Békés Megyei Hírlap, 1999. május (54. évfolyam, 101-124. szám)

1999-05-29-30 / 123. szám

8 Hétvégi magazin 1999. május 29-30., szombat-vasárnap Verselő A héten Ardeleán Pál, a gyulai szék­helyű Magyaror­szági Román Or­todox Egyház Püspökségének püspöki vikáriusa mutatja be ked­venc versét. — Azt mondják általunk — lelkészek által — is közelebb ke­rülhetnek a hívek Istenhez, így méltán nevezhetném hivatásunkat a „lelkek nagyköveteinek”. A világ- és a hazai irodalom­ban is sok remekművel találkoz­hatunk, amelyeknek témái Isten­nel kapcsolatosak. Művészetked­velő emberként természetesen sok verset is olvasok, ezért a számom­ra legkedvesebb kiválasztása na­gyon nehéz feladat. A közelgő or­todox pünkösdi ünnepekre való tekintettel most Arany János: Dante című művének egy részle­tét szeretném közzétenni mind­azok számára, akik e csodálatos tavaszi ünnepet átérzik a lelkűk­ben. Arany korának egyik meghatá­rozó alakja volt. Őt is, mint min­den más embert, foglalkoztatta Is­ten misztikus világa, a honnan ho­vá kérdése. Választott versemben is a felfoghatatlan és mégis sze­mélyes Istent keresi, és bízik ab­ban — ahogy én is —, hogy egy­re többen találják meg. Lehet-é e szellem az istenség része? Hiszen az istenség egy és osztha­tatlan; Avagy lehet-é, hogy halandó szem nézze A szellemvilágot, teljes öntudat­ban? Évezred hanyatlik, évezred kel újra, Míg egy földi álom e világba té­ved,'''''­Hogy a hitlen ember imádni ta­nulja A köd oszlopában rejlő' Istenséget. j A ^.KÉSMECVH HÍRLAP ! (Békéscsaba, Munkácsy M. u. 4. szám) hirdetésfelvételi irodájának 1 telefonszáma:(66) 446Ő52, telefaxszáma:(66) 441-311. Egy ország, ahol figyelembe veszik a kisebbségek véleményét A SOKAT EMLEGETETT SVÁJCI PÉLDA A múlt század lánglelkű reforme­rétől, Toynbee-től tudjuk, hogy az egyes társadalmi rendszerek meghosszabbított bambuszod­ként illeszkednek egymásba: mi­közben a külső szemlélő már az új formációt érzékeli, a valóság­ban odabenn — a bambuszrúd belsejében — még jelen van az előző rendszer. Toynbee igazsá­gáról napjainkban nem nehéz meggyőződni. Európa szabadságra és jólétre vágyako­zó népei gyakran vetik vigyázó szemü­ket Svájcra, ahol egymást megtűrve, segítve, nem pedig eltaposva, vállt vád­nak vetve építették ki évszázados mun­kával a földi paradicsomot, s ezzel mél­tán vívták ki a környező világ csodála­tát. A svájci demokrácia fő jellemzője köztudottan a türelem, ahol a többség­nek eszébe sem jut rátukmálni akaratát a számbeli kisebbségre, olyannyira nem, hogy az elektronikus hírtovábbí­tásban a néhány tízezres nemzettöredé­ket is csaknem annyi juttatás illeti meg, mint a többtucatszoros számbeli fö­lényben levő „államalkotó” nemzetet. A demokrácia egyik fontos jellem­zője az anyanyelvi információhoz jutás joga. Ez nemcsak az írott sajtóra — a hat és fél milliós országban háromszáz (!) napilap jelenik meg —, de még a te­levízióra is vonatkozik, amely négy nyelven sugározza műsorait. Svájc többségi lakosai, a németek a lakosság háromnegyedét alkotják, őket követik a franciák nem egész húsz százalékkal, az olaszok részaránya megközelíti az öt százalékot, míg a rétorománok ará­nya ötvenezres lélekszámúkkal csak töredékszázalékkal fejezhető ki. E rövid adatsorból — a hagyomá­nyos demokrácia szabályai szerint — az következne, hogy a német vezetősé- gű televízió kebelén belül külön fran­cia, olasz és rétoromán szerkesztőségek készítenék saját adásaikat, amelyek adásideje megfelelne a lakosság arány­számának. Csakhogy a svájci demokrá­cia ezen a szemléleten már rég túljutott. Mivel az ország lakossága tévés szempontból nézve kevés (mindössze hat és fél millió), területe kicsi (negy­venezer négyzetkilométer), ráadásul a kábelesítés magas foka miatt mindenütt foghatók a környező országok adói, Svájcnak csak egy tévétársasága van. Ez a közszolgálati Schweizerische Radio- und Fernsehgesellschaft (SRG) — Société de Suisse Radio-diffusion et- Télévision (SSRT) — Societa Svizzera di Radiotelevisione (SSR) német— francia—olasz nevű és nyelvű társaság, amelyet három szerkezeti egység alkot: a zürichi székhelyű DRS a német és ré­toromán, a genfi székhelyű RTSR a francia, míg a luganói központú RTSI az olasz nyelvű műsorokat készíti. E há­rom tévés központ tartja fenn a Bemben működő központi tévéstúdiót, amelynek egyetlen feladata van: a fővárosi esemé­nyekről készít tudósításokat, évente mintegy ötszázat, méghozzá négynyelvű mutációban! Tehát ugyanannyi hír­anyaghoz juthat hozzá anyanyelvén a négy és fél millió német, mint az ötven­ezer rétoromán! Az ország egész terüle­tén három egyenrangú műsor fogható: a német (rétoromán adásokkal), a francia és az olasz. Tehát Svájc egész területén valamennyi nemzetiség az anyanyelvén jut híranyaghoz. A sugárzási időt tekint­ve van olyan év, amikor a franciák ve­zetnek, évi csaknem hatezer óra műsort sugározva, akárcsak a „legállamal­kotóbb” nemzet, de még az ötszázalék­nyi olaszoknak is van napi tíz óra (!) sa­ját nyelvű adásuk. A tolerancia mértéké­re jellemző, hogy mindenki számára ter­mészetes, hogy a „kisebbségi” műsoro­kat a többségiek zsebéből finanszíroz­zák. Ebből adódik, hogy döntő mérték­ben a német svájciak pénzéből állítják elő a másik három nyelvű műsort. A né­met háztartások fizetik a tévédíjak há­romnegyedét, a franciák az egyötödét, a maradék öt százalékot az olaszok és ré­torománok együttvéve. Ezzel szemben a német DRS az évi költségvetés alig több, mint egy harmadát kapja — mi­közben ebből a rétoromán adásokat is készíti —, a maradék csaknem kéthar­madon a francia RTSR és az olasz RTSI osztozik. A legmarkánsabb a különbség az olaszok esetében, akik az előfizetői díjak kevesebb, mint öt százalékát fize­tik be, míg televíziójuk a költségvetés egynegyedéből gazdálkodhat, vagyis öt­ször annyit kapnak, mint amennyit a kö­zös „kalapba” tesznek. Ez a mélységesen demokratikus elv a sok évtizedes svájci demokrácia gyü­mölcse, a hazaiak szerint a svájci ál­lameszme legfontosabb alappillére. Svájc olyan ország, ahol figyelembe veszik és komolyan veszik a kisebbség véleményét. Csak egyben reménykedhetünk: ta­lán mégsem szó szerint értendő a brit mondás, amely szerint a demokrácia, akár az angol pázsit: elvetik, majd gon­dozni kell. Hétszáz évig. Ozogány Ernő ______________________, JÓTÉKONYAN ELTAKARJUK MINDAZT, AMI NEGATÍV BENYOMÁST KELTHET AZ ÉLŐKBEN”______________________ Halottkozmetikázás, HOGY A HOZZÁTARTOZÓK SE BORZONGJANAK A fiatalasszony éveken át dolgozott az egészségügyben. Nem idegen tőle a ha­lott ember látványa, érintése. Az élet természetes velejárója a halál, mosta­nában ezzel szembesül nap mint nap. Új munkára adta a fejét az orosházi Bokros Éva. Halottkozmetikázással foglalkozik. — Hogyan jutott eszébe, hogy éppen ezt a munkát vállalja fel? — A televízió és az írott sajtó is fog­lalkozott a témával mostanában. Úgy voltam vele, ugyanolyan munka ez, mint bármi más, csak nem csinálják annyian. Tudomásom szerint a megyé­ben temetkezési vállalkozásoknál ilyesmire nincs még példa. — Mondjuk ki, halottkozmetikázás­ról van szó. — Valóban. Az egészségügyi és ke­gyeleti szabályok betartásával egy csa­patmunka eredményeként végezzük a munkát kollégáimmal Orosházán, a Rekviem Temetkezés munkatársai­ként. — Bekopogott az ötletével az ajtón, és vevők voltak a szolgáltatására? — Más vállalkozásokat is megke­restem, de ott azt mondták, hogy Ma­gyarország még Balkán, itt ilyesmire nincs igény. — Ezzel szemben egy hónap lefor­gása alatt sok tapasztalatra szert tett... — Ez így igaz. A hozzátartozóknak felkínáljuk ezt a szolgáltatást, s akik nyitott koporsóban még egyszer, utol­jára szeretnék megnézni szerettüket, azok általában kérik a halottkozmeti­kázást. — Miből áll a munkájuk? — A holttesteken megjelenő szül­és bőrelváltozásokat, foltokat eltüntet­jük. Igény szerint a férfiakat megborot­váljuk, frizurát készítünk, szájigazítást csinálunk. Azt szeretnénk, hogy a hoz­zátartozók szerettüket úgy kísérhessék utolsó útjára, mintha az aludna. —Kikérik a családtagok véleményét? — Természetesen! Volt egy konkrét eset, amikor a halottkozmetikázás hal­latán megijedtek a rokonok, hogy az idős nénit — aki soha életében nem festette magát — kisminkeljük. Meg­nyugtattuk őket, ez nem lesz divat­smink, jótékonyan eltakarjuk mindazt, ami negatív benyomást kelthet az élők­ben. — Milyen kellékeket használnak? — A fertőtlenítő- és tartósítószerek mellett folyékony alapozókat, púdere­ket használunk. — Mennyi ideig tart egy halott ki­kozmetikázása? — Nincs szabott idő, hiszen attól is függ az időtartam, ki, milyen körülmé­nyek között halt meg. Öngyilkos lett, netán a rák végzett vele és sorolhat­nám. — Nem borzong, amikor végzi a munkáját? — Bennem nincs és arra törekszem, hogy amikor a hozzátartozók meglát­ják szerettüket, bennük se legyen. Ezért csinálom. Csete Ilona „Ezernyolcszáznegyvennyolc, te csillag” lyes megfejtést vagy annak be­tűjelét a szerkesztőség címére (5600 Békéscsaba, Pf. 111.) A levelezőlapra ne felejtsék el rá­írni: Ezemyolcszáznegyven­nyolc, te csillag. A helyes meg­fejtők között hetente három tol­lat sorsolunk ki, a rejtvénysoro­zat végén pedig „ráadás” húzást tartunk, amelyen 1848—49-es témájú könyveket, versesköte­teket nyerhetnek. Előző heti feladványunk megfejtése: c) Egyenes kasza. Egy-egy tollat nyertek: Fábi­án Istvánná (Köröstarcsa), Geszti Sándomé (Csárdaszál­lás), Streit János (Békéscsaba). Az 1848—49-es forradalom és szabadságharc emlékére indított fejtörő játékunk 26. kérdése: Ki volt a szabadságharc ezer­mester ágyúöntője? a) Gábor Áron b) Lahner György c) Mészáros Lázár Ha részt kívánnak venni a já­tékban, legkésőbb kedden egy levelezőlapon küldjék be a he­Ágyú az 1848—t9-es szabadságharc időszakából I x-xppp WMBiiiMiii ZENE! - ZENE! - ZENE! Kedves Fiatalok! Zenei játékunk folytatódik. A kérdésre adott helyes válasszal két darab IN DA HOUSE 5 kazettát lehet nyerni, melyet a Record Express ajánlott fel. A most megjelent IN DA HOUSE válogatás legújabb, ötödik albumán az elmúlt fél év legnagyobb house stílusú sikerei szerepelnek. Az egyik legnagyobb szenzáció az a felvétel, mely egy reklám révén lett iga­zi világsláger. Nemcsak a reklámkampány és a termék lett sikeres, de a Mr. Oizo felvétele, a Flat Beat is. Kérdésünk: 1. Melyik cég reklámja révén lett siker az említett felvétel? a) Pepsi b) ADIDAS c) Levi’s A helyes válasz betűjelét írjátok fel a levelezőlapra! A megfejtéseket legkésőbb június 3-án adjátok postára! Címünk: Békés Megyei Hírlap, 5600 Békéscsaba, Mun­kácsy u. 4. A levelezőlapra írjátok rá: Zene! Zene! A múlt heti rejtvény megfejtése: a) BMG _______________ N yertesek: Palotai Nándor, Mezőberény, Rózsa Barnabásné, Gyula._____________________________________ A nyereményeket a ROCK ISLAND Hanglemezboltban le­het átvenni, Békéscsabán az Andrássy út 11—17. szám alatt.

Next

/
Thumbnails
Contents