Békés Megyei Hírlap, 1999. április (54. évfolyam, 76-100. szám)

1999-04-09 / 82. szám

1999. április 9., péntek RIPORT Szanazugot Amerika is felfedezte Kovarszki Pált nyolc évvel ezelőtt mindenki hülyének nézte A víz, az erdő, a csend, a jó levegő birodalmában megpihen az ember. A verőfényes tavaszi napsütésben öröm kiszállni az au­tóból és gyalog nekivágni a gátnak Szanazugban. A vármegye legrégibb falujaként is emlegetett Dobozhoz tartozó üdülőpara­dicsomban lépten-nyomon a szezon előtti készülődés jeleivel ta­lálkozunk. A Szamos vendéglőt bővítik, az árvíz okozta károkat megpróbálják eltüntetni a telektulajdonosok. Összegereblyé­zett, zsákokba gyűjtött, rozsdavörös levélhegyek magasodnak a kígyóként tekerődző keskeny út mindkét oldalán. Kísérőink, Szatmári János, a te­lepülés első embere és Vasvári Mihály, a közel háromszáz be­épített telek- és hatvan cég-, il­letve vállalati üdülőtulajdonost tömörítő üdülési bizottság har­madszorra is újraválasztott el­nöke jó ismerője az itteni ese­ményeknek, gondoknak. — Mitől Szanazug Szana- zug? — teszem fel a kérdést. — A Körösök szabályozásá­nak gigászi munkái Szanazug mai arcának kialakítására jelen­tős hatással voltak. Számunkra Szanazugban a szabályozási munkálatok végeredménye 1874 októberétől az, hogy itt folyik össze a Bihar megyében eredő Fekete- és a Hunyad me­gyében fakadó Fehér-Körös. — Most, ha még egyet lé­pünk, Sarkad határában találjuk magunkat — ismerteti a múltat Vasvári Mihály a hajdanán vízi­malom lapátjait is zúgató Feke­te-ér és Fekete-Körös régi med­rének találkozásánál. (Egykor Bihar és Békés megyék határa volt — a szerk.) Német, ciprusi érdeklődő — Szanazug mindkét oldala do­bozi, közigazgatásilag a község­hez tartozik a Gyula felőli oldal is — segít tisztázni a fogalom- zavart Szatmári polgármester. — Mi hívta életre az üdülési bizottságot? Milyen a kapcsola­tuk az önkormányzattal? —kér­dezem a gáton baktatva Vasvári Mihályt. — Sok minden összejátszott, hogy megszülettünk. A rend­szerváltás után nem volt ki kép­viselje érdekeinket, hát össze­fogtunk. Az 1948-ban egy csa­pásra megszüntetett 36 ezer ci­vil szervezet közel negyven­éves hiánya mély nyomot ha­gyott a társadalomban. A bü­rokrácia és az emberek között összekötő kapocsként tevé­kenykedő szervezetek nagyon fontosak. Az önös érdekek ér­vényesítése kevés az előbbre lé­péshez. „Önmagunk után kullo­gunk közép- és hosszú távú kö­zös érdekeink felismerésében, azok képviseletében” — fogal­maz a bizottság elnöke. Elkép­zeléseink találkoznak az önkor­mányzat célkitűzéseivel. Mond­hatom, hogy abban sincs ellen­tét, ami még el sem készült. Dű­lőre jutunk nyűgösebb dolgok­ban is. — Ami Szanazugnak jó, az nekünk is helyénvaló, és fordít­va is igaz — erősíti meg az egyetértést Szatmári polgár- mester: — Fellendülőben az ingat­lanvásárlási kedv Szanazugban. A 30 körüli üres telek közül többet vélhetően még a nyáron megvesznek. Amerikai állam­polgár is jelezte vételi szándé­kát — tudom meg a polgármes­tertől. — Az üdülőtulajdonosok döntő többsége Békés megyei, de megye-, sőt országhatáron túliak is bírnak ingatlannal a májustól októberig pezsgő éle­tet élő üdülőparadicsomban. Németek, de még ciprusi is ér­deklődött telekügyben — egé­szíti ki Szatmári János informá­cióit Vasvári Mihály. Elhűltünk egymástól — Egy szezonban hányán for­dulnak meg itt? — Hm... Nehéz kérdés. Van olyan hétvége, hogy öt-hatezer ember is eljön kipihenni a fára­dalmakat. — Április 20-30-a között ki­költözünk, és a hidegek beálltá­ig itt vagyunk — mondja Vas­vári úr. A civilizáció vívmányai és a nyugalom egy helyen igyekszik megférni egymás mellett Szanában. Most vezetik a Dél- Kábelt, a közbiztonság — hála az egyenruhásoknak és a helyi polgárőrszervezet fáradtságot nem ismerő munkájának — tűr­hető. S hogy vannak kisebb súr­lódások Doboz és a szanazugi tulajdonosok között? Ez min­den közösségben természetes. Az üdülőtelepiek az adók, díjak növekedése miatt neheztelnek, a doboziak szerint a megyének is zsebébe kellene nyúlnia a fej­lesztés érdekében. A települé­sen lakók érvelése szerint a je­lenlegi állapot azért tűrhetetlen, mert annak ellenére, hogy nem csak a helybéliek élvezik a ter­mészet adta lehetőségeket, a karbantartásra, fejlesztésre csak ők költenek. A település vezetése és az üdülési bizottság egyaránt üd­vözölte a bal parton működő vállalkozó, Kovarszki Pál me­rész terveit. Tavaly a Coca-Co­la Nyár egyik állomáshelye, a Kaiser Sörfesztivál színhelye volt Szanazug. — Bízunk benne, hogy a Do­bozhoz rokoni szálakkal kötődő Pécsi Sörgyár tulajdonosa, Wenckheim István is itt szervez sörfesztivált — mondja búcsú­zéban Szatmári János. — Változott a világ. Elhűl­tünk egymástól. Évtizedekkel ezelőtt nagyobb volt az össze­tartás. Én még emlékszem Szanazug jellegzetes alakjaira, a gombát gyűjtögető „Ciperke bácira” és a Frányó tanár úr ál­tal üzemeltetett kocsmára, ahol már reggel ötkor fogyott a tál­cára kirakott zsíros kenyér és a pálinka — nosztalgiázik Vasvá­ri Mihály. Fej és a városi gyerekeknek Szántatlan parlagok és zöldellő vetések felett trillázó pacsirta dicséri a tavaszt. Énekét el­nyomja a traktorbúgás, a langy- melegben a friss fű illatát érez­zük. A tél viszontagságának nyomait mély gödrökkel tükrö­ző út mellett a vadszilva meny­asszonyi fehérségben tündököl. Milliónyi bogár, rovar röpköd, szárnyal a bekötőút felett. Az üdülőtelep fehérre meszelt falai nyugalmat árasztanak. Gergely Sándor gátőr Szanazug vízbiz­tonságát vigyázza. — Itt nem volt különösebb veszély —- mondja, miközben letelepedünk a húsvét emlékét aranyesővel, tulipánnal és nárciszcsokorral őrző asztal mellé. Gergely úr tíz éve vigyáz a vízre, a töltésre. A 36 kilométer hosszúságú Kettős-Körös jobb oldali gátjának egyhatoda az ő területe. Hetente legalább két­szer végigjárja, szemrevételezi a töltést, már az üdülők jórésze ismerősként köszön rá. — A nyári szezonban gyak­ran kirándulócsoportok látogat­nak el hozzám. A falusi gyer­mek a jószág közt nevelkedik, de a flaszteron felcseperedő ap­róságnak nagy élmény az istálló látványa. Tavaly egy pesti csa­patnak különösen tetszett a fe- jés — idézi fel az emlékeket Gergely Sándor. — Higgye el, nem unalmas itt az élet. Mindig van mit tenni, és télen is járnak erre szánkózó gyermekek, halászni indulók — kapom a választ. Az időközben érkező házi­asszony a tűzhely körül sürög- forog. ínycsiklandozó illatok terjednek. Elköszönök. Bár későre jár az idő, elhatá­rozásomhoz híven a hídon átér­ve a bal partra fordulok, Kovarszki Pál „Nádasa” az úticélom. A komppal kezdődött — Eszel? — kérdezi a bemutat­kozás után, korai vacsorájához készülődve, a hajdanán Európa- bajnoki 5. helyezést is elért — ma vállalkozóként élő — csel- gáncsozó. Győz a szalonna-, a kol­bász-, a tojásillat. Falatozás közben beszélgetünk tovább. — Az agyamon villámként átcikázó ötlet szüleménye itt minden. Vízi ember vagyok. Dobozon, a művelődési köz­pont udvarán megláttam a kom­pot. Beszéltem a polgármester­rel, hogy bérelhetném-e. Ezzel kezdődött minden. Egyezked­tem a Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság akkori vezetőivel, akiktől bériem a területet, mert ahol rév van, oda kocsma is du­kál. Nyolc évvel ezelőtt, amikor belevágtam, építeni kezdtem az ártérben, mindenki hülyének nézett. A gátkorona magasságá­val azonos szintig terméskő minden. — „Csongrád-Körös-torok- nál volt családi nyaralónk. Ott láttam egyet s mást. Azt hasz­nosítottam itt” — avat az elő­zetes tapasztalatszerzés részle­teibe. — Itt nem tesz kárt sem­miben az árvíz. Most, március­ban is csónakkal jártunk be, ha kinéztem az emeletről, ötven centire alattam víz volt min­den. — Vállalkozóként rengete­get járok külföldre, főleg Olaszországba — folytatja. — Az ott látottakat és a part adta lehetőségeket szeretném ma­ximálisan kihasználni. Éppen ezért idén bővítem a szolgálta­tást. Vettem egy motorcsóna­kot „banánnal”. Május 1-jén beindítom a kompot, továbbra is adottak a kajakozási, kenu- zási lehetőségek. Az önkor­mányzattal és a vízügyi igaz­gatósággal kifogástalan a kap­csolatom. Apránként raktam össze mindent. Most már 18— 20 személyes csoportok el­szállásolását is meg tudom ol­dani. Gondok azért vannak. Az ár­víz elvitte a partról a homokot, most egyeztettünk a polgármes­terrel a megoldásról. Nagyobb rendezvények szervezésén fára­dozom, és bízom a jó időben és idényben egyaránt — zárja gon­dolatait Kovarszki Pál. Both Imre A kora tavaszi ár nyomai még mindig láthatóak a Kettős-Kö­rös dobozi partszakaszán Duzzasztás után eddig a pontig emelkedik a folyó vízszintje — mutatja Szatmári János pol­gármester FOTÓ: SUCH TAMÁS 1 999. április Ó-30. között akciónkkal a taka­rékoskodást már most megkezdheti. A Dégáz Rt. segítségével nem kell félnie a téltől, mert most .... 5oo-a­iz havi . > kamatmentes Ft befizetésével. otthonába visszük a földgázt, sőt ez évi gázdíjából még 10% kedvezményt is kaphat! Az ajánlat részleteiről és a feltételekről érdeklődjön kirendeltségeinknél! Békéscsaba (66) 443-711 Gyula (66) 361-588 Szeghalom (66) 371-608 Orosháza (68) 411-622 Mezőkovácsháza (68) 381-654 U BERNER A tel|esítmény összeköt A nemzetközi szereléstechnikai piac élenjáró vállalatcsoportjának dinamikusan fejlődő magyarországi tagja főállásban SZAKIPAROS ÉS JÁRMŰIPAROS TERMÉKEK ÉRTÉKESÍTÉSÉRE TERÜLETI KÉPVISELŐ(NŐ)KET keres Békés megye területére. Elvárásaink: • értékesítési tapasztalat, • szakmai gyakorlat, • kreativitás, • dinamizmus, • szakmai ambíciók, • vezetékes telefon, • személygépkocsi az induláshoz. Ideális életkor: 22-40 év között. Amit nyújtunk: • teljesítményarányos jövedelem, • folyamatos továbbképzés, • biztos háttér, • a későbbiekben szolgálati személy- gépkocsi. Fényképes önéletrajzát „TK-Békés” jeligével az alábbi címen várjuk: Bemer Kft., 1476 Budapest, Pf. 156 ml A Dalerd Rt. Körösvídéki Erdészet az alábbi fatermékeket hirdeti tőmelletti áron: Tárnok Mihály, Mezögyán, telefon: 06 (60) 478-072. Akácoszlop 8 000 Ft/m3+áfa Akácrönk 8-10 000 Ft/m'+áfa Akác tűzifa 5 300 Ft/m'+áfa Szijjártó István, Körösladány, telefon: 06 (60) 478-074. Nyár épületfa 3—6 m 8 000 Ft/m3+áfa 6 m felett 10 000 Ft/m3+áfa Nyár tűzifa 2 500 Ft/m'+áfa Kovács Péter, Póstelek, telefon: 06 (60) 478-075. Fenyő épületfa 2—5 m 12 000 Ft/m'+áfa Nyár épületfa 4m 10 000 Ft/m'+áfa Fenyőrönk 2—4 m 15 000 Ft/m'+áfa Fenyő és nyár tűzifa (28071) ’ 2 500 Ft/m'+áfa Jegyeladás: Jókai Színház jegyirodája, Békéscsaba, Andrássy út 1. Tel.: (66) 441-527. Magyarországon először a világhírű THE SOULFUL HEAVENLY STARS New Orleans/LA. KONCERT 1999. április 14., Békéscsaba, evangélikus kistemplom, 19 óra. BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP

Next

/
Thumbnails
Contents