Békés Megyei Hírlap, 1999. május (54. évfolyam, 101-124. szám)
1999-05-05 / 103. szám
MEGYEI KÖRKÉP 1999. május 5., szerda Körös-vidéki Zsarv Békéscsabai asszony kálváriája A tettes képét rögzítette az IKEA ipari kamerája Nagyon kell vigyázniuk a pénzükre azoknak, akik manapság vásárolni indulnak. Nemcsak azért, hogy el ne költsék, hanem, hogy el ne lopják tőlük. A békéscsabai T.-né Molnár Katalinnal ez utóbbi történt a budapesti IKEA áruházban. A zsebtolvajlás felett lassan talán napirendre is tért volna, azonban a jó nevű áruház eljárása felháborította a meglopott asszonyt, ezért tárta esetét a nyilvánosság elé. — Egy pénteki napon utaztunk a kislányommal Budapestre, hogy; vásároljunk az IKEA áruházban — idézi fel a történteket a jól öltözött fiatal- asszony és máris remegni kezd a hangja. — Nem tudok nyugodtan beszélni az esetről, annyira bennem van még — mondja, majd egyre gyorsabb tempóban folytatja. — A vásárlás előtt ebédelni akartunk, ezért az IKEA éttermében kiválasztottuk a menüt, fizettünk és leültünk enni. Az eladópultnak háttal foglaltam helyet és félig ledobtam magamról a kabátot. A pénztárcám ennek a zsebében lapult, tulajdonképpen rajta ültem. Egy alkalmazott, aki guruló kocsira gyűjtötte össze a mosatlan edényeket, megkért, hogy húzzam beljebb a székemet. Erre felemelkedtem, és valószínűleg abban a pillanatban emelték ki a zsebemből a pénztárcát. Néhány perc múlva a kislányom befejezte az ebédet, és indulni készültünk. Felemeltem a kabátot és rögtön éreztem, hogy sokkal könnyebb, vagyis nincs benne a tárcám. — Hogyan reagált első felindulásában? — Kiabálni kezdtem, hogy eltűnt a pénztárcám. A szomszédos asztalnál velem szemben lévő hölgy mondta, hogy látta a mögöttem ülő sötét pu- lóveres, borostás férfit. Azt is észrevette, hogy kivett valamit, de nem tudta, hogy mi volt az. Leszaladtam a kapuhoz és kértem az ott álló két biztonsági őrt, hogy segítsenek, de ők közönyösen fogadták a kétségbeesésemet. — Azt gondolnánk, hogy a biztonságiak azonnal akcióba lépnek ilyen esetekben. — Kértem őket, hogy zárják le a kijáratot, de azt felelték, hogy nem segíthetnek, forduljak az ügyfélszolgálathoz. Elrohantam oda és mondtam, hogy hívja a rendőrséget, mert kiraboltak. Válasz: legyek türelemmel! Azt sem engedte, hogy hazatelefonáljak a férjemnek. Ebben végül az információs pultnál lévő alkalmazott segített. A tárcámban a nem kevés pénzen és az irataimon kívül ugyanis a bankkártyám is benne volt. A rendőröket azonban ő sem értesítette. Végül kérésemre odahívták az áruház vezetőjét. — Tudott-e segíteni? — Adott egy „jó tanácsot”: álljak az ajtóba az őrök mellé és figyeljek, hátha meglátom a tolvajt! — Gondolom, nem sokra ment. — Ez igaz. Visszamentem az étterembe a kislányomért — gondolhatja, mit élt át a tízéves gyerekem egyedül, egy idegen helyen —, és megkerestük az áruházban a hölgyet, aki látta a mögöttem ülő férfit. Tanakodtunk, hogy mit lehetne csinálni. Egy jóérzésű vásárló javasolta, nézzük meg az ipari kamera felvételét, hátha lehet rajta valamit látni. A hölgy — mondhatjuk tanúnak is — felismerte a videón egy, a kijáraton távozó férfiben a tolvajt. A felvétel 13 óra 20 perckor készült, a videót háromnegyed háromkor néztük. — Továbbra sem értesítették a rendőrséget? — Kezembe nyomtak egy cetlit a XIV. kerületi rendőrség telefonszámával és azt mondták, hogy ha akarom, hívjam fel és tegyek feljelentést, mert azt üzenik a rendőrök, hogy ők nem jönnek ki. Erre teljesen kikészültem és úgy döntöttem, hogy hazautazunk. Ez már nem sokkal a vonatindulás előtt történt, de annyi időm még volt, hogy a Keleti pályaudvaron bemenjek a rendőrőrsre. Elpanaszoltam, hogy mi történt velem. Hallottam, amint felhívták a XIV. kerületi kapitányságot és mondták, hogy foglalják le az IKEA-ban készült videofelvételt. Azok meglepve fogadták az egészet, őket ugyanis senki sem értesítette. — Van-e arra valami remény, hogy visszakapja legalább az iratait? — A békéscsabai rendőrségen jegyzőkönyvbe vették az általam elmondottakat. Ott biztattak ilyesmivel, de megmondom őszintén, nem sok reményt fűzök hozzá. Az eset után felhívtuk az IKEA-t, és arról érdeklődtünk, hogyan történhetett mindez a közismert áruházban. Bedő Nóra marketingigazgató pár napos „nyomozás után” a következő tájékoztatást adta: — A jelenleg érvényben lévő törvények szerint az áruházak nem felelősek a vevők saját értékeiért. A biztonsági őröket azért szerződtetjük, hogy az árulopásokat megakadályozzák. Amikor az eset történt, a legprofibb vevőszolgálati vezető volt szolgálatban, aki a legkörültekintőbben járt el. O javasolta, hogy nézzék meg a videofelvételt, amin a tanú felismerte az éppen távozó tettest. A vezető elmondta a hölgynek, hogy menjen el a rendőrségre, és ott tegyen feljelentést ismeretlen tettes ellen. A fővárosban az a szabály ugyanis, hogy ilyen esetekben nem jönnek ki a rendőrök, a sértettnek kell felkeresnie a rendőrséget. A hölgy azt válaszolta, hogy erre nincs ideje, mindjárt indul a vonata. Egy alkalmazott felajánlotta, hogy autóval elviszi a kapitányságra, majd az állomáshoz, de ő ezt nem fogadta el, hanem izgatottan elrohant. Baracsi Magdolna Nagyon kell vigyázniuk a pénzükre azoknak, akik manapság vásárolni indulnak. Nemcsak azért, hogy el ne költsék, hanem hogy el ne lopják tőlük... fotó: lehoczky Péter Anna-énekek a gyulai kórházban Május 7-én rendezik Gyulán, a Pándy Kálmán Megyei Kórházban a művészetek napját. A több eseményt felölelő' nap szervezője, a gyulai Törzsök Attila tanár, karnagy a hétfői, a kórházban tartott sajtótájékoztatón kiemelte az intézmény kultúrabarát magatartását. A megyei kórházban eddig is sorra rendezték a kiállításokat, az exkluzív zenehallgató alkalmakat. A sorozaton felmerült a kórházi dolgozók énekkarának és a hangszeres együttesének létrehozása. Már szerveződik a vegyeskar és folyik a számbavétele annak, ki milyen hangszer ismerője. A mostani, tavaszi művészetek napját majd újabbak követik a kórházban, amely szépséges termekkel rendelkezik, s birtokában vannak a professzionális technikának is. A pénteki művészetek napjának első rendezvénye 9 órakor kezdődik a költészet és a zene kapcsolatáról, a csend szerepéről a zenében a gyulai származású dr. Túrái Gábor Kamii költő, filozófus, esztéta, főiskolai docens és Törzsök Attila közreműködésével. A beszélgetés helyszíne a konferenciaterem melletti kamaraterem. A gyulai Andruska Anna festményeinek kiállítását 13 órakor nyitja meg Túrái Gábor Kamii az igazgatási épület aulájában. Az alkalomra katalógus is készült az ugyancsak gyulai Péli Tibor István verseivel. A Berkes Teremben Túrái Gábor mint költő mutatkozik be 13.30 órától az Alföldi gyászpompa című kötetével. A konferenciateremben 19 órakor kezdődik Törzsök Attila szerzői estje negyedszázados jubileumán. Az első részben három műve hangzik el, a Penta- ton variációk a „Páva motívumra” — Kodály emlékezetére íródott zongorára és fuvolára, az Agnus Dei-ből három vallásos ének szoprán hangra és zongorára, s az In memóriám 1956., amelyet ütőhangszerekre és zongorára komponált. Ezzel elnyerte a fiatal kortárs zeneszerzők nagydíját 1987-ben. Az esten képi adaptációkat vonultatnak fel, s néhány érdekes zenei kísérletnek is tanúi lehetnek az érdeklődők. Az Anna-énekek című kamaraoratóriumnak ezúttal lesz az ősbemutatója, az első és az utolsó tétel metrumát a szerző szívdobogása adja. Más meglepetésekre is lehet számítani. Az esten közreműködnek: Huszár Anita fh. (szoprán), Aradi Zsolt fh. (bariton), Veres József (hegedű), Sándor Ottó (gordonka), Marton György (fuvola, alt fuvola), Kepenyes Pál (klarinét, szaxofon), Fábián István (ütők), BiTörzsök Attila nagyra tartja a megyei kórház kultúrabarát magatartását... FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET hari Valéria (harmonika), a Gyulai Ifjúsági Fúvószenekar, az Erkel Ferenc Vegyeskar Rázga József vezényletével, Tomanek Gábor színművész, Berente Andrea s Jordán Antal versmondók. Vezényel Törzsök Attila, köszöntőt mond Túrái Gábor Kamii. Sz. M. Megkérdeztük olvasóinkat Mire kötne fogadást? Valaczkai Sándor né 37 éves, pusztaföldvári postai kézbesítő: — Nem szoktam fogadni, annyira nem vagyok anyagilag elengedve. Bár most arra szívesen fogadnék, hogy sikerül-e a vizsgám postai kézbesítésből. Éppen most is tanfolyamról jövök, de már nagyon közel van a megmérettetés napja. Lottózni szoktam csoportosan a munkatársaimmal és egyedül is. Hébe-hóba fogadok a barátnőimmel, ha valamibe abszolút biztos vagyok. Általában egy doboz bonbonban, de a torta is népszerű tét. Törökné Litabszki Zsuzsa 33 éves, békéscsabai hitelkoordinátor: — Nem szoktam fogadni, mert abszolút nem érdekel az ilyesmi. Ezentúl időm sincs, hogy fogadással foglalkozzam, úgyhogy a gondolata sem merül fel. Talán egyszer valamikor vettem egy lottószelvényt, de abban sem reménykedtem igazán, hogy nyerni fogok. A tévében szeretem nézni a vetélkedőket, közben én is gondolkodom rajta, sokszor meg is fejtem, még mielőtt a játékos kitalálná. Szeretem az interaktív játékot is nézni, de betelefonálni nem szoktam. Végh Lajos 45 éves, békéscsabai vasutas: — Ha sokat fizet a lottó, kitöltők egy szelvényt, de amúgy nem jellemző rám, hogy fogadásokat kötnék. Bár amióta gépi sorsolás van, már nem hiszek benne, hogy nyerhetnék, mert szerintem manipulálják a számok húzását. Régebben többször húzták ki az ötöst, mint manapság, mikor csak a nyeremények összegét srófolják föl a csillagos égig, hogy minél többen vegyenek szelvényt. Jobban szeretem a biztos dolgokat, mint a szerencsében bízni. Lipcsei Gyula 73 éves, békéscsabai nyugdíjas: — Passzióból, kis tételben szoktam fogadni, legtöbbször totózok, az elszórakoztat. Egyébként is érdekel a sport, különösen pedig a foci. Fiatalabb koromban sem szívesen hazardíroztam, és most sem szeretek nagy összegben játszani. Nagyritkán lottózni is szoktam, de csak ami eszembe jut, nincsenek állandó számaim. A legtöbb, amit nyertem: totón tizenegy éve, a 13+1 fizetett akkor nyolcezer forint fölött valamivel. F. M. FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET Reformok a TOP FM-nél Egy éve, hogy a gyulai székhelyű TOP FM Rádió megkezdte 24 órás adását. Április 19- től reformokba fogtak — tudtuk meg Illés Márton főszerkesztőtől és Dósa Márton műsorvezetőtől, a számítógépes szerkesztésű zenei program rendszergazdájától. — A két és fél éve működő rádió zenei kínálata úgy éreztük, kissé egysíkúvá vált, ezért áttértünk a számítógépes zenei szerkesztésre — kezdték. Az eddigiekben a szubjektum, az éppen szolgálatban lévő műsorvezető zenei ízlése volt a meghatározó, noha lehet, sokan szívesen hallgattak volna sokszínűbb muzsikát. Kihasználatlan maradt a több ezer lemez, a 20—25 ezer dal, nem beszélve arról, hogy gyakori volt az ismétlődés. Élőfordult, hogy az egymást váltó műsorvezetők ugyanazokat a számokat részesítették előnyben. Főként a régi slágerek maradtak „süllyesztőben”. Számítógépes szoftver szelektroprogram teszi lehetővé most már, hogy ugyanaz a dal meghatározott időn belül ne szólaljon meg újra. A program egy dalt 17 szempont alapján osztályoz és száz opció szerint szerkeszti a kínálatot. Az 50-es és a 60-as évek zenéje 5—5 százalékban, a 70- es évek 10 százalékban „képviselteti magát”, az új slágereké 30 százalék, a fennmaradó 50 százalék a 80-as és a 90- es évek slágereiből tevődik ki. A magyar és a külföldi zenékből azokat szólaltatják meg, amelyek a slágerlistákon szerepeltek. A reggeli órákban a gyors, pergő ritmusokat sugározzák, a délelőtti órákban nagyobb arányban a régi slágereket, délután éppen fordítva: akkor többségükben az aktuális dalok szólnak. Késő este pedig a líraibb hangvételű, lassúbb számok következnek a rádióban. A TOP FM szlogenje a „legzenésebb adó”. Nem véletlenül kezdték reformjaikat a zenei kínálat megújításával. Ezt követik a szignálok, majd még ebben az évben a műsorszerkezet is megváltozik, új műsorokkal jelentkeznek, régiekből elhagynak vagy más időpontokra helyezik át. Az új zenei szerkesztés programja arra is képes, hogy „ügyeljen”, egy-egy dal ne ugyanabban az időpontban szólaljon meg. Ugyanis a hallgatók nagy többsége rendszerint egyazon időpontban kapcsolja be a rádiót... (ö) Agykontroll a megyeszékhelyen Kamut az ötvenedik születésnap előtt Kamut az idén ünnepli a település önállóságának ötvenedik évfordulóját. Ebből az alkalomból augusztus 21-én egész napos ünnepséget rendeznek a faluban, mely korábban közigazgatási szempontból Békéshez tartozott. A helyi önkormányzat legutóbbi ülésén hattagú emlékbizottságot választott, melynek vezetője Laurinyecz Pál, a település polgármestere. Megtudtuk, hogy az augusztus 21-ei rendezvényre minden elszármazottat meghívnak, éljenek a környéken, a megyében, az országban, a világban bárhol. E személyek felkutatása is egyebek között az emlékbizottság feladata. Az ünnepre színes képeslapot jelentet meg a falu, s ez alkalomból különféle elismerő címeket adnak át az arra érdemeseknek. Az augusztus 21- ei rendezvénysorozat keretében a helyi katolikus templom falán helyezik el és avatják fel azt az I. és II. világháborús emléktáblát, mely az elesett kamutiak nevét örökíti meg az utókornak. A tervek szerint valamennyi rendezvényre meghívják a település lakóit, akiket egy közös vacsorán látnak vendégül. A szervezők és az emlékbizottság a jubileum kapcsán hely- történeti kiállítást is rendez, melyben számít azok segítségére is, akiknek régi fényképek, dokumentumok, relikviák és egyéb emlékek vannak a birtokukban, hogy azokat a bemutató idejére kölcsönadják a falunak. — sz — Stresszmentességet, nyugodt, kiegyensúlyozott és egészséges élet lehetőségét ígéri a Magyar- országon agykontroll néven ismertté vált elmefejlesztő módszer, mellyel most Békéscsabán, az ifjúsági házban ismerkedhetnek meg az érdeklődők május 29-e és 30-a, valamint június 12-e és 13-a között, negyvenórás tanfolyamokon. A tanfolyamon elsajátított ismeretek hatékonyan alkalmazhatóak lehetnek alvászavar és fejfájás esetén. Ha kellő mértékben sikerül elsajátítani az agykontrollos technikákat, megszabadulhatunk az ébresztőórától is, hiszen bármikor időzíteni tudjuk majd ébredésünket. Az agykontroll fejleszti a memóriát, segíti a gyorsabb és hatékonyabb tanulást, és mivel stresszmentességet biztosít, a döntéshozatalt is hatékonyabbá teszi. Az agykontroll betegség esetén nem helyettesíti az orvosi kezelést, ám kiegészítheti azt, és megnövelheti a gyógyulás esélyét, (y)
