Békés Megyei Hírlap, 1999. április (54. évfolyam, 76-100. szám)
1999-04-20 / 91. szám
1999. április 20., kedd AKTUÁLIS iRÉKÉS megyei hírlap ROMÁNIA ROMÁNIA ROMÁNIA BULGÁRIA 9» CRNA G. BULGÁRIA CRNAG. [BULGÁRIA IZMÁN birodalom ALBÁNIA ALBANIA [CRNA G, gorógor' GÓRÖCOR. ALBÁNIA SGQROGOR. GÖRÓGOR. IORVÁTORSZÁG HORVÁTORSZÁG HORVÁTORSZÁG, HORVÁTORSZÁG SZERBIA iSZK mCEDÓNI MACEOŐI iCEOÓNi A BALKÁN TÖRTÉNELME vokálásával volt képes fenntartani uralmát. A nyolcvanas évek végén éppen a koszovói szerbeket használta fel a hatalom megszerzéséhez. A rigómezei csata 600. évfordulójának látványos megünneplése volt az első állomása annak a folyamatnak, amelynek véres végjátékát most éljük át. Ibrahim Rugóvá koszovói albán vezető kísérlete a válság békés rendezésére kudarcot vallott. A kilencvenes évek közepén megjelent a Koszovói Felszabadítási Hadsereg (UCK), amely kezdetben szerb rendőrök meggyilkolásával fejezte ki a koszovói albán népesség egyre fokozódó elégedetlenségét az elnyomó szerb politikával szemben. Innen már egyenes út vezetett a háborúhoz. Varga Szilveszter — Hogyan alakult ki a mai helyzet? Tito és Enver Hodzsa — A második világháború után Koszovó visszakerült a szocialista Jugoszláviához. A világháborúból győztesként kikerült albán és jugoszláv kommunisták szorosan együttműködtek. Az Albán Kommunista Párt — 1941-ben jött létre — teljesen jugoszláv befolyás alatt állt. Ekkor még Enver Hodzsa is jugo- szlávbarát volt. Ennek következtében megszületett egy balkáni föderáció elképzelése, amely a térség más államait is befogadta volna, központjában az albán és jugoszláv állammal. Ez megoldotta volna a koszovói kérdést is. Tito azonban szakított Sztálinnal, Jugoszláviát kiközösítették az úgynevezett szocialista világból, és ebben bizonyos mértékig szerepe volt az albán nacionalizmusnak is. —Ám javult a helyzet a hetvenes években az úgynevezett ,JRankovics-érát” követően. — Rankovics Tito belügyminisztere és legbelsőbb bizalmasa A szerb—albán ellentétek gyökerei Beszélgetés Réti György történésszel a koszovói válságról Sok szó esik manapság Koszovóról, kevesen ismerik viszont a háborús események történelmi hátterét. A szerb—albán ellentétek történelmi gyökereiről Réti György történészt kérdeztük. — Az albán történészek azt mondják, hogy Koszovó őslakói az illírek, az albánok ősei voltak. Történelmileg is igyekeznek megalapozni, hogy Koszovó mindig albán föld volt. Az albán és a szerb történészek azonban ellentmondanak egymásnak. Tény, hogy a szerbek a hetedik században telepedtek le Koszovóban, és Dusán cár a tizennegyedik században létrehozta nagyszerb birodalmát, Prizren fővárossal. A vallási központ Pec volt, ahol az ortodox templom ma is hirdeti ezt a történelmi tényt. 1389-ben, a rigómezei csatában a délszláv fejedelmek vereséget szenvedtek, és egész Szerbia török hódoltság alá került. Később Albánia, elsősorban Szkander bég alatt függetlenné vált. Szkander bég török janicsár volt, de aztán az albán nép legendás hadvezére lett, s Hunyadival együttműködve harcolt a törökök ellen. Rövid időre egyesíteni tudta Albániát. Halála után azonban a törökök újból elfoglalták Albániát, és ekkor kezdődött az albánok áramlása Koszovó felé. Az albánok beilleszkedtek az oszmán birodalomba, számos albán feudális úr kapott a törököktől szpáhi-birtokokat Koszovóban — foglalta össze az előzményeket a történész. Több börtön, mint Iskola — A török időkben az albánok — ön is említette — beilleszkedtek a török társadalomba, a törökök viszont arra használták őket, hogy leverjék a görög és szerb lázadásokat. — A Balkán történelmében az ilyesmi gyakori. De visszatérve Koszovó hovatartozásához: nagyon érdekes szimbóluma a kettősségnek Prizren. A tizennegyedik században Dusán cár birodalmának fővárosa volt, ötszáz évvel később viszont a tizenkilencedik században az albán függetlenségi mozgalmat meghirdető „Prizreni Liga” székhelye. Mind a két ország igényt tarthat a városra és a területre, de természetesen csak az egyikhez tartozhat. — Most már közelebb kerültünk a jelenhez. A második balkáni háborút lezáró londoni konferencián 1913-ban meghirdették az önálló Albániát, Koszovót viszont Szerbiához csatolták. A két világháború között a jugoszláv vezetés meglehetősen véres elnyomó politikát folytatott az albán kisebbséggel szemben. Ekkor írta egy albán politikus, hogy Koszovóban több börtön van, mint iskola. — Zogu albán király saját belső bajaival volt elfoglalva, ezért nem sokat törődött Koszovó hovatartozásával. 1938-ban magyar grófnőt vett feleségül, Apponyi Geraldine-t. Az esküvőn részt vett az olasz külügyminiszter is, mint Zogu tanúja, aki tulajdonképpen ekkor döntötte el, hogy Olaszországhoz fogják csatolni Albániát. Egy évvel később, éppen hatvan éve (április 7-én) meg is szállták Albániát. S amikor Szerbia is belekeveredett a háborúba, két évvel később, Koszovót az olaszok által elfoglalt Albániához csatolták: létrejött a Nagy Albánia, amely az albán nacionalisták mindenkori álma volt. volt, aki igen kemény asszimilációs és albánellenes politikát folytatott Koszovóban. Ez tarthatatlannak bizonyult; 1966-ban az albán autonóm területet tartományi rangra emelték, és önálló parlamentet kapott. Az albán oktatást minden szinten fejlesztették, létrehozták a pristinai egyetemet, az albán nemzeti zászlót és az albán nyelvet hivatalossá nyilvánították. Vagyis „boldog időszak kezdődött” a hetvenes években Koszovóban. Ét a háborúhoz — Ennek a fejlődésnek vetett véget a nyolcvanas évek ellenkező politikája, újból visszatértek az asszimilációs elnyomó politikához. Szlobodan Milosevics csak feszültség gerjesztésével és konfliktusok proA Koszovói Felszabadítási Hadsereg megjelenésével egyenes út vezetett a háborúhoz ✓ BULGÁRIA íASR VEGYE HASZNÁLT AUTÓJA HASZNÁT, ÍGY OLCSÓBBAN VEHET ÚJ SKODÁT! o 'M ä Használt autóját piaci értékén beszámítjuk, és hozzá az új SKODA árát 1 00 000 Ft-tal leszállítjuk. További részletek Skoda, váltson velünk márkakereskedéseinkben. IKESZ Autócentrum 6724 Szeged, Kossuth L. Sgt. 112. Tel.: (62) 471-200 Tel./Fax: (62) 471-242 Vass Autó 6600 Szentes, Csongrádi út 36. Tel.: (63) 400-193 Tel./Fax: (63) 314-222 Szövetkezzünk a piacgazdaságban! ORSZÁG(RÉSZ)GYÍJLÉS Nyílt nap meghívott résztvevőkkel Gyula, 1999. április 21. MAGYAR SZOCIALISTA PART KEDVES BÉKÉS MEGYEIEK! Gondolkodjunk együtt! Szeghalom, Nagylapos Vendéglő 18.00 óra Kósáné Kovács Magda Békéscsaba Ifjúsági Ház 18.00 óra Horn Gyula Magyarbánhegyes Polgármesteri Hivatal 17.00 óra Szekeres Imre Vésztő' Művelődési Ház 18.00 óra Keleti György Csorvás Új Művelődési Ház 17.30 óra Orosz Sándor Kondoros Művelődési Ház 18.00 óra Kovács László, Vastagh Pál Szarvas Fő Téri Általános Iskola 18.00 óra Nagy Sándor Gyula Városi Könyvtár 15.30 óra Szanyi Tibor Mezőberény Művelődési Ház 17.00 óra Kiss Péter Orosháza Petőfi Művelődési Központ 18.00 óra Szanyi Tibor Mezőhegyes Central Étterem 17.00 óra Csiha Judit Lökösháza Művelődési Ház 18.00 óra Lamperth Mónika Nagyszénás Polgármesteri Hivatal 17.00 óra Jánosi György Sarkad Művelődési Ház 17.00 óra Gál Zoltán Gyula MSZP-székház 17.00 óra Csákabonyi Balázs Békéscsaba Aranykorona Szövetkezet 16.00 óra Karakas János, Solymosi József, Nacsa János Mezőkovácsháza KIOSZ (Árpád utca) 17.00 óra Puch László, Vancsik Zoltán Szeretettel várjuk Önöket lakossági fórumainkon!
