Békés Megyei Hírlap, 1999. június (54. évfolyam, 125-150. szám)
1999-06-26-27 / 147. szám
8 Hétvégi magazin 1999. június 26-27., szombat-vasárnap Verselő A héten Sarusi Mihály József At- tila-díjas író mutatja be kedvenc versét. Illyés Gyula a költő, a vers címe pedig: Szek- szárd felé. — Miért éppen „Szekszárd felé”...? Tán mert épp ennyire igaz lenne egy „Csaba felé” is. Századvégünkön különösen fájdalmas népünk fogyása, ami a kutatóknak „populációcsökkenés”. Nekünk ... valami más. Az első „vészmadarak” — a két háború közt, elsősorban az Ormánság egykéző, s ezzel önmagát halálra ítélő magyarsága kapcsán — falukutató írók voltak. A magyarság mai rohamos fogyása azt bizonyítja, nekik volt igazuk. A szekszárdi s mindenféle kis vonat (avagy busz, gyalogút) várandós kicsi nője a lehetséges legnagyobb kincset csempészi a gyermekáldással nem sokat vergődő, lassan kizárólag haszonelvű — tehát igen embertelen — századfordulós világban is... A jövőnek. Kis vonat megy nagy domboldalon; terhes kicsi nő a vonaton. Jár itt is, ha más nem, a szeme; affajta, ki nem rost sohase. Visz tovább egy népet, eltakart csempészárúképp hoz egy magyart. Egy ilyen kis nőben rég Babits épp talán anyámat látta igy. Gondolta, hogy abban él, aki őt fogja fejében hordani? Jár szemem a kedves kis anyán s azt gondolom: itt megy a hazám. Viszi, mit se tudva, szakadék, örvény fölött Árpád örökét. Benne él talán, ki engemet holtomban is meg-meg emleget! Gondom, hitem, eszmém talaja, öröklétem vagy te, kis anya. Néznem is jó téged, megbocsásd. Kívánok szerencsés utazást! Gondolatnyi társalgás Esztergályos Cecíliával Minden női titkok tudója Néha kissé sok, ám sohasem közömbös. Örökké játszik, viccel, szerepel. A legváratlanabb helyzetekben lábat lendít, spárgába vágja magát, vagy éppen fejen áll a színpadon. Imád élni, beszélni, hálás vendége ezernyi beszélgetős műsornak. Imád élni, hálás vendége ezernyi beszélgetős műsornak Békéscsabai szereplésekor néhány percre besurranhattunk a kulisszák mögé, hogy megleshessük azon kevés magyar sztárok egyikét, akit az ország szinte minden polgára ismer. „Miklós, Te mint örök optimista, szerinted esni fog az eső?” — kiabál át Esztergályos Cecília a függönnyel elválasztott öltözőből Vámos Miklósnak a Városházi Esték harmadik napján. Választ sem várva energikusan csöppent szemébe valami varázsszert a tükör előtt, majd kérdően néz rám, jelezve, hogy várja kérdéseimet. — Hogyan tudja egy nő ilyen fitten átvészelni az éveket? Árulja el, mit tesz azért, hogy ennyire jól néz ki? — Semmit. Istenien vagyok, két hónapig lazítok — híztam is egy csöppet —, most szabadságon pihenek. Főzök, horgolgatok — mondja tempósan. — Utazhatnék, de láttam már eleget a világból, úgy vagyok vele, járja azt más! Mehetnék ezerfelé, mégis inkább az urammal, a kutyu- sokkal és a kismadaraimmal töltöm az időmet otthon. — ,,Női praktikák” című videokazettáján miféle titkokkal segíti a hölgyek életét? — Harminc és százharminc év közötti nőknek adok hasznos tanácsokat, legyen az kozmetika, torna vagy az étrend rejtelmes világa: bármi, ami bennünket érdekel. Apró kis fortélyokat mutatok be, amivel megkönnyíteni és megszépítem a lá- nyok-asszonyok életét. — Egyszer azt nyilatkozta, hogy a nők mindent a férfiak kedvéért tesznek. Meg tudta-e őrizni kapcsolataiban az egyéniségét? — Mindig megpróbáltam, talán azért is ért véget néhány hamarabb, mert éreztem, ez nem sikerül. — „Ki van a lábtörlő alatt?” címmel darabot írt. Miről szól e játék? — Sajnos elakadt a dolog, bár szerintem rendkívül érdekes témát dolgoztam fel: két színésznő életét mutatja be az egyébként háromszereplős színmű. Kicsit saját tapasztalatokra épül, kicsit a képzelet szüleménye. — Mit tervez a nyárra, merre tölti szabadságát? — Pihengetek, próbálok kikapcsolódni, s közben készülök is, júliusban a Tigris Liliben játszom, majd a szeptember 3-án induló évadban ismét vár a színház — mondja a művésznő, s azzal a mosollyal néz rám, majd a tükörbe, amely már nem tűr közönséget. Innentől egyszemélyes a felkészülés. B. Párkányi Adrienn Névjegy Esztergályos Cecília 1943-ban született Budapesten. Az Állami Balettintézet növendéke, majd a Pécsi Balett szólótáncosa. Innen a Thália Színházba kerül, majd a Nemzeti, utána a veszprémi Petőfi Színház, végül 1991-től ismét a Nemzeti Színház következett. A Jászai Mari- és az Érdemes művész-díj után 1984-ben, a San Remó-i filmfesztiválon a Boldog születésnapot, Marilyn, Chicago és a Vámmentes házasság című alkotásokban nyújtott alakításával elnyerte a legjobb női alakítás díját. A televízió népszerű Família Kft. sorozatának egyik főszereplője. Két könyve jelent meg: Adj békét, uram és Meddig vagyok? címmel. Beszélgetés Bozsik Yvettel békéscsabai fellépése után „A FIATALOK DOLGA: KITÖRNI A HAGYOMÁNYOKBÓL” „Olyan vagyok, mint a macska: ösztönösen közelítek a dolgokhoz, nem intellektuálisan” — vallja magáról Bozsik Yvette táncművész, koreográfus, aki a Városházi Esték nyitóelőadásán lépett fel Békéscsabán. — Az a baj, hogy az emberek túlságosan sokat gondolkodnak, hezitálnak, nem vállalják fel érzelmeiket, ezért nem őszinték. Egy állatra ez nem jellemző. A macska például mindig azt teszi, amihez kedve van, az ösztöneire hallgat. — Létezik egy mondás, miszerint kétféle ember van: az egyik, aki azt mondja Istennek: „legyen meg a te akaratod!", a másik pedig, akinek Isten mondja: „na, jó, csináld, ahogy akarod!". Mintha Ön az utóbbi csoportba tartozna... — Azt hiszem, igen. Szerintem csak az emberben, belül vannak határok. Egyedül rajtam múlik, mit akarok elérni. Nekem nem voltak segítőim, mestereim, mindenért magamnak kellett megdolgoznom. Persze lehet, hogy kell hozzá megfelelő csillagzat is. Hiszek abban, hogy akarattal és belső energiával, komoly munkával és ráfordítással nagyon sokat el lehet érni. — Ahány előadása van, annyiféle témával, koreográfiával szembesíti közönségét. — Nem kedvelem a műfaji határokat. Ha valamit elérek, onnan szeretnék azonnal továbblépni. Ezért van az, hogy az előadásaim témái annyira különböznek egymástól. Szeretem magam kipróbálni sokféle stílusban. — Hogyan lehet mindig valami újjal előrukkolni? — Ez ördögi kör. De számomra az a legfontosabb, hogy legyenek kihívások, feladatok az életemben. Semmiképpen nem szeretném, hogy ellegyek azzal, amit eddig elértem. — A Tánc- művészeti Főiskolán is ta,,Olyan vagyok, mint a macaka: ösztönösen közelítek a dolgokhoz, nem intellektuálisan" nít. Milyen érzés együtt dolgozni egykori tanáraival, akik eleinte nem ismerték el a munkáit? — Nagyon furcsa. De megértem, hogy annak idején engem miért nem fogadtak el. A mesternek az a dolga, hogy ragaszkodjon a hagyományokhoz. A fiataloknak pedig az, hogy megpróbáljanak kitömi ebből. — Számos díjat nyert, az egyik legnevesebb kortárs táncművészként emlegetik. Milyen tervei lehetnek még? — Most például prózai filmszerepre készülök. Azt kívánnám rpagamnak, hogy még sok újdonsággal találkoz- hassam, és a felkínált helyzetekkel meg tudjak birkózni. A társulatomat tovább akarom építeni, fejleszteni. Legutóbb Spanyolországba hívtak koreográfiát készíteni. Tavaly mentem férjhez, előbb-utóbb természetesen gyereket is szeretnék. Például a gyereknevelés és a munka összehangolása is bizonyára nagy kihívás lesz számomra. — Eddig Önt Békés megyében úgy emlegették, mint a Magyar Rádió tudósítójának, Cseh Évának a lányát. Ám egyre többen vannak, akik Cseh Évát onnan ismerik, hogy Bozsik Yvette édesanyja. — Igen, volt már ilyenre példa. A lényeg viszont az: mindkettőnk számára az a cél, hogy saját szakmánkban igyekezzünk a legtöbbet elérni. Várad! Krisztina Rejtvény „Ezernyolcszáznegyvennyolc, te csillag” Az 1848—49-es forradalom és szabadságharc emlékére indított fejtörő játékunk 30. kérdése: Melyik híres magyar betyár nyert kegyelmet azért, mert a szabadságharc részére szabadcsapatot szervezett, és harcolt is vele? a) Angyal Bandi b) Rózsa Sándor c) Sobri Jóska Ha részt kívánnak venni a játékban, legkésőbb kedden egy levelezőlapon küldjék be a helyes megfejtést vagy annak betűjelét a szerkesztőség címére (5600 Békéscsaba, Pf. 111.) A levelezőlapra ne felejtsék el ráírni: Ezernyolcszáznegyvennyolc, te csillag. A helyes megfejtők között hetente három tollat sorsolunk ki, a rejtvénysorozat végén pedig „ráadás” húzást tartunk, amelyen 1848—49-es témájú könyveket, versesköteteket nyerhetnek. Előző heti feladványunk megfejtése: b) Dembinszki. Egy-egy tollat nyertek: D. Nagy András (Gyula), Eva- nics Mihály (Újkígyós), Tóth Balázs (Békéscsaba). Szabadcsapatot szervezett a szabadságharc mellett Kedvezőbb áron, hatékonyabb apróhirdetési lehetőséget ajánlunk Önnek a Június 15-étől azon ügyfeleink, akik legalább két alkalommal megrendelik apróhirdetésük (*) megjelentetését a Békés Megyei Hírlapba, a harmadik hirdetést terjedelemtől függetlenül bruttó CőOO Ft-ért^ megjelentetjük. 11 A kcdvo/.móny három azono» nzövogű óh terjedelmű hirdetőre vonatkozik.
