Békés Megyei Hírlap, 1999. május (54. évfolyam, 101-124. szám)
1999-05-08-09 / 106. szám
1999. május í>-9.„ szombat-vasárnap A Békés Megyei Hírlap Melléklete Egy festő a sah udvarából A Magyarországon élő művész szerint a boldogság meghosszabbítja az életet 8 Rejtvény Pártállami vezetők döntöttek róla 4 Ezúttal arra kérünk választ, melyik város adott helyet a Pestről menekülő kormánynak? ^ A többszörös válogatott Détári Döme békében vált el a Komora lánytól Q Hölgyek hívását várja a Profi Májusban újra filmezik, de addig sem akar kimenni a gyakorlatból, ezért emberünk hölgyek hívását várja. Panaszra nincs oka, mert ahogy mondja, a „bolt” meglehetősen jól megy. Az anyagiakra vonatkozó kérdéseket kérésére mellőztük, hátha az adóhivatal illetékeseit is felkelti személye. Arról nem is beszélve, hogy ők feltételezhetően más szolgáltatásra vágynának. így inkább arról kérdeztük, hogy került kapcsolatba a filmszakmával, és hogy megy a megyeszékhelyen és környékén az ágyrajárás... (Mindent összevetve, e sorok írójának ritkán adatik meg, hogy szinte szó szerinti értelemben is kemény anyagot tegyen le a főnöke asztalára.) — Honnan hirdetésének szövegében a Profi név, ami nem tűnik szerénytelennek és olyasvalakit takar, aki nagyon is tisztában van azzal, mire képes? — Engem mindig is izgatott a szebbik nem, de ez nálam sohasem együttjárást jelentett. Minden vágyam az volt, hogy egyszer erotikus filmben szerepeljek. A nyolcadik általános iskola után megpróbálkoztam a szakmunkásképzővel, de egy év elég volt belőle. Ezután néhány évig otthon dolgoztam, versenylovakat neveltem, de közben lelkesen olvastam az összes fellelhető szexlapot. Nem kellett sokat átlapoznom, hogy rájöjjek, a képeken látottakra én is képes lennék. Amikor az egyik újság színészképző tanfolyamot indított, rögtön jelentkeztem, és felutaztam Pestre. A tanfolyam vezetője ismert színésznő volt ebben a műfajban. O meglepődve látta, hogy rögtön eleget teszek a jele- netek beállítási követelményei- “™nB nek, melyeket még nem „élesben”, de már ruhátlanul gyakoroltunk. Meg is dicsért, azt mondta, elsőre profi, amit csinálok. Rajtam maradt az elnevezés. Ebben a szakmában mindenkinek van neve, azt hiszem nekem az enyémet nem kell szégyellnem. Azóta mintegy harminc filmben fordultam meg. Ezek ma is forgalomban vannak. A legközelebbi felvételekre talán májusban kerül sor. — Mikor forgattak önnel utoljára? — Legutóbb február végén, egy heterofilmben játszottam. Kicsit untam már, és hazajöttem pihenni, de hogy ne jöjjek ki a gyakorlatból, feladtam azt a hirdetést, aminek kapcsán most beszélgetünk. Sok a szexuálisan kielégítetlen nő Békés megyében is. Rengetegen hívnak, nem panaszkodom. A hirdetés mellett erotikus showműsorokban is fellépek. — Ezekben a műsorokban mit csinál? —r Sztriptíztáncot és life-show-t. Egyikben teljesen pucérra vetkőzöm, másikban partnemőmmel addig franci- ázunk, amíg el nem élvezünk. Eddig csak pesti klubokban léptünk fel, most Akik engem felhívnak, komolyan akarják a dolgot. És eddig mindenki meg volt elégedve a teljesítményemmel. Sok hölgykuncsaftom mondta, tényleg megszolgálom a nevem a megyebeli szórakozóhelyeken is meg akarjuk honosítani. — A felesége mit szólt hozzá, hogy ilyen munkával keresi a pénzt? Igaz, hogy a pénznek nincs szaga, de mégis... — A volt feleségemet nem zavarta, hogy filmezek. Már nem élünk együtt, de nem a filmezés miatt mentünk külön. Jelenleg nincs barátnőm, nem is akarok újat, csak zavarna a dolgaimban. — A szülei hogyan fogadták a döntését? — Megszokták. Valamiből meg kell élnem. — Korhatár nélkül várja a hívásokat. De azért gondolom á csecsemőkre és a matrónákra nem számít. — Az alsó korhatár amit megszabtam a tizennyolcadik életév. De felhívott már tizenöt éves kislány is. Hallottam a hangján, hogy kislány még. Mondtam is neki, ezt a telefonszámot három évig felejtsd el. Utána hívhat, nem bánom. A felső korhatárt nem szabtam meg. — Milyen korú nők igénylik leginkább a szolgálatait? — A középkorú, a harminc és ötven év közötti nők. — Gyakran állnak elő különleges kívánságokkal? — Nem tudom, mit ért ez alatt. Az anális szexet például sokan, sokszor kérik. Egy nő például egyszer azt kérte, hogy a férje is a szobában legyen. Mondtam neki, így egy kicsit „csizmásabb”, drágább a dolog, de részemről mehet. Semmi gond nem volt a férjjel. Ahogy visszaemlékszem, egy darabig nézte, hogy mit művelek a feleségével, majd ő is „beszállt”. — Nem fél, hogy ilyen forgalom mellett összeszed valamit? — Minden alkalommal használok óvszert. — És ha valamelyik selejt? Elég egy icipici, szóval nagyon pici lyuk, és máris megtörténik a baj. — Látja, ez a különbség kettőnk között, hogy én ilyesmin nem is gondolkodom. — Melyik volt a legmozgalmasabb napja? — A húsvét első napja, most tavasszal. Filmezésnél pedig, amikor három óra hosszáig egyfolytában forgattunk. — Hogy tartja kondícióban magát? — Sok tojást eszem, súlyzózom. Rengeteg hasizomgyakorlatot csinálok. Főleg a középkorú, a harminc és ötven közötti szexuálisan kielégítetlen hölgyek keresik a szolgáltatásait fotó: such tamás — Előfordult már, hogy csődöt mondott? — Még sohasem, de nem is kívánom magamnak. . — És olyasmi történt-e, hogy amikor meglátta a ,,megrendelőt”, a hölgyet, akivel ugye telefonon beszélte le a találkozót, azt mondta: nincs az a pénz, amiért lefeküdne vele? — Soha nem szoktam nemet mondani. Ha felhívnak, megyek. Ebben a szakmában nem lehet finnyásnak lenni. Legtöbbször egy óra múlva már a megbeszélt helyen vagyok. — És az előfordult-e, hogy a találkozáskor a hölgy mondott nemet azzal, hogy ezért nem fizet, inkább fordítva illene legyen, magának kellene fizetnie azért, hogy őhajlandó... — Nem, ilyesmi sem fordult még elő. Akik engem felhívnak, komolyan akarják a dolgot. És eddig mindenki meg volt elégedve a teljesítményemmel. Sok hölgykuncsaftom mondta, tényleg megszolgálom a nevem. — Meddig akarja csinálni? — Jó kérdés. Amíg bírom. Szűnni nem akaró eszelős mészárlás Hullanak a bombák! Nem csak Jugoszláviában, újabban nálunk is. T. J. miniszter úr katonái hadrendbe álltak, elindították a katyúsákat, a lopakodókat, a B—52-eseket, minden mozgósítható erőt. Totális háborút hirdettek, célba vették a parancsnoki posztokat. Kő kövön nem marad. Természetesen a megyei földhivatali hadállások kilövéséről beszélek. Arról a felettébb bizalmi állásról, amelyből meg- dönthető az Orbán—Torgyán kormány, s amelyből gyengíthető T. J. pártjának hatalmi pozíciója. A földhivatali vezetők nyilván tömegesen szervezték a kormányellenes puccsot, ezért kellett távozniuk. A tizenkilencből tizennégynek. Öten maradhattak, a magas grémium — megyei pártelnökök és pártcsinovnyikok — szerint ennyien alkalmasak a politikai semlegességet követelő hivatalvezetői munkakör ellátására. Más megközelítésben eny- nyien hűek T. J.-hez és pártjához. Különben Magyarországon demokrácia van, a bizalmi állásokat kivéve senkinek sincs oka félni politikai boszorkányüldözéstől. Papíron. A valóság ezzel szemben az, hogy máig nem tudni, melyik állás bizalmi, melyik nem. Bár atJól tudjuk, a leváltásoknak, a kirúgásoknak is van eleganciája. Jobb országban, jobb minisztériumokban tói, hogy egy állás nem bizalmi, még lehet céltábla, mert — mint jelen esetben T. J. és csapata — pártemberek mondják meg, ki dolgozik jól és ki nem. Márpedig, ha ők mondják meg, akkor reszkessenek a nem hitbéliek. Mi másra gondolhat az ember a 14 kirúgott hallatán. Azért ennyi alkalmatlan személy nem irányíthatott ebben az országban évekig földhivatali ügyeket! Jól tudjuk, a leváltásoknak, a kirúgásoknak is van eleganciája. Jobb országban, jobb minisztériumokban. Ami most történt, az a legvadabb sztálini, rákosista időket idézi. A fájdalmas, hogy mindez a rendszerváltás után közel tíz évvel törté- •'<, vgjNgtt nik, amikor végre már országot, demokráciát kellene építeni, nem egymást kaszabolni. Mert azért ne feledjük: a történetnek még nincs vége. A reakció ellenreakciót szül, ahogy szokták mondani: fehér ember nem felejt. Senkinek ne legyen kétsége, ha új kormány jön, törleszteni fog. Csak tudnám, ez a szűnni nem akaró eszelős mészárlás kinek jó? Árpási Zoltán Ariéi! kul Békéscsaba, 1911. Artézi kút. Nézzék, milyen szép volt. Hová lett, mi történt vele? Nem lehetne újjáépíteni? Szép színfoltja lehetne a városnak. Kár érte
