Békés Megyei Hírlap, 1999. május (54. évfolyam, 101-124. szám)

1999-05-21 / 117. szám

MEGEMLÉKEZÉS 1999. május 21., péntek Irodalmi rangra emelte Endrőd nyelvjárását Történetek egy igaz emberről Egybekelésünk után nem sokkal Jolika, a feleségem az endrődi postán összetalálkozott Mátéval. A párom olyan volt, akár a nádszál. Máté jól ipegnézte és írt hozzá egy négysorost: „Kislány, ha fölszed néhány kilót, szó lehet szerelemről is!” Fi­gyelik a gondolatrímet? Már akkor modernül írt az én Máté barátom! Az elébb leírt anekdotát Márton Gábor mesélte minap az endrődi könyvtárban. Itt gyűlt össze egy kis társaság, hogy megidézze a május 8-án elhunyt Tímár Máté szellemét. Bátyja, barátja, iskolatársa, kedves föl­dije, könyvtáros tisztelője me­sélt róla egy-egy történetet. Azt, hogy írónak kiváló volt, a köny­vei tanúsítják. Mi a testvér, a jó- ban-rosszban kitartó barát, a népművelő, a szülőföldjéért ra­jongó lokálpatrióta alakját idéz­tük fel. „Ebből se lesz parasztember!” Jó kedélyű, barátságos ember volt az öcsém, őszinte, egye­nes beszédű — kezdte Tímár Illés, az író 85 éves bátyja. — Nagyperesen laktunk, később Polyákhalmon. Édesatyánk részesművesként dolgozott. Négyen voltunk testvérek. Máté jó tanuló volt, ha a keze ügyébe került egy újság, az mindjárt olvasni kezdett. Mondta is édesatyám, ebbül se lesz parasztember soha! Az öcsém a hat elemi után a pol­gáriba került Endrődre. Mivel bent a faluban nem volt há­zunk, télen a rokonoknál la­kott, nyáron pedig bejárt Polyákhalomról. az jövet-me­net tizenhat kilométer volt na­ponta. Máté akkor és a későb­bi gimnáziumi évek alatt is be­segített a munkába. Főleg nyá­ron, aratáskor. Marokszedő volt és kévehányó. Később több tanyai történet is vissza­köszönt az írásaiban. Nemegy­szer a szereplőkben magunkra ismertünk. Én ezt nem bántam, de a bátyám megdorgálta érte. O elég komoly ember volt, meg hirtelen haragú. A család minden könyvét elolvasta, ne­kem is megvan valamennyi kötete. Büszkék voltunk rá, de arra soha nem vágtunk fel, hogy író van a családban. Csínyre is kapható Mátét a Péter András Gimnázi­umban mindenki csak Dezső­nek ismerte. Tudniillik az ő mintaképe Szabó Dezső volt. Az önképzőkörökön is mindig róla tartott előadást, így maradt rajta ez a név. A diáktársai még a mostani találkozókon is De­zsőnek szólították — vette át a Tímár Máté író-olvasó talál­kozón az endrődi könyvtár­ban (ARCHÍV FOTÓ) szót Vaszkó András, a gimnázi­umi osztálytárs és barát. — Em­lékszem, már hetedikes korában egyhangúlag elnöknek válasz­totta az önképzőkör. Ez igen rit­ka dolognak számított, mert ez a poszt csak nyolcadikosoknak járt. De Máté már akkor elis­mert irodalmár volt. Versei je­lentek meg az iskolában, s az ünnepeken is ő mondta a beszé­det. Máté különös természetű gyerek volt. Már kinézésre is. A feje tartása kicsit féloldalas, azonkívül nagy bajuszt viselt. Különben minden stikliben benne volt. Megesett, hogy ru­hástól fújtunk az ágyba, s ahogy leoltották a villanyt már uzsgyi, ki is szöktünk az inter- nátusból! Lámpás a tanyavilágban — Könyvtárosként a hatvanas évek végétől ismertem. Akkori­ban még volt tanyavilág, és gyakran szerveztünk a tanyai is­kolákban író-olvasó találkozá­sokat. Felejthetetlen ezeknek az estéknek a hangulata. Máté lámpa mellett beszélgetett az emberekkel írókról, teljes szív­vel és nagy igyekezettel segítet­te őket a könyvek közötti eliga­zodásban. Ha valaki azt hiszi, hogy a tanyai emberek nem ol­vastak, nem művelődtek, na­gyot téved. Ott volt csak igazán, a szó eredeti értelmében „önművelődés” — idézte a múltat Homokné Németh Esz­ter könyvtáros. — Tímár Máté nagy értéke, hogy irodalmi rangra emelte Endrőd nyelvjá­rását. A könyveiben gyakran je­lennek meg endrődi emberek az ittenire jellemző élethelyzettel. Ezek az alakok a falu nyelvjárá­sát beszélik, ezt a csodálatosan gazdag, ízes tájszavakban és hangzási sajátosságokban gaz­dag nyelvjárást. Tímár Máté könyveiből egyetemi nyelvé­szeti tankönyvek is idéznek, például Lőrincze Lajos kézi­könyve. Endrőd szerelmese Már kislánykoromban sokat hallottam róla. Édesanyámtól tudtam, mennyire tiszteli és szereti a szüleit. Mesélte, hogy az anyukája tejfölt és túrót árult. Máté kikísérte a piacra, nem szégyellte vinni az anyja Az utolsó ámen! Endrőd: megviselt vén szívem érted dobogja az utolsó áment, Te vagy az én Jeruzsálemem, melyre egész életem ráment. Öröme, búja, sikere, kínja, teljes egésze vagy és voltál, fél-életem is odaadnám többétenni kallódó sorsnál... Szivárványom, Jóanyám könnye, bölcsességem (ha lenne) Édesapámé. Szép-szavam is szájáról való a Körgát alól. S a szorgalmáé minden tettre serkentő példa, melyről a Körös is suttog néha (ha álmomban elébem fodroz), az én szőke Amazonászom, s Himalájám a Polyákhalma, hová bárhonnan hazavágyom. Szerelem, szépség, ihlet-álom, melyből műveim születtek, Dicsértessékkel köszönteni a sors tipr ott endrődieknek... Lehet ez az utolsó ámen, mely után már nem futja többre: Légy áldott drága Szülőföldem mostan és mindörökre... (Budapest, 1998. július 14.) kosarát. Ez nagy dolognak szá­mított — gombolyított a szófo­nálon Császárné Gyuricza Éva, a család barátja, az Endrődiek Baráti Körének titkára. — Bu­dapesten a nyolcvanas években a baráti kör révén kerültem vele közelebbi kapcsolatba. Az ő szellemének köszönhető az, hogy a baráti kör székhelye ma már Endrődön van. Vallotta, a szülőfölddel való közvetlen kapcsolattartás nagyon fontos. Eszerint élt, a versei is erről ta­núskodnak. A személye megha­tározta a baráti kör szellemét. Az, hogy Rózsahegyi Kálmán­nak emléktáblája van, hogy a második világháborús emlékmű megépült, hogy létrehoztuk a Kisréti Gyógyszállóért Alapít­ványt — ez mind az ő elnöksé­ge alatti időszak — az elmúlt kilenc év — eredménye. Vi­gyázta Endrődöt. Amikor haza­jött, elment a paphoz, a tanács­hoz, később a városházára és „leellenőrizte” a dolgokat. A választás után azonnal írt a pol­gármesternek, arra kérte, sze­resse, féltse Endrődöt. Mintha zsoltárokat hallanék Legelőször 1942 táján, a kisgaz­dapártban találkoztunk össze. Ott hétvégeken mindig volt va­lami program: zene, bál vagy színdarabtanulás. Nekem rögtön föltűnt, hogy nem úgy beszél, mint az átlagember. Az első perctől fogva az volt az érzé­sem, mintha Bibliát vagy régi zsoltárokat hallanék. Sokat gon­dolkodtam rajta, hogyan tudja ilyen különleges módon kifejez­ni magát — engem ezzel tett a barátjává — mesélte Márton Gábor helytörténész. — A má­sik, hogy ő már akkor verseket írt. Én is írogattam, igaz, az övé­hez képes az enyéim olyanok voltak, mint a tornyos házak mellett a vityillók. De azért ő biztatott, jó tanácsokat is adott. Amikor később magyar—törté­nelem szakos tanárként tanítot­tam, a gyermekeim előtt mindig kiemeltem és példaképnek állí­tottam a személyét. Mert nagy büszkeség és nagy érték az a fa­lunak, ha ilyen embert mondhat fiának. Amikor hazajött, ott járt el előttünk, mert a rokonai a kö­zelünkben laknak. Sokszor be­nézett hozzánk. A gyermekeim és az unokáim nagyon szerették. Olyan jóízű beszéde volt! Na­gyon becsületes, nagyon gerin­ces embernek ismertem. Kicsit merésznek is, aki képes akár fej­jel szétrombolni az akadályt. Az alkotásai Endrődnek felbecsül­hetetlen értéket jelentenek. A feladatunk, hogy ezt ápoljuk, ugyanúgy, mint Rózsahegyi Kálmán emlékét. Csath Róza Tímár Máté író, szerkesztő 1922. november 21-én született Endrődön. Szeghalmon érettségizett. Első nyomtatásban meg­jelent műve a Majoros Adám krónikája. Témáit a paraszti vi­lágból, a diákévekből és a hadifogság szenvedéseiből merítette. Alkotói munkásságát József Attila-díjjal, SZOT-díjjal, a Ma­gyar Köztársaság Arany Érdemkeresztjével ismerték el. Gyomaendrőd díszpolgárává fogadta. Az író 1999. május 8-án hunyt el Budapesten 77 évesen. Budapesti búcsúztatását május •21-én 9 órakor tartják a Szent Gellért-plébánián, ugyanezen a napon 15 órakor helyezik örök nyugalomra szülei sírjában az endrődi központi temetőben. Budapesten a Magyar írószövet­ség nevében Pomogáts Béla irodalomtörténész búcsúztatja. lö^l VASAK május 21 - június 3. a Kondoros-, Dévaványa-, Gyomaendrőd-, Gyula-, Szarvas-, Szeghalom és Vidéke, Medgyesegyháza ÁFÉSZ-ek, Mozaik Rt. boltjaiban! RAMA margarinkrém 500 g SIÓ szűrt almaital Douwe Egberts KARAVÁN vákuumos kávé 250 g 30' 60' PERSIL mosópor utántöltő 3,6 kg három féle illatban Főnix SERTÉS-, MARHAMÁJKRÉM 65 g Don Alvaro kávé 250 g Jacobs 269 Ft Finomliszt 1 kg Agrimill 39 Ft Floriol napraforgó étolaj 11 299 Ft Pampers Baby Dry Plus nadrágpelenka négy féle méretben 899 Ft Kristálycukor 1 kg 129 Ft Omnia vákuumos őrölt kávé 250 g 469 Ft Szárnyasmájkrém 65 g Főnix 27 Ft Tomi Kristály mosópor 3.6 kg két féle illatban 1089 Ft ... valamint további 60 akciós termék! Vetélkedősorozat EXPO-JÁTÉK! EXPO-JÁTÉK! EXPO-JÁTÉK! A Városüzemeltetési Kft. a sze­lektív hulladékgyűjtés népsze­rűsítése érdekében egy vetélke­dősorozatot indított a békéscsa­bai általános iskolák bevonásá­val. A vetélkedősorozatra a 15 általános iskola közül 11 iskola nevezett (nem nevezett iskolák: Gerlai Általános Iskola, Szabó Pál Téri Általános Iskola, Bel­városi Általános Iskola, 2. szá­mú általános iskola). Az isko­lákban házi vetélkedőket ren­deztünk, melyeken szakmai, ügyességi és humoros felada­tok egyaránt szerepeltek. Kü­lön vetélkedett az 5—6. osztály és a 7—8. osztály, így all is­kolából 22 csapat jutott a váro­si döntőbe. Az iskolai házi ve­télkedők sikere túlnőtt a meg­rendelő elvárásain, ezért a dön­tőt a Békéscsaba—Arad— Békéscsaba futóversennyel egybekötve bonyolítjuk le a vá­rosháza előtti területen 1999. május 23-án 10 óra 30 perces kezdéssel. A vetélkedősorozat komplex tervezésével, szerve­zésével, valamint kivitelezésé­vel a Milla Trió humortársulat lett megbízva. Segítségükre voltak a Városüzemeltetési Kft. munkatársai és Kékegyi Bubu István zenész. A döntőn sztár­vendégként szerepel még az említetteken kívül a Kozmix zenekar. A díjazás a következő­képpen alakul: 5—6. osztályok: 1. díj: Osz­tálykirándulás a Hortobágyra; 2. díj: Színes televíziókészü­lék; 3. díj: CD-s rádiós magnó; 4. díj: strandfürdő-belépője­gyek; 5. díj: Osztályfényképe- zés. 7—8. osztályok: 1. díj: Osz­tálykirándulás Ópusztaszerre; 2. díj: Színes televíziókészü­lék; 3. díj: CD-s rádiós magnó; 4. díj: strandfürdő-belépője­gyek; 5. díj: Osztályfényképe­zés. A hetedik CSABA EXPO nemzetközi kiállítás és vásár al­kalmából játékra hívjuk kedves Olvasóinkat! Május 19-étől 29-éig mindennap találnak egy-egy kérdést la­punkban. A helyes válaszból kell majd a megadott betűket be­írni a megadott helyre. Az összegyűjtött 11 betűből megtud­hatják ki szervezi a CSABA EXPOt. Segítségül 2 betűt meg­adunk, a többit Önöknek kell beírni. A helyes választ levelezőlapon küldjék be a Békéscsabai Sportcsarnok címére: Békéscsaba, Gyulai út, legkésőbb június 4-éig! Első díj: az Erste Bank 50 OOO forint értékű bankbetétje vagy takarékkönyve. Második díj: a Drink Service Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. 40 000 forint értékű vásárlási utalványa. Harmadik díj: a Tárca és Társa Bt., a Clarion hivatalos bé­késcsabai képviselete által felajánlott autós rádió-magnó. Sorsolás: 1999. június 20-án délután az EXPO-színpadon. Mai kérdésünk; Melyik békéscsabai intézmény ad otthont a CSABA EXPÓnak? A VÁLASZ MÁSODIK BETŰJE A MEGFEJTÉS HARMADIK BETŰJE! | ✓ | X I ✓ T IMI A Délmagyarországi Áramszolgáltató Rt. | Dím Asz Rí (6720 Szeged, Klauzál tér 9.) § közleménye az 1998. évi osztalékfizetésről. j Felhívjuk részvényeseink szíves figyelmét, hogy az i| 1998. üzleti évre vonatkozó osztalék ki fixa- | tekének kezdő időpontfa 1999. június 2. A Démász Rt. az ,A” sorozatú 10 000 Ft névértékű törzs- f§ részvényére 1350 Ft bruttó osztalékot fizet. Az osztalékfizetés rendjéről a részletes hirdetményünket a % Magyar Hírlap és a Magyar Tőkepiac 1999. május 10-én §j megjelent számában olvashatják. Bővebb felvilágosításért kérjük, hívja a (62) 468-414-es tele- jl fonszámot. Délmagyarországi Áramszolgáltató Rt., Szeged | f 52 \

Next

/
Thumbnails
Contents