Békés Megyei Hírlap, 1999. április (54. évfolyam, 76-100. szám)
1999-04-13 / 85. szám
1999. április 13., kedd RIPORT A papramorgó módjával orvosság Tárnok András: a napfény a gyümölcs istene, a jó p Bevallom férfiasán, soha nem öntöttem az isteni a nedűt a csizmámba. Sírva vigad a magyar, ahhoz meg kell a nyakolaj. Egy kis búfeledtető, ha lecsúszik néhanapján a garaton, az nem vészes, csak a kerítést ne szaggassa tőle az ember. A fütyülő (kisebb pálinkásüveg) jó társa a megfáradt vándornak is. A messze földön híres geszti pálinkának nem kell cégér Békés megyében sem, azt hiszem, mindannyian hallottunk róla, egyesek kóstoltuk is. — A tiszta gyümölcsből, kis- üstön főtt pálinka kis mértékben orvosság, nagy mennyiségben gyógyszer — jegyzi meg tréfásan Szerb József, Geszt polgár- mestere, amikor — körte és szilva között — a pálinkakészítés csínja-bínja iránt érdeklődöm a hagyományokkal rendelkező főzde tulajdonosától, Tárnok Andrástól. — A főzdés nem varázsló. A rossz cefréből soha nem lesz jó pálinka. Hoztak énhozzám olyan törkölyt is, hogy villával lehetett volna hányni, hát abból meg mi legyen? A napfény a gyümölcs istene. A cefre akkor jó, ha minél lédúsabb. A gyümölcsöt — legyen az alma, kajszibarack vagy akár szilva — éretten, egyszerre és tisztán kell felszedni. Az erjedési folyamat, ha nem egyszerre indul be, „akkor a cefre megeszi önmagát”. A barackot kimagvalva szabad csak hordóba rakni, legjobb ha az almát, körtét ledarálja, a szilvát meg legalább megroppantja a pálinka majdani tulajdonosa — ismerteti az alapszabályokat Tárnok András. — Fontos a hőmérséklet is, az erjedés időszakában húsz fok alá nem csökkenhet, de azon felül sem nagyon léphet a hőmérő higanyszála. A cefrefokoló 0 fokot kell, hogy mutasson, akkor készült el az anyag. De a szakavatott ránézésre megállapítja, hogy jó-e vagy sem. Ha a cefre „bebűrödzött és aláfordult, akkor már az üstben a helye” — világosít fel Tárnok András. — Minket még a jó atya is üt! Itt ahogy az emberek vékonyodnak, úgy vékonyodom én is. A tavalyi esztendő eredményei nem az ablakba valók. Nagyon gyenge évet hagytunk magunk mögött. Az időjárás sem kényeztetett el, de az egyszerű emberek anyagi helyzete is behatárolja ténykedésünket. Nem négy hónapot, hanem tizenkettőt kellene főzni — kapom a választ, amikor időszerű kérdésekről érdeklődöm. — Az biztos, „ha benne lennék a nagy kalapban”, másként csinálnám. A főzde egy zárt rendszer, ezért mindenki leadózik, nem itt kellene „kaparászni” a vámosoknak sem — — legyen az alma, kajszibarack vagy szilva — éretten, egyszerre és tisztán kell A gyümölcsöt felszedni mondja az 1920-as években épített főzdét 1994-ben megvásárló Tárnok András. — A szőlőt például le kellene szedni a fürtről, ugyanis a csersav rontja a pálinka minőségét, a barack és a szilva magja ciánt tartalmaz, az sem oda való — figyelmeztet Szerb polgármester, majd hozzáteszi: „a lusta emberek — mint én is — nem érnek rá, hogy ledarálják, lezúzzák a gyümölcsöt, azért szoktam a kádban naponta megzütykölni, csömö- szölni”. A „rézelejit” (előpárlat) és a „farkát” (utópárlat — a szerk.) el kell engedni. Célszerűbb jó geszti vízzel beállítani a pálinkát, mint ez utóbbival — tudom meg búcsúzóban a tudoroktól. Both Imre Mibe kerül ez a „gyógyszer”? Kevés az „aláklopfoló” és a zugfőzde Egy-két kupica gyümölcspálinka jótékony hatású. Persze nem mindegy, milyen időközönként fogyasztva Szigorúbb szankciók A magánszemélyek által saját fogyasztási célra főzetett gyümölcspálinka és borpárlat utáni bérfőzési szeszadó mértéke a tavalyi 390 forint/hektoliterfokról 1999. január 1-jétől 500 fo- rint/hektoliterfokra nőtt. A bérfőzési szeszadó kedvezményes 500 forint/hektoliterfok mértéke azonban csak a mennyiségi határig érvényes. A tavalyi szabály ezt a határt bérfizetőnként éves szinten 100 hektoliter- fokban határozta meg. Ez 50 fokos pálinka esetében mintegy 200 liter mennyiséget jelent. A mennyiséghatár 1999. január 1- jétől a felére, vagyis 50 hektoliterfokra — tehát mintegy 100 liter 50 fokos pálinkára — csökkent. Ennek a mennyiségnek a túllépése esetén, vagyis ezen a mennyiségen felül a bérfőzőnek is a kereskedelmi főzésű gyümölcspálinkára vonatkozó 1120 forint szeszadót kell fizetnie hektoliterfokonként. Szigorodtak a tiltott pálinkafőzés szankciói is. Ha a hatóságok szeszfőzésre alkalmas, illegálisan használt berendezést találnak valakinél, akkor 20 ezer forinttól 200 ezer forintig terjedő jövedéki bírságot vetnek ki rá. Ismételt „bűnbeesés” lelepleződése esetén az előzőleg kiszabott bírság duplája szabható ki. Sokan úgy tartják: a pálinka kismértékben orvosság, nagymértékben gyógyszer. Valami lehet e mondásban, mert tény: ősidők óta néhány betegség népi gyógymódjának kelléke. Aztán a kutatások is kimutatták, hogy egy-két kupica — s nem több! — gyümölcspálinka jótékony hatása valóban érvényesül, persze, ha mértékkel fogyasztjuk. Az Alföldön évszázados hagyományai vannak a házi jellegű pálinkafőzésnek. A közvetlen fogyasztásra, tartósításra alkalmatlan érett gyümölcs mindig is kitűnő alapanyagot jelentett, s jelent a szeszfőzdéknek. A megye egyik legnagyobb szeszfőzdéje Békésen működik, a Békési és Fia Bt. tulajdonában és üzemeltetésében. A városból és környékéről évente mintegy kétezren főzetnek itt gyümölcstermésük egy részéből „nyakolajat”. — Az elmúlt esztendő kimondottan gyenge év volt, mert vidékünkön is a szokásosnál kevesebb gyümölcs termett. Ráadásul a költségek is növekedtek, volt olyan, aki ezért nem főzette ki cefréjét. — Hogyan alakulnak napjainkban a pálinkafőzetés költségei? — A városban a cefrének a főzdébe való szállítása mázsánként 70-80 forint. Ehhez jön az ötvenfokos pálinka esetében literenként a 250 forint szeszadó, a 150 forint főzetési díj és a 25 százalék áfa, s ekkor még nem számoltuk a gyümölcscefre árát, a gazdák saját munkáját. A január elsejétől életbe lépett új jövedéki törvény szerint egy személy szigorú adminisztráció mellett maximum száz liter pálinkát főzethet, (hivatalosan) kereskedelmi fogyasztásra a magánszemélyek nem értékesíthetik a pálinkájukat, csak megihatják és elajándékozhatják azt — tudtuk meg ifj. Békési Zoltántól, a bt. ügyvezetőjétől. Persze mindig voltak, akik a törvényeket kij átszőtték, így van ez a pálinka esetében is. Információnk szerint az ismeretlen eredetű, az ország más vidékeiről származó kotyvalékok illegális kereskedelmi ára literenként 600 forint, a házi jellegű gyümölcspálinka ismerős körökben literenként 800 forint feletti áron talál fogyasztóra. —sz— Furdalt a kíváncsiság, hogy megyénkben dívik-e az „aláklop- folás” (cukor adagolása a cefréhez a magasabb hozam reményében — a szerk.) vagy fináncaink milyen gyakran találkoznak cukorcefrével, illetve annak származékaival. Mennyiben változtak a főzdék létesítését, működését, a főzetők kötelezettségeit rögzítő jogszabályok? Erre is választ kaptunk. Az állami adóbevételek egy- harmadát a vám- és pénzügyőrség szedi be — hallottam a múltkor az országos parancsnok számvetését. — A jövedéki szabályozásról és ellenőrzésről, valamint a bérfőzési szeszadóról szóló 1993. évi LVIII. törvény a szesz és a dohány mellett a kávét, fűszer- paprikát, üzemanyagokat sorolta a jövedéki termékek közé — ismertette az 1997. december 31-éig hatályos szabályozás egyes elemeit Molnár Sándor hadnagy, a Békéscsabai Vámhivatal jövedéki alosztályának vezetője. — Az 1998. január 1-jétől érvényes, 1997. évi CIII-as törvény és a végrehajtásáról szóló 35/97-es számú PM rendelet — a korábbival ellentétesen — a megyei parancsnokság helyett a megyeszékhelyi vámhivatal hatáskörébe helyezte át a főzdelé- tesítés engedélyezési eljárása csúcsaként is számon tartott adóraktári engedély kiadását — kezdett az érvényes joganyag magyarázatába Molnár hadnagy. — Békés megyében cukorcefrével, valamint tilos pálinkafőzéssel ritkán találkozunk. Illegális szeszfőzdéi berendezés ötévenként legfeljebb egy, kettő akad horogra — tudom meg az alosztályvezetőtől, aki elmondja: „megyénk inkább felvevőpiacnak számít a kotyvalékok tekintetében”. —Mi számít cukorcefrének? — A „cukorcefre: olyan szesz előállítására alkalmas anyag, amelynek szénhidrát vagy alkoholtartalma 50%-ot meghaladó mértékben ipari és étkezési cukorból, mézből származik” — citálta a ’93-as törvény vonatkozó, máig érvényes passzusát Molnár Sándor. — A megyében az elmúlt szezonban 25 főzde üzemelt. Ebből egy kivételével valamennyi bérfőz- deként tevékenykedett, egyetlen végzett kereskedelmi főzést. — Korábban nem maximálta jogszabály a bérfőzésben főzethető legnagyobb mennyiséget. Most miért szabtak határt? — Valóban, 1998. január 1- jéig természetes személy bármennyit főzethetett. A jogalkotó döntése értelmében ez tavaly legfeljebb 100 hektoliterfok lehetett. (Egy hektoliterfok: 2 liter 50 fokos pálinka 20 Celsius fok hőmérsékleten — a szerk.) Ez megváltozott. ’99. január 1- jétől egy személy egy esztendőben maximum 50 hektoliterfok pálinkát főzethet, hektoliter- fokonként 500 forintos bérfőzési szeszadó megfizetése mellett. Efelett 1120 forint szeszadó le- pengetése kötelező. Bérfőzető kereskedelmi forgalomba egyáltalán nem hozhat pálinkát. S hogy miért van esetenként aki mégis reszkíroz? Erre is van magyarázat. Az állami monopóliumként kezelt magas adó fizetésének elkerülése ösztökéli elsősorban a kockázatot vállalókat. A tapasztalat pedig sajnos azt mutatja, hogy a borivó magyarból töményivóvá lettünk. Egyre többen — főleg a fiatalok egy része — nyakló nélkül isszák a festékanyagokat tartalmazó színezett italokat, pedig a mértékkel kortyolgatott, gyümölcsből, kisüstön főtt pálinka valóban orvosság. Jó üzlet lehet az (illegális) pálinkafőzés, de biztos, hogy hosszú távon nem éri meg! Pálinka a magyar ember itala? Sok évtizedet megélt, idős, pirospozsgás arcú emberek gyakran vallanak arról, hogy hosszú életük titka a reggeli és esti pohár tiszta, jó erős, egészséges szilvapálinka felhörpintése. Reggel erőt ad a munkához, este pihentető álmot küld a szemükre. Megkérdeztük dr. Fábián Ágnes pszichiátert, aki gyógyított alkoholt fogyasztó betegeket is, tapasztalatot szerzett praxisában arról, meddig nem ártalmas a pálinkafogyasztás. — Azt mindenképpen tanácsolom, hogy ha valaki nem maga főzeti a pálinkáját, csak egészen biztos helyről vásároljon — tájékoztat a főorvos asszony. — A szilvapálinka esetében a legnagyobb a veszélye, hogy az akár halált is okozó, de szervi károsodást mindenképpen kiváltó metil- alkoholt kevernek az italba a lelkiismeretlen haszonlesők. Aki maga főzeti a tisztán tartott, gyűjtött gyümölcscefréjét, keresse fel a legjobbnak ítélt pálinkafőzőt, ahol ellenőrizheti a körülményeket és a főzés folyamatát. A pálinkafogyasztást nem ajánlom napi rendszerességgel, legfeljebb heti 2-3 alkalommal. Az alkoholisták is úgy kerültek valamikor káros szenvedélyük hálójába, hogy azt hangoztatták, nem pálinkát, hanem más alkoholféleséget (bort, sört) fogyasztanak, majd az egyre hatásosabb, erősebb Az alkoholisták úgy kerülnek káros szenvedélyük hálójába, hogy azt hangoztatják, nem pálinkát, hanem más alkoholféleséget fogyasztanak... alkohol következett. Magyar méretekben úgy ítéli a közvélemény, hogy a legveszélyeztetettebb, aki legalább 2 deciliternél több pálinkát iszik naponta, pedig a fél-fél deci is hozzászokást eredményezhet. Kezdetben pszichés méretekben jelentkezik, majd a testi függőség is kialakulhat. Ebből az egyéntől függően alakul ki májkárosodás. A külső jelek is megjelennek előbb-utóbb, kitágulnak az erek az arcon, jellegzetes állandó bőrpírt, látható hajszál- eresedést okozva. Sajnos a nők is egyre többet isznak, felzárkóztak a férfiakhoz. A károsodások jelentkezése nagyon egyéni mindkét nemnél, de nem véletlenül minősítik az alkoholizmust lassú öngyilkosságnak. B. Zs. B. I.
