Békés Megyei Hírlap, 1999. május (54. évfolyam, 101-124. szám)
1999-05-10 / 107. szám
GAZDASÁG 1999. május 10., hétfő Tejháború a szakember szemével — Minőségi tej, vagy csak „fehér folyadék”? Szigorúbb megszorításokat a tejtermelők körében A tejfelvásárlásban tapasztalható árak, a várható minőségi követelmények, a termelésben mutatkozó tejtöbblet egyaránt komoly gondot okoz a kistermelőknek és a több évtizede működő, nagy létszámú szarvasmarha telepeknek. A megoldásban jelentős feladat vár a Tej Terméktanácsra, melyről több megyei ülésen is szó esett. A napokban Sütő János, a medgyesegyházi Haladás Mezőgazdasági Szövetkezet tehenészetének vezetője kérte véleménye közreadását, mert — mint . mondta —, nagyon „felborzolták” az idegeit a legutóbbi terméktanácsi ülésen hallottak. A medgyesegyházi Haladás Mezőgazdasági Szövetkezet tehenészetében kiváló genetikai szarvasmarha állomány biztosítja a 9045 kg-os laktációt. A képen látható Ida a napi 52 liter extra minőségű tejtermelésen túl a Hódmezővásárhelyen megtartott Alföldi Állattenyésztési Kiállításon tavaly a 4- borjas kategóriában I., idén III. helyezést ért el, valamint a kiállítás legmagasabb tejtermelésű teheneként különdíjat kapott fotó: kovács Erzsébet Véleményét Sütő János mintegy gondolatébresztőnek szánva a „taktikai” lépések helyett néhány, szerinte kivitelezhető „stratégiai” javaslatra szeretné felhívni a terméktanács és a termelést irányítók figyelmét. — A legutóbbi tanácskozás után számomra úgy tűnt, mintha a kvótát nem is vennék komolyan országos szinten, pedig mi itt, az üzemekben, nagyon komolyan vesszük. A másik vitatható kérdés az 5 százalékos termelés-mérséklés — vágott rögtön a téma közepébe a telepvezető. — Tavaly a vemhes üsző beállítását támogatta a kormány, ezért érthetetlen, hogy most (3—4 hónap múlva) a leépítést várják. Aki tehenészetben dolgozik, az tudja, hogy a szarvasmarhának 5 év a generációs intervalluma. Ha a gazda eldönti, hogy vesz egy spermát, az a megtermékenyítéstől a tejeladásig 5 év múlva fejezi be az első laktációt. Nagyon szomorú dolog, ha negyedévekben kell gondolkodnunk. 1992-ben is megéltünk egy 20 százalékos önkorlátozást, és ez sem tett jót az ágazatnak. Taktikai, pillanatnyi lépéseknek lehet, hogy kézenfekvő az önmérséklet meghirdetése, de mivel 6 éven belül ez már a második „felkérés”, talán el kell(ene) gondolkodni, hogy hová vezet mindez. — Miben látja a megoldás útját? — Először is azt kell szigorúan kiszámolni, hogy mennyi tejre van a magyar (külföldi) feldolgozóiparnak, az országnak szüksége. Másodszor a kiadott kvóta legyen szent és sérthetetlen, illetve szektorsemlegesen meg kell(ene) nézni, hogy aki nem tud minőséget biztosítani, azt az ágazaton belül más termékre kell átállítani. Miért? Itt van például a kvóta: a Tej Terméktanács 2 milliárd liter kvótával rendelkezik, míg idénre csak 1,7 milliárdot terveztek. Ezt kellene nekünk termelőknek 5 százalékkal mérsékelni. Az intervenciós alapot, tudomásom szerint arra találták ki, hogy biztonságot adjon a termeléshez, másrészt, ha zavar áll be, akkor a fel- használásával (külön állami beavatkozás nélkül) lehet exportra értékesíteni a felesleges tejet, tejtermékeket. Feltétlen figyelni kell arra a jelenségre is, hogy világszerte szigorodik a árutej minőségi követelménye. 2002-től itt az új szabvány, ami az EU-val lesz azonos. Tovább szigorodik az élőcsíraszám és szinte feleződik a szomatikus sejtszám. Ami jelenleg az extra tejre vonatkozik, 2002-től csak ezt a ma legjobb minőségű tejet fogják „tejnek” hívni, a többi csak „fehér folyadék” lesz. Új értékmérőként belép a minőségi előírásokba például a tőgygyulladást okozó (staphylococus aureus) kórokozó szám mérése. A szigorításra való felkészülés jegyében javaslom, hogy nézzék meg (és szűrjék ki) azon termelői kört, akiknek az állategészségügyi státusza nem megfelelő, a megtermelt tej minősége erősen kifogásolható. Aki beleesik ebbe a kategóriába, (ha kell támogatással), meg kell győzni, hogy hagyja abba a tejtermelést. Tudomásom szerint mintegy 25 ezer tehenet kellene kivágni, hogy Magyarországon a tejtermelés szintje helyreálljon. Nyilván magam is tudom, érzem, hogy a rosszul termelők „leállítása” nem szerencsés eljárás, de alternatívaként szóba jöhet. A másik megoldás, amit szintén támogatással tudok elképzelni, a nem megfelelő minőségű tejet termelőket a húsállományú keresztezésre lehetne ösztönözni. A meglevő tehenekkel és a borjakkal megitatva a másra nem hasznosítható tejet, a termelő hústermékkel jelenne meg a piacon. A húsmarha alap egyébként is hiányzik az országban, ezért a kis kényszervállalkozókat át kell irányítani az ágazaton belül. Ezzel a tejtermelés minősége javul és az ország érdeke is teljesebbé válik. A kettős hasznosítás, a húsmarha támogatása az idei koncepciókkal is találkozik és szakmailag kivitelezhetőbb. A hústermelésre történő átállással egyidőben elhagyná a termékpályát a nem megfelelő minőségű tejtermelői kör. — Félnünk kell-e az új európai szabványtól? — Némileg igen, ezért is nem kell(ene) 2002-t megvárni, hiszen már ki van dolgozva az új szabvány, amit ugye záros határidőn belül be kell vezetni. Ebből egyértelműen kiderül, hogy a jelenlegi tej 85 százaléka minősül csak tejnek. A többit az új szabvány szerint nem fogják átvenni. A negyedik javaslatom igazából egy vágyálom, mert köztudott, hogy a termékek eladásában éppen a közbülső kereskedelmet a legnehezebb befolyásolni. A tejvertikumnak 4 szereplője van: termelő, feldolgozó, kereskedő, fogyasztó. Ezek közül a legkomolyabb profit a kereskedelemben képződik. Míg januárban a felvásárlói átlagár 3,8 százalékkal emelkedett, addig a tejtermék értékesítési és fogyasztói átlagárát összehasonlítva 20 százalék körüli kereskedelmi árrés tapasztalható. Tehát a kereskedelem is önmérsékletet tanúsíthatna az árrés vonatkozásában. —A felmérések szerint a magyar emberek kevesebb tejet fogyasztanak, mint a nyugati országokban, sőt, a belföldi fogyasztás is évről-évre csökken. — Magyarországon 1501/fő a tej egyenértékre szabott fogyasztás. Ha 200 1-re nőne, akkor a termelést körülbelül 25 százalékkal lehetne növelni. Nem lehetünk büszkék magunkra, hisz Lengyelországban 202 1/fő, Ukrajnában 220 1, Nyugat- Európában pedig 300 1 a fogyasztás. Éppen a fentiek miatt nem szabadna az általános korlátozást gyakorivá tenni, mert ez a „fűnyíró” elv oda vezet, hogy a legnagyobb tehenészetek, amelyek tenyészállatban és tejtermelésben is versenyképesek lehetnének, az unióban nagyon megszenvedik az ilyen intézkedéseket. Ráadásul a tehenészetekben az éves terv már elkészült, és mindez jelentős árbevétel-csökkenést jelent. Medgyesegyházán a korlátozás 10 millió forint árbevételkiesést jelentene a szövetkezetnek. Sok magán- és nagyüzemi tehenészet van, ahol importból vettek tenyészüszőt, illetve tavaly hitelt kaptak fejőházra, gépi eszközökre, épületkorszerűsítésre, amelyeket — szerintem — súlyosan érinthet az „önkéntes” korlátozás. Legyen az nagy, vagy kistermelő, aki tisztességes minőségben termel (tudást, pénzt, kemény munkát befektetve) azt szinte „lefejezik” az 5 százalékos korlátozással. Ez a döntés szakmailag nem megalapozott és hosszú távon tragikus következménye lehet a szarvasmarha ágazat ilyen retorziójának. Mert ez az intézkedés a termelés mellett gátja a genetikai munkának is, ami viszont értékmérője az országos állománynak. Csak mellékesen említem meg, hogy 1980-ban 5000 db vemhes üsző került be az országba, részben külföldiek által bérelt telepekre. Valakinek ezek behozatali engedélyét is alá kellett írni, sőt, vélhetően kvótát is kellett, hogy kapjon. Vajon hasonló módon — engem, mint magyar termelőt — Hollandiába beengednének? Az ilyen „apróságokat” is jobban figyelemmel kellene kísérni! Mindent tönkre kell tenni? — Hogyan összegezné a kialakult helyzetet? — Jelzés értékű a szarvasi Agrár Rt. és az alcsiszigeti Mezőgazdasági Rt. esete, amikor a szerződött felvásárló egyszerűen közli: nem veszi át a tejet. Ez nem piaci magatartás. Az ügy kimenetele egyébként precedens értékű lehet, mert vagy tiszteletben tartjuk egymást termelők, felvásárlók, és együtt tudunk dolgozni, vagy a termelői kör kiszolgáltatott helyzetbe kerül. Megéltünk már sokféle programot, volt jó időszakunk is — mondta végül Sütő János —, de amikor egy generáción belül kétszer fordul elő „a kollektív felelősségre vonás”, az irritáló. Megjegyzem a termék- tanácsok közül a legjobban szervezett munka éppen a tejtermék ágazatban tapasztalható, mégis nehezen birkózunk meg az ehhez hasonló elvárásokkal. A szarvasmarha tartásába fektetett hosszú és kemény munkát „lefejezni” bűn. A szükségből — józan megfontolással és okos stratégiával — most lehetne erényt kovácsolni, ami után megoldódna a piaci helyzet, nőne a húsárualap és minőségi előrelépést nyújtana állategészségügyi szinten. Ezért is ajánlom a fentieket megfontolásra. Halasi Mária Tejminőség Összcsíraszám Szomatikus sejtszám 2000. január 1.: Extra 100 ezer 400 ezer I. osztály 100—300 ezer 400—500 ezer 2002. január 1.: Extra 50 ezer 250 ezer I. osztály 50—100 ezer 250—400 ezer A Minimum most jóval többet ér! lltn i nettó 1200 (bruttó 1500) forint ingyenes belföldi beszélgetés*, nettó 16 (bruttó 20) forintos hétvégi percdíj'** • havidíj-mentes Privát hangposta, PannonHívó szolgáltatás havi 20 db ingyenesen küldhető rövid szöveges üzenettel, Pannonlndex, Hívástartás, Hívásvárakoztatás, Hívásátirányítás, roaming és nemzetközi hívás*** lehetősége • ingyenes Hívófél-azonosítás * rövid szöveges üzenet küldésének lehetősége e-mail címre, rövid szöveges üzenet fogadásának lehetősége e-mail címről. Pannon GSM előfizetés nettó 4 800 Ft bruttó 6 000 Ft**** Területi képuiseletünk címe: Dékéscsaba, Szabadság tér 26. Előfizetés + Panasonic G450 nettó 9 600 Ft bruttó 12 000 Ft Előfizetés + Ericsson GH 688 nett. 1 7 200 Ft Előfizetés + Nokia 5110 bruttó 21 500 Ft nettó 17 200 Ft bruttó 21 500 Ft ♦Minimum tarifacsomaggal rendelkező régi és új előfizetőinkre egyaránt vonatkozik. **A hétvégi nettó 16 (bruttó 20) forintos percdíj a Pannon GSM hálózatán belül kezdeményezett, illetve hangposta hívásokra vonatkozik, szombaton, vasárnap és munkaszüneti napokon 00.00 és 24.00 óra között. ♦♦♦Új előfizetést vásárló előfizetőink a nemzetközi hívás és teljes körű roaming szolgáltatásainkat 1999. szeptember 1-ig előleg befizetése mellett, 1999. szeptember 1-től pedig havidíj-mentesen vehetik igénybe. ****Az ajánlatban szereplő a▲▲▲▲▲▲ készülékeket Minimum tarifacsomagunkkal és Optimum tarifarendszerünkkel együtt is megvásárolhatod és csak Pannon GSM előfizetéssel I I . . együtt kaphatók. Ajánlatunk a készlet erejéig tart, és kétéves előfizetői szerződés aláírása esetén érvényes. További készülékajánlatokkal és ^ a részletekkel várunk területi képviseletünkön! Az ajánlatban szereplő mobiltelefonok csak Pannon GSM SÍM kártyával használhatók. ▼▼▼▼▼ Az élvonal. '--------------------------
