Békés Megyei Hírlap, 1999. május (54. évfolyam, 101-124. szám)
1999-05-25 / 119. szám
MEZŐGAZDASÁG 1999. május 25., kedd Szociális földprogram: az egyiknek sikerül, a másiknak nem A megyénkben kidolgozott programot terjesztették el az országban 1992-ben az akkori Népjóléti Minisztérium szociális foldprogramot kezdeményezett az ország gazdaságilag elmaradott kistérségeiben, ahol nagymértékű a munkanélküliség és az önkormányzatok szociális célokra csak minimális összeget tudnak fordítani. A szociális földprogram lényege, hogy a rászorulók földművelési lehetőséghez jutnak úgy, hogy a földet, a vetőmagot, a művelést végző gépeket az önkormányzat, illetve egy általa létrehozott közalapítvány szolgáltatja. Ezeknek a nonprofit szervezeteknek a minisztérium anyagi támogatást nyújt. Ceres, a földből sarjadó növényi élet Istennője Az önkormányzatok és az ily’ módon támogatottak is jónak találták az ötletet, hiszen akik önerejükből nem képesek földhöz és vetőmaghoz jutni, de a mezőgazdasági munkát nem vetik meg, e támogatással, munkaerejük felhasználásával mégis gazdálkodhatnak. Annál is inkább figyelemfelkeltő volt ez a kezdeményezés, mivel megyénkből — Sarkad és Mezőgyán összefogásával — indult, a minisztérium az itt kidolgozott programot terjesztette el az ország többi részén. Csakhogy ezúttal sem számolhatunk be álomsztoriról. Mint az életben annyiszor, most sem azok profitálhattak az ötletből, akik azt elindították. Olvasóink biztosan emlékeznek még a Ceres Alapítványra és a körülötte kialalakult bonyodalmakra. Sarkadon 1993- ban hozták létre a szociális földprogram megvalósítására a Ceres Alapítványt, amely a sarkadi és mezőgyáni önkormányzat segítségével jött létre. Az 500 hektárnyi terület művelésébe 300 családot vontak be. A sikeresnek induló vállalkozásban a támogatottak kukorica- és cukorrépa-művelés között választhattak. Később a lelkiismeretesen gazdálkodó családok munkaigényesebb növényeket — paradicsomot, olajtököt, burgonyát —termeszthettek. Ezt követően az ország 150 településén indították be a szociális földprogramot, a származási helyen viszont csődöt mondott a minisztérium által is elismert kezdeA családi önellátás elősegítése a cél. A piacra termelés könnyen vakvágányra vezetheti az egyébként szakmai körökben is elismert programot archív felvétel ményezés. Ezt szó szerint kell érteni, hiszen a Ceres Alapítvány időközben fizetésképtelenné vált, működésében pénzügyi gondok merültek fel. Az ok kiderítése érdekében felügyelőbizottság alakult. Az ellenőrzés során gazdálkodási szabálytalanságokat találtak, pénzügyekkel való visszaélésekre bukkantak, az alapítvány titkára ellen eljárás indult, a szervezet vagyona ráment az adósságok visszafizetésére. A programban résztvevők száma országszerte bővül Ami itt nem sikerült, máshol működik. Jelenleg a Népjóléti Minisztérium részbeni utódja, a Szociális és Családügyi Minisztérium Szociális Földprogramok Hálózatfejlesztő Központja foglalkozik e kérdéskörrel. Évente négy alkalommal megjelenő hírlevelükben megpróbálnak a napi gyakorlatban közvetlenül hasznosítható ismereteket, információkat nyújtani a helyi programok vezetőinek, illetve folyamatos tájékoztatást adnak a forrásszerzési lehetőségekről. Mint azt dr. Nagyné Varga Ilona programkoordinátortól megtudtuk, Békés megyében nagyon jól együtt tudnak működni a megyei munkaügyi központtal. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a programban résztvevők száma országszerte folyamatosan bővül. A becsületes hozzáállás elengedhetetlen Mezőgyán tanulóévei Okány térségében paradicsomtermesztésre vállalkoztak a gazdálkodók — Három évvel ezelőtt kapcsolódtunk be a szociális földprogramba — mondja Pap Tibor, Dévaványa polgármestere. Tapasztalataink vegyesek. Annyiban jó, hogy az év egy időszakában foglalkoztatást, jövedelmet ad a rászorulóknak. Gyakran a támogatottak hozzáállása nem a legmegfelelőbb. A másik gond a mezőgazdaság általános válsághelyzetében keresendő. Sokszor előfordul, hogy vetéskor úgy tűnik, lesz kereslet a terményre, még felvásárlót is találunk, aztán eladásnál kiderül: mégsem kell a megtermelt mennyiség. Van olyan is, aki két éve nincs kifizetve. — Jelenleg hányán vesznek részt a programban? — Tizenkét családot vontunk be. Önkormányzatunk úgy támogatja őket, hogy szerény munkabért adunk, illetve a termelés árbevételéből is részesülnek. Ezt a módszert azért vezettük be, mert biztos jövedelemre csak így számíthatnak. — Dévaványán nem hoztak létre külön szervezetet vagy alapítványt a földprogram irányítására? — Nem. A polgármesteri hivatal gazdasági osztálya felel a törvényes működésért, az ön- kormányzat munkatársai folyamatosan ellenőriznek mindent, így a földprogramra fordított pénz valóban azokhoz kerül, akik rászorulnak erre. Rigó István, a Ceres Alapítvány működését vizsgáló felügyelőbizottság elnöke szintén a folyamatos ellenőrzést tartja a legfontosabb feladatnak a szociális földprogramnál. — Az ötletet és az önsegélyező formában működő módszert nagyon jónak tartom. De mindig figyelni kell arra, hogy a vegyszer, a vetőmag oda kerül-e, ahová szánták. Mind a támogatottak, mind a segély- program irányítói becsületesen kell, hogy a munkájukat végezzék, ellenkező esetben könnyű a Ceres Alapítvány sorsára jutni. Szabó Istvántól, Mezőgyán polgármesterétől származik a szociális földprogram gondolata. 1992-ben küldte el javaslatát a Népjóléti Minisztérium Szociális Válságkezelő Programok Irodája főmunkatársának, Sera- fin Józsefnek, aki a későbbiek során a program szakmai kidolgozását végezte. — A hosszú kényszerű kihagyás után újból szeretnénk bekapcsolódni a programba — mondja az „újrakezdő” polgár- mester. — A ,,tanulóidőszak” alatt milyen tapasztalatokkal lett gazdagabb a szociális földprogramok terén? Miféle veszélyekkel kell szembenézniük a most bekapcsolódóknak? — Mindenek előtt leszögezném: ez a módszer az önkormányzatokra háruló szociális gondoskodás egy szelete. A világot nem váltja meg, de arra jó, hogy a hátrányos helyzetűek családi önellátását megkönnyítse. Nem olyan, mint az egyszeri, pénzbeli segély, itt az élőmunkát kell hangsúlyozni. Egy azonban biztos: az önkormányzat nem veheti le a működésről „óvó tekintetét”. —Az országban sokféle variációval találkozhatunk, de az alapkoncepció azonos. — Éppen ez benne az érdekes. Nem szabad egy kaptafára húzni a módszert, a körülményekhez kell alakítani. A mi térségünkben akkor mentek félre a dolgok, amikor az önellátás helyett a piacra termelést célozták meg. Pedig az ötlet lényege például az: egy mázsa disznóhúst a rászoruló ne a boltban vegyen meg, hanem hizlalja fel a saját maga által megtermelt kukoricával. Gabona- és zöldségfélékre kell koncentrálni, amelyek a családi háztartásban közvetlenül fel- használhatók. Az is fontos, hogy a támogatottak jó gazda gondosságával műveljék a rájuk bízott földeket. Szűk kisebbség, aki nem kapál, aki a vegyszert és a vetőmagot eladja. Őket egyszerűen ki kell zárni a tevékenységből. Számomra elismerést jelent, hogy a szakma, a minisztérium is támogatásra méltónak találja e programot. A szociális földprogram támogatásai Békés megyében 1992—98-ig (ezer forintban) 1992 1993 1994 1995 5000 5000 7000 11000 1996 1997 1998 16650 14600 23600 Ez idő alatt megyénk 19 települése vett részt a, programban: Battonya, Békés, Dévaványa, Ecsegfalva, Elek, Gádoros, Geszt, Kétegyháza, Kisdombegyház, Körösnagyharsány, Méhkerék, Mezőgyán, Mezőkovácsháza, Okány, Sarkad, Szeghalom, Újszalonta, Vésztő, Zsadány. (Forrás: A Szociális és Családügyi Minisztérium Szociális Földprogramok Hálózat- fejlesztő Központjának Hírlevele, 1999. januári szám.) Az oldalt írta: Váradi Krisztina