Békés Megyei Hírlap, 1999. május (54. évfolyam, 101-124. szám)

1999-05-05 / 103. szám

o 1999. május 5., szerda GAZDASÁG api „A kormánynak nincs értelmezhető agrárpolitikája” Beszélgetés Orosz Sándorral, a parlament mezőgazdasági bizottságának elnökével Országrészgyűlést tartott a közelmúltban Gyulán a szocialis­ták parlamenti frakciója. A tanácskozás fő témájául a mező- gazdaság helyzetét választották, ami Békés megyében különö­sen sokakat érdekel. Itt kerestük meg Orosz Sándort, a parla­ment mezőgazdasági bizottságának elnökét, akit a témáról kérdeztünk. — Hogyan tudná összefoglalni a szocialista párt agrárpolitiká­ját? — Mindenekelőtt azt szeret­nénk elérni, hogy mindenki annyit termeljen, amennyit akar, és azt el is tudja adni. El­fogadtuk az agrárgazdaság fej­lesztéséről szóló törvényt még 1997-ben, amelyben az áll, hogy a nemzetgazdaság kiemel­kedően támogatandó ágazata az agrárgazdaság. Különösen azért, mert vidékmegtartó sze­repe nagyon fontos, másrészt a természeti adottságok — gon­dolok itt a talajra, levegőre, meteorológiai viszonyokra —• lehetővé teszik, hogy igen jó minőségű és nagy mennyiségű mezőgazdasági terméket állít­sunk elő, méghozzá versenyké­pesen. A magyar mezőgazdaság nemeseik a hazai piacot képes ellátni, hanem exportra is tud termelni. Tény, hogy jelenlegi állapotában támogatásra szorul. Volt olyan év, amikor bár 20 százalékkal nőtt az infláció, a felvásárlási árak csökkentek. Hasonló helyzet jellemzi napja­inkat is, amit elfogadhatatlan­nak tartunk. Ezért rendelkez­tünk a fent említett törvényben úgy, hogy a kormánynak köte­lessége az agrárolló évenkénti csökkenő zárása. Tehát a mi po­litikánk is azt a sokpárti egyet­értést fogalmazta meg, misze­rint az ágazat fellendítéséhez a nemzetnek össze kell fognia. — Véleményük szerint mennyire érett a magyar mező- gazdaság az EU-csatlakozás­ra? — Vannak felkészületlen és felkészült területei. Az ország érdeke nyilván az, hogy minél többen tartozzanak az utóbbi tá­borhoz, különben sokak számá­ra előnytelen lesz a csatlakozá­sunk. Ha változtatás nélkül az EU tagjává válunk, a gazdák többsége akár jobban is járhat­na. De ha hiányoznak azok az intézmények — például a szö­vetkezetek —, amelyeken ke­resztül támogatáshoz juthatnak, akkor rosszabbul járnak. Egye­dül nem képesek megvívni az Európai Uniót jellemző kemény árversenyt. Bár hibás szemlélet­nek tartjuk, ha valakit kizárólag az elérhető támogatások nagy­ságrendje motivál a csatlako­zásnál, mégis azt kell mondjam, az agrárkérdésben ez a megha­tározó. Ha viszont felkészület­lenek vagyunk, hiába lenne le­hetőség támogatások megszer­zésére, nem lesz, aki igénybe vegye azokat. Fontos tehát, hogy a gazdáknak az Európai Unióban is elismert intézmé­nyeik legyenek. Forintra átszámolva és hek­tárra vetítve a nyugat-európai magángazdák 79 ezer, a jogi személyiséggel nem rendelkező szerveződések 83, míg az azzal rendelkezők 90 ezer forintos tá­mogatást kapnak. Tény tehát, hogy jogi személyeken keresz­tül több pénzhez lehet jutni. — A termelőszövetkezetek, vagyis a kolhoz típusú mezőgaz­daság nyugaton ismeretlen. Mi­lyen jövő előtt állnak hát a mi téeszeink? — Ez egy magyarországi őrü­let, amit a politika kreált, va­gyis, hogy vannak kolhozok és vannak új típusú szövetkezetek. Ez nem igaz. Nincs semmiféle típus. Csak szövetkezésről be­szélünk. Ha ezt elismeijük, ak­kor a gazdák előnyöket tudnak maguknak kiharcolni, ha tipizál­juk, akkor legfeljebb azt érjük el, hogy sem a magángazdák, sem az új, illetve a kolhoz típusúnak nevezett szövetkezetek nem kapnak semmit. Nyugat-Európá- ban nem kategorizálnak, pláne nem a támogatás szempontjából. Ott tiszteletben tartják a szövet­kezés szabadságát. — Hogyan alakul hazánkban a földtulajdon az uniós csatla­kozás után, hiszen külföldi ál­lampolgár Magyarországon ma nem vásárolhat földet, ezzel szemben uniós feltétel a föld szabad adásvétele? — Ez nem igaz. Az Európai Unióban is — bár idehaza azt állítják, hogy mindenki min­denhol vásárolhat földet — az a gyakorlat, hogy csak az ve­het, aki ott is él. Nálunk meg — ahol tiltjuk, hogy a magya­rokon kívül más kezébe föld kerülhessen — csak a külföl­diek juthatnak abba a helyzet­be, hogy a föld fölött rendel­kezzenek. Jogilag ugyan nem válnak tulajdonossá, de ebből a szempontból ez érdektelen. Ésszel kell védeni a magyar kincset, a termőföldet, ezért törvénymódosító javaslatot nyújtottunk be, amelyben hangsúlyozzuk, hogy a föld azé legyen, aki megműveli. Tehát csak az vásárolhasson földterületet, aki helyben él és ott is folytat mezőgazdasági tevékenységet. Nyugat-Euró- pában is ezt a gyakorlatot al­kalmazzák. — Mi a véleménye a kor­mány agrárpolitikájáról? — Létezik ilyen? Én azt ta­pasztalom, hogy nincs és ez elég nagy tragédia. Mint emlí­tettem, 1997-ben elfogadtunk a parlamentben egy törvényt, an­nak alapján a kormánynak akár lehetne is agrárpolitikája. A baj az, hogy a mostani kabinet és annak több minisztériuma nem azzal foglalkozik, hogy dolgokat elintézzen, hanem sa­ját vagy képzelt politikai hatal­ma megerősítésén fáradozik. Azt gondolom, hogy az állami szolgálat — amit egy miniszte­riális felelősség jelent — meg­követeli, hogy a pártérdeket ezen érdek alá rendeljék. En­nek nyomait sem látom. Sze­rintem ezzel magyarázható, hogy még mindig nincs értel­mezhető agrárpolitikája a je­lenlegi kormánynak. Formáli­san az a helyzet, hogy bár a mi­nisztériumban elkészült egy agrárgazdasági, vidékfejleszté­si és területfejlesztési koncep­ció, de a kormány ezt egysze­rűen nem hagyta jóvá. Egy ko­alíciós kormányzásnál pedig egyes pártok, illetve azok kép­viselőinek véleménye nem ve­hető alapul ilyen fontos és egész országra kiterjedő ügy­ben. Borsos Gabriella Orosz Sándor szerint az uniós csatlakozás után is csak az vásárolhasson földet, aki helyben él és ott is folytat mezőgaz­dasági tevékenységet fotó: lehoczky Péter e szalassza el a lehetőséget! Próbálja ki elsőként az uj Chrysler áUUM-et vagy az uj Jeep Crand Cherokee-t az országos hálózat Önhöz legközelebb eső márkakereskedésében. Kérjen időpontot a próbavezetésre a megjelölt elérhetőségek egyikén, vagy további információt az önt érdeklő Chrysler és Jeep modellekről. Próbálja ki akár mindkettőt, hiszen most a két márka olyan európai csúcsmodelljét vezetheti, amely egyszerre a legnagyobb és a legújabb Inter Flott Center Kft. • 5600 Békéscsaba, Baross u. 9-21. • Tel./fax: 66/327 520 i Franchise- és management-együttműködést ajánlanak A szállodalánc Békésbe tart Megyénkbe tart az idegenforga­lomban és vendéglátásban jól ismert, budapesti székhelyű Ta­verna Szálloda és Étterem Részvénytársaság. Kérdésünk­re, hogy miért éppen Békés me­gyei partnereket keresnek, el­mondták, hogy a térség adottsá­gai igen kedvezőek az idegen- forgalom számára, ezzel szem­ben — tapasztalataik szerint — a kínálkozó lehetőségeknek csak töredékét sikerül kihasz­nálnunk. Ennek okát abban lát­ják, hogy az egyre nagyobb kö­vetelményeket támasztó piac- gazdasági körülmények között több szálloda és panzió egyedül próbál érvényesülni, s az egyenlőtlen feltételek, valamint a megalapozott piaci informáci­ók hiánya miatt a versenyben alulmaradnak. A Taverna kétféle ajánlattal érkezik a megyében. Az egyik: franchise jellegű együttműkö­dés. Ennek alapja, hogy a cég négy éve új típusú szálláshe­lyekkel jelent meg a piacon: belvárosi, frekventált helyen lévő épületekben középárfek­vésű, háromcsillagos szállodai szolgáltatásoknak megfelelő panziókat hozott létre. A pan­zióláncnak ma már 3 budapesti tagja van: a Mátyás pince és a Pilvax étterem felett, valamint a Nyugati pályaudvar közelé­ben, ahol 127 szobával fogad­ják a vendégeket. A panziók minden várakozást felülmúló sikere láttán a szervezést kiter­jesztették az egész ország terü­letére. Kölcsönös előnyökön nyugvó franchise együttműkö­dést terveznek olyan vállal­kozókkal, akik belvárosi, frek­ventált helyen álló 350 négy­zetméteres vagy annál nagyobb ingatlannal, megfelelő kezdő­tőkével, pénzügyi háttérrel ren­delkeznek, s az idegenforga­lomra tervezik építeni műkö­désüket. Cserébe magas hoza­mot, dinamikus eredménynö­vekedést, alacsony kockázatot és kedvező megtérülési időt ajánlanak. A Taverna másik ajánlata management együttműködést tartalmaz. A társaságnak Buda­pest szívében, a Váci utcában saját tulajdonú szállodája van, a Hotel Taverna, s a szerzett ta­pasztalatokra építve középkate­góriájú szállodák (Hotel Liget, Hotel Füred) részére több éve végez management tevékeny­séget. Az eredményességet tük­rözi, hogy mindkét szálloda szobakapacitás-kihasználtsága évek óta meghaladja a helyi — budapesti, illetve balatoni — átlagot. A Taverna Rt. felajánlja szolgáltatásait azoknak a part­nereknek, akik keresik mind­azon módszereket, amelyek felhasználásával gazdaságo­sabbá tehetik tevékenységü­ket. A management együttmű­ködés a következő alapokat igényli: a szálloda vagy panzió minimum 20 szobával rendel­kezzen; külső és belső kialakí­tása, berendezése és felszere­lése a háromcsillagos előírás­nak megfeleljen; a város, illet­ve az üdülőhely idegenforgal­mi vonzereje meghatározó le­gyen. (További információk: Ta­verna Szálloda és Étterem Rész­vénytársaság, 1056 Budapest, Molnár utca 28. Telefon/fax: (06-1) 318-83-30. City Panzió Termékigazgatóság. Internet: http://www.tavema.hu .) A Mezőberényi Téglagyártó Kft. (Mezőberény, Ókért u. 2.) végelszámolója meghirdeti nyilvános pályázaton a társaság tulajdonát képező alábbi ingatlanokat: 1. hrsz.: 0391/1, agyaggödör, területe 13 748 m2 (rekultivált, horgásztőnak alkalmas). Limitár: 1 300 000 Ft. 2. hrsz.: 0401, agyaggödör, területe 11 273,7 m2 (rekultiválás utáni limitár: 1 200 000 Ft. (A társaság rekultiválja, utána horgásztóként használható.) 3. hrsz.: 402/6, szántó (I. o„ 3754 m2, 16,29 ak x 6000 = 97 740 Ft). 4. hrsz.: 402/10, szántó (I. o„ 2802 m2, 12,16 ak x 6000 = 72 960 Ft). 5. hrsz.: 402/15, szántó (I. o., 9647 m2,41,87 ak x 6000 = 251 220 Ft). 6. hrsz.: 402/24, szántó (I. o„ 1389 m2, 6,0 ak x 6000 = 36 180 Ft). 7. hrsz.: 402/27, szántó (I. o„ 1075 m2, 4,7 ak x 6000 = 28 020 Ft). 8. hrsz.: 402/29, szántó (I. o., 1131 m2,4,9 ak x 6000 = 29 460 Ft). 9. hrsz.: 402/30, szántó (1. o., 1598 m2,6,9 ak x 6000 = 41 640 Ft). 10. hrsz.: 402/36, szántó (I. o„ 2008 m2,8,7 ak x 6000 = 52 260 Ft). 11. hrsz.: 402/38, szántó (I. o„ 2768 m2, 12,0 akx 6000 = 71 060 Ft). 12. hrsz.: 404/35, szántó (I. o., 4054 m2, 17 ak x 6000 = 102 000 Ft). 13. hrsz.: 404/37 a. ) sporttelep 4569 m2,8,0 ak x 6000 = 48 000 Ft, b. ) szántó (I. o. 5630 m2, 24,3 ak x 6000 = 146 000 Ft. 14. hrsz.: 1640/18 üdülőingatlan (1933 m2 terület, padlástér-beépítéses hét­végi ház (65 m2) és udvar) 7 000 000 Ft. Az ingatlanokra az árverezhet, aki az ingatlan limitárának 5%- át a pályázatok felbontásakor a jelenlévő közjegyzőnél letétbe helyezi. Az előleg szerződéskötéskor a vételárba beszámít. A vételár, úgy magánszemély, mint gazdálkodó szervezet vásár­lása esetén készpénzben fizetendő. Az elővásárlásra jogosultak jogukat gyakorolhatják, oly módon, hogy vételi szándékukról a pályázati feltételeknek megfelelően nyilatkoznak. Ajánlatokat feladó nélkül zárt borítékban 1999. június 10-éig kérem leadni a fenti címre. A pályázatok felbontása 7 nap múlva, közjegyző jelenlétében. A pályáztató fenntartja a jogát, hogy — megfelelő ajánlat hiá­nyában — a pályázatot érvénytelennek nyilvánítsa. A pályázattal kapcsolatos további Információkkal Tóth Péter ügyvezető a (30) 9473-680-as vagy 18 óra ~ után az (56) 351-320-as telefonon szolgál.

Next

/
Thumbnails
Contents