Békés Megyei Hírlap, 1999. május (54. évfolyam, 101-124. szám)
1999-05-21 / 117. szám
1999. május 21., péntek KULTÚRA ,, Kisfő iskola” az ifiházban Ha oktaéder, akkor sokoldalúság, rendezettség... Ha elfogadjuk, hogy egy iskola „magán viseli” vezetőjének egyéniségét, akkor dr. Hajnal Lajos (50), a békéscsabai EURO- OKTAÉDER Szakközépiskola nemrég kinevezett igazgatójának esetében feltétlenül érdemes némi visszapillantást is tenni. Hogy jobban érzékelhessük, milyen „múlttal” szervezi a tiszteletre méltó pedagógiai és emberi tapasztalatot szerzett tanár a jövő iskoláját az ifjúsági házbeli tantermekben. Előbb azonban néhány gondolat a közvetlen jelenről! „...Biztosítani kell az érettségi utáni, úgynevezett post- secondary képzés gyors ütemű fejlesztését” — nyilatkozta Pokomi Zoltán - szakminiszter az egyik tavalyi Szakképzési 'Szemlében, ami azt jelenti, hogy fenn kell tartani a közoktatás- és a szakképzés-politikában a folyamatosságelvet, ezen belül az arra igényt tartó, az úgynevezett peremcsoportokhoz tartozóknak is biztosítva a tanulás lehetőségét. Persze, csak ha az a társadalom igényével, vagy mondjuk szelídebben, szimpátiájával is találkozik. Tulajdonképpen ezért is végezhetett már tavaly is az „okta- édereseknél” hatféle szakon 137 diák. Ez már nem lebecsülendő szám, kivált, ha szükség is van azokra, akik mögötte állnak! (Ismereteink szerint döntő többségük el is tudott helyezkedni.) Ennél a képzési formánál viszont „nincs megállás”, mindig újítani kell. Ezért is kapcsolódhat be szeptemberben — a többnyire ingyenes oktatásformába — a gazdasági informatikus, irodavezető, mérlegképes könyvelő, menedzser- asszisztens szakok mellé — a biztosítási tanácsadó (1,5 év), információrendszer-szervező (2), marketing- és reklámügyintéző (1) és a vállalkozási ügyintéző (1,5) is. L De ígéretünkhöz híven térjünk vissza az igazgató személyéhez! Eredetileg matematikaföldrajz szakos pedagógusként kezdte, köztanárként hét évig tanított a megyeszékhelyen, közben ökológia, illetve környezetgazdálkodás témában doktori disszertációt írt. Az oktatásirányításba megyei szak- felügyelőként kapcsolódott be, ahonnan csak egy lépés volt az itthon úttörőjelleggel megalakult megyei, később modellértékű pedagógiai intézetbe. Hét év a fejlesztő—karmester szerepet betöltő intézmény élén, majd „magánügyben”, némi pincérkedéssel elegyítve — irány Németország. A kitele- pültség hat évéből azonban három a katedra mögött telt el, méghozzá a kastli német—magyar nyelvű gimnáziumban. („Én például földrajzot tanítottam magyarul, német könyvből, spanyolul tudó venezuelai gyereknek. Izgalmas próbatétel, nem? De szerettem, alkatomnál fogva szinte lubickoltam a különféle kihívásokban.”) Hazatérve, 1994 elején nem kevésbé izgalmas feladat várta az Országos Közoktatási Intézet főigazgató-helyetteseként. („Bábáskodhattam a NAT, a Nemzeti Alap Tanterv születésénél, közvetlenül is alkalmam nyílt figyelemmel kísérni a közoktatás törvényalkotási folyamatait a p'árlaniehtbén'f) ' sV Egyszer az ingázás is véget ért, hazajött. Oktatásügyi szakértőként és óraadóként ismerte meg jelenlegi iskoláját. A vezetőváltás után pályázattal lett igazgató az általa afféle kisfőis- kolaként aposztrofált intézményben. — A mienk egy ma már korántsem egyedüli, de meglehetősen újszerű oktatási bázis, amely kizárólag az érettségi utáni, sokirányú szakképzést célozta meg. Hozzáteszem, a békéscsabai önkormányzat már 1992-ben felismerte ezt az új, gazdasági-társadalmi átalakulásból szükségszerűen következő, rohamléptekkel közeledő irányt. Egyetlen mondatban így fogalmaznám meg: fiatalokat képezni a középiskola és a felsőoktatás közé ékelődve, központi programok alapján, mégpedig döntően a térség munkaerőpiacára — mondja dr. Hajnal Lajos. — A megfelelő finanszírozás jelen pillanatban a legkényesebb kérdés, de hiszem, hogy zöld utat kapunk alapítványi iskolaként is, és a megye után a város is segít. Jelenleg 240-en tanulnak náluk, legtöbben gazdasági informatikusok szeretnének lenni, de a képzési rugalmasságot jelzi, hogy a most „kifutott” kereskedelmi menedzser szakot például már meg sem hirdették. — Az első itt töltött fél év tapasztalatai a nehézségeivel együtt kedvezőek számomra, ugyan egy önálló iskolaépület ideálisabb lenne, de a mostani szűkösebb esztendőkben a legfontosabb mégis a tartalmi munka, felkészülés a jövőre. Hátszelet adhat munkánkhoz, hogy rövidesen — törvényileg — államilag támogatott, tehát térítés nélküli lesz a második szakma megszerzésének lehetősége is. Talán fölösleges hangsúlyoznom, hogy a fejlett nyugati országokban már jelentős hagyományokkal rendelkezik ez a képzési forma, mintát adva nekünk is, mi a teendő, mi az ajánlatos jövő a középfokú szakképzés, a felsőoktatás és a munkaerő-piaci képzés határ- mezsgyéjén. Fábián István Országos fesztivál A Cserhát Művészkör fáklyavivői Budapesten a Cserhát Művészkör május 22-én, szombaton 14 órától irodalmi, zenei, képzőművészeti országos fesztivált rendez Hűvösvölgyben, a Petőfi Művelődési Központban. Ennek kapcsán beszélgettünk Bornemissza Attilával, a kör elnökével a Cserhát Művészkör megalakulásáról. — A kör 29 évvel ezelőtt alakult, Cserhát József Batsányi- díjas népíró, a nagy nyugatos nemzedék tagjáról neveztük el. A Batsányi-kultusz fáklyavivője volt, és az ő szellemiségét szeretnénk tovább vinni. Cserhát József Békés megyéhez is igen szorosan kötődött, hiszen Békésen érettségizett. — Hányadik országos fesztivált rendezik az idén? — Ez évben huszadik alkalommal. Szeretnénk ismét sikeresen megrendezni a művészkör-fesztivált, hasonlóan, mint ősszel. A fesztivál kiállítását dr. Kesztyűs Ferenc festőművész nyitja meg, majd írók, költők művei kerülnek bemutatásra. — Békés megyéből kik kaptak meghívást? — Az ország minden területén vannak tagjaink, így Békés megyében is. Kigyó Mónika iparművész Mezőkovács- házáról, Poór Bálint Cserhát-nívódíjas fafaragó Orosházáról és mint írót, a Cserhát Művészkör tagját, Harmati Erzsébetet is várjuk. — Köszönöm a meghívást és a beszélgetést. HLEi Természetesen nagy gondot fordítanak a nyelvoktatásra is. Képünk az egyik angolórán készült FOTÓ: LEHOCZKY PÉTER Az emlékezet törékeny hatalma Az orvosi kamara összeköt A Prakticomp és a SZÜV közreműködése az orvosok kommunikációjában Televízión felnőtt nemzedékünknek aligha kell bizonygatnunk, hogy az orvoslás és a számítógép: egymástól elválaszthatatlan fogalmak. A Magyar Orvosi Kamara Békés Megyei Szervezete az informatika lehetőségeit igyekszik egyre közelebb vinni az „első vonalban küzdő” orvosokhoz. S ebben a törekvésében jó partnerre talált a gyulai székhelyű, ám a megye egészében tevékenykedő Prakticomp Számítástechnikai Kft.-ben. Kivel ne fordult volna elő, hogy az utcán ráköszönő ember arca ismerősnek tűnt ugyan, ám mégsem tudta felidézni honnan, s emlékhez kötnie sem sikerült. Gyakran megtörténik az is, barátunk olyan közös emlékünket idézi nevetve, amiről nekünk halvány fogalmunk sincs. Miért emlékezünk másképpen, hogyan is alakulnak ki emlékeink, s mi az összefüggés az agy, az elme és múltunk között? Ezekre a kérdésekre próbál felelni Daniel L. Schacter emlékezetkutató nemrég megjelent „Emlékeink nyomában” című könyvében. A különféle művészeti alkotásokon keresztül bemutatott memória a téma szubjektivitását tükrözi. A kutató azt mondja, eddig megélt egyéni élményeink teszik emlékezetünket olyan személyessé, ami már nem biztos, hogy valósághűen őrizte meg az eseményeket. Az emlékezet befolyásolható, s vajon a hirtelen felszínre törő elfojtott kiskori emlékek valóban tapasztalatra épülnek, vagy csak a terápia hatására kialakult álcázott illúziók? A megtörtént traumás eseményeket sokszor elfelejti elménk, a pszichogén amnézia így védi lelkünket. Előfordul, hogy valakinak hibátlanul működik hosszú távú emlékezete, ám a rövid ideje elhangzott információkat képtelen megjegyezni. Kísérletek igazolják, hogy időskorban valóban romlik az emlékezőtehetség, ám ha nem ugrik be egy név, vagy nem találunk valamit, még nem kell rögtön a rémisztő Alzheimer-kórra gyanakodnunk. Az öregedéssel együtt járó homloklebenyi változásoknak rendkívül messze ható következményei vannak. Gyakran nem tudják felidézni ugyan a közelmúlt eseményeit, ám szívesen elidőznek a múlt „tisztább” emlékképei között. Az író szerint: „Emlékeink törékeny, de erőteljes termékei annak, amit a múltból előhívunk, amit a jelenben hiszünk és amit a jövőben elképzelünk.” Az orvosi magyarázatokkal alátámasztott könyv a laikus számára is érthető magyarázatokkal mutatja be a legújabb kutatások eredményeit, agyunk működését és emlékeink titokzatos tárházát. B. Párkányi Adrienn Alkotó közösség Kilenc fiatal mutatkozott be képzó'művészeti munkáival Orosházán, a Petőfi Művelődési Központban. Az Alkotó Fiatalok Közössége nem a szó hagyományos értelmében vett közösség, hiszen az ő esetükben hiányoznak a naponkénti vagy heti rendszerességgel vett foglalkozások. A nagyok, a profik mellett mindig volt Orosházán egy vagy több olyan „műhely”, ami vonzotta és segítette azokat, akik az átlagembernél jóval nagyobb vonzalommal és tehetséggel rendelkeztek a képzőművészet iránt. Ilyen műhely a lelkes fiataloké is — a Petőfi Művelődési Központban nyílt kiállításuk március 23- áig tekinthető meg. (cs) Gonzeczky-emlékmű Gonzeczky János katolikus lelkésznek, az 1848—49-es forradalom és szabadságharc mezőhegyesi mártírjának kíván emléket állítani a város önkormányzata és katolikus egyházközsége. Bajnai István esperesplébános érdeklődésünkre elmondta, hogy a 150 éve kivégzett tábori lelkész emlékművét a köztemetőben szándékoznak felállítani ez év októberében. Mihály Gábor Munkácsy-díjas szobrászművész alkotása egy mészkő talapzaton álló nagyméretű feszület lesz bronzból. A feszülettel a város és az egyházközség emléket állít a szabadságharc mezőhegyesi honvédéinek és az ezeréves magyar államiságnak is. A képviselő-testület és az egyházközség kéri a mezőhegyesi, illetve a Mezőhegyesről elszármazott polgárokat, hogy — ha megtehetik — hitbéli vagy egyházi hovatartozástól függetlenül anyagilag is támogassák a kezdeményezést. Az adományokat a plébániahivatalban lehet átadni, vagy a helyi OTP-vei átutaltatni. M. Gy. Dr. Fábián Mihály főorvos ( fab@gyula.hungary.net ), a kamara megyei alelnöke szervezetük, valamint a Prakticomp és a SZÜV Rt. békéscsabai informatikai központja együttműködéséről elmondta: — Az informatika, az internet és az elektronikus levelezés fejlődése, hozzáférhetőbbé válása segítheti munkájában a kamarát, például abban is, hogy közelebb kerüljön a tagsághoz. A kamara megyei szervezete — a Prakticomp kezdeményezésére — együttműködési megállapodást írt alá a Prakticomppal és a SZÜV-vel, mely révén elektronikus levelező és kommunikációs rendszer kialakítását céloztuk meg. — Milyen célból? Szükségesnek látjuk, hogy kamarai tagjaink megismerkedjenek az elektronikus levelezés és az internet által kínált lehetőségekkel. így mód nyílik a kamara és tagjai között a rendszeres, folyamatos és gyors véleménycserére, kétirányú kapcsolattartásra. Ez a vezetés számára is fontos, hiszen hatékonyabban és interaktív módon tudunk kommunikálni mindenkivel. Hogy miért fontos ez? Mert gyors és eredményes vélemény- cserére ad esélyt. Ami természetesen a jó döntés-előkészítés feltétele. S Békésben egy kicsit elébe is megyünk ezzel a későbbiekben kialakítandó országos rendszer személyi befogadásának. S még valami: talán megtesszük az első lépést a tele- medicina irányába is. — Milyen állomásai lesznek a terv megvalósításának? — A megyei kamara kapcsolatot épít ki a tagsággal a napi információcsere biztosítására. A Prakticomp — szolgáltatói hálózatával —kamaránk ezeregyszáznál több tagjának biztosítja az elektronikus kommunikációt, a szükséges mennyiségű „postafiókot”, továbbá lehetőséget teremt az internet használatának megismerésére. A SZÜV pedig díjmentesen konzultációs hátteret ajánlott fel kamarai tagjainknak mindenféle informatikai problémájuk megoldására. Azt hiszem, köny- nyen belátható, hogy mindez az orvosi kamara megyei szervezetének demokratikusabb működését eredményezi. Ez a rendszer a szakmai-tudományos kommunikációt is elősegítheti. — Miért tekinti szívügyének ezt a kamarai feladatát? — Úgy gondolom, ha valaki tisztséget vállal, tegyen is a tagságért. A célunk pedig éppen az, hogy a megye orvostársadalma eredményesen készüljön fel az informatikai háttér használatára. pr Dr. Fábián Mihály nem a „bort iszik és vizet prédikál” módján beszél az informatikáról: a Prakticomp munkatársaival gyakorló szá- mítógépezőként dugta össze a fejét
