Békés Megyei Hírlap, 1999. július (54. évfolyam, 151-177. szám)

1999-07-17-18 / 165. szám

1999. július 17-18., szombat-vasárnap Hétvégi magazin 7 ________________Olyan szőke darab fa rég állott színpadon, mint Juhász Gyula múzsája________________ Egy semmi, de mégsem vállalt csók története „Mi úgy hisszük, hogy a kiforrott, az önmagára lelt Sárváry Nusi nemsokára azok sorába kerül, akik az új magyar dráma méltó tol- mácsolói lesznek. Hiszen övé az ifjúság, a jövő és megérdemli, hogy övé legyen a siker babérja is.” Ezek a klasszikussá vált mondatok Juhász Gyula tollából valók, és a Nagyvárad című napilap 1909. augusztus 29-ei számában jelentek meg abból az alkalomból, hogy Sárváry Anna, a fiatal segédszínésznő („ez a szimpatikus, szép és talentumos színészlány” — írja még Juhász) utoljára lépett fel a nagyváradi közönség előtt, mert új állomáshelyre készült. Magya­rán: elszerződött Erdélyi Miklós színidirektor társulatától. Nagy költő, de csúnya ember volt az Anna-versek írója Az idők során persze még búcsúztattak távozó színésznőket mások is (Vára­don is) meleg, sőt forró, szerelmes sza­vakkal, de hogy azt egy olyan irodalmi nagyság tegye, mint a költő, Juhász Gyula, az egyedüli a váradi színjátszás történetében. Ezek az irigylésre méltó epitetumok természetesen nem akárkit illettek a költő részéről, hanem azt a nőt — de ezt talán mondanom sem kell —, akinek azóta már örök és el nem vi­tatható helye van Szegedy Róza, Lilla, Szendrey Júlia, Gina és Léda mellett a magyar irodalom legnagyobb múzsái­nak sorában. Hogy színésznő volt, hogy váradi színésznő (egészen pontosan: segéd­színésznő!) volt, s itt gyúlt iránta örök szerelemre (mert „Anna örök”!) a köl­tő? Talán megér néhány percnyi oda- fordulást ez az asszony (éppen) 90 esz­tendő távolából is... 1943 tavaszán (április 6-án) ha­todik éve volt annak, hogy Ju­hász Gyula el­hunyt. Nem volt kerek évforduló, de alkalmat nyújtott arra, hogy a Nagyvá­rad ekkor már rendkívüli tekin­télyű szerkesztő­je, tárca- és szemleírója, Hegedűs Nándor a május 1-jei számban fel­idézze ezt az ak­korra már iroda­lomtörténeti sze­relmet, s meg­idézze e szerelem két (színházi megne­vezéssel élve) főszereplőjét, a nőt és a férfit. És Hegedűs Nándor mindezt a szemtanú hitelességével tette, hiszen egyike volt azoknak, akik (a költő tár­saságának tagjaként) közvetlen közel­ről, első kézből szerezték tapasztalata­ikat... De minden további magyarázó szó helyett íme, a már koros és bölcs egykori barát ilyennek látta Sárváry Annát, a segédszínésznőt: , fiobusztus megjelenésű hölgy volt, konyhanyelven úgy mondanák, hogy trampli. Nagy lábai valósággal har­sogtak a színpadon. Arca is cselédtí­pus: alacsony homlok, lapos orr. Sző­ke, dús korona alatt szép, de szótlan kék szemek. Műveletlen és magasabb értelem híján volt szegény, nem is tu­dom, hogy vetődött a színpadra, való­színűleg Juhász Gyula előtt is akadt már valaki, akinek tetszett a szőkesége, és valahogy felhajította — a régi frázis szerint—a világot jelentő deszkákra." Ne hagyjuk magunkon eluralkodni a döbbenetét e sorok olvastán, s még ke­vésbé a kételyt. Meggyőződésem, hogy Hegedűs Nándor még 35 évvel a megidézett események után is az érdek nélkül álló, külső szemlélő tárgyila­gosságával közelít a szereplőkhöz. így Juhász Gyulához is. ,Mi barátok, férfiak, szerettük Gyu­lát" — írja a továbbiakban, s alább maga is bevallja, hogy ebben a megfo­galmazásban a hangsúly a „férfiak” szóra esik, hiszen férfi társaságban, férfiak között az érzelmi (baráti!) kap­csolatok alakulását az egyén külső megjelenése aligha befolyásolja. Mert Juhász ,,egzaltált ember volt, ez kétségte­len. Világfájdal­mának legvitat­hatatlanabb for­rása: külső csú­nyasága. Ezért emeltem ki, hogy mi, barátok, fér­fiak szerettük, amivel azt akar­tam mondani, hogy a nők nem szerették. Olcsó hacukája lon- csosan fityegett középtermetén. Cúgos cipője bi­zony, ritkán lá­tott kenőcsöt. Gyakran három­napos por és sár feketéllt rajta. Nagy, széles szájából rendetlen, ápo­latlan sárga fogak virítottak. Ajkai fe­lett durva szemölcsök. Ha nevetett: száz éles ránc futott végig fakó, foltos arcán. Fehérneműi gusztustalanok, foltosak..." Annában tehát — summázta véle­ményét Hegedűs Nándor — magát a szerelmet szerette Juhász, amely szá­mára sohasem tárult fel. És ez a tudat gyakran ki is tört belőle. „Fájt neki Anna és Annában önma­ga, aki nem kell a nőiknek. Hiszen tud­ta o, hogy Anna nem zárdaszűz. Ha éj­szakákat nem is ácsorgóit Anna lakása előtt, de olykor lopva elsuhant a ház előtt, megállt az ablak alatt, és hango­kat hallott. Sírt és bőgött, önmagát si­ratta.” Ismerték egymást személyesen is, hogyne ismerték volna, hiszen a költő „művésznőt” akart nevelni Sárváry Nusiból. Tantaluszi vállalkozás volt, mert azt soha el nem érhette, hogy An­na művésznő legyen. Reviczkyt, Verlaint, Shakespeare-t szavaltatta ve­le, és Anna szenvedett és gyötrődött, mint akinek a fején és agyán fát hasíta­nak. Tűrte, mert azt hitte: , Juhász és rajta keresztül az újság­írók révén szerepet kaphat”. És ez egyszer, egyetlen egyszer si­került is. A barátok, köztük Hegedűs Nándor (aki egyes szám első személy­ben fogalmaz) meggyőzte Erdélyi Miklós színigazgatót, hogy a költő (és barátai) kedvéért egy nagy szerepben is léptesse fel Sárváry Annát. A direk­tor engedett, és... „Talán Sudermann valamelyik rém­drámáját kapta Anna. A darabra, szó­val, nem emlékszem, de annál jobban Annára. Csak egy szó illik reá: rettene­tes. Ilyen szőke darab fa rég állott szín­padon. Se mozdulat, se hang és legke­vésbé értelem. Gyula szenvedett, de tit­kolta és tagadta. .írjatok, rója szé--. pen...” Ez is megtörtént. Csak az a „másik” beteljesedés maradt el, mert... „Úgy érzem, re ám vár a feladat, hogy Juhász Gyulának a jutalmat is megszerezzem. — Fog maga kapni más szerepet is — magyaráztam a nőnek —, csak tart­son ki Gyula mellett. Látja, milyen szí­vességet tett ő most is. Miért nem akar hozzá jobb lenni? Egy csók: mi az? — Semmi és mégsem megy. Nézzen rá..." Ha azt tekintjük, hogy nem sokkal ezután Sárváry Anna elszerződött, majd pedig Juhász Gyula is távozott Váradról, akkor pontot kell tennünk az emlékezés végére. Ami a történet váradi és színházi vonatkozását illeti, mindenképpen. Sárváry Anna ugyan még visszatért ebbe a városba, vissza­térésének azonban már semmi köze sincs Thalia művészetéhez. A fűszer­kereskedésről pedig — egy múzsa kap­csán — hadd ne essék szó. Nagy Béla Anna örök Az évek jöttek, mentek, elmaradtál Emlékeimből lassan, elfakult Arcképed a szívemben, elmosódott A vállaidnak íve, elsuhant A hangod és én nem mentem utánad Az élet egyre mélyebb erdejében. Ma már nyugodtan ejtem a neved ki, Ma már nem reszketek tekintetedre, Ma már tudom, hogy egy voltál a sokból, Hogy ifjúság bolondság, ó de mégis Ne hidd szívem, hogy ez hiába volt És hogy egészen elmúlt, ó ne hidd! Mert benne élsz te minden félrecsúszott Nyakkendőmben és elvétett szavamban És minden eltévesztett köszönésben És minden összetépett levelemben És egész elhibázott életemben Élsz és uralkodói örökkön, Amen. Ajánló CD-Slágerlista 1. Hevia: Tierra De Nádié 2. Ricky Martin: Livin La Vida Loca 3. Britney Spears: ...baby one more time 4. In Da House 5. 5. Bravo Summer Hits 4. 6. Mr. President: Space Gate 7. Geri Halliwell: Schizo-phonic 8. Ganxsta Zolee és a Kartell: Helldoraldo 9. UFO: Tarzan 10. Jazz + Az: Kalózok (Musicland — Univerzál Aruház) Filmajánló Nő kétszer Ki nem gondolt még ilyesmre: mi len­ne, ha akkor másként döntöttem vol­na? Helen (Gwyneth Paltrow) élete ennél a pontnál szétválik, és két szálon fut tovább. A barna hajú Helen eléri a vonatot és találkozik élete nagy szerelmével. A szőke Helen pedig megmarad pechesnek, akinek a vi­lágon semmi sem jön össze neki. Könyv 888 humoros aforizma 888 HUMOROS AFORIZMA es elme értelmező szótára CA4XS-S**' 2~r< t •».'»»■ 4pr 9 »»2 ?*v*v-sr »«■' • 6-fV.« f »*. «.ww»?»ű;tn v 7 5 > ■» ♦ ***■,!*• * owasolaoee «*%»••****>--rmí s <WW*«K>*C ?.*■**♦■ 9 «»•; v* **.»- ■»" * * **• •> *823*»* MIM 3*08**",* A ,»*»*<.■# tX'X’WK 5> VH­A szellemes elme értelmező szótára — áll a kötet alcímében. S valóban, 153 ol­dalon át „folyik” a humoros aforizma a történelem nagyjainak ismert és kevéssé vagy egyáltalán nem ismert mondásai­ból. A szerzők hosszú sora Aldiss, Brian Wilson (1925—) angol sci-fi írótól Zo­la, .Émile (1840—1902 francia regény­íróig terjed. Közöttük 23 magyar vagy magyar származású nevére bukkantunk, utóbbiak között olyanokra, mint Koest- ler, Arthur író, újságíró és a Klapka— leszármazott Jerome, K. Jerome regény- és drámaíró, a Három ember egy csó­nakban című könyv szerzője. Az idézet­tek között két Békés megyei névvel is találkoztunk, a csabai születésű Sas Jó­zsefével, s a békési Vas Zoltánéval, akiben a könyv összeállítóját is tisztel­hetjük. Vas Zoltán a könyv bevezetőjé­ben illetve mottójában — útravalóul — két aforizmát ajánl figyelmünkbe: „Életünk napjai közül egyik sem annyi­ra kárba veszett, mint amelyen nem nevetünk” (Chamfort francia író), „Nagy adomány a humor, mely mindent megment. Mihelyt megjelenik, ingerült­ségünk és sértődöttségünk elillan és he­lyükre derűs szellem lép” (Mark Twain). mHNI v' MB1 Egy asszony életműve „Te jobban szereted a férje­det, mint a pártot?" A mai szem, fül számára groteszk. Szinte kabaréba illő kérdés. Annak idején azonban (mond­hatnánk tán, hogy a véres ka­barék korában) nagyon is való­ságos volt. Nos, ezúttal a sze­replők sem írói fantázia szülöt­tei (bár erős tehetségű író könyvét tartom a kezemben), hanem valódi személyek. A férj Donáth Ferenc, a hazai po­litikatörténet jelentős szemé­lyisége, a feleség pedig Bozóky Éva, akinek a magyar sajtóban — hosszú ideig a Nők Lapjában — számos írásával találkozhattunk. Mindez persze évtizedekkel a zord idők után... A tépett szé­lű fotográfia azonban, mely Bozóky Éva könyvének cím­lapján látható, még a zord időkben készült. Az első bün­tetés (mert lesz második is) évei után, mikor a feleség Kis- tarcsáról, a férj pedig Vácról szabadult. Kis nyugalom, s az újrakezdés rövid szakasza ez: az intézetből hazakerül — az erősen hospitalizálódott — el­ső kisfiú, majd megszületik a második. A harmadik gyerek még hiányzik erről a családi képről. O majd Bukarestben jön a világra — a Nagy Imre- csoport romániai száműzetése idején. Egy életíráshoz az említett tények is elegendők lennének, Bozóky Éva könyve azonban szélesebb ölelésű. Akár család- regénynek is tekinthetnénk, bár a legmerészebb mesélők fantá­ziája is szegényes századunk megélt évtizedeinek eseményei­hez képest. Ezeket az esemé­nyeket taglalja az író, aki egy­szersmind a könyv főszereplője is. De mindezt hogyan? Ez itt a kérdés, az önigazoló memoárok kavalkádjának idején. Hát, pon­tosan, szépen... okosan, erős in­tellektussal, bujkáló humorral, és — mindenek fölött! —- tisz­tult szemlélettel, megfékezett, megszelídült indulatokkal — mondhatnám: felebaráti szere­tettel. Meg hűséggel az igaz emberekhez, a tiszta eszmé­nyekhez. Ezek persze csak szavak: az olvasó azonban érezni fogja a vér áramlását minden epizód­ban, mely átmelegíti, élő eleven organizmussá — szerves egész- szé — lelkesíti a művet. Ami ezúttal egy asszony életművé­nek tükre. És ebbé az életműbe éppen úgy beletartoznak a napi pelenkamosások, mint a legma­gasabb rendű szellemi javak birtokbavétele. Örülnék, ha a „Zord idők nyomában..." (ez a könyv címe) megindulna az olvasó. Az aláb­bi két kis szemelvény talán se­gíteni fogja. Az első gyerek születésekor még együtt ünnepeltek Donáthéknál az elvtársak. „Kádár felállt és pohárköszön­tőt mondott a gyerekre. Legyen derék forradalmár! — fejezte be szavait... Kiss Károly ülve ma­radt és komor hangon kijelen­tette: — Attól, hogy Te ezt kí­vánod, még ellenforradalmár is lehet”. A Központi Ellenőrző Bi­zottság ellenszenves elnöke már tudta, hogy Kádár, Donáth és sok más elvtárs szabadlábon lé­vő napjai meg vannak számlál­va. A feleség sírhatott ekkor is, máskor is. A Nagy Imre-per idején — Donáth is az akasztó­fa árnyékában — egy öreg bör­tönőr így vigasztalta Évát: Sok minisztert adtam én már a hazá­nak. Mert ugye politikai perben csak az élet fontos, aki él, az majd kiszabadul. Mindazonáltal jó lenne, ha soha, sehol nem börtönőrök adnák a minisztere­ket. Gyarmati Béla A SÜTŐKER Rt. Békéscsaba, Orosházi út 33-35. sz., ­több évre szóló I szerződéses 5 üzemeltetésre hirdeti meg a Lencsési úti, valamint az Árpád sori élelmiszer-elárusító pavilonjait. I Részletes szerződési feltételekről felvilágosítás a 328-155-ös telefonszámon, illetve személyesen Drienyovszki Lászlótól kérhető. A DÉMÁSZ Rt. orosházi telephellyel jwfeáMewiiyMe méMJsms

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents