Békés Megyei Hírlap, 1999. július (54. évfolyam, 151-177. szám)

1999-07-02 / 152. szám

1999. július 2., péntek HAZAI TÜKÖR A polgári kormány elmúlt éve Édes vagy savanyú a narancsuralmi rendszer? A régi hatalmi felépítmény átrendezésében, illetve néhány korrupciógyanús ügy­let kivizsgálásában egy percig sem késlekedett az új nemze­dék tagjaiból álló Orbán- kormány - mondják egybe­hangzóan a politológusok ám a gyorsaságból származó előnyt, majd a soron követ­kező választásokat is elveszít­heti a Fidesz, ha vezetői nem egyeznek ki az ellenzékkel. Az egyéves születésnapját ün­neplő kormány munkájának értékelésére Kéri Lászlót és Csizmadia Ervint kértük fel.- Önök szerint mi a magyará­zata annak a dinamikus start­nak, amellyel a hivatalba lépő polgári kormány évek óta fenn­álló korlátokat döntött le? Kéri László: - Orbánék azt tették, amit ígértek: felduzzasz- tották a végrehajtó hatalmat, iszonyatos erővel tolták az ál­lami struktúra közepébe a kor­mányt, miközben jogot formál­tak például az Alkotmánybíró­ság, a köztársasági elnök, a ná­luk gyengébb pártok vagy a média helyének kijelölésére. Nem volt és ma sincs alku - ez a Fidesz természetéből fakad. Csizmadia Ervin: - A Hom-kabinet négy évének ala­pos elemzése után a Fidesz arra a következtetésre jutott, hogy elsősorban a kormányzás tech­nikáján kell változtatni, s bizo­nyos, már rég eldöntött szerve­zeti átalakításokra - például a kancellária megerősítésére - is szükség van. Orbán és csapata nem tért le a járt útról, csak ha­tározottabban látott munkához.-Milyennek ítélik meg a kormány, illetve a miniszter- elnök stílusát? K. L.: - A parlamenti ülések ritkítása jó példa arra, hogy Or­bánék nem igénylik igazán a párbeszédet. Saját erényeiket felnagyító monológot folytat­nak, a médiák kellemetlenkedő kérdéseit pedig ugyanúgy nem hallják meg, mint a lakosság kritikáját. Látszatközvetlenség és visszavágás váltogatja egy­mást. Már-már szlogenjük, hogy „aki Simicskát bírálja, az az adócsalókat védi”. A kor­mányfő jó tulajdonságait több­nyire sikerül a mögötte álló PR- csapatnak felerősítenie, ám gyenge pontjaira - például gaz­dasági ismereteinek hézagaira - még nem figyelmeztették. Cs. E.: - Határozott, pattogó, kinyilatkoztató stílus, az elő­döknél sokkal jobb szónoki ké­pesség, az emberek érzelmeire való ráhatás jellemzi a vezető kormánypárt politikusainak megnyilvánulásait. A tanács­adók intelmeinek sokszor fity- tyet hányó miniszterelnök még azt is megengedheti magának, hogy - eldobva előre megírt beszédét - rögtönözzön. Az Orbán-kormány nem veti el a párbeszédet, csak újjáalakítja annak feltételeit és intézmény- rendszerét - s nem áll le apró ügyekről alkudozni. Nem en­ged a lobbyk nyomásának, bár fogalmam sincs, hogy mit kezd az „ablakon bemászó” érdek- csoportok erőszakosságával.- Hogyan vonnák meg a kormány elmúlt egy évének mérlegét? Az erények vagy a hibák serpenyője nehezebb? K. L.: - A késő kádárista struktúra lebontásának, a kor­rupciógyanús szerkezetek szét- rúgásának valóban itt volt az ideje, ám nem világos, hogy mi épült azóta e romokon. Miért volt jó például a Postabankot túlkonszolidálni? Mi váltja fel a pazarló tb-önkormányzatokat? Mi történik a fővárosi nagy- beruházások leállítása után? Tartok tőle: a Hom-éra vívmá­nyait élvező Orbán-kormány - a külföld nem kis megrökönyö­désére - erőszakosságán és másságán kívül nem sokat tud felmutatni. Cs. E.: - A családtámogatási rendszer kibővítése, a korrup­ció elleni határozott fellépés, s általában a kormányprogram­ban szereplő tervek megvalósí­tására való törekvés minden­képp elismerést érdemel még akkor is, ha olyan kudarcoknak is szemtanúi lehetünk, mint amilyenek az egészségügyet terhelik.-Mennybe megy vagy meg­bukik a kormány 2002-ben? K. L.:- Októberben meg­mondom. A kormányátalakítást őszre halasztó miniszterelnök­nek három hónapon belül min­denképp stílust kell váltania, mert ha nem egyezik ki az el­lenzékkel, a „felpofozott” ér­dekképviseletekkel, valamint a háborgó társadalmi rétegekkel, a bukás elkerülhetetlen. Cs. E.: - Ha lesz olyan bölcs és mértéktartó a kormány, hogy jobban épít az elmúlt 9 év ta­pasztalataira és nem élezi to­vább az ellenzékkel a feszült­séget, nyerhet a következő vá­lasztáson. Ellenkező esetben a most takaréklángon kezelt MSZP-SZDSZ páros kemé­nyen visszavág. (takács) XT” 1 * j • 1/A| / •» // Koztisztviseloke a jovo A kormány határozott célja a köztisztviselői ethosz vissza­állítása, a közszolgálati élet­pálya és a közigazgatási dol­gozók erkölcsi-anyagi megbe­csülésének megteremtése - mondta tegnap Stumpf Ist­ván, a Miniszterelnöki Hiva­talt vezető miniszter a köz- tisztviselők napja alkal­mából. Stumpf István rámutatott: a polgári kormány új államfel­fogása, az esélyteremtő koope­ratív állam más elvárásokat tar­talmaz a köztisztviselőkkel szemben. A végrehajtó-ható­sági szemlélet mellett szükség van arra, hogy a köztisztviselők együtt tudjanak működni az üz­leti szférával és a civil szerve­zetekkel. Ehhez - többlépcsős folyamat részeként - létre kell hozni a köztisztviselői élet­pályát. Első fázisban szükség van egy olyan közigazgatási vezérkarra, amelynek alapját a mintegy 2400 kormányzati fő­tisztviselő képezi, ők a köz­ponti kormányzás bármely terü­letén foglalkoztathatók lesznek. Feladatuk az, hogy a legbo­nyolultabb összefüggéseket is figyelembe véve átfogó döntési alternatívákat dolgozzanak ki. Jellege miatt ez a közigazgatási vezérkar több tekintetben eltér majd a maitól. A köztisztviselői kar egészé­nél stabilizáltságot, kiszámítha­tóságot szeretne a kormányzat. A hivatalnoki kar előmeneteli és illetményrendszerét a telje­sítményelvre építve motiválják, növelik elkötelezettségüket. A kormány bővíteni kívánja a köztisztviselői juttatások körét. Emelnék a ruházati költségtérí­tés mértékét és alanyi jogúvá tennék. A jelenleginél egysége­sebb kedvezményes üdültetési, lakásvásárlási, egészség- és nyugdíjpénztári támogatási rendszert vezetnének be. Csök­kenteni kívánják az önkor­mányzatoknál és az államigaz­gatás területén dolgozók jöve­delemkülönbségét. Az önkor­mányzatoknál 8 százalékkal, a megyei városokban 16 száza­lékkal magasabb idén a köz- tisztviselők jövedelme, mint az állami szférában. Olykor az átvilágítóbírók is meglepődnek Makulátlan honatyák Befejeződött az országgyűlési képviselők és a kormány­tagok átvüágítása, most az ál­lamtitkárok múltjában ku­tatnak az átvilágítóbírók. A testület elfogadja az Alkot­mánybíróság minapi dönté­sét, miszerint politikai elhatá­rozás kérdése az átvilágítan­dók körének bővítése. Incze Béla, az átvilágítóbírák soros elnöke lapunknak el­mondta: az országgyűlési kép­viselők átvilágítása során nem akadtak egykori ügynökre, mindössze egy személy esetén merült fel a beszervezés lehető­sége. Az iratokat áttanulmá­nyozva azonban egyértelműen kiderült: Csurka István az együttműködés aláírása után nem adott információkat, s ezt lapjára beszervezői rá is vezet­ték. Más, ügynökmúlttal bíró személyre nem akadtak a 387 képviselő között. Incze Béla elfogadhatónak tartja azt az országgyűlés előtt lévő indítványt, amely az átvi­lágítást kiterjesztené a rádió­ban, televízióban és az újsá­goknál vezető pozíciót betöltő újságírókra. Mint mondta, az előző parlamenti ciklusban ügynökmúltja miatt képviselő­ségétől megváló, ma pedig egy helyi újság munkatársaként dolgozó szocialista Vankó Magdolna jó példa arra, hogy a közvélemény joggal várja el a média munkatársai átvilágítását is. A bírók, ügyészek között is akadhat olyan személy, aki ál­dozatául eshet egy esetleges át­világításnak, de a demokratikus államélet tisztasága érdekében a soros elnök itt is szükséges­nek tartaná a tisztánlátást. A közvélemény mellett ma­gukat az átvilágítóbírókat is éri időnként mellbevágó meglepe­tés. Incze Béla ilyennek emlí­tette Keresztes K. Sándor esetét. Mint mondta, senki még csak fel sem merte volna tételezni az Antall-kormány vatikáni nagy­követéről, hogy korábban az egyházról adott jelentéseket a III/III-as ügyosztálynak. Amennyiben az Országgyű­lés kiterjesztené az átvilágítan­dók körét, úgy a jelenlegi két - bár csak öt taggal működő - bi­zottság mellé fel kellene állítani egy harmadikat is, valamint mind a törvény hatályát, mind pedig az átvilágítóbírók mandá­tumát meg kellene hosszab­bítani. Jelenlegi feladatukat megbí­zatásuk lejártáig, 2000. június 30-ig be tudják fejezni, bár eh­hez egész nyáron dolgozniuk kell. A tavasszal 70. életévét betöltött, s így nyugdíjba vonult Makranczi Józsefet pedig beug­rással helyettesíti a háromtagú bizottságban hol az egyik, hol a másik bíró, ezért Incze Béla szerencsésnek tartaná, ha ősszel sikerülne még egy átvilágítóbí­rót választania a parlamentnek. Horváth Magdolna Mindössze egyetlen panasz érkezett - az is alaptalannak bizonyult Az első sztrájk az egészségügyben Nem sikerült megegyezni a bérek 13 százalékos emeléséről, ezért július 1-jén az egészségügyi dolgozók ünnepét kétórás figyelmeztető sztrájkkal „köszöntötték” a budapesti Sem­melweis Orvostudományi Egyetem (SOTE) dolgozói. Dr. Kóbor András a sztrájk- bizottság képviseletében a Ferenczy Europressnek el­mondta, hogy az egyetem al­kalmazottjainak több mint 90 százaléka vállalt szolidaritást a munkabeszüntetőkkel, amit kitűzővel, illetve kék szalag­gal is jeleztek. A reggel 8 órától 10-ig tartó figyelmeztető sztrájkhoz a klinikák dolgozóinak 60-70 százaléka csatlakozott. A sür­gős, életveszélyes esetek ellá­tására a klinikák legtöbbjén csak az ügyeleti szintnek meg­felelő minimális szolgáltatá­sokat biztosították. Dr. Kóbor András szerint mindössze egyetlen panasz érkezett a sztrájk miatt, amiről később kiderült, hogy alaptalan, mert a hasfájós beteg ultrahangos vizsgálata időben megtörtént. Amennyiben a további tárgya­lások sem hoznak eredményt, akkor a SOTE szakszervezete megszervezi a már kilátásba helyezett, hosszabb ideig tartó, tényleges sztrájkot is. Romics László, a SOTE rek­tora lapunknak elmondta:- Negyven éve dolgozom orvosként. A magam részéről nem helyeslem a sztrájkot és nem értek egyet az olyan: megmozdulásokkal sem, ame­lyek a betegek kárára történ­nek. Dolgozóink fizetése va­lóban megszégyenítő, de ez el­len más formában kellene til­takozni. Például tüntetéseket lehetne szervezni azért, hogy a dohányáruk és az alkohol for­galmazásából befolyt állami bevételekből több jusson az egészségügynek. A szaktárca politikai állam­titkára, Pusztai Erzsébet sajná­latát fejezte ki amiatt, hogy a tárgyalások eredménytelen­sége a figyelmeztető sztrájk megtartásához vezetett. Egy­ben jelezte azt is, hogy a SOTE gazdasági helyzetét szakértőknek kell átvilágíta­niuk ahhoz, hogy az intéz­ménynél felhalmozott adóssá­gokat rendezhessék, s hogy elejét vegyék egy esetleges tényleges sztrájknak. Németh Zsuzsa Két óra a parkban figyelmeztetésül FOTÓ: FEB/KÖRMENDI IMRE Tvr Újság Csak 38 forint! A család minden tagjának szól! A televízió- és rádióműsorok részletes, képes ismertetésén kívül gyógyító horoszkópot, heti időjárás-előrejelzést, orvosi tanácsot, rejtvényeket és rengeteg olvasnivalót is tartalmaz. Tvr Újság Már szombaton kérje az újságárustól! TW II M A s*?V- M'íts Sfttiú Manöken műábbal Kolostorba vonult a főkapitány Tavi szörnyetegek STt tíi«**-,. í?.S5 a,áv>Piy<a» A hét kedvence: Ellen Bárkin Gyógyító horoszkóp Rejtvények Heti időjárás* eiőrejelzés Temetés. Csütörtökön délben a kalocsai érseki kriptában végső nyugalomra helyezték Dankó Lászlót, a Kalocsa-kecskeméti Főegyházmegye érsekét. Pas- kai László bíboros, prímás, az Esztergom-budapesti Főegy­házmegye érseke a gyászmisén mondott beszédében a többi között emlékeztetett arra, hogy Dankó László jó pásztora volt nyájának, mindig lelkiismere­tesen, egyházias lendülettel tel­jesítette szolgálatát. Találkozó. Orbán Viktor mi­niszterelnök csütörtökön a Par­lamentben fogadta Tordai Pé­tert, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének közelmúltban megválasztott új elnökét, valamint Schweitzer József országos főrabbit. A ta­lálkozón - Tordai szerint - fő­leg a zsidó kárpótlás kérdései­ről volt szó. Cáfolat. Végh Ferenc vezérez­redesnek, a Magyar Honvédség parancsnokának, vezérkari fő­nökének menesztéséről nincs tudomásom, a honvédelmi mi­niszter ilyen rendelkezése nem jutott el hozzám - jelentette ki Waschler Tamás, a HM állam­titkára annak a sajtóértesülés­nek a kapcsán, amely szerint a vezérkari főnöknek el kellene hagynia beosztását. Iroda. Az Országgyűlés Tár­sadalmi Szervezetek Bizottsága a Képviselői Irodaházban teg­nap megnyitotta a Társadalmi Szervezetek Tájékoztatási Iro­dáját - közölte Bognár László (MIÉP), a testület elnöke. Az iroda elsődleges célja az, hogy a civil szervezetek problémáira próbáljon választ adni. Túljelentkezés. A napokban összesen mintegy 140 ezren - a tavalyinál 8,5 százalékkal töb­ben - felvételiznek az egyete­mekre és főiskolákra - mon­dotta Szövényi Zsolt, az Okta­tási Minisztérium felsőoktatási szóvivője csütörtökön. A szó­beli felvételi vizsgák július 10- én fejeződnek be. Ezt követően várhatóan július 20. után szüle­tik döntés a ponthatárokról. Törzskönyv. Július elsejétől a használt gépjárműveket is ellát­ják új forgalmi engedéllyel és gépjárműtörzskönyvvel - kö­zölte Sárdi Erika, a Belügymi­nisztérium Okmánykorszerűsí­tés Project vezetője. A törzs­könyvet azok kapják most meg, akik használt autót vásárolnak, illetve eladnak. Az intézkedés mintegy 500 ezer autóst érint, a két okmány ára 3750 forint. Áremelés. Várhatóan hat­nyolc százalékkal nő augusz­tusban a cukor fogyasztói ára - mondotta csütörtökön Budapes­ten Fischer Béla, a Magyar Cu­kor Rt. vezérigazgatója.

Next

/
Thumbnails
Contents