Békés Megyei Hírlap, 1999. július (54. évfolyam, 151-177. szám)

1999-07-17-18 / 165. szám

6 Hétvégi magazin 1999. július 17-18., szombat-vasárnap Verselő A héten Balázs Pali nosztalgia­énekes mutatja be kedvenc versét. — Valójában én nem verset vá­lasztottam, ha­nem Máté Péter egy dalának szö­vegét, melynek címe: Első szere­lem. Ebben az első szerelem érzései és gondolatai fogalmazódnak meg. Ez az élmény engem sem került el, hiszen 13—14 éves koromban érez­tem valami hasonlót. Ahogy a dal­ban is megfogalmazódik: amit ak­kor átéltem, az „mindhalálig elkí­sér”. Néhány nyíló szó virág Lassan eszmélő világ Furcsa kábult közelség El nem múló gyöngeség Néhány félénk vallomás Boldog hű szemvillanás Féltve őrzött érzelem Ennyi az első szerelem Az első szerelem olyan mint egy álmodás Az első szerelem olyan mint egy kézfogás Az első szerelem mégis szebb a többinél Az első szerelem mindhalálig el­kísér Néhány titkon írt levél Hulló könnycsepp semmiért Máskor mosoly hirtelen Ennyi az első szerelem /4 oálasaías Uhücséac... 1 ...és Óné a UqcLoascttdb hithtés 'Békés m^éUn! ____________A NÉMET HÁZINÉNI FAXON ,,BESZÉLGET” A FIATAL OPERAÉNEKESSEL_______________________ Sz ántó Andrea útja Gyulától a világhírnév felé Megvalósulni látszik álma — Carmen szerepére készül FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET Gyulán kezdte pályafutását, az Erkel gimnázium diákjaként. Tehetségét hamar felfedezték, így már 16 évesen Szegedre irányították. Érettségi után a zeneakadémián énekművész-tanári és operaénekesi diplomát szerzett. Ezt követően a Magyar Állami Ope­raház tagja, majd a németországi Bielefeld operatársulatához köt szer­ződést, ahol jelenleg Carmen szere­pére készül. Szántó Andrea opera­énekes mindössze 28 éves. — Az 1993-as első Nemzetközi Ba­rokk Énekverseny megnyerését köve­tően lehetőséget kaptam fellépésekre, koncertekre. Következő évben áriákból és dalokból összeállítottam egy csok­rot, melyet kazettán elküldtem Japánba. Nagyon megörültem, amikor megérke­zett a meghívó a sapporói zenei feszti­válra — emlékezik vissza a művésznő, aki joggal lehet büszke a japán útra. A távol-keleti fesztiválon ugyanis mind­össze tizenhatan vehetnek részt — nyolc férfi és ugyanennyi nő —, 1994- ben egyedül képviselte Európát. — ízelítőt kaptam a japán kultúrá­ból, betekinthettem a szigetországi családok életébe és barátságok szület­tek a szakma nemzetközi képviselői között. Az Operaház ösztöndíjasaként 1996-ban olaszországi kurzuson vet­tem részt, sok ismerőst köszönhetek az ott töltött hónapoknak. A Garda-tó mellett, egy szerzetesi kolostorban — melynek kertjében magnólia fák ontot­ták virágaikat —, tartotta Katja Ricciarelli és Joan Sutherland az elő­adásokat. A kurzus végén a résztvevők napraforgóval kirakott szabadtéri szín­padon léptek fel — mesél csillogó sze­mekkel Szántó Andrea, miközben kép­zeletem segítségével én is látom a sár­ga tányérvirágok tengerét. Szántó Andrea útja Japán és Olasz­ország után Né­metországba ve­zetett. Nyelvi aka­dályai sehol sem voltak, hiszen an­golból és oroszból érettségizett, az akadémián pedig franciával, olasz- szal és némettel is foglalkozott. — Azért nem volt annyira egy­szerű. Amikor megérkeztem Bielefeldbe (Bu­dapesten egy me­nedzser hallotta a fiatal művésznőt énekelni és szer­ződést kínált neki a németországi társulathoz), nem mindig értettem, miről van szó. Szótárral ültem a TV előtt, s szor­galmasan jártam nyelvórákra. So­kat segített, hogy kollégáim nagy része szintén kül­földi — orosz, svájci, bulgár, koreai, amerikai — , így egy kicsit bátrabban mertem beszélni, hiszen ők is ugyan­úgy „törték” a németet. Jól érzem ma­gamat közöttük. Amikor megérkeztem a társulathoz, nem hittem a szemem­nek: egyik munkatársamban a japán fesztiválon fellépő ismerősömet fedez­tem fel. De más meglepetésekben is volt ré­szem. Például a földszinten lakó háziné­ni faxot küldött nekem az emeletre, ha közölnivalója akadt, ahelyett, hogy be­csengetett volna. Idővel megszoktam, hogy a németeknél mindent papírmun­kával intéznek. Bielefeld kellemes, nyugodt kisváros, sok zölddel, így ha időm engedi sétálok, kirándulok és túrá­zok a környéken. Az igazság az, hogy nagyon leköt a munkám. Korán kelek, hiszen az énekhangnak is fel kell ébred­nie. Délután kettőig próbák, este hattól éjszakába nyúló fellépések. Mezzoszoprán hangszínemnek kö­szönhetően gyakran alakítok fiút, ami különleges világot tár elém. Megvaló­sulni látszik álmom: Carmen szerepére készülök. Szeptembertől játsszuk Biele- feldben francia nyelven a prózai változa­tot. Itthon az Operaház Szinetár Miklós rendezésében 2000-ben tűzi programra, ahol szintén megkaptam a szerepet. A beszélgetés a családra terelődik. Rengeteget köszönhetek a szüleim­nek, akik mindig és mindenben segítet­ték pályámat. Sajnálom, hogy csak ka­rácsonykor és nyáron tölthetek velük néhány napot Gyulán. A mostani rövid látogatásba egy esküvő és a mezőgyáni fogathajtó verseny fért bele, ahova édesapámat kísértem el. Budapesten átutazva meglátogatom Komlóssy Er­zsébetet, aki tanított és szakmailag ma is nagyon sokat segít. Utána irány Né­metország, várnak a próbák. Borsos Gabriella „Cicáztak a kakastollak, villogtak a szuronyok” A Magyar Királyi Csendőrség orosházi története Az orosházi Kiss Horváth Sándor nyugalmazott honvédtiszt bevallása sze­rint szeret gyűjtögetni. O az, aki létrehozta a városban a helytörténeti cso­portot 1981-ben. Forrásanyagok után kutatva 65 helytörténeti munkát készí­tett el eddig (Bille-ház, 48-as olvasókör, harangos kút, Tatársánc stb.). Leg­újabb munkájában az orosházi csendőrségről írt. A téma annál is inkább közel állt a helytörténészhez, hiszen Orosházán mutatkozott be a Magyar Rendőrmú­zeum, ahol Kiss Horváth Sándor vál­lalta a terem őrzését. — Érdekes témákra leltem a magyar rendvédelmi szervek emléktárgyait né­zegetve. Különösen érdekesnek talál­tam a csendőrségről szóló kiállított tár­gyakat, dokumentumokat, amelyek egy kegyetlennek is mondható negyedszá­zadról tanúskodtak. így született egy újabb helytörténeti dolgozat ötlete — avat be az előzményekbe Sanyi bácsi, aki néhány hónap alatt gyűjtötte csokor­ba és Magyar Királyi Csendőrség Oros­házán címmel készítette el kéziratát. S hogy kik voltak azok a csend­őrök? A közbiztonsági szolgálat telje­sítésére rendelt, katonailag szervezett őrtestület. Mária Terézia idején pandú­rokként, zsandárokként voltak ismerő­sek, ők 1741-ben az elfoglalt területek rendfenntartásáért voltak felelősek egészen 1848-ig. A világosi fegyverle­tétel után az osztrák zsandárokat ültet­ték a magyar nép nyakára. Többségük magyarul sem tudott, kegyetlenségük­ről viszont híresek voltak. A XIX. század második felében fennálló politikai és katonai helyzet hozta magával, hogy Magyarországon is megszervezték a Magyar Királyi Csendőrséget. Katonai egyenruhájuk­hoz fekete kalapot viseltek kakastollal és szuronyos puskát hordtak. A fegy­verhasználat kötelező volt számukra. (A kakastoll -— francia mintára — az éberség jelképe volt.) Megjelenésük félelmet keltett még abban az ember­ben is, aki életében nem csinált rosszat. Minden községben volt 6—8 főből álló csendőrőrs, így Orosházán is. Kü­lön laktanyájuk volt a Gémes palotában. Ám sem a létszámnövekedés, sem a korlátlan hatalmuk nem riasztotta el az orosházi parasztok forradalmi elszánt­ságát. A forrásanyagok szerint 1891- ben történt Orosházán a legnagyobb csendőrterror, a véres május elsején. Az orosházi csendőrség legbrutálisabb fellépése 1891 május elsején történt (korabeli rajz a Budapest című képes politikai napilapból) Később a csendőrség­nek a visszatérő arató­sztrájkok okoztak gondot. A piacokon rendszeresen megje­lentek a csendőrjár­őrök, különösen az emberpiac környékén. Ott ha egy munkavál­laló egy fillérrel töb­bet kért, mint amennyi az ajánlat volt, a csendőr közreműkö­désével máris kipo­fozták a bérdrágítót. (Volt egy Pető nevű csendőr Orosházán, aki gyorsan tudott in­tézkedni, de gyorsan eljárt a keze is.) A csendőrszolgá­lat a II. világháború­val ért véget. Akik túlélték a háborút, igyekeztek minél ha­marabb elhagyni az országot és szétszó­ródtak a világban — a helytörténeti munka tanúsága szerint. Csete Ilona „Ezernyolcszáznegyvennyolc, te csillag” Az 1848—49-es forradalom és szabadságharc emlékére indított fejtörő játékunk 33. kérdése: Hol harcolt a szabadság- harc idején a legtöbb gyulai honvéd? a) Bem alatt Erdélyben b) Görgei seregében c) Vécsey Károllyal Arad os­trománál Ha részt kívánnak venni a játékban, legkésőbb kedden egy levelezőlapon küldjék be a helyes megfejtést vagy annak betűjelét a szerkesz­tőség címére (5600 Békés­csaba, Pf. 111.) A levelezőlapra ne felejt­sék el ráírni: Ezernyolcszáz- negyvennyolc, te csillag. A helyes megfejtők között he­tente három tollat sorsolunk ki, a rejtvénysorozat végén pedig „ráadás” húzást tar­tunk, amelyen 1848—49-es témájú könyveket, verses­köteteket nyerhetnek. Előző heti feladványunk megfejtése: b) Damjanich János. Egy-egy tollat nyer­tek: Burány László (Füzes­gyarmat), Kabódi József (Orosháza), Váradi Virág (Békéscsaba). Csapataival résztvett Arad ostro­mában AKCIÓS ARAK a Mczőker Kft. raktáráruházában! ÍZELÍTŐ KÍNÁLTUNKBÓL:- Top Jov őszibarack, 1/1 84 Ft- Top Joy alma, 1/1 70 Ft- Heinz bébiételek 99 Ft- Békéscsabai csemegekukorica, dobozos 69 Ft- Glóbus csemegeuborka, 1550 g 134 Ft -1 kg-os, vödrös jam, 40% gyimölcstartalommal, többféle ízben___________416 Ft/db Takarmánv holt mik ajánlata:- Kukorica- Árpa ■ Búza Zab ■ Szója 2250 Ft/q 1850 Ft/q 2000 Ft/q 2200 Ft/q 7500 Ft/q K end ti ívű li A* or/i« akció! Ár: 590 Ft/xsáh (30 kg) Használt Euro raklapot vásárolunk! Mezőker Kft., MEZŐKER ! Békéscsaba, Orosházi út 32. Tel.: (66) 444-344, (66) 327-405. Nyitva: hétfőtől péntekig 7—17 5 óráig, szombaton 7—12 óráig. £ PALYAZAT Megyei székhelyű nagy- és folyamatos beruházásokkal foglalkozó építőipari vállalkozás, FELVÉTELRE KERES szakirányú végzettséggel és gyakorlattal rendelkező // •• •• ÉPÍTŐMÉRNÖKÖT. OLYAN SZEMÉLY IELENTKEZÉSÉT VÁRIUK. AKI ❖ változó munkahelyen is szívesen vesz részt egy felfutó cég tevékenységében ❖ kreatív gondolkodású, munkaszeretö ❖ rendelkezik számítógépes ismerettel. Jelentkezéseket Jövőre vonatkozó elképzeléseket Is tartalmazó szakmai önéletrajzzal „BIZTOS JÖVC Jeligére a kiadóba kérünk.

Next

/
Thumbnails
Contents