Békés Megyei Hírlap, 1999. április (54. évfolyam, 76-100. szám)
1999-04-12 / 84. szám
o tKÉKÉS MEGYEI HffLÁPegészségügy 1999. április 12., hétfő Alvás, álmok, álmatlanság — III. Mik lehetnek az álmatlanság okai, melyek sok ember életét keserítik meg? Az egyik kísérőtárs a depresszió. Hogy nevezik orvosi nyelven a kóros elváltozást? Segítenek az altatók, vagy esetleg az alkohol? Többek között ezekre a kérdésekre keressük a választ mai cikkünkben. Köztudomású, az élőlények szervezeti működése szakaszosan, periodikusan történik. Az állatvilágban hasonló szakaszossággal váltakozik az alvás, és az ébrenlét állapota. Az ember agyában az alvásnak, de az ébrenlétnek is külön szabályozó rendszere ismeretes. Ezek kölcsönhatásának valamelyik javára történő eltolódása már zavart jelenthet. A mindennapi életben gyakran hallani arról, hogy valaki a munkahelyén panaszkodik: „napok óta nem alszom rendesen, most sem hunytam le egész éjjel a szemem, semmit nem aludtam.” Rengeteg betegség jár alvászavarral, de nem kell ahhoz betegségben szenvedni, hogy az embert alvászavar kínozza. A kávé, a kóla, vagy a cigaretta koffein-, illetve utóbbi nikotintartalma miatt, doppingszerként hathat. Ezek túlzott fogyasztására könnyen rákaphat az, aki a munkahelyén, vagy az iskolában növelni akarja a teljesítményét. A túlzott fogyasztás eredménye nem is marad el. A teljesítmény nő, de máris jelentkeznek a tipikus alvászavarok, emberünk egy éjszaka nem bír elaludni, altatót kezd szedni, amikor a legjobbat aludná az ébresztőóra csörgése ébreszti fel. Másnapi tünete az ilyenkor szokásos fejfájás, szédelgés. Az iménti esetleírás tipikus mai teljesítmény-orientált világunkban. Az alvás és ébrenlét váltakozása az alvórendszer és ébresztőrendszer, illetve e rendszerek együttműködése nyomán jön létre. Minden alvászavar esetében lényegében a két rendszer együttműködésének zavaráról Nem gyógyszerrel kell elérni a nyugodt alvást van szó. Az alváshiányos állapotot orvosi nyelven inszom- niának nevezik. Ami az altatók körét illeti, a gyógyszeripar gyógyszerek sokaságával kényeztet el bennünket. Egy összehasonlításból kitűnik, hogy jóval kisebb a köhögéscsillapítók — ezekből tizenegy van —, illetve a hashajtók köre. Utóbbiakból hétféle van. Van-e haszna az altatóknak vagy nincs? Az alvásvizsgálatok kimutatták, hogy az altatószerek döntő többsége rövid, kedvező hatás után már nem javítja, hanem inkább rontja az alvás minőségét. Azoknál, akik huzamosabb ideig szednek altatót hiányzik a mély, lassú hullámú alvásszakasz, és nem is álmodnak. Ha abbahagyják az altatók szedését, félelmetes, kínzó álmaik támadnak. Ezért van az, hogy a beteg képtelen leszokni az altatók szedéséről, mert úgy érzi, hogy altatók nélkül még rosszabbul alszik, vagyis rászokik a gyógyszerre. A szorongáscsökkentő gyógyszerek, az Andaxin, Elenium, Seduxen viszont közvetett hatásuk révén elősegítik az alvást. Ami az alkoholfogyasztást illeti, kis mennyiségű alkohol segít az elalvásban, ám a rendszeres alkoholfogyasztásnál, illetve alkoholfüggőségnél természetesen ellenkező a helyzet. Pánics Szabó Ferenc lehet az energia költségeit csökkenteni? ISO 9001 Owr «vMNKMÍM rNFPMANK Jelentősen. Mindezt az egyik leghatékonyabb és leggaz- közmüvektől távol eső területeken is élvezhesse a Prí- daságosabb megoldás, a propán bután gáz segítségével, magáz minőségi szolgáltatásait. Méghozzá kevesebbért A Prímagáz Rt tartályos rendszere biztonságos megöl mint gondolna, hiszen minden vevőnk részére egyedi dóst kínál energtaproblémájára, olyan területeken is, ahol ajánlatot tartogatunk. Hívja munkatársainkat, akik min eddig csak költségesebb megoldások jöhettek szóba denre kiterjedő, az Ön igényeinek és tevékenységi köré Mindén energiánkkal azon fáradozunk, hogy Ön a nek megfelelő árajánlattal szolgálnak. További információért kérjük Hívja a 06 (40) 25-50*50 kékszámot a halyi hívás díjáért! Szeretnék bővebb információt kapni a Prímagáz tartályos rendszeréről. fl PRÍMAGÁZ Hb mmmmmmmmmtÉmmt—mm fnlMAQÁx csapom ifi Telefon: DDODGODGÜDD Postacím: PRÍMAGÁZ TARTÁLY, 1300 Budapest, Pf. 246 Békés dö SZEXPOSTA J|f Dr. Bordás Sándor rovata „Szex” jeligés levélben egy lány a következőket úja: „Két éve járok a fiúmmal, akit nagyon szeretek, és most van egy hónapja, hogy közösültem vele először. Azóta többször is voltunk együtt, de én attól félek mindig, hogy teherbe esek. Ez kicsit megkeseríti a szexuális életünket, de nem tudom, hogyan lenne jobb védekeznünk. Tablettákat rendszeresen még nem akarok szedni, a gumióvszertől pedig idegenkedem. A barátom azt mondja, hogy ő tud vigyázni, de én nem bízom benne, mert az egyik barátnőm is így lett terhes, és terhesség-megszakítás lett a vége. Hallottam arról, hogy létezik esemény utáni tabletta, amit nem kell rendszeresen szedni és mégis jól véd a terhesség ellen. Mi erről az ön véleménye? — Kisasszony, ha rendszeres nemi életet élnek, és ha csak a fiúja „vigyáz”, akkor jogos a félelme a teherbeesés miatt. A megszakított közösülés nem tartozik a biztonságos fogamzásgátló módszerek közé. Ami az esemény utáni tablettát illeti, az szintén hormontartalmú gyógyszer. A szeretkezés után közvetlenül bevéve megakadályozza a hímivarsejt petevezetékbe hatolását, és a megtermékenyülést. Szeretkezés után azonnal, de mindenképpen egy órán belül kell bevenni egy tablettát. Mivel hormontartalma magas, egy hónapban maximum négyet lehet bevenni belőle. Szedés után vérzés jelentkezhet. Megbízhatósága nem annyira jó, mint a folyamatosan szedett tablettáké. Előnye, hogy kis helyen elfér, ha például elszakad a gumióvszer, kéznél lehet. Kisasszony, amennyiben rendszeres nemi életet élnek és biztonságos fogamzásgátlásra törekednek, én olyan fogamzásgátló tablettát javasolnék önöknek, amelyet folyamatosan kell szedni, alacsony a hormontartalma és a nőgyógyász felírhatja. Szót kér az orvoskamara Tevékenyebben kívánnak részt venni sorsuk alakításában Az Egészségügyi Minisztérium politikai államtikárának békéscsabai és gyomaendrődi látogatása a megyei orvoskamara vezetőinek ötleteként valósult meg a napokban. A megyeszékhelyi fórum szervezője és köszöntője dr. Kerekes Attila, a megyei orvoskamara alelnöke az egészségügyi tervek ismertetésére ösztönözve a politikusasszonyt a kamara szerepét kívánta hangsúlyosabbá tenni. Pusztai Erzsébet az 1990-ben kezdődő, rendszerváltozást követő egészségügyi reformok 1994- es megtorpanását kifogásolta. Hangsúlyozta az orvosok ellátási felelősségét, az önkormányzatok intézményfenntartási és amortizációpótlási kötelezettségét, valamint az egészségbiztosító működtető szerepét. Valójában az egészségügy privatizációja a házi felnőtt- és gyermekorvosok területén valósult meg, igen ellentmondásos a fogorvosok helyzete, s még megoldatlan a járóbetegellátás és a kórházak privatizációja. 1995- től több olyan intézkedés született, amely az egészség- ügyi rendszer működését megzavarta, például olyan minimumfeltételeket támasztottak az intézmények működési feltételeként, amelyeket sem azok, sem a fenntartó önkormányzatok nem voltak képesek biztosítani. Az ideiglenes működési engedélyeket a feltételeket megteremtő lehetséges pénzforrások biztosításával, s újraszabályozással lehet kiváltani. A kormányon belül is sok a vita a további fejlesztéseket illetően: „az egészségügyet a közgazdászok szeretik olyan messziről nézni, hogy a részleteket nem is látják” — mondotta Pusztai Erzsébet. A politikusnő hangsúlyozta, hogy gyakrabban és több területen szeretne találkozni az orvoskamara által képviselt ötletekkel, javaslatokkal, amelyek a hétköznapi gyakorlat talajából gyökereznek. A döntések a foglalkozás-egészségüggyel kapcsolatosan, a kis kórházak bezárására ösztönözve, az ágyszámcsökkentés látszólagos végrehajtásával, mind, mind pénzkivonást jelentettek az egészségügyből. Egy év alatt ötször változott a finanszírozás rendszere, ami megengedhetetlen zavarokat okozott. Konkrétumként szólt arról, hogy az egészségügyi törvény által előírt kapacitáslehetőségeket nem kell ismét egyeztető fórumokon tárgyalni, a minimumfeltétel-rendszer sem marad változatlan. Az egészség- ügyi dolgozók jogállásáról szóló új törvény szerkezetében a közalkalmazotti kiváltságokat továbbra is biztosítani kell. A kórházakban nem alkalmazottakként, hanem megfelelő szerkezetű szerződéses jogviszonyban lernte jó foglalkoztami az orvosokat, legyenek szellemi szabadfoglalkozásúak. A sürgősségi ellátó rendszer fejlesztése elodázhatatlan. A kórházak a fejlett nyugati országokban is csupán 20 százalékos mértékig magántulajdonúak, egyébként nonprofit szervezetek, alapítványok és az állam működteti őket. Nagyon nagy gond az elhasználódott épületek, műszerek pótlása, amelyekre nincs fedezet. Tervezik a lakosságszám szerinti fejkvóta befizetését egy amortizációs alapba, amelyet állami és egészségbiztosítási pénzekkel kiegészítve lehetne amortizációs alapot képezni. Az egészségügyi dolgozók bérét legalább 50 százalékkal kellene emelni, erre nincs megfelélő mód, mert lehetetlen a ehhez szükséges mintegy 210 milliárd forintot előteremteni. A megoldást az évről évre az átlagot meghaladó béremelés jelentené. 1994-től 1998-ig 300 millió dollárt vontak el az egészségügytől. Amennyiben nem így történt volna, ha az 1994-es szintet vesszük figyelembe ma 360 milliárddal gazdálkodhatnának, s ehelyett jó, ha 350 mil- liárdra sikerül emelni a rendszert átlakító, működtető forrásokat. A kívülről szemlélő számára meglehetősen átláthatatlan (mint a politikusnő mondta, gyakran parlamenten belülről sem világos), ki irányítja az egészségügyet. A válasz alapján rendszerezhettük, hogy más felügyeli az egészségbiztosító működését, a finanszírozás szabályos elszámolását, a gyógyszerterápiás gyakorlatot, az egészségügyi törvények, a privatizáció alakítását. Bizonyos, hogy az államtitkárasszony is többet megtudott a vidéken dolgozó, élő orvosok helyzetéről, az itteniek pedig bepillanthattak a törvénytervezés és alkotás folyamatába. Bede Zsóka
