gazdasági gépbemutató, halász­léfőző verseny, Körösladány— Békéscsabai Előre focimérkő­zés, hajnalig tartó bál. Műszerbeszerzés. (1) A mezőkovácsházi testület az orvo­si rendelők alapműszerezettségé­nek biztosítására, a korábbi esz­közök beszerzésén túl jóváhagy­ta 3 EKG-készülék vásárlását. A műszerek beszerzése a Szívügy Alapítvány által kiírt pályázattal valósul meg, amelyhez az 1,2 millió forintos önerőt az e célra év elején biztosított keretből fe­dezik. Emellett az elöljárók 100 ezer forint felhasználását enge­délyezték a n. számú háziorvosi rendelő számítógép-rendszeré­nek javítására, korszerűsítésére. Egy érre. (i) A dévaványai képviselő-testület úgy döntött, hogy a település belép az Euró­pai Uniós Klub Egyesületbe. Mint Pap Tibor polgármester fogalmazott: ez az egyesület az Európai Unióhoz való csatlako­zás felkészülését segíti. Egy év­re 10 ezer forintos tagdíjjal lép be Ványa. Egy év után a tapasz­talatokat leszűrik, s azt követő­en döntenek majd arról, hogy a tagságot meghosszabbítják-e. A bontást végző szarvasi Integ­rál Építő Rt. a munka nehezén már túl van. A cég főépítésze, Janurik György lapunknak el­mondta, templom bontását ugyan még nem irányította, ám hasonló kis téglaszerkezetű épületegyüttesét már igen. Ezekkel az épületekkel köny- nyebb bánni, mert bontáskor nem dőlnek, hanem roskadnak. Ez Hunyán a megdőlt és fo­kozottan életveszélyes torony bontásakor kivált jelentőséggel bírt. A falak több pontban való megbontása után a tornyot spe­ciális bontógépet alkalmazva vonókötelek segítségével borí­tották össze. A tűzben kórusra lezuhant minden bizonnyal sé­rült harang előzetes kimentését nem kockáztathatták meg. A harangnak, miután kiemelik majd a romok alól, feltehetően az lesz a sorsa, hogy beolvaszt­ják és újat öntenek belőle. A fő­építész előtt már a tűzvészt megelőzően ismert volt a hu­nyai templom állapota. Mint mondta, az idei év eleji belvíz után megsüllyedt épületet hosszú távon egy nagymértékű, igen költséges alapmegerősítés menthette volna meg. Csupán a burkolat felújítása és a megdőlt torony statikai megerősítése a szerkezetsüllyedésre nem jelen­tett volna megoldást. Az épület szerkezeti gondja a bontáskor is megmutatkozott. Az épület ol­dalában lévő, geodéziai alap­pontként szolgáló falicsap 10­15 centimétert megsüllyedt, a toronynál ennél jóval nagyobb volt a süllyedés. Janurik György szerint a bontásból származó téglát legfeljebb melléképületek építéséhez érdemes újrahaszno­sítani, új templom vagy lakóház építéséhez semmiképpen. A templomtéglák több mint száz évvel ezelőtti égetéséhez feltehetően ideiglenes égetőke­mencét használtak, amelyben a hőfok nem volt megfelelő ah­hoz, hogy a tégla kívánatos nyomásszilárdságú legyen. Az új templomra az egyház meghí­vásos tervpályázatot írt ki. Mint megtudtuk, két terv elkészítésé­re az Integrál Építő Rt. is meg­hívást kapott. Több mint való­színű, hogy az egyiket Janurik György, a másikat Bődi Péter, az Integrál Rt. másik építésze készíti. Janurik György az el­képzeléseiről annyit árult el, hogy klasszikus formai jegye­ket hordozó katolikus templo­mot tervez. Cs. R. Elismerő oklevelet adományo­zott tegnap Békéscsabán, a me­gyeházán tartott találkozón Herbert Ehrbarnak, a német- országi Leimen város főpolgár­mesterének Domokos László, a Békés megyei közgyűlés elnöke. Az elismerést Domokos László — dr. Jeszenszky Gézának, Bé­kés megye képviselő-testülete al- elnökének társaságában — a Leimenben és környékén élő, Bé­kés megyéből kitelepített néme­tek és a szülőföldjük közötti kap­csolatok ápolásában végzett segít­ségért nyújtotta át a főpolgármes­ternek. A megyei közgyűlés elnö­ke hangsúlyozta, hogy Ehrbar úr nagyon sokat tett például Almás­A pezsgőfürdő-medence szombati műszaki átadását megelőző sajtótájékoztatón el­hangzott, hogy a Gyulai Vár­fürdő vendégei mától birtok­ba vehetik az új medencét. A vízminőség-vizsgálat eredmé­nye, mely tegnap délutánra született meg, fürdőzésre al­kalmatlannak minősíti a vizet, mivel a vizsgált négy paramé­terből kettőnek az értéke meg­haladja az előírt határértéket. Szombaton délelőtt a Várfürdő új medencéjében felpezsgett a víz. Sokan nem tudtak ellenállni a kí­sértésnek a meleg nyári napon és a felhívás ellenére megmártóztak a habokban. Mivel a műszaki át­adás idején a fürdőzésre nem volt engedély, így végül a víz leenge­désével sikerült a látogatókat a medencéből kitessékelni. — Ez amolyan róka fogta csuka helyzet — mondta Cséfán Lajos, a Várfürdő kft. ügyvezető igazgatója. — A pró­baüzem alatt a medencébe vizet kell ereszteni, s nehéz a látoga­tóknak megmagyarázni, hogy nem mehetnek bele. Dr. Megyeri Valéria városi tisztifőorvos szerint a problémát kamarás és Elek 1992 óta történő támogatását, és a kulturális kap­csolatok elmélyítését illetően is. Domokos László egyben megkérte a főpolgármestert, hogy ezen munkásságát folytat­va, továbbra is támogassa a két nemzet közötti kapcsolatok bő­vítését. A megyei képviselő- testület nevében kifejezte azt a szándékot, hogy a településiek mellett megyei szintű kapcso­lattartás is létrejöjjön. Ahhoz pedig, hogy a 30 ezres lélekszámú Leiment jobban megismerhessék megyénkben, Herbert Ehrbar a várost, az ott működő számos egyesületet be­mutató videokazettákat nyújtott át vendéglátóinak. Ny. L. könnyen ki lehetett volna küsz­öbölni a műszaki átadás és az üzembe helyezés összehangolá­sával. — Csütörtökön ott vol­tunk, hogy levegyük a vízmin­tát, de üres medence várt. A ki­takarítás, fertőtlenítés és feltöl­tés után csak délután 4-re jutot­tunk mintához. A medence elő­teréből homok és egyéb anyag került a vízbe, így másnap újra elmentünk. Kiderült, hogy a csütörtöki próbaüzem alatt a csövek nem jól szigeteltek, így azokat meg kellett ragasztani. Ezért csak szombaton reggel — munkaszüneti nap ellenére — vettük le a vízmintát, amit Bé­késcsabára továbbítottunk. A megyei ANTSZ vízbakteri­ológiai laboratóriumában tegnap délután megtudtuk, hogy a vizs­gált négy paraméterből kettőnek az értéke meghaladja az előírtat, így a víz ártalmas az egészségre, fürdőzésre nem alkalmas. Mi­lyen lépést tesz az ÁNTSZ? — kérdeztük dr. Megyeri Valériát. — Ismét tápmintát veszünk a befolyó csőnél és az anyakútnál is. Amennyiben az utóbbinál ál­lapítjuk meg a hibát, akkor az összes medencét, ami innen táp­lálkozik, lezáratjuk. B. G. Mikor pezseghet az új medence? Nem szüntetik meg a Gyula Televíziót A tegnapi gyulai képviselő-testület zárt ülésének első napirendi javaslata volt édesipari gyár létesítésére szándéknyilatkozat elfo­gadása. Az ülést vezető Baranyó Géza alpolgármester bejelentet­te, a gyárat létesíteni szándékozó fél az előterjesztésben szereplő összeget nem tartja tárgyalási alapnak, s mivel a volt relégyár megközelíthetősége nem biztosított, kérte a napirendről levételt Előleg nincs, csak sorban állás Kétegyházán gyűlnek a lakosság belvizes számlái Kétegyházán 14 önkormányzati tulajdonú ingatlant és 218 ma­gántulajdonú lakóépületet rongált meg kisebb-nagyobb mérték­ben a belvíz júniusi és júliusi hulláma. A károk értéke, valamint a védekezés költségei meghaladják a nyolcvan millió forintot Az önkormányzat eddig központi keretből még nem kapott tá­mogatást a károk enyhítésére, bár — az összeget is megjelölve — beadványban kértek segítséget a megyei területfejlesztési ta­nácstól, a megyei önkormányzattól és a Belügyminisztériumtól. Az alpolgármester a Gyula Te­levízió további működése címet viselő napirend megtárgyalását zárt ülésre javasolta. Dr. Gyar­mati Sándor tanácsnok kérte, a tévé ügyét tárgyalják nyüt ülé­sen, hátha kapnak ötleteket a la­kosságtól a megoldásban. A tes­tület szavazott: 13 igennel zárt keretek közé sorolták a Gyula TV körül gyülekező kérdéseket. Több mint két óra telt el, mire először kinyílt az ülésterem ajtaja. A személyi kérdésekben, misze­rint B. Koltai Gabriellát — a je­lenlegi megbízott vezetőt — bíz­zák meg továbbra is vagy a televí­ziónál dolgozó Kardos Istvánt, nem sikerült dönteni, egyikőjük sem kapta meg a minősített több­séget. A szünet után ismételt sza­vazások kezdődtek. Baranyó Gé­za alpolgármester a zárt ülés után a sajtó képviselőinek elmondta, a Gyula Televízió sorsa szeptember 30-ig megoldódni látszik. A testü­let elvetette a tévé megszünteté­sét. Ugyanakkor szigorító feltéte­leket is szabott, az önkormányza­ti támogatás egy fillérrel sem lesz több, az alkalmazott 16 közalkal­mazotti státuszszámot nem léphe­tik túl, az eszközök tartós bérleti díja az intézmény költségvetését terheli. Ha a második félévre ter­vezett bevételek elmaradnak, a vezető köteles a kiadásokat ará­nyosan csökkenteni. Arra azon­ban adott módot, a hogy támoga­tási forrásokat az intézmény ütemtervétől eltérően lehívhassa. Adhoc bizottságot — tagjai a kulturális és a gazdasági bizottság — hoztak létre a további működés kidolgozására, a bizottság szakér­tőket von be. A tévé 4,8 millió fo­rintos támogatást kap a második félévben, vállalt bevételi terve 4,6 millió forint. Az első félévben 7,3 százalékos bevételt produkált. Többszöri szavazás után a műkö­désijavaslatot kidolgozó B. Koltai Gabriellát bízták meg a tévé veze­tésével szeptember 30-ig. A kép­viselők szeptember 26-i ülésükön újra foglalkoznak a tévével, ek­korra készül el az adhoc bizottság működtetési javaslata. Sz. M. Közben a polgármesteri hivatal­ban gyűlnek a kiegyenlítetlen „belvizes számlák”, az önkor­mányzat pedig — más települé­sekkel együtt — egyelőre csak sorban áll a támogatásért. Az ön- kormányzati tulajdonú ingatla­nokban — köztük a bölcsődében, az óvodában, a két iskolaépület­ben — összesen 56 millió 597 ezer forintos kár keletkezett. Az utak, hidak helyreállítása 12 mil­lió 200 ezer forintjába került az önkormányzatnak. A belvíz miatt több helyen utakat kellett feltörni, egy másfél kilométeres szakaszt pedig több napig víz borított. A település 13 miihó 796 ezer forin­tot költött a védekezési munkák­ra, és összesen 71 fő dolgozott a mentesítésen — tudtuk meg Gu­lyás György polgármestertől. A település még semmilyen térítést nem kapott központi alapból a kárenyhítésre. A me­gyei területfejlesztési tanácshoz, a megyei önkormányzathoz és a Belügyminisztériumihoz benyúj­tott beadványukra sem kaptak még választ. Az illetékesektől csak újabb nyomtatvány érke­zett, melyen a júliusi kárjelentést kérték. Az önkormányzatnak azonban még júniusról is vannak számlái, melyek kiegyenlítése egyre esedékesebb. A nagyköz­ségben további gondot jelente­nek a leadatlan sertések. Nem egészen egy hónapja közel 2000 eladatlan sertést regisztráltak Kétegyházán. Azóta csak ros­szabbodott a helyzet, hiszen még több sertés került vágásérett kor­ba, ám az értékesítésük még mindig megoldatlan. K. A.

Next

/
Thumbnails
Contents