Békés Megyei Hírlap, 1999. március (54. évfolyam, 50-75. szám)
1999-03-04 / 53. szám
1999. március 4„ csütörtök MEGYEI KÖRKÉP Dalaikat őrzi a szél, nevetésüket a suttogó fák — A fürdőmedencéért cserébe boldogságot kaptak „Újraélesztés” a nagykamarási Boda-tó partján „Nem az unokáink, de a gyermekeink sem fogják látni azt a helyet, ahol életük legszebb napjait töltötték. Gyerekek, felnőttek, a falu közössége dolgozott azért, hogy Nagykamaráson felépülhessen egy tábor a Boda-tó partján.” — írta pár éve levelében Fehér Istvánná nagykamarási nyugdíjas pedagógus, aki a tábor bezárása után megható szavakkal szólt az „elmúló” álmokról. Olyan volt az egész környék, mint a felbolydult méhkas... Most síri csend honol a hajdani nyüzsgő élet helyszínén archív felvétel A tó partján sok-sok évig működött az úttörőtábor, amely a rendszerváltás társadalmi változásával — sok más településhez hasonlóan — „gazdátlanná” vált. Az önkormányzat minden igyekezete ellenére, de főként a pénz hiánya miatt, az épület és környezete évről-évre pusztult. Ma már semmi sem emlékeztet arra, hogy itt valamikor pezsgő élet zajlott. Fehér Istvánná levele további részében így emlékezik: ,,Ilyen összefogást csak a mesékben lehet olvasni, de itt akkor ez természetes volt. És a csoda, a 40 személyes úttörőtábor az ebédlővel, a hidegmeleg vizes konyhával, a zuhanyozóval, sátrakkal, ágyakkal, szekrényekkel, portásfülkével, a fedett színpaddal, nyárson- sütővel, szeméttárolóval, kö- vesúttal, kerítéssel, a vízben levő halakkal, a csónakokkal — és este — a mindent bevilágító nappali fénnyel a MIÉNK volt! Vigyáztunk rá, mint szemünk világára, hisz még az elsősök is takarították a téglát, rendezték a terepet. Mindannyiunk keze munkája benne volt az építkezésben, és mindenki tudta: az övé is ez a hely. A gyerekek megtanulták becsülni a munkát, érezni az összefogás erejét, a küzdeni tudást egy szép, de nehezen elérhető célért. A csapatok a hulladékgyűjtésből kapott pénzt is arra adták, hogy még egy fürdőmedencét is megépíthessünk. Cserébe kapták a boldogságot, a birtoklás örömét, a készülődés izgalmát, a TÁBOROZÁST. Feledhetetlen élmény a sok túra, akadályverseny, az éjszakai riadók, a csónakázások, a vidám nótázás, a táncok, a takarodó utáni sátrakban hallható pusmogások és az esti tábortüzek. A nagyakamarási gyerekek 95- 100 százaléka táborozott itt. Többször rendeztünk nyelvi és megyei kézműves tábort. A legmaradandóbb élményt mégis azoknak a kárpátaljai gyerekeknek szereztük, akiket egy hétre ingyen vendégül láttunk, és sikerült őket a Parlamentbe is elvinni. Éveken át rendeztük a Megyei Színjátszó Napokat, és mint felbolydult méhkas, olyan volt az egész környék. Most síri csend honol a hajdani nyüzsgő élet színterén. Sokmindenről beszélhetne a földdarab, melyen valaha a táborunk állott. Azóta megrágta az idő vasfoga, vandál kezek tönkretették, a gyarapodni akarók meglopták, még a betonoszlopokhoz rögzített sátrakat és a kerítést is elhordták. Isten veled tábor! Régi álmok és vágyak színtere. Dalainkat őrizze a szél, nevetésünket a suttogó fák! Volt egyszer egy aranycsapat, egy tábor; meséljetek róluk ti, Boda-tói hullámok." — írta szomorú búcsúként a hajdani csapatvezető. Mindeddig úgy tűnt, nincs remény a tábor újraélesztésére. Vagy mégis? A nyári együttlé- tek iránti nosztalgiát sokan őrizték az elmúlt években is a szívükben, és — mint azt dr. Sásné Balda Dorottya iskolaigazgató a napokban elmondta — nem csak lelkesedéssel, de új tartalommal is megtöltve szeretnék feléleszteni a tóparti tábort. Az általános iskolában Lendvai Mónika szaktanár vezette környezetvédő klub a nyáron már öntevékeny lépéseket tett a tópart rendezésében. Az iskolavezetés a tervezett felújításhoz megnyerte a helyi horgászegyesületet és a vadásztársaságot, valamint sok szülő és természetszerető ember segítségét. Szeretnének csatlakozni továbbá az országos „Zöld szív” mozgalomhoz, hogy a lehetőségek feltárásával pályázati esélyeket és új kapcsolatokat teremtsenek az intézmény és a gyermekek számára. — Tudjuk, nem lesz könnyű, de minden eszközt megragadunk a tábor rendbehozataláért. Szeretnénk, ha a tópart újra élettel telne meg, ahol sok értékes programot szervezhetünk az ifjúságnak. Az elképzeléseket összegyűjtve munkánk tervezetét — mondta végül az igazgató — a képviselő-testülettel is egyeztetjük. Halasi Mária Takarékos költségvetés Újkígyóson Az önkormányzat hivatala és intézményei átvilágítására ad hoc bizottságot hozott létre keddi ülésén Újkígyós képviselő-testülete. A bizottságnak júniusra kell javaslatot tennie az intézmények ésszerű működtetésére. A testületi ülés egyetlen napirendi pontja az 1999. évi költségvetési rendelet-tervezet megalkotása volt. A költségvetés idén még összehozható, de az előző éveket figyelembe véve, ha időben nem lép meg bizonyos racionalizálásokat a testület, fennáll annak a veszélye: forráshiányos lesz a település. Az önkormányzat 33 szakágazatot működtet, ezek támogatása átgondolandó — hangzott el a testületi ülésen. A költségvetés-tervezet részletes vitájában szakfeladatonként tekintették át a kiadásokat a képviselők, és a legtöbb esetben elvontak az igényelt pénzeszközökből. A szennyvíz-beruházással kapcsolatban elhangzott: a Környezetvédelmi Alap támogatását nem kapta meg a falu az utolsó ütemhez, ugyanakkor a képviselők a beruházás végigvitele mellett foglaltak állást. A testület 800 ezer forintot szán az első lakáshoz jutók támogatására, míg a kisebbségi önkormányzat 530 ezer forintot kap. A közel háromórás — a kisebb tételeknél szópárbajokkal is kísért — vita után a testület végül elfogadta a bevételi és kiadási oldalon egyensúlyba került költségvetési-tervezetet. K. A. Nem a csatlakozók, hanem az unió felkészültsége a fontosabb EU-bővítés kérdőjelekkel Mikor válik Magyarország az Európai Unió tagjává? Az évszámról köztudottan megoszlanak a vélemények, még a szakemberek és politikusok körében is. Apropó! Miért mond mást szakember és politikus? Erre is választ kapott az a 12 honi parlamenti és ön- kormányzati képviselő, aki eljutott a február 15-étől egy héten át tartó szemináriumra Berlinbe, az ottani Európai Akadémia programjára. Az uniós kérdésekkel foglalkozó találkozón — az MSZP baloldali önkormányzati közösségének jóvoltából — Varga Zoltán, a megyei közgyűlés gazdasági bizottságának elnöke is részt vett. Az eredeti kérdésre a berlini szeminárium sem adott pontos választ. — A feleletet Peter Kittelmanntól vártuk, aki az Európai Parlament képviselője, azaz politikus. Ismertük a szakemberek véleményét, ők 2005- 2006-ra tették a belépés időpontját, a pesszimisták 2010-re — fogalmazott Varga Zoltán. — Kittelmann úr viszont kijelentette, politikai döntés születik, és nem a szakértők dolga, hogy meghatározzák a bővítés dátumát. Ezzel együtt leszögezte, nem látja esélyét, hogy 2002-2003 előtt beléphessenek a csatlakozásra várók. Fontos, és számunkra igencsak tanulságos, ami a résztvevőkben egyre inkább egyértelművé vált: Magyarország csatlakozása nem elsősorban a fel- készültségén múlik, hanem azon, az unió felkészült-e a csatlakozók fogadására. S ez a fontosabb! Nagyon sok múlik azon, hogy a soros elnöki tisztséget betöltő Németország kancellárja, Gerhard Schröder mennyire tudja megvalósítani az elképzeléseit. — Az uniót erőteljesen lekötik belső problémái — folytatta Varga Zoltán. — El kell döntenie egyrészt, hogyan alakítsák át, s milyen mechanizmus jellemezze a konszenzusos döntést. Amíg ez el nem dől, új tagot nem vesznek fel az EU-ba. A másik fontos kérdés a pénzügyi-gazdasági életet érinti. Az unió országai nem akarják növelni eddigi befizetéseiket. Tudvalevő, hogy a közösség költségvetésében a legnagyobb falat a mezőgazdaság támogatása. Az egyik tartományi miniszter kendőzetlenül fogalmazott, amikor kimondta, a magyar mezőgazdasági termelők nem számíthatnak oly mértékű támogatásra, mint a jelenlegi tagállamokéi. Fontos támpont az is, hogy az uniós országok összes nemzeti jövedelmének 1,25 A szakemberek szerint 2005 körül várható a belépés időpontja, a pesszimisták szerint 2010-re archív felvétel százalékánál nem lehet nagyobb az EU költségvetése. A szeminárium fontosságát éppen az ismeretszerzésben, - bővítésben látta Varga Zoltán, s arra figyelmeztetett, a felkészülés folyamatában mindenki számára kulcskérdés a pontos információ. L. E. Milyen vízkárokra fizet a biztosító? Lehet, hogy kevesen tudják: a Hungária Biztosító Rt. Magyarország piacvezető biztosítója, a Délalföldi Igazgatóság — ide tartozik Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megye — központja Békéscsabán van. A Hungária a lakásbiztosítások terén is „dobogós” helyen áll. Az utóbbi hetek időjárása nyomán kialakult helyzetben sokan keresik fel kirendeltségeiket. Ügyfeleiknek mit tudnak mondani? — kerestük fel kérdésünkkel Nemes Gyulát, a Hungária Biztosító Rt. Dél-alföldi Igazgatóságának vezetőjét. — A három megyében mintegy ötvenezren kötöttek lakásbiztosítást a Hungáriánál. Az ár- és belvíz, valamint a vihar okozott nagyon sok gondot az érintetteknek. Az árvíz-biztosítási eseménynek minősül a felszíni élővizek, az azokba nyűt torkolattal csatlakozó mesterséges csatornák, tavak áradása. Árvíz-biztosítási esemény alapján nem térít a biztosító a hullámtéren és nyílt ártéren keletkezett elöntés, továbbá az árvédelmi töltés tengelyétől számított száz méteren belül jelentkező fakadóvíz és átszivárgás miatti károkat. A biztosítónak nincs módja a belvízkárok megtérítésére sem. A közelmúltban több kárbejelentés érkezett hozzánk a hóval kapcsolatban. A hónyomás biztosítási eseménynek minősül, a hó és jég súlya, vagy az olvadáskor meg-, illetve lecsúszó, lezúduló hótömeg sodró hatása miatt keletkezett kár, továbbá az emiatt az épület állandó fedésében keletkezett nyíláson keresztül az eseménnyel egyidejűleg beömlő csapadék által okozott kár. Hónyomás-biztosítási esemény alapján nem téríti a biztosító a függő és fekvő ereszcsatornákban, előtetőkben, valamint hófogó-szerkezetekben keletkezett károkat — sorolta a régió igazgatója, majd elmondta: kirendeltségeiken munkatársai készséggel adnak részletes felvilágosítást valamennyi ügyfelüknek, érdeklődőnek. PR Igények és lehetőségek különböznek — Nem a cserépszavazás korát éljük, hogy kimenjünk a lakossághoz. Az átcsoportosított pénzekről most döntsünk. Ha pedig esetleg sokszor rosszul döntünk, akkor négy év múlva majd megy mindenki arra, amerre lát — fogalmazott dr. Farkas József képviselő a szeghalmi testület legutóbbi ülésén, a költségvetés tárgyalásakor. Kosaras Béla polgármester kiemelte: a korábbi évekhez viszonyítva kevesebb iparűzési adót remélhet idén a város. Hisz a Sárréti Tejüzem és az Agrimill Rt. már nem működik Szeghalmon, az Ikarus-Főnix Kft. termelése is csönnent, a Mól Rt. pedig a korábbi 10 millió forint helyett csak mintegy 4 millió forint iparűzési adót fog fizetni. Petri Erzsébet képviselőnő azt hangoztatta, hogy emelni kell a szociális kiadások keretét. Mint mondotta: a novemberi 18 százalékos munkanélküliségi ráta januárra 20 százalékra emelkedett, s ez az önkormányzatnál is éreztetni fogja hatását. Dr. Farkas József megjegyezte: nem biztos, hogy az a jó megoldás, ha a szociális támogatások csak kereseti igazolások alapján kerülnek kiosztásra. Hisz a dolgozók csökkentett jövedelmű kereseti igazolványt kémek, ha az önkormányzathoz mennek segélyért, és „megfejeltet”, ha az OTP-hez hitelért. Az ülésen az is felvetődött, hogy az intézmények igényei és az önkormányzat lehetőségei idén nincsenek teljesen szinkronban. Ezért az intézményeknek részletes költsévetést kell készíteniük, amelyeket kívülálló szakemberekkel vizsgáltatják meg. Erre a témára márciusban, óvodai bezárásra, vagy intézmények összevonására pedig legkorábban augusztusban kerülhet sor. Szeghalom költségvetését végül 1 milliárd 33 millió 100 ezer forint bevételi és kiadási főösszegben hagyták jóvá az elöljárók. Magyari Barna Közösen gondolkodva Két kistérségi területfejlesztési társulás: a Hármas-Körös és a Körös Szögi tartott együttes ülést a gyomaendrődi városházán a napokban. Itt a tagönkományzatok elöljárói a megyei területfejlesztési tanácshoz benyújtható pályázatokról tájékozódtak, hangsúlyozva egyeztetéssel, közösen gondolkodva nagyobb eséllyel juthatnak támogatáshoz. Elhangzott az is, mielőbb el kell készíteni Szarvas és környéke területfejlesztési koncepcióját és programját, mert ennek a mostani pályázati rendben nagy jelentősége lesz. Döntöttek arról is, hogy a Csárdaszállásról Danzughoz vezető mezőgazdasági, idegenforgalmi és vízügyi védelmi feladatot ellátó út megépítésére Csárdaszállás közösen pályázik Köröstarcsával és Gyomaendrőddel. A térségi szilárd kommunális hulladéklerakó megépítésére társult hét önkormányzat, a megyei ön- kormányzattal karöltve pályázik területkiegyenlítést szolgáló támogatásra.
