Békés Megyei Hírlap, 1999. május (54. évfolyam, 101-124. szám)
1999-05-21 / 117. szám
GAZDASÁG 1999. május 21., péntek A szövetkezetekre szükség lesz holnap is Számít-e, hogy „új” vagy „régi”? Szövetkezet vagy szövetkezés? A ma sokat emlegetett témában gondolatébresztőnek szánt párbeszédre Gyó'rfi Károlyt, a Békés Megyei Mezőgazdasági Szövetség titkárát kértük fel. A mezőkovácsházi Új Alkotmány Mgsz nagy teljesítményű Berico típusú szárítóberendezése lehetővé teszi, hogy a termelőktől felvásárolt gabonát egységesen kezelve, kedvezőbb feltételekkel értékesíthessék Átalakuló nagyüzem — A működő vagyon biztonsága Az agrárgazdaság alappillérei Divatba jött a szövetkezet. Ezt ajánlja a politika, szervezik alapítványok, hivatalok, mint a mezőgazdasági kistermelés gondjait megoldani képes utat. Persze hangsúlyozottan „új” szövetkezetekről van szó, amelyek mögött a magángazdaságban végzett termelés áll, és a szövetkezet csupán a termelés meghosszabbítása. Ezt nevezik nyugat-európai típusnak. — Van-e létjogosultsága ennek a tipizálásnak? — Aligha. Magyarországon 1992 óta hatályos a szövetkezeti törvény, amely összes hibájával együtt rendkívül tág teret ad a szövetkezeti összefogásnak. A törvény hatályba lépésekor sok ezer szövetkezet működött a magyar gazdaságban, a mező- gazdaságban, a kereskedelemben, iparban, szolgáltatásban. Ezek egy része a nehezedő köz- gazdasági feltételek, a politika szorítása miatt megszűnt, nagyobb részük képes volt alkalmazkodni és tovább működni a piaci feltételek között is. Az átalakuláskor és azt követően számos új szövetkezet is létrejött. — Mivel foglalkozik a mai mezőgazdasági szövetkezet? — Termeléssel, szolgáltatással, értékesítéssel, beszerzéssel, mely tevékenységek a legkülönbözőbb arányokban és formákban valósulnak meg. Foglalkoznak tehát mindazzal, amit az „új” szövetkezetek szervezői célul tűztek ki. Ahány szövetkezet, annyiféle a benne résztvevők demokratikus döntésének megfelelően. — Kinek van szüksége ezekre a szervezetekre? — A benne dolgozóknak, akiknek munkát és jövedelem- szerzési lehetőséget biztosít. A földtulajdonosoknak, akiknek földjét képes szakszerűen, hatékonyan megművelni. Az országnak, mert piacképes növénytermelést képes végezni és megszervezni. A bérelt földterületnél ma már nagyobb az integrált nagyüzemi módon művelt terület, és a minőségi állati termék nagy része is innen kerül ki. — Vannak-e belső feszültségek a szövetkezetekben? — Igen vannak, döntően a mezőgazdaság egészének jövedelemhiánya, valamint a vagyonnal kapcsolatos kérdések rendezetlensége miatt. Ezek csak együtt, a szervezet fennmaradása mellett oldhatók meg. A leszegényedett mezőgazdaságon belüli újabb vagyonoszto- gatások nem a polgárosodás, hanem a nyomor felé vinnének. Mélységesen hamis ugyanis az a kép, amely a társasvállalkozást a nagybirtokkal azonosítja. Egy-egy szövetkezetben több száz ember a vagyon és a föld tulajdonosa, a dolgozók önmagukat foglalkoztatják. Az egy- egy tagra jutó föld és vagyon kisebb, mint a magángazdaságban a méret szerinti diszkrimináció, tehát éppen a mezőgazdasági termelők legszegényebb rétegét sújtja. Azokat, akik a közterhek befizetésében is jócskán szerepet vállalnak. — Szükség van-e a szövetkezés politikai támogatására, felkarolására, szervezésére? — Óriási szükség van rá akkor is, ha előre tudható: az ágazat problémái nem a szervezeti formák alakításával oldhatók meg. A szervezett, szabályozott piacgazdaság megteremtésére, az EU csatlakozás útján, a szövetkezetek adhatják a legnagyobb lehetőséget. Ezen az úton a „régi” és „új” szembeállítása értelmetlen és káros. Nem az alapítás dátuma az értékmérő, hanem a tevékenység, annak eredményessége. Nem a négyévente változó politikának kell szelektálnia, hiszen ezt elvégzik a gazdaságban hosszú távon ható törvényszerűségek, a piac. Az ezekhez való alkalmazkodás pedig az autonóm szövetkezeti közösségek dolga. A leszegényedett magyar vidéken támogatásra méltó minden szervezet, amely képes hozzájárulni a benne résztvevők és környezetük anyagi és szellemi gyarapodásához. — Szövetkezésre szükség van, a világ minden országában működnek ilyenek. Az is igaz, az adott hatalom mindenhol igyekszik őket a saját elvárásai szerint átszabni. Az alapelvek egy része elkopott, másik része megmaradt. Vannak kérdések, amelyekre ma kell megkeresni a választ. Képes-e a tőkéért folytatott versenyben a szövetkezet helytállni? Időtálló elv-e az önkéntesség, az önsegély és a demokratikus vezetés? — nyilatkozta nemrég a MOSZ főtitkára, amely kérdések a falvakban működő szövetkezetek tagságát is elevenen foglalkoztatják. — Hogyan ítéli meg a mező- gazdasági szövetkezetek jelenlegi állapotát, mint gyakorló vezető? — kérdeztük Bíró Vilmost, a mezőkovácsházi Új Alkotmány Mgsz elnökét. — A termelőszövetkezeteket a II. világháború után, az ötvenes, hatvanas évek elején alakították ki azzal a sajátos módszerrel, amelyben az önkéntesség mellett a kényszer is szerepet játszott. Ezek a mezőgazda- sági szövetkezetek a szakemberek és a technika fejlődésével az évek során olyan technológiát tudtak létrehozni és működtetni, amelyet a fejlett mezőgazdasággal rendelkező nyugati államok szakemberei is példaként emlegettek. Ne feledjük: a korábbi időszak agrárképzésével évről évre jól képzett szakemberek kerültek az ágazathoz, miközben elterjedt a nyugati technika, amit a gazdasági szakemberek mind magasabb szinten tudtak alkalmazni. A nagyüzemi és háztáji formában működő magyar mezőgazdaság másfélszer annyi élelmiszert állított elő, mint amit az ország el tudott fogyasztani. A termelés ezáltal exportorientált lett. Az elmúlt évtizedekben a szövetkezetek az apróbb települések, falvak legnagyobb foglalkoztatójává váltak, emellett (bölcsődétől a nyugdíjasokig) többféle szociális feladatot is magukra vállaltak. — A korábbi fejlődés ellenére most úgy hírlik, hogy a jelenlegi agrárirányítás szeretné a ,,régi” szövetkezeteket felszámolni. Van-e lehetőség a továbbélésre? — A rendszerváltással a földtulajdon a magánszemélyek részére kárpótlásként lett szétosztva és a kormány lehetőséget biztosított a szövetkezetből történő kiválásra. Ezzel a lehetőséggel a taglétszám 0,5 százaléka élt. Megnézhető, hogy ezen gazdák közül hány foglalkozik ma is mezőgazdasági tevékenységgel, vagy hány „új” gazda tud működőképes, önálló gazdaságot felmutatni? Kevesen. A jelenlegi gazdasági helyzetet figyelembe véve a mezőgazdaság jövedelemtermelése nulla vagy veszteséges. Kevés növényre, állatra lehet azt mondani, hogy biztos jövedelmet hoz. A kistermelők (eszköz és fejlesztési lehetőség nélkül) kiszolgáltatottak, a nagyobbak tartalékaikból élnek. A föld eltartó képessége folyamatosan csökken, ezért szövetkezetünk más ipari tevékenységgel is foglalkozott. A társadalmi változás után a dolgozók létszámát drasztikusan csökkenteni kellett, ami ellent mond az FVM oly sokszor hangoztatott vidékfejlesztési politikájának. Miért? Mert a gazdálkodás körülményei — a piacvesztés miatt — katasztrofálisan romlottak, a termelés volumene 30—50 százalékkal visszaesett, így a falun élő emberek munkaereje és meglevő eszközei ellehetetlenült, ezáltal a települések népességmegtartó képessége tovább romlott. — Hogyan tudja segíteni a szövetkezet a lakosságot? — Azokban a falvakban, ahol a mezőgazdasági termelő- szövetkezet talpon tudott maradni — mint például a mienk —, az tevékenységi körét igyekezett az új helyzethez igazítani. Szövetkezetünk igazgatósága a szakvezetéssel egyetértésben integrációs tevékenységbe fogott, mellyel stabilizálni kívántuk a meglevő termelőeszközök hatékonyságát, azok nagyobb kihasználtságát, másrészt az eszköz nélküli gazdáknak egy teljes körű szolgáltatást nyújtunk a vetéstől az értékesítésig. Az 1999. gazdasági évre is megkötöttük a termelési szerződéseinket, bízva eddigi partnereink együttműködésében. Az integrációs tevékenységet 1994 óta folytatjuk, és a fokozatosan növekvő terület egyértelműen azt jelzi, hogy a szolgáltatásra igény van és a gazdák elégedettek vele. .-—Milyen jövőt lát a megmaradt szövetkezeteknek? — A jelenlegi kormány és az FVM agrárpolitikájában a mezőgazdaság fejlesztésében a termelő típusú szövetkezés nem szerepel. A támogatási rendszerénél például a 300 hektár feletti gazdálkodók, magán rt.-k, kft.-k kizárásra kerültek. Az EU-csatlakozással az ország föld és klimatikus adottsága révén — véleményem szerint — továbbra is központi figyelmet érdemel(ne) az a szféra, amelyik a világpiacon is versenyképes mezőgazdasági termékeket tud előállítani úgy mennyiségben, mint minőségben. Gondolok itt a gabona- és az ipari növényekre, amelyek iránti európai elvárásokat elsősorban csak ezen a nagyságú területen gazdálkodók lesznek képesek teljesíteni. Termelő- szövetkezetünk igazgatósága, tagsága jelenleg azzal a gondolattal foglalkozik, hogy a biztonságos gazdálkodás érdekében a meglevő vagyont olyan társulási formába viszi át, ahol a tőkearányos beleszólás az elsődleges. Ez azért fontos, mert így semmilyen kormányváltás nem befolyásolhatja ezen vagyon működési biztonságát, csupán azok a személyek, akiknek a tulajdonában van. Továbbra is megtartjuk a szövetkezeti formát, egyrészt a nyugdíjas tagjaink érdekében, illetve fenntartjuk annak lehetőségét, hogy egy új kormánydöntés alapján (ahol a szövetkezet kedvezőbb elbírálást kapna) vissza is tudjunk alakulni. Ezen átalakulás nem érinti a megkezdett integrációs és szolgáltatói tevékenységünket és bízunk abban, hogy a településünkön továbbra is a meghatározó mezőgazdasági foglalkoztatók leszünk. H. M, Az oldalt összeállította: Halasi Mária FOTÓ: SUCH TAMÁS Kovácsházán segítik a termelőket — Sok magántermelő szívesen köt szerződést a mezőkovácsházi Új Alkotmány Szövetkezettel, mert az integrációs tevékenység folytán azok is meg tudják művelni a földjeiket, akiknek nincs semmilyen gépi eszközük — mondta Janiga György, a kisgazdapárt helyi elnöke. Elmondása szerint tavaly különösen sok segítséget kaptak a gazdálkodók, mivel a szövetkezet megelőlegezte a vetőmagot, a műtrágyát és a gyomirtót. Az őszi betakarítás és a megtermelt termények átvétele is gond nélkül zajlott. Mint magángazda is 1992 óta kapcsolatban áll a szövetkezettel. A tavaszi munkákat el tudja ugyan végezni, de a betakarításhoz kell a segítség. Mint mondta, a földtulajdonosok idén is sokan megkötötték a szerződéseiket, főként búzára, árpára, napraforgóra és kukoricára. A vetőmagokat megkapták, így minden növényféleséget időben el tudtak vetni.-— A további munkák végzését az integrátori szerződés biztosítja — mondta végül. Remélik, az időjárás is kedvező lesz, ami után a tavalyinál jobb felvásárlási árakban bizakodnak. A termelő típusú szövetkezetekben több nagy teljesítményű gép, sőt komlex géppark biztosítja az integrátori munka folyamatosságát. A képen egy GEHL 4625-ös rakodógépet látunk takarmánybetárolás közben Átalakulási láz a szövetkezetekben. Sok helyen gazdasági társasággá — főként kft.-vé, rt.-vé alakulással igyekeznek biztosítani a közös gazdaság jövőjét. Egyelőre nincs pontos adat, hogy eddig hány szövetkezet indította meg hivatalosan is a szervezeti forma megváltoztatásának folyamatát, de óvatos becslések szerint is legalább a gazdaságok harmadáról lehet beszélni. Az átalakuláshoz a tagoknak általában arról kell dönteni, hogy megadott határidőig, valamilyen alacsony áron (10—20 százalékos értékben) eladják üzletrészüket a szövetkezetnek, vagy jegyzett vagyonukkal belépnek az új szervezetbe. A tavaszi munkák költségei Kombinátorozás: 3200,- Sűrűsoros vetés: mák, lucerna, gabona, borsó: 3500.- Kukorica-, cirokvetés: 3200,- Vegyszer kijuttatás: 2300,- Sorkultivátorozás: 3000,- Műtrágyaszórás kiszállítással: 2000,- Hörcsögözés vegyszer nélkül: 1000,(A felsorolt költségek hektárra vetített értékei az áfát nem tartalmazzák. Az árak nagy százalékban megegyeznek a bérvállalkozók által alkalmazott munkadíjakkal.)
